/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Épülettervek

A Széll Kálmán tér rekonstrukciója, a Zsuffa és Kalmár Építész Műterem megvételt nyert terve

1/22

Planténer

?>
Planténer
?>
Sémák
?>
Sémák
?>
Sémák
?>
Sémák
?>
 Gyalogosforgalom intenzitásának vizsgálata
?>
 Első ütem környezetalakítási terv
?>
Térmetszet
?>
 Magyarázó ábrák
?>
 Hangulatképek
?>
Telepített növények
?>
A tér a 60-as években és az első ütem éjszakai madártávlati nézete (északi irányból)
?>
Schall József 1942-es terve a Móricz Zsigmond körtérre (kösz Levente)
?>
Épületek és térelemek
?>
Épületek és térelemek emeleti alaprajzai
?>
Épületek és térelemek földszinti alaprajzai
?>
Épületek és térelemek metszetei és homlokzatai
?>
Első ütem madártávlati nézete - Várfok utca irányából
?>
Második ütem madártávlati nézete - Várfok utca irányából
?>
Első ütem látványterve a Széna tér felől
?>
Első ütem nézete Széna tér felől - észak-keleti irányból
?>
Második ütem madártávlati nézete - északi irányból
1/22

Planténer

A Széll Kálmán tér rekonstrukciója, a Zsuffa és Kalmár Építész Műterem megvételt nyert terve
Épülettervek

A Széll Kálmán tér rekonstrukciója, a Zsuffa és Kalmár Építész Műterem megvételt nyert terve

2013.01.04. 11:43

Projektinfó

Széll Kálmán tér rekonstrukciója tervpályázat – megvételt nyert pályamű

URL:
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

Tervezés éve:
2012

Stáblista

tájépítész: Massány Edina

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

A Széll Kálmán tér rekonstrukciójára kiírt pályázaton megvételben részesült Kalmár László, Zsuffa Zsolt, Mihály Eszter, Kronavetter Péter építészek és Massány Edina tájépítész koncepciója, amely a tér egészére különböző léptékű - épületeket és utcabútorokat egyaránt rejtő -, emelt zöldfalas hengerek rendszerét vázolja fel, a területet pedig egységes lépcsőrendszerrel teszi átjárhatóvá. A pályamű nagy hangsúlyt helyez a fenntarthatóságra, innovatív eleme a burkolatba ágyazott, elektromos energiát termelő lépésérzékelő mezők elhelyezése. 

Részletek a műleírásból

Szerep, jelleg

A Széll Kálmán tér rekonstrukciójának tervezésekor elsősorban a tér Budapesten belül betöltött szerepének értelmezése volt a feladat. Annak a határhelyzetnek a megfejtése, amely a különböző karakterű városrészek (Vérmező, Városmajor, Várlejtő, Víziváros, Rózsadomb, stb.) találkozási pontjaként a tér potenciálját is biztosítják. Viszont a kiváló urbanisztikai adottságok, az izgalmas topográfiai viszonyok és a főbb közlekedési folyosók metszéséből adódó lehetőségek ellenére a tér mai állapotában kifejezetten elhanyagolt képet mutat. A tér megújításának tervezésekor az előnyös adottságok kihasználására tettünk javaslatot.

Planténer
1/22
Planténer

A Budán közlekedők számára szinte kikerülhetetlen csomópontot képező Széll Kálmán tér közlekedésben betöltött jelentős szerepének csökkentését hosszútávon ugyan nem tartjuk elképzelhetőnek, viszont annak minőségén véleményünk szerint érdemben lehet javítani. A terv egyik legfontosabb állítása éppen az, hogy a téren való közlekedés nem probléma, hanem lehetőség. A közlekedési csomópont jelleg kihasználásával, a köztér-jelleg erősítésével, a térhasználat újrafogalmazásával valódi, minőségi találkozóhellyé lehet tenni a teret. A bányagödörként kialakult tér jelenlegi sebszerű megjelenésének kezelése a terv másik sarkalatos pontja. Tervünk a tájseb begyógyítására, az eredeti tereplejtés absztrahált visszaállítására is kísérletet tesz. Javaslatunk harmadik pontjaként pedig igyekeztünk a teret a főváros zöldfelületi rendszeréhez illeszteni annak ellenére, hogy arculatát elsősorban közlekedési csomópont szerepe határozza meg.

