| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

A Szentháromság tér régi-új tornyai 

1/5

A Pénzügyminisztérium palotájának rekonstrukciója elérte legmagasabb pontját.

A tornyok evolúciója, Forrás: PM-TÉR6

Fotó: Gulyás Attila

Az építkezés még áprilisban., Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

?>
A Pénzügyminisztérium palotájának rekonstrukciója elérte legmagasabb pontját.
?>
A tornyok evolúciója, Forrás: PM-TÉR6
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Az építkezés még áprilisban., Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
1/5

A Pénzügyminisztérium palotájának rekonstrukciója elérte legmagasabb pontját.

A tornyok evolúciója, Forrás: PM-TÉR6

Fotó: Gulyás Attila

Az építkezés még áprilisban., Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

A Szentháromság tér régi-új tornyai 
Nézőpontok/Vélemény

A Szentháromság tér régi-új tornyai 

2022.06.07. 17:53

"Ezúttal a Fellner-épület jellegzetes tornyaival foglalkozunk, mert nem csak bennünk merült fel a kérdés: valóban az eredeti tornyokat látjuk-e majd a beruházás végén? A két torony alul betonból, felül pedig acélból készült merevítő váza áttörtebb kialakítású toronysisakokat sugall, mint ami az archív felvételeken látható." Pleskovics Viola írása.

 

A rekonstrukció jelenlegi fázisában már szépen kirajzolódik az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületegyüttesének eredeti tömegalakítása, és a rizalit két tornyának tartószerkezete is a helyére került. A főhomlokzat mögött húzódó térsorok helyreállításáról korábban Baliga Kornéllal és Dr. Lukács Zsófiával készítettünk interjút, a Fortuna-udvar modern beépítésének látványterveit pedig tavaly februárban ismertettük az Építészfórumon. Ezúttal a Fellner-épület jellegzetes tornyaival foglalkozunk, mert nem csak bennünk merült fel a kérdés: valóban az eredeti tornyokat látjuk-e majd a beruházás végén? A két torony alul betonból, felül pedig acélból készült merevítő váza áttörtebb kialakítású toronysisakokat sugall, mint ami az archív felvételeken látható, ráadásul a szerkezetek felső egységeinek mintázata és aránya sem tűnik a régi neogótikus kőcsipke pontos lenyomatának. Ennek okairól, hátteréről kérdeztük a rekonstrukciót lebonyolító PM-TÉR6 Nonprofit Kft. szakembereit.

Az épület viszonylag gazdagon dokumentált, ez többek között A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Palotája című, Fellner Sándor által jegyzett albumnak is köszönhető. (Magyar Királyi Állami Nyomda, 1908.) Amennyiben összehasonlítjuk e korabeli fotókat az építész eredetileg engedélyezésre beadott terveivel, feltűnhet, hogy a kivitelezés során több változtatás is történt. Fellner 1901-re készült el a tervekkel, amelyeket a Fővárosi Közmunkák Tanácsa még ugyanezen év nyarán engedélyezett is, ám az építkezés folyamán – többek között – a tornyok terveit is módosították. Ezek egyébként – különösen a korai rajzokon – nagyon emlékeztettek a bécsi Maria am Gestade templom gótikus tornyára.1

Az építkezés még áprilisban., Fotó: Gulyás Attila
4/5
Az építkezés még áprilisban., Fotó: Gulyás Attila

A jelenleg zajló rekonstrukciót alapos kutatómunka előzte meg, építészek és építészettörténészek együttműködésével gyűlt össze elegendő információ ahhoz, hogy megtudjuk miért is módosult a koncepció. A fennmaradt építési dokumentumokból az derült ki, hogy a tornyok megváltoztatásának pénzügyi, műszaki és a határidővel kapcsolatos okai is voltak. Az utóbbit támasztja alá, hogy az épületegyüttes hátsó szárnyai már elkészültek, a minisztérium dolgozói elkezdték birtokba venni az irodákat, miközben a Szentháromság téri épületrészen még javában folyt a munka. Az is dokumentált, hogy a díszes homlokzat sürgető befejezéséhez és a sisakok mérműves díszítéséhez eredetileg puha mészkövet terveztek felhasználni. Később aztán az időtállóbb kemény mészkő mellett döntöttek, de mivel annak faragása nehezebb, időigényesebb és költségesebb, a struktúra középső része végül egyszerűbb, zárt lett.

Fellner historizáló építész volt, aki a Pénzügyminisztérium palotája előtt is tervezett már neogótikus épületeket (pl.: Vasvári Pál utcai zsinagóga, Frankel Leó úti imaház), azonban ezek homlokzatain többnyire csak síkszerű díszítésekben nyilvánult meg a gótika formavilága. A szóban forgó tornyok viszont önhordó, faragott szerkezetek voltak, amelyek méretezésében kevesebb gyakorlattal rendelkezett.

Fotó: Gulyás Attila
5/5
Fotó: Gulyás Attila

Arról nem is beszélve, hogy a kő, mint építőanyag sajátos tulajdonságait, egy adott kőfajta alakíthatóságát, és az abból készülő konstrukció statikai korlátait leginkább a kőfaragó mesterek ismerik, ezért a végső forma mindig az ő kezük között születik meg. Tehát a megvalósult állapot valószínűleg akkor sem egyezett volna meg mindenben az 1901-es rajzokkal, ha a terveket nem módosítják utólag.

