Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Vélemény

Városközpont a tapolcai Malom-tó körül

1/20

Tapolca központjában a történelem kezdete óta csillog az itt fakadó Tapolca-patak vize, amelyet valószínűleg már a rómaiak is tóvá duzzasztottak, és malmot építettek rá.

A tó már bő egy évszázada turistalátványosság, pedig a második világháború előtt még szó szerint a kertek alatt hullámzott, és csak a malmok irányából lehetett megközelíteni. Fotó: Fortepan/Jezsuita Levéltár

A területet mára három oldalról is kilométernyi város nőtte körül, azonban a tó menti terület alig változott, nagyobbik fele műemléki védelem alatt áll.

A Malom-tó névadó épületének története a múlt homályába vész. Annyi bizonyos, hogy már ötszáz évvel ezelőtt is állt itt malom, tucatnyi társával együtt. A számuk később bővült is, a 19. század közepére 38 malom működött a városban.

A második világháborút követően már csak raktárként használt épületben később turistaszálló kapott helyet, majd teljes felújítása után immár a háromcsillagos Hotel Gabriella szállóként működik.

A malom kerekét 2016-ban nem csupán felújították, de a tengelyére egy 0,8Kw teljesítményű generátort is kapott, ami képes a szálloda elektromos hálózatát támogatni. Az országban egyedülálló funkciót a karbantartásigény miatt ritkán használják.

A város legősibb tere a mai Nagyboldogaszony Általános Iskola előtt és alatt húzódik: az épület az egykori vár romjaira épült. Egykori kapujának rekonstrukciója az épület északi oldalán látható.

Az iskolával szemközti plébániatemplomot is építtető Turul ispán 18. századi birtokközpontjának romjai szintén rekonstruált állapotban láthatók.

A domb egykori sziklás tövében áll a kilenclyukú támfal, mögötte a tóhoz legközelebbi Arany János utca műemlék épületei.

A támfal nyílásainak egy része a domb szikláit hagyja szabadon, amikből folyamatosan áramlik az egész évben 18 fok hőmérsékletű karsztvíz.

A karsztvíz pár száz méterrel északabbra a híres tapolcai tavasbarlangon is áthalad. A barlang kibővített látogatóközpontja 2015 elejére készült el.

A főutca műemlék házsora nem csak kávézóknak és éttermeknek ad otthont, de olyan városközponti intézményeknek is, mint a közműszolgáltató ügyfélszolgálata, vagy műszaki üzlet. Az emeleti lakások jó része szálláshely.

A pompás homlokzatok múltjáról sajnos nem sokat tudni. Egykori bank, vasudvar, és egyszerű bérház is akad köztük. A szemközti Fő tér 8. kapualján a várost a tóval összekötő legfőbb útvonal vezet keresztül.

Az előzőn kívül még két keskeny sikátoron át érhető el a tó a környező utcákból.

A vízpart ma sem járható teljesen körbe, de a telkek végében nyújtózó közpark folyamatosan fejlődik. A sétány felújítása 2023 tavaszán kezdődött, és legkésőbb májusra be is fejeződik.

A tavat nem csak a barlangrendszer kifolyása táplálja, az ellentétes oldalon is fakad egy forrás. Barokk foglalása feltehetően a Nagyboldogasszony-templom átépítésével egy időben, 1757-ben készült.

A nagyobb Malom-tó, és egy keskenyebb, álló vizű szakasz alatt áll az Alsómalom épületegyüttese. A 18. századi épület megújulását kis transzparens hirdeti, eddig az alapvető állagjavító munkák készültek el.

A patak mellett kialakított sétányról jól láthatók az alsómalom gazdasági épületei, és az egykori molnár háza is, nagyrészt csak romjaikban.

A malmokon túl már ritkább beépítésű, kertvárosi utcák alatt folyik tovább a bővizű patak a Balaton felé. A partján vezető sétányon egészen a várost elkerülő útig, és az itteni parkolóig követhető.

A városközpont egyedülálló látképe a nyár közeledtével a sorra újranyitó éttermek éjszakai fényeivel bővül.