A fenti, látszólag egymásnak ellentmondó szempontokat próbáltuk minél kevesebb beavatkozással és a lehető leginkább fenntartható módon megtervezni. Javaslatunkban a különböző funkciókat kiszolgáló építményeket, berendezéseket egységes karakterű elemekként fogalmaztuk meg, a felmerült igényeket, pedig alapvetően a járószinttől felemelt növényszigetek koncepciójával tudtuk kielégíteni.

Közlekedés, kapcsolatok

Tervünkben a pályázati dokumentációban kiadott és az Ajánlatkérő által támogatott közlekedési iránytervet használtuk fel. A közösségi közlekedés rendszerére vonatkozó terveket a szűkös költségkeret figyelembevételével optimálisnak tartottuk, azokon nem módosítottunk. A koncepció jelentős mennyiségű közlekedési területet szabadít fel, ezáltal a tér használhatóságát nagymértékben javítja. A javasolt közúti közlekedésben is csupán a második ütemben megvalósítani tervezett, térszín alatti P+R parkoló biztonságos megközelítése (feltöltése, kiürítése) miatt történt apró beavatkozás. Tervünkben így elsősorban a gyalogos és kerékpáros felületek kialakítására koncentrálhattunk.

 Első ütem környezetalakítási terv
7/22
Első ütem környezetalakítási terv

Olyan javaslatot igyekeztünk kidolgozni, mely a jelenleginél szervesebb kapcsolatot biztosít a környező városrészekkel. A főbb gyalogos közlekedési irányok elemzése után első lépésként a tér megtisztítására törekedtünk, a tervezett fő gyalogos áramlási útvonalakból igyekeztünk minden zavaró akadályt (sínt, építményt, kiemelt szegélyt, zöldfelületet, stb.) eltávolítani. Az eddig zavaros összképet okozó és nehezen használható lépcsők helyett a tér egészét is egységes keretbe foglaló lépcsőrendszert hoztunk létre, mely lényegében minden irányba átjárhatóvá tette a teret. A gyalogosforgalom igényei térépítészeti, formaalkotó erővé váltak, az eddig elszegetlen bányagödör szegélyekkel, lépcsőkkel jól körülhatárolt városi térré válhatott. Az intenzíven növényesített lépcsőrendszer természetesen nem csupán a közlekedést szolgálja, hanem a teret amfiteátrum-szerű helyzetbe hozza. A lépcsőfokokon üldögélő emberek az élet valódi színházát szemlélhetik.

Az akadálymentesség és esélyegyenlőség feltételeit is biztosítja a terv; a Várfok utca irányába a szintkülönbség áthidalására mozgólépcsőt létesítettünk, mely a Krisztina körút és Csaba utca irányába javasolt szintbeli átkötést biztosító aluljáró építményének részeként valósulhat meg. A Várfok utca kiszélesítésével, feljebb (a Vérmező út felé) intim léptékű teresedést hoztunk létre, mely a Vár kapujaként tud működni, valamint kilátópontot, egyfajta arányos előteret biztosít a Széll Kálmán térre érkezőknek. Ide terveztük a legnagyobb szintkülönbséget áthidaló liftet is.

A teret csak közvetve érintő kerékpáros útvonalak összekötésével, vizuális megerősítésével, az átjárhatóság biztosításával, illetve a háromszög alaprajzú tér kiemelt pontjain (3 sarkán) elhelyezett biztonságos biciklitárolókkal nagyban lehetett javítani a kerékpárosok biztonság- és komfortérzetét, valamint a B+R rendszer elterjedésének feltételeit. Az elvárt 30 db bérelhető BuBi kerékpárok tárolását kerékpárszervíz funkcióval egészítettük ki.