 A tornyok rekonstrukciós tervezésének története is több fejezetre tagolódik, és talán nem tanulság nélküli röviden áttekinteni a tervek „evolúcióját". Bár a szakemberek az egész épület vonatkozásában a Fellner-féle engedélyezési tervekből indultak ki, hamar arra jutottak, hogy a megépült, fotókkal jól dokumentált struktúrát sem lehet figyelmen kívül hagyni, már csak azért sem, mert ennek egy része fizikailag fennmaradt.

Az engedélyezési fázisban egy épület terve a mai viszonyok között is kevésbé kidolgozott, a részletek vonatkozásában inkább víziónak tekinthető, amit azután a kiviteli- és a gyártmánytervezés során finomítanak. Különösen igaz ez a kőfaragványokra, mert bár a kivitelezők technológiai felszereltsége, eszközkészlete fejlettebb a 100 évvel ezelőttinél, továbbá bizonyos problémák kezelése, mint például a fagyzugok elleni védelem ma hangsúlyosabb, a választott anyag tulajdonságai változatlanul meghatározóak.

A tornyok evolúciója, Forrás: PM-TÉR6
2/5
A tornyok evolúciója, Forrás: PM-TÉR6

A mai, szigorú építési előírások szerint tervezett tornyok rejtett segédszerkezete, vasbeton váza egy közepes erősségű földrengést is kibírna, így adódott a lehetőség, hogy a teljesen megsemmisült tornyok esetében a tervezők az engedélyezési szakaszban Fellner eredeti, a Mátyás-templomhoz történő igazodás jegyében született rajzaihoz közel álló, áttörtebb, „légiesebb" verziót javasoljanak.

A végül 2021-ben elkészült kiviteli terveken már a kőfaragási szempontok és napjaink előírásai alapján kismértékben módosított forma látható, ahol az alsó rész a vakablakok révén tömörebb, a középső és felső rész pedig valamivel masszívabb, vélhetően időtállóbb kialakítású, de még így is jóval közelebb van Fellner eredeti rajzaihoz, mint a fotókról ismert, jó száz évvel ezelőtt megépített változat.

A rekonstrukció hitelessége bizonyos határokon belül többféle módon biztosítható, és más projektek esetében sem szokatlan az ortodoxiától való eltérés, hiszen, ha elegendő dokumentációs forrás is áll rendelkezésre, az épület környezete, statikája, a szakági kutatások eredményei és megállapításai az adott helyszínen már teljesen mások lehetnek a 21. században.  Így például a Münchner Residenz Cuvilliés-színházának visszaépítése (eredeti részletekkel) nagyon precízen megtörtént csak éppen teljesen más épületszárnyba, mint ahol az eredetileg állt az együttesen belül. A nürnbergi Pellerhaus esete azért nagyon érdekes, mert ott eleve kőfaragók indítványozták a felújítást, ők is készítették elő a terveket, és bele is kalkulálták a technikai kihívásokat, ám az új emeletek homlokzata mögött a térsorok már nem voltak megvalósíthatók, és a tetőidomok eredeti kialakítása, burkolata, vízköpői sem épültek végül precízen újra. A visszaépített oromfal mögötti tetőtömeg kialakítás még a jövő zenéje, ahol szintén lehet számítani némi változtatásra, hiszen a beépítést meghatározó szomszéd épületek nincsenek meg, és a reneszánsz esetlegességet is korrigálni kell majd az újkori szabályozási és biztonsági követelmények miatt.

Fotó: Gulyás Attila
3/5
Fotó: Gulyás Attila

A Pénzügyminisztérium esetéhez viszont talán közelebbi párhuzam a párizsi Notre-Dame Eugene Viollet-le-Duc kúp alakú huszártornyának tervezett rekonstrukciója. A hírek szerint ez a jövőben más anyagból épülhet meg a környezetszennyező ólom helyett, ráadásul az új torony esetében a legmodernebb szabályozásoknak, tűzvédelmi előírásoknak is meg kell majd felelni, ezáltal pedig kérdéses, hogy az új matériával mennyire tudnak majd teljesen 1:1-arányokat és megoldásokat eszközölni, némi változtatás tehát biztosan történik majd.

A szakági tervezők meglátásait követve a Pénzügyminisztérium tornyai végső formájukban tehát némileg eltérnek a jövőben mind az 1901-es rajzoktól, mind pedig a megvalósult állapottól. Ugyanakkor elmondható, hogy így sikerül majd közelebb jutni Fellner Sándor eredetileg megálmodott elképzeléséhez.
 

Pleskovics Viola
 

1 Prakfalvi, Endre: A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egykori palotája a budai várban, In: Művészettörténeti Értesítő, 2016/2., 306.p.

Vélemények (1)
Reki
2022.06.09.
05:53

Érdekes cikk! A régi épületek rekonstrukciója során valóban lehetőség nyílik arra, hogy a megvalósult terv helyett, az erdedeti elképzelés szerint állítsák helyre az épületet.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.