| CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Tervezésoktatás a Széchenyi István Egyetem Építészmérnöki Karán

1/17

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/17

Tervezésoktatás a Széchenyi István Egyetem Építészmérnöki Karán
Közélet, hírek

Tervezésoktatás a Széchenyi István Egyetem Építészmérnöki Karán

2003.09.03. 12:39

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Bodrossy Attila

„...építészképzés, melyet néhány év múlva talán „Győri Iskolának" fognak hívni." Bodrossy Attila írásának I. része

Kezdetben - még főiskolai szinten - a tervezés-oktatás a dr. Koppány Attila vezette Építészeti és Szerkezetépítési tanszék keretein belül folyt. Azután 1992 év elején Szekeres Tamás főigazgató úr felkeresett a DIMENZIÓ Tervező Kft.-ben és felkért, hogy működjünk közre munkájukban külső építészeti tanszékként:

  • egyrészt a tervezés-oktatásában, a főiskola építészmérnöki szakának építész szakirányán.
  • másrészt kezdjük el a felkészülést az egyetemi szintű építész-oktatás feladatkörére. (Ez utóbbit nem hittük és nem is akartuk felfogni igazán…)
Aláírtunk egy együttműködési szerződést és ez 1995-ig nem jelentett túlzott terhet; Czigány Tamással, Fodróczy Józseffel és Varga F. Istvánnal a legtehetségesebb 8 fő harmadéves főiskolai hallgató terveit konzultáltuk, valamint az elsőéveseknek tartottam előadást „Bevezetés az építészetbe" címmel. Közben azért 10 fő számára négyszemeszteres posztgraduális képzést rendeztünk, s az megterhelő volt. El is döntöttük, hogy az első egyben az utolsó volt. 1995-ben Czigány Tamás - egyidejűleg azzal, hogy önálló irodát alakított - elvállalta tantárgyfelelősként az ötféléves tervezés-oktatás teljes megszervezését.
Ezen lépésnek két eredménye lett:
  • a tervezés színvonala a főiskolán ugrásszerűen emelkedett, ami lemérhető az elnyert Diplomadíjakon;
  • másrészt be kellett vonnunk az oktatásba valamennyi, arra alkalmas építészt, akik - az enyhén szólva mérsékelt díjazás ellenére is - hajlandóságot mutattak erre a tevékenységre, és ennek ellenére fuldoklunk a munkában.
1997-ben Czigány Tamás visszavett a tempóból, mert nem győzte egyszerre az oktatást, az irodavezetést és az építészeti alkotótevékenységet. Ebben az időben már részt vett az oktatásban Rosta S. Csaba, Sándor János és Galambos Miklós, s folyamatosan vontunk be újabb és újabb óraadókat. 1999-ben ugyan tanszékvezetői megbízást kaptam, de még mindig az Építészeti és Szerkezetépítési tanszék helyiségeiben működtünk, azonos költségkerettel és ugyanazzal az adminisztrációval. Növekedett viszont a tanszék főállású oktatóinak száma, státuszba került Katona István, Molnár Jenő, majd Eke Zsolt.

Közben zajlott az a küzdelem, melyet Győr városa és a Széchenyi István Főiskola folytatott az egyetemmé válásáért. Erről azután 1999-ben az Országgyűlés határozatban rendelkezett, s 2002-re tűzte ki a határidőt a követelmények teljesítéséhez. A követelmények különböző szakok akreditációját jelentették, köztük az építészmérnöki szakét is, elsősorban Koppány Attila szívós küzdelmének köszönhetően. Mi - a Tervezési Tanszéken - részben szkeptikusabbak voltunk az egyetemi szintű képzés beindítása terén, részben természetesen okkal féltünk a ránkzúduló terhektől. Tudtuk, hogy újabb státuszokat nehezen fogunk kapni, s hogy már majdnem kivétel nélkül bevontuk a munkába azokat az építészeket, aki a Győrben élők közül oktatásra fogható. Vallottuk és valljuk, hogy a tervezést gyakorló építész tudja oktatni, kis csoportban, műhely jelleggel. Vagyis ha feladjuk a tervezési praxisunkat, fokozatosan magunkat tesszük alkalmatlanná a képzésre. Egyébként az oktatás jelenlegi anyagi megbecsültsége mellett ez szóba sem jöhetett.