Építmények, utcabútorok

A közterület rehabilitációját a burkolt köztér jelleg erősítésével igyekeztünk megvalósítani. Mivel a Széll Kálmán tér jelenleg jellemzően a közlekedésről szól, ehhez elsősorban a gyalogos áramlás pontos meghatározására, akadálymentes kiszolgálására van szükség. A fő gyalogos útvonalak által szabadon hagyott területekre helyeztük a metróállomás elbontott lepényépületének pótlását, az új kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó funkciókat.

A tér a 60-as években és az első ütem éjszakai madártávlati nézete (északi irányból)
12/22
A tér a 60-as években és az első ütem éjszakai madártávlati nézete (északi irányból)

A metróállomás kijárati épülete léptékénél fogva alapvetően meghatározza a tér arculatát. A jelenlegi épület a fejlődésbe, a modernizmus diadalába vetett töretlen hit túldimenzionált emléke. Erős formálása nem visel el környezetében más építményt, ugyanígy minden finomítási kísérletnek ellenáll. Egyoldalú irányultsága miatt a tér nagy részétől elfordul, valójában állandósult idegenként viselkedik. Belső terei a változó igényeket befogadni csak erősen korlátozott használhatóság mellett tudják. Emiatt tervünk a kijárati épület felépítményének teljes elbontására és a tér fejlesztésének koncepciójába illeszkedő új épület elhelyezésére tesz javaslatot. Kalkulációnk szerint a bontás és az új épület felépítése az első ütem költségkeretén belül biztonsággal megvalósítható.

A tervezett új kijárati épület a tér 20. század derekán megtört fejlődésének mintegy folytatásaként, minden irányba azonos megjelenéssel forduló, nyílt struktúrát mutat, transzparens és mindenki által megközelíthető. Földszintje a lehetőség szerint nyitott. Zöld homlokzatú felépítménye szinte lombkoronaként jelenik meg. A kör alaprajzú fogadóépület követi a közösségi közlekedés hőskorának jellegzetes tervezési hagyományait, ezáltal illeszkedik a Pasaréti téri, Móric Zsigmond körtéri és a Széll Kálmán téren is korábban meglévő gomba forgalmi épületek sorába is. Ugyanakkor kialakítása rokonságba kerül az épülő M4 kijárati épületeivel is, amelyekre jellemző, hogy felülről természetes fényt engednek a belső térbe, le egészen akár a peronok szintjéig. Landmark jellegű formálása takarékosan kivitelezhető szerkezeti és funkcionális renddel párosul. A felszín felett kétszintes épület, a mozgólépcsők előterén kívül kizárólag a BKK üzemi helyiségeit foglalja magában. A földszinten a metró forgalmi irodája és a BKK ügyfélszolgálata, jegypénztárak és turisztikai információs pont helyezkedik el. A központi térben, a lépcső mentén menetjegy-, valamint ital- és szendvics-automaták elhelyezését is terveztük. Az épület emeleti szintjén, a villamos forgalmi irodán túl a villamos és buszvezetők számára biztosított tartózkodó és szociális helyiségek találhatók (amelyeket a BKK földszinten dolgozó kollégái is igénybe vehetnek).

A tervezett épület egyúttal a tér zöldfelületi rendszerének is szerves részét képezi. A felső szinten körbefutó és az átriumként megvalósuló terasz intenzív, többszintű zöldfelületet biztosít. A hengerformát határoló külső, hálószerű palást mentén pedig futó-, illetve kúszónövények telepítését terveztük, amelyek nyáron jótékonyan árnyékolják a homlokzati felületeket, télen pedig beengedik a napfényt. A függőleges növényfalak a zöldfelületi mutatót is javítják. A növényzet öntözéséről elsősorban a természetes csapadék gondoskodik, száraz időszakokban pedig a ciszternában összegyűjtött esővizet használják fel. Az épület energetikai háztartásában fontos szerepet játszik a lapostetőre telepített napcellák rendszere.