?>
Tapolca központjában a történelem kezdete óta csillog az itt fakadó Tapolca-patak vize, amelyet valószínűleg már a rómaiak is tóvá duzzasztottak, és malmot építettek rá.
?>
A tó már bő egy évszázada turistalátványosság, pedig a második világháború előtt még szó szerint a kertek alatt hullámzott, és csak a malmok irányából lehetett megközelíteni. Fotó: Fortepan/Jezsuita Levéltár
?>
A területet mára három oldalról is kilométernyi város nőtte körül, azonban a tó menti terület alig változott, nagyobbik fele műemléki védelem alatt áll.
?>
A Malom-tó névadó épületének története a múlt homályába vész. Annyi bizonyos, hogy már ötszáz évvel ezelőtt is állt itt malom, tucatnyi társával együtt. A számuk később bővült is, a 19. század közepére 38 malom működött a városban.
?>
A második világháborút követően már csak raktárként használt épületben később turistaszálló kapott helyet, majd teljes felújítása után immár a háromcsillagos Hotel Gabriella szállóként működik.
?>
A malom kerekét 2016-ban nem csupán felújították, de a tengelyére egy 0,8Kw teljesítményű generátort is kapott, ami képes a szálloda elektromos hálózatát támogatni. Az országban egyedülálló funkciót a karbantartásigény miatt ritkán használják.
?>
A város legősibb tere a mai Nagyboldogaszony Általános Iskola előtt és alatt húzódik:  az épület az egykori vár romjaira épült. Egykori kapujának rekonstrukciója az épület északi oldalán látható.
?>
Az iskolával szemközti plébániatemplomot is építtető Turul ispán 18. századi birtokközpontjának romjai szintén rekonstruált állapotban láthatók.
?>
A domb egykori sziklás tövében áll a kilenclyukú támfal, mögötte a tóhoz legközelebbi Arany János utca műemlék épületei.
?>
A támfal nyílásainak egy része a domb szikláit hagyja szabadon, amikből folyamatosan áramlik az egész évben 18 fok hőmérsékletű karsztvíz.
?>
A karsztvíz pár száz méterrel északabbra a híres tapolcai tavasbarlangon is áthalad. A barlang kibővített látogatóközpontja 2015 elejére készült el.
?>
A főutca műemlék házsora nem csak kávézóknak és éttermeknek ad otthont, de olyan városközponti intézményeknek is, mint a közműszolgáltató ügyfélszolgálata, vagy műszaki üzlet. Az emeleti lakások jó része szálláshely.
?>
A pompás homlokzatok múltjáról sajnos nem sokat tudni. Egykori bank, vasudvar, és egyszerű bérház is akad köztük. A szemközti Fő tér 8. kapualján a várost a tóval összekötő legfőbb útvonal vezet keresztül.
?>
Az előzőn kívül még két keskeny sikátoron át érhető el a tó a környező utcákból.
?>
A vízpart ma sem járható teljesen körbe, de a telkek végében nyújtózó közpark folyamatosan fejlődik. A sétány felújítása 2023 tavaszán kezdődött, és legkésőbb májusra be is fejeződik.
?>
A tavat nem csak a barlangrendszer kifolyása táplálja, az ellentétes oldalon is fakad egy forrás. Barokk foglalása feltehetően a Nagyboldogasszony-templom átépítésével egy időben, 1757-ben készült.
?>
A nagyobb Malom-tó, és egy keskenyebb, álló vizű szakasz alatt áll az Alsómalom épületegyüttese. A 18. századi épület megújulását kis transzparens hirdeti, eddig az alapvető állagjavító munkák készültek el.
?>
A patak mellett kialakított sétányról jól láthatók az alsómalom gazdasági épületei, és az egykori molnár háza is, nagyrészt csak romjaikban.
?>
A malmokon túl már ritkább beépítésű, kertvárosi utcák alatt folyik tovább a bővizű patak a Balaton felé. A partján vezető sétányon egészen a várost elkerülő útig, és az itteni parkolóig követhető.
?>
A városközpont egyedülálló látképe a nyár közeledtével a sorra újranyitó éttermek éjszakai fényeivel bővül.
1/20

Tapolca központjában a történelem kezdete óta csillog az itt fakadó Tapolca-patak vize, amelyet valószínűleg már a rómaiak is tóvá duzzasztottak, és malmot építettek rá.

