A Kvassay Jenő út menti terület városépítészeti kialakítására kiírt ötletpályázat bemutatója és vitája

Földalatti beszélgetések az Erzsébet téri Gödör Klubban az epiteszforum.hu szervezésében, 2005. április 25-én, hétfőn, 18 óra

Résztvevők:

• az első díjas 8. számú pályamű szerzői, Bolberitz Henrik és Riez Zoltán;
• a megvételben részesített 6. számú pályamű szerzői közül Szabó Márton építész;
• a megvételben részesített 1. számú pályamű szerzői közül Petrus Ferenc (Artzen Bt.);
• a kiíró Duna-Liget Kft. képviseletében Szegner László építész.
• A beszélgetés résztvevője volt még Pottyondy Péter, építész-kamarai opponens is.

Az estet Szemerey Samu építész (epiteszforum.hu) vezette.

Mint az már Petrus Ferenc prezentációjából is kiderült, a kiíró a Kvassay Jenő út, a Soroksári út és a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág határolta területen mindenképp városképi hangsúllyal bíró épületek - vagyis magasházak - együtteseinek megteremtését várta el a pályázóktól. Petrusék ennek megfelelően sajátos - már-már szürreális - városi tájat teremtettek a Millenniumi Városközpont mögé.

A hegyeket mímelő épületsorokat - hoteleket, irodákat és plázákat - a városrész formálódását szervező tengelyként választja ketté az Artzen Bt. munkatársai tervezte kacskaringós, "kalandos" gyalogút, melynek jogosságát a beszélgetés vége felé Pottyondy Péter kétségbe vonta, mondván, hogy túl sok a "cezúra" a térségben.

Kár a térbeli kalandokért, kerttervezői trükkökért, melyekről oly érzékletesen beszélt Petrus, Pottyondy szerint a gyalogostengely nemigen lesz tele járókelőkkel. Ez a bírálat már csak azért is érintette érzékenyen a harmadik helyen végzett pályaművet, mert az - némileg a holland Wiel Aretzre hajazván - kettős földszint koncepciójával, vagyis a gyalogos és autós közlekedés radikális szétválasztásával, igen komoly hangsúlyt adott a térség jövőbeli érdemi gyalogosforgalmának.

Bolberitz Henrik és Riez Zoltán amúgy igen pergő prezentációja csak erősítette a jelenlévőkben azt a benyomást, mely már Petrus mondandója nyomán is kialakult, és majd Szabó Márton lakonikus tömörségű bemutatója során vált igazán egyértelművé: az ötletpályázat tervezői alighanem felemás helyzetben dolgoztak pályamunkájuk kitalálásakor.

E problémára utalt azt est házigazdája, Szemerey Samu is, Pottyondy Péter hozzászólását szorgalmazó kérdésében. Mint Szemerey jelezte, az ötletpályázatot sajnálatos és meglehetősen faramuci módon megelőzte egy rendezési terv, amely szigorúságával béklyózta a pályázat résztvevőinek fantáziáját - illetve azok, akik botor módon nem vették figyelembe a szabályozást, rendre ki is estek a versenyből.

Szemerey Samu utalt olyan hollandus példákra, ahol e komoly kellemetlenséget elkerülendő, már a rendezési tervre is ötletpályázatot írtak ki, s annak szellemében folytatták a területek további fejlesztési ötletpályázatainak kiírását és lebonyolítását. Pottyondy hozzászólásában egyenesen "tudathasadásos" állapotnak nevezte a jelenlegi helyzetet.

Szegner László nézői kérdésre jelezte, hogy a teljes beruházás pontos költségét - lévén szó ötletpályázatról - nem tudja megmondani, de hozzávetőlegesen 55 milliárd forintról van szó. Ez azonban csak becslés, ami a kivitelezés során nyilván érdemben nőni fog majd, különösen a mostani ötletpályázatban nem érintett, ám a térséghez szervesen kapcsolódó dunaparti lakóparkos övezet kiépítésével. Szegner frappánsan értékelte a három díjazott pályamunkát: Petruséké testesíti meg a "víziót", Szabóéké a "rendszert", a nyertes Bolberitz-Riez-párosé pedig a kettő közti szerencsés átmenetet.

Zárszószerű utolsó hozzászólásában Pottyondy Péter a Földalatti beszélgetések szervezőihez fordult, s jelezte, szerinte szerencsés volna, ha a továbbiakban a pályázatok kiírói, a pályázókhoz hasonlóan, röviden bemutatnák kiírásukat, annak legalapvetőbb szempontjainak ismertetésével.

szm