Épületek és térelemek
14/22
Épületek és térelemek

A téren, a metróállomás kijárati épületével azonos karakterű épületben, annál viszont lényegesen kisebb méretben és csupán földszintes kialakítással helyeztük el az igényelt vendéglátó funkciót, valamint a kereskedelmi és szolgáltató egységeket is (a felső szint teljes területe megemelt növényszigetként készül). Az utasvárók szintén ugyanennek a rendszernek még kisebb elemei, amelyek esővédő funkcióját a megemelt zöldtetők szolgálják. Minden felső növénysziget külső palástjába beterveztünk egy egységes rendszerbe foglalt, integrált utastájékoztató modult.

Az építmények térbeli pozicionálásával enyhíteni próbáltuk a teljes tér nagy léptékének elidegenítő hatását is. Reményünk szerint a kialakított új térrészek így könnyebben befogadhatóvá válnak a használók számára. Ezen kívül az új elemek szervezhetik a tér és az egész terület közösségi életét is. Így az újonnan megjelenő funkciókkal gazdagodott, különböző pozíciójú és léptékű térrészek, a senki földjéből hasznos közterületekké válhatnak.

A köztárgyak és utcabútorok a tervezett építészeti koncepció szerves részét képezik. A világítást szintén henger alakú, egy planténernyi méretű egyedi kandeláberek biztosítják, amelyek magukba integrálják a szemeteseket is. Padok a meglévő fák körül, illetve az utasvárókban egységesen körgyűrű alaprajzzal készülnek. Tervünk az 1980-ban a tér közepére helyezett, „Sellő" című bronz kútszobrot (Makrisz Agamemnon alkotása), és a szobrot ölelő betoncsobogót (Tokár György munkája) a tér északnyugati részén kialakított önálló mikrotérre, a Krisztina körút sarkára helyezi át. A bimbóplasztikákkal díszített kút és a mozaikból kirakott csobogó az újonnan létrehozott zöldfelületbe ágyazva foglalhat helyet.

Térburkolatok

A köztér jelleget a gyalogos felületeken és az azokkal azonos síkban lévő vágányok közti területeken megjelenő egységes térburkolattal is próbáltuk erősíteni. A nagy léptékű burkolt felület egyhangúságát ’funkcionális’ burkolati mezőkkel és színekkel oldottuk. A színnel vagy felületi struktúrával kiemelt burkolati mezők jelentős része többlet információt is szolgáltat, a tér információs rendszerének része. A tervezett utastájékoztató-, infografikai rendszer megkönnyíti a tájékozódást, jól áttekinthetővé teszi a főbb környékbeli célállomásokat, irányokat (pl. Vár, Vérmező, piac, bevásárlóközpont, stb.), ugyanígy képes a célforgalmat a közösségi közlekedés egyes eszközeihez irányítani, térszínből kiálló táblák nélkül is. A terv nem igényel kifejezetten exkluzív anyaghasználatot, kifinomult kivitelezési technikát, kimódolt dizájnt. Az építészeti gondolat takarékos költségvetésből is megvalósítható. A színezett aszfalt alapfelületen az útépítésben használt kopásálló technológiával „festhető" információs rendszerek alakíthatók ki, melyek módosítása és javítása is könnyen megoldható.