A tó már bő egy évszázada turistalátványosság, pedig a második világháború előtt még szó szerint a kertek alatt hullámzott, és csak a malmok irányából lehetett megközelíteni. Fotó: Fortepan/Jezsuita Levéltár

A területet mára három oldalról is kilométernyi város nőtte körül, azonban a tó menti terület alig változott, nagyobbik fele műemléki védelem alatt áll.

A Malom-tó névadó épületének története a múlt homályába vész. Annyi bizonyos, hogy már ötszáz évvel ezelőtt is állt itt malom, tucatnyi társával együtt. A számuk később bővült is, a 19. század közepére 38 malom működött a városban.

A második világháborút követően már csak raktárként használt épületben később turistaszálló kapott helyet, majd teljes felújítása után immár a háromcsillagos Hotel Gabriella szállóként működik.

A malom kerekét 2016-ban nem csupán felújították, de a tengelyére egy 0,8Kw teljesítményű generátort is kapott, ami képes a szálloda elektromos hálózatát támogatni. Az országban egyedülálló funkciót a karbantartásigény miatt ritkán használják.

A város legősibb tere a mai Nagyboldogaszony Általános Iskola előtt és alatt húzódik: az épület az egykori vár romjaira épült. Egykori kapujának rekonstrukciója az épület északi oldalán látható.

Az iskolával szemközti plébániatemplomot is építtető Turul ispán 18. századi birtokközpontjának romjai szintén rekonstruált állapotban láthatók.

A domb egykori sziklás tövében áll a kilenclyukú támfal, mögötte a tóhoz legközelebbi Arany János utca műemlék épületei.

A támfal nyílásainak egy része a domb szikláit hagyja szabadon, amikből folyamatosan áramlik az egész évben 18 fok hőmérsékletű karsztvíz.

A karsztvíz pár száz méterrel északabbra a híres tapolcai tavasbarlangon is áthalad. A barlang kibővített látogatóközpontja 2015 elejére készült el.

A főutca műemlék házsora nem csak kávézóknak és éttermeknek ad otthont, de olyan városközponti intézményeknek is, mint a közműszolgáltató ügyfélszolgálata, vagy műszaki üzlet. Az emeleti lakások jó része szálláshely.

A pompás homlokzatok múltjáról sajnos nem sokat tudni. Egykori bank, vasudvar, és egyszerű bérház is akad köztük. A szemközti Fő tér 8. kapualján a várost a tóval összekötő legfőbb útvonal vezet keresztül.

Az előzőn kívül még két keskeny sikátoron át érhető el a tó a környező utcákból.

A vízpart ma sem járható teljesen körbe, de a telkek végében nyújtózó közpark folyamatosan fejlődik. A sétány felújítása 2023 tavaszán kezdődött, és legkésőbb májusra be is fejeződik.

A tavat nem csak a barlangrendszer kifolyása táplálja, az ellentétes oldalon is fakad egy forrás. Barokk foglalása feltehetően a Nagyboldogasszony-templom átépítésével egy időben, 1757-ben készült.

A nagyobb Malom-tó, és egy keskenyebb, álló vizű szakasz alatt áll az Alsómalom épületegyüttese. A 18. századi épület megújulását kis transzparens hirdeti, eddig az alapvető állagjavító munkák készültek el.

A patak mellett kialakított sétányról jól láthatók az alsómalom gazdasági épületei, és az egykori molnár háza is, nagyrészt csak romjaikban.

A malmokon túl már ritkább beépítésű, kertvárosi utcák alatt folyik tovább a bővizű patak a Balaton felé. A partján vezető sétányon egészen a várost elkerülő útig, és az itteni parkolóig követhető.

A városközpont egyedülálló látképe a nyár közeledtével a sorra újranyitó éttermek éjszakai fényeivel bővül.