2001. január 1-ével valóságban is önálló tanszék lettünk, saját helyiséggel és titkárnővel. Hamarosan véres valósággá vált, hogy 2002. őszén 30 fővel el kell indítanunk az egyetemi szintű építészképzést, és 60 fővel fenn kell tartanunk a főiskolai képzést is. Egyetemi szintű építészképzés alatt a tervező építész (architekt) képzést értettük, értjük. Akreditáltatni a Műegyetem építészmérnöki képzését lehetett, tantervünkbe az ott oktatott tárgyakat nagyjából hasonló kreditpontokkal lehetett, kellett felvenni. A főiskolai oktatásnál ezzel szemben a hangsúly a kivitelezést vezető mérnökök képzésén van; a tervezői szakirányt a megváltozott tervezési jogosultsági rendelet automatikusan megszüntette.

Ez a tény lehetetlenné teszi a tervezési tárgyak együtt-oktatását (de a kétszintű oktatás megvalósítását is). A főiskolásoknak nem érdemes kreativitást fokozó gyakorlatokat tartani, magasra helyezni a lécet, ha egyszer úgysem tervezhetnek; az egyetemistáknak nem szabad alacsonyra szabni a követelményszintet, mert akkor nem lehet időben kirostálni a tervezésre alkalmatlanokat.

El kellett tehát indítanunk a 30 fős képzést, melynek versenyképesnek kell lennie azzal a műegyetemi képzéssel, melynek jobbak a személyi, tárgyi és anyagi teltételei, és a felvett hallgatók is jobb képességűek mint a nálunk tanulmányaikat megkezdők. Ha az első végzős évfolyam szakmai felkészültsége alacsony lesz, és ennek híre terjed el, akkor hosszú távra (ha nem véglegesen) ezt a stigmát fogja képzésünk hordozni. Az egyetemi szintű képzés beindításának lehetősége ugyan korábban jött, mint szerettük volna, de ez az időpont nem volt szabadon választható. (A csillagok kedvező állása döntötte el...) Csak előre menekülhettünk; színvonalas képzést kell megvalósítanunk.

Két olyan tényező létezik, mely versenyképessé tehet minket:
  • Ha az oktatás az első évtől tervező centrikus; hallgatóinknak kevesebb - számukra felesleges - diszciplinát kell elsajátítania.
  • Ha az oktatás kis csoportokban zajlik, műhely jellegű és a személyes kontaktusra épül.
Összeállítottuk a speciális építész-tervezői kompetenciákat:
  • Tájékozottság valamennyi művészeti ágban; irodalomban, zenében, képzőművészetben, iparművészetben, színházban, táncban és filmművészetben, reklámgrafikában, designban.
  • Tájékozottság szociológiában, társadalomtudományokban.
  • Tájékozottság korszellemet befolyásoló eszmeáramlatokban, gondolatokban és filozófiákban.
  • Jó rajzkézség.
  • Speciális térlátás.
  • Fejlett formaérzék és kreativitás.
  • Verbális meggyőzés képessége.
  • „Karmesteri" képesség - tehát sok emberből álló csoport eredményes vezénylése.
  • Képesség az intuíció és a mérnöki ismeretek magasszintű szintetizálására.

A fenti speciális kompetenciák kifejlesztése érdekében a képzés mintegy 30%-a művészi képesség fejlesztő kiscsoportos oktatás. Ugyanakkor - egyetértve György Péter esztétával, aki szerint az építészetnek legfeljebb negyede mérnökség - mindent el kell követnünk, hogy a tanterv ilyen irányban és szellemben alakuljon át. Ez nyilvánvalóan csak hosszabb távon, küzdelmesen érhető el (erre még visszatérek), rövidebb távon saját tárgyainkra kellett koncentrálnunk.

Az egyetemi szintű képzéshez Czigány Tamással felállítottuk az oktatási koncepciót 24 oktatandó tárgyra: egy olyan mátrixot, mely logikus rendbe rakja elmélet és gyakorlat egymásra épülését, és mely a tíz szemeszterre egyenletesen osztja el a terhelést. Az egyes kockákba kerülő tárgyak megnevezésénél beletörődtünk, hogy a műegyetemi tervezési tárgyfelosztást kell