Épületek és térelemek metszetei és homlokzatai
17/22
Épületek és térelemek metszetei és homlokzatai

Az információs rendszer másodlagos elemeként, megújuló energiával működhet a Londoni Olimpia területén már bizonyított innovatív technológiai alkalmazás, mely a mozgási energiát elektromos energiává alakítja. A burkolatba ágyazott lépésérzékelő mezők beépítésével a lépések generálta energiából azonnal felhasználható elektromos energia nyerhető. A Széll Kálmán téren naponta áthaladó közel 250.000 ember lépteinek energiatermelésre való hasznosítása jelentős mennyiségű energiához juttathatja a tér elektromos végpontjait. Így válik a teret eddig csak terhelő forgalom energiatermelő potenciállá. A technológia elsődleges alkalmazása az energiafejlesztéssel azonos helyen (a térburkolat azon mezőjében) felizzó LED lámpák beépítése lehet, mely a gyakran használt területeken folyton világos mezőt hoz létre, ezzel hangsúlyozva az irány jelentőségét (pl. turisták tájékoztatása). Az elektromos energia tárolása esetén viszont a tervben bemutatott rendszer az esti világítás jelentős részét is üzemeltetni tudja.

Zöldfelületek

Mivel a Széll Kálmán tér jellegénél fogva sokkal inkább az intenzív forgalmat szolgáló városias köztér, mintsem park, így az Ördög-árok vonalában húzódó zöldfelületi láncolat (Szilágyi Erzsébet fasor, Városmajor, Vérmező, Tabán) hiányzó elemének szerepét sem lehet képes maradéktalanul betölteni. Tervünk ennek ellenére törekszik a minél nagyobb biológiai értékű, igényes zöldterület létrehozására.

A máig tájsebként érzékelhető, volt bányagödör begyógyításának szándéka megjelenik a terület zöldfelületi tervezésének koncepciójában is. A terv a lombhullató erdővel takart budai domboldal visszaidézésének továbbgondolásán alapul, ahol az évszakok változásával változik a levelek színe is. A megemelt zöld szigetek alsó síkja megjeleníti az eredeti terep szintjét, a felette telepített többszintes növényállomány a valamikori domb felszínéről növekedhet. Ezzel olyan, jellemzően gyalogosforgalomra tervezett tér valósítható meg, melyen a növényzet csupán a lombkorona szinten jelenik meg, biztosítja az enyhet adó árnyékot, viszont sehol nem akadályozza a közlekedést és nincs befolyással a föld alatti közművek nyomvonalaira. A növényzet fenntartását segítő, speciális vízarchitektúraként is értelmezhető párologtató rendszer a tér egész területén érzékelteti jótékony hatását, kedvező mikroklímát teremtve a városias pozícióban is.

A többségében őshonos növények kiválasztásakor arra törekedtünk, hogy a vázolt idea megvalósíthatóvá váljon, tehát a növények városi környezetben, valós talajkapcsolat nélkül, megemelt szintre helyezett ültetőközegben, hosszútávon is életképesek maradhassanak. A választott várostűrő fajok kis része fatermetű, többsége cserje, a planténerek méretkorlátai miatt. A növényszigeteket határoló hengerek hálószerű palástja mentén futó, kapaszkodó növényeket terveztünk kiültetni. A növények közel harmadát színesedő lombozatú (lombhullató) fajokból válogattuk, többségük viszont örökzöld faj, a téli állapotot is figyelembe véve.

Fenntarthatóság, innováció

A közterület fizikai megújulása a tér társadalmi felértékelődését is magával hozhatja, ha a rehabilitáció segíti a közösségi interakciók, kapcsolatok élénkülését, mely egyébiránt hosszútávon empatikusabb társadalmi környezetet kialakulását is eredményezheti. A közterületek fenntarthatóságát a közösség (fejlesztés teljes folyamatába történő) bevonása biztosíthatja. A nyitott, átlátható, közmegegyezésen alapuló folyamat során jöhet létre olyan helyzet, hogy a többség magáénak érezze a közteret, az ne váljon megvalósulása után azonnal senki földjévé, újabb nem-hellyé. Emiatt pályázati szinten törekedtünk arra, hogy a térre tervezett új épített elemeket úgy pozicionáljuk, hogy azok a tér, illetve a környező terület köztéri, közösségi életének szervezési lehetőségét is biztosítsák. A közterület tervezésekor az aktív zöldfelület arányát igyekeztük a lehető legnagyobb mértékig növelni. A szigetszerű növénytársulások öntözését részben párologtatással oldottuk meg (nyári köd permetezés), mely a nagyobb területrészek mikroklímájára is kedvező hatással lehet.