Nézőpontok/Vélemény

Városközpont a tapolcai Malom-tó körül

2023.03.19. 12:16
1/20

Tapolca központjában a történelem kezdete óta csillog az itt fakadó Tapolca-patak vize, amelyet valószínűleg már a rómaiak is tóvá duzzasztottak, és malmot építettek rá.

A tó már bő egy évszázada turistalátványosság, pedig a második világháború előtt még szó szerint a kertek alatt hullámzott, és csak a malmok irányából lehetett megközelíteni. Fotó: Fortepan/Jezsuita Levéltár

A területet mára három oldalról is kilométernyi város nőtte körül, azonban a tó menti terület alig változott, nagyobbik fele műemléki védelem alatt áll.

A Malom-tó névadó épületének története a múlt homályába vész. Annyi bizonyos, hogy már ötszáz évvel ezelőtt is állt itt malom, tucatnyi társával együtt. A számuk később bővült is, a 19. század közepére 38 malom működött a városban.

A második világháborút követően már csak raktárként használt épületben később turistaszálló kapott helyet, majd teljes felújítása után immár a háromcsillagos Hotel Gabriella szállóként működik.

A malom kerekét 2016-ban nem csupán felújították, de a tengelyére egy 0,8Kw teljesítményű generátort is kapott, ami képes a szálloda elektromos hálózatát támogatni. Az országban egyedülálló funkciót a karbantartásigény miatt ritkán használják.

A város legősibb tere a mai Nagyboldogaszony Általános Iskola előtt és alatt húzódik: az épület az egykori vár romjaira épült. Egykori kapujának rekonstrukciója az épület északi oldalán látható.

Az iskolával szemközti plébániatemplomot is építtető Turul ispán 18. századi birtokközpontjának romjai szintén rekonstruált állapotban láthatók.

A domb egykori sziklás tövében áll a kilenclyukú támfal, mögötte a tóhoz legközelebbi Arany János utca műemlék épületei.

A támfal nyílásainak egy része a domb szikláit hagyja szabadon, amikből folyamatosan áramlik az egész évben 18 fok hőmérsékletű karsztvíz.

A karsztvíz pár száz méterrel északabbra a híres tapolcai tavasbarlangon is áthalad. A barlang kibővített látogatóközpontja 2015 elejére készült el.

A főutca műemlék házsora nem csak kávézóknak és éttermeknek ad otthont, de olyan városközponti intézményeknek is, mint a közműszolgáltató ügyfélszolgálata, vagy műszaki üzlet. Az emeleti lakások jó része szálláshely.

A pompás homlokzatok múltjáról sajnos nem sokat tudni. Egykori bank, vasudvar, és egyszerű bérház is akad köztük. A szemközti Fő tér 8. kapualján a várost a tóval összekötő legfőbb útvonal vezet keresztül.

Az előzőn kívül még két keskeny sikátoron át érhető el a tó a környező utcákból.

A vízpart ma sem járható teljesen körbe, de a telkek végében nyújtózó közpark folyamatosan fejlődik. A sétány felújítása 2023 tavaszán kezdődött, és legkésőbb májusra be is fejeződik.

A tavat nem csak a barlangrendszer kifolyása táplálja, az ellentétes oldalon is fakad egy forrás. Barokk foglalása feltehetően a Nagyboldogasszony-templom átépítésével egy időben, 1757-ben készült.

A nagyobb Malom-tó, és egy keskenyebb, álló vizű szakasz alatt áll az Alsómalom épületegyüttese. A 18. századi épület megújulását kis transzparens hirdeti, eddig az alapvető állagjavító munkák készültek el.

A patak mellett kialakított sétányról jól láthatók az alsómalom gazdasági épületei, és az egykori molnár háza is, nagyrészt csak romjaikban.

A malmokon túl már ritkább beépítésű, kertvárosi utcák alatt folyik tovább a bővizű patak a Balaton felé. A partján vezető sétányon egészen a várost elkerülő útig, és az itteni parkolóig követhető.

A városközpont egyedülálló látképe a nyár közeledtével a sorra újranyitó éttermek éjszakai fényeivel bővül.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Tapolca

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.