Az épületek esetében elsősorban inkább az energiahatékony passzív elemek használatára törekedtünk, az aktív technológiák felhasználását kevésbé szorgalmaztuk. Ilyenek az épületekre telepített élő növényfüggönyök, melyek nagyban segítik az épületek természetes árnyékolását, ezzel csökkentik a nyári hűtési energiaigényt. Az átgondolt tájolás, megfelelő felület-térfogat arány, kis energiafelhasználással a közelben gyártott építőanyagok és az optimális hőszigetelés vastagság kombinálása megújuló energiaforrások ésszerű alkalmazásával, a teljes életciklust tekintve is kiváló energiamérleget, fenntartható üzemeltetést eredményeznek. A metrókijárat épületén kívül minden építmény szerelt jelleggel épül, szerkezete elbontható és utóbb máshol felhasználható, újrahasznosítható.

Első ütem madártávlati nézete - Várfok utca irányából
18/22
Első ütem madártávlati nézete - Várfok utca irányából

A térépítészeti, burkolási munkák kapcsán egyrészt az újrahasznosítás gondolatát tekintettük vezérelvnek. Az új térburkolat kialakításakor a jelenlegi burkolatok újrahasznosítása, az épületek bontásából származó anyagok helyszíni őrlése és felhasználása jelentős energiaigény-csökkentést eredményez és jóval kevesebb elszállítandó hulladékot generál. Másrészt tervünkben általánosan az optimalizálásra törekedtünk, nem akartunk soha nem megtérülő többletenergia beépítésére javaslatot tenni. A mára már gyakorlattá vált napenergia-hasznosítás, csapadékvíz-gyűjtés és hasznosítás korábban részletezett megoldásai mellett tervünkben a mozgási energiát elektromos energiává alakító Pavegen technológia jelent olyan innovatív megoldást, mely részben a megújuló (emberi) energiára alapozza a terv fenntarthatósági koncepcióját.

Ütemezés

A kivitelezés ütemezése több módon is megvalósítható. A pályázati kiírásnak megfelelően a közlekedési rendszer átszervezése, a vágányhálózat rendezése, a közműhálózat szükséges átalakítása, a felszíni térburkolatok végleges kialakítása azonnal megtörténhet. Mivel az elhelyezett építészeti, térépítészeti elemek egységes rendszerként tervezett, különálló szerkezetek, megvalósításuk már az első ütemben is több lépcsős kivitelezést tesz lehetővé (perontetők építése, metrókijárat átalakítása, új funkciók elhelyezése, utcabútorok, stb.), a tér humanizálási igényének megfelelően. A tervezés, engedélyeztetés és közlekedésfejlesztés megvalósítási ideje alatt (vágányhálózat átépítése, stb.) a későbbi ütemek pontosabb meghatározásához érdemes olyan soft-rehabilitációs eszközöket bevetni (kisebb léptékű participatív köztéri projektek, mikro-beavatkozások), amelyek a köztérmegújítás irányait a városlakók valós igényeinek megfelelően határozhatják meg.

Első ütem nézete Széna tér felől - észak-keleti irányból
21/22
Első ütem nézete Széna tér felől - észak-keleti irányból

A tér egészét is egységes keretbe foglaló lépcsőrendszer Várfok utcai oldalát - mozgólépcsővel, lifttel - már az első ütemben javasoljuk megvalósítani, de a Krisztina körút felé tervezett aluljáró és a lépcsőrendszer Vérmező út felőli oldala elméletileg akár későbbi ütem része is lehet, ugyan egy ilyen döntés átmenetileg rontja a tér minden irányba történő átjárhatóvá tételének szándékát és az építészeti keretet is jelentősen gyengíti. Második ütemben megvalósítani csupán a mélygarázst és annak térszíni kapcsolatait biztosító feljáróit, liftjeit javasolnánk. A tervünkben bemutatottak szerint a Széll Kálmán tér északi oldalán, annak Margit körúti útburkolati szakasza alá tervezett, a lehető legtakarékosabban szerkesztett mélygarázs második ütemben történő kivitelezése, az első ütemben megvalósult elemek kivétel nélküli megtartása mellett oldható meg. Szintén a második ütemre terveztük a Széna tér rehabilitációját, zöldfelületi megújítását is.


A Bíráló Bizottság értékelése

8. sz. pályamű

Ez az a terv, mely radikálisan értelmezi a Széll Kálmán teret. A tér a zöld hengerek által kap jelleget. A hengerek felfoghatóak felnagyított köztéri bútorokként, absztrahált fákként, a tér következő járósíkjaként, akár aktív biológiai hengerekként is. Bárhogyan is tekintünk a térre, egységes és karakteres kép tárul elénk. És egy nagyon fontos tény: a tér jóleső és irány nélküli üressége nemcsak megmarad, hanem karakteresebben jelenik meg.

Tervező állítása szerint a téren való közlekedés nem probléma, hanem lehetőség. Az oszlopokra állított hengerek szelíden terelik a téren átmenő gyalogos forgalmat. Ezáltal jön létre a ma divatos vagy inkább aktuális áramlás, a „flow", mely az átszállás folyamatát inkább élményszerűvé teszi, mint terhessé. Pozitív felvetés a teret egységes keretbe foglaló lépcsőrendszer, mely a Várfok utca felőli hozzáférést nyitja meg az út teljes hosszában. Tervező itt is a diffúz, demokratikusan kaotikus mozgásokat részesíti előnyben csakúgy, mint a tér vízszintes felületein. Tervező utal a bányagödör okozta tájseb begyógyítására: a járószinttől a feltételezett bányagödör felső síkjára emeli a növényi hengereket, melyek az ősi táj reminiszcenciáiként is értelmezhetőek.

Tervező a meglévő legyezőszerű metrólejáratot teljesen elbontja. A helyette javasolt kör alakú épület előnye, hogy nyílt struktúrája révén a gyalogosok minden irányban el tudják hagyni. A közepén elhelyezett felülvilágítók természetes fényt visznek a metró mozgólépcső terébe, mely mindenképpen üdvözlendő.

Az egyéb használati egységeket is a hengerek alján helyezi el tervező. Az egységes megjelenés nem csorbítja az egyes funkciók felismerhetőségét, az egyes elemek a járószinten elválnak egymástól. A terv látványra komponált, „bemutatókert" jelleggel kialakított térépítészeti és zöldfelület-kialakítási javaslat. Előremutató „gondolatfelvetés", hogy a teret minden irányban azonos arculatot mutató, „nyílt struktúraként" alakítja ki. Sajnálatos, hogy a javaslat az adott hely tényleges gyalogos, tömegközlekedési és infrastrukturális igényeit figyelmen kívül hagyja.

A tér nagy összefüggő, burkolt felület, balesetveszélyes a funkcióváltások jelzése nélkül. Nem választja szét biztonságot adóan a gyalogos és villamos közlekedést. Korszerű, de gazdaságilag megkérdőjelezhető a tér burkolatanyagára tett javaslata, energiát termelő „lépésérzékelő" elemből kialakítani, a burkolat pontfényeit a keletkezett árammal működtetve.

Zöldfelületeket kizárólag a pontszerűen elhelyezett tartóállványzatokon alakít ki, a hengerfelületet kúszónövényekkel befuttatva. A tér felett +5,00 - 6,00 m magasságban „lebegő" zöld falak biológiai és mikroklíma teremtő hatása a rendkívül széljárásos téren vitatható, megvalósítási és üzemeltetési költségei alábecsültek. Reális javaslat a tér több pontján pára- és szökővizek elhelyezése. A térről a „Sellős" kutat jó érzékkel áthelyezi a Várfok utca és Krisztina krt. találkozásánál lévő kis térre. A Széna tér rendezését a pályamű nem tartalmazza.

A közösségi közlekedés területén Tervező FŐMTERV javaslatát megtartja, azon jelentős módosítást nem javasol. A vágányok járdával azonos síkba hozása balesetveszélyes lehet. A várakozó utasokat csak egy-egy kis perontető védi. A tér gyalogosan jól átlátható és átjárható; az egységes burkolaton megjelenő festett jelzések jól orientálnak. A pályamű a két térszint között azonban csak a II. ütemben teremtene akadálymentes kapcsolatot, a Várfok utcai terasz kissé funkciótlan.

A közúti közlekedést illetően Tervező az I. ütemben átveszi a FŐMTERV javaslatát. A II. ütemben a P+R parkoló kialakítása megfelelő. A jelenlegi kerékpárutakat a téren áthaladó, gyalogosokkal előnytelen módon vegyes használatú új infrastruktúrával egészíti ki. A három kerékpártároló kieső helyzetű, nehezen megközelíthető, a Bubi állomás helye – a fenti nyomvonalak mellett – logikusnak mondható.

A közterületet úgy rehabilitálja, hogy egységes burkolatot tervez. Az alkalmazott téri elemek száma visszafogott, talán ezért érezzük olyan erősnek a hengerek jelenlétét. Az egyszerű eszközrendszer szuggesztív erővel bír.

A hengerekbe többnyire a területre egykor jellemző őshonos növényeket telepíti. Különösen szép a lombhullató fajták ültetése, hiszen ezek minden évszakban változatos lombképpel jelennek meg. A perontetőket is a hengerekbe illeszti, gondos elhelyezésük a használatot nem befolyásolja. A tér három sarkában elhelyezett B+R parkoló hasznos.

Nemcsak a Tervező által landmark névvel illetett új kijárati épület, hanem a teljes terület jellegzetes megjelenésű. Tervező a téri koncepció kialakításánál nem divatos eszközöket vet be, sokkal inkább a korhű gesztus dominál. A beavatkozás olyan réteget jelenít meg, amely alapján a Széll Kálmán tér méltán válhat a budapesti közterek egyik tartós referenciapontjává.

A terv villamoshálózati szempontból kiírásnak megfelel. A további közlekedési ágak közül a terv az autóbusz-közlekedést a kiadott mintaterv alapján készítette el.

A többi tervtől koncepcionálisan eltérő, a legyezőépületet nem megtartó terv belső, térre vonatkozó közlekedési kapcsolatrendszere könnyen átjárható teret teremt, valamennyi gyalogos kapcsolat megfelelően kiszolgált. A Várfok utca felé a lépcsőzetes rézsűkialakítással a mai rézsű teljes hosszán átjárhatóságot teremt a tér szintjei között, javítva a mai koncentrált kapcsolatokon. A teljes hosszban átjárhatóság ugyanakkor a párhuzamos villamosvágányok miatt a balesetveszélyt is megnöveli, ezen a mai lépcső vonalában kialakított mozgólépcső sem enyhít, a gyalogosforgalom a tervezett kialakításnál a maihoz képest jóval esetlegesebb gyalogos áramlásokat vonna magával.

Az új metrókijárati épület - bár csak előre nyitott a maihoz hasonlóan - a „lepényépület" elbontása, valamint a henger építészeti sajátosságai miatt elősegíti a metró felé igyekvő forgalom akadályozás mentes lebonyolódását.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Városépítészet

WEKERLETELEP // Egy hely + Építészfórum

2020.10.28. 14:46
00:06:33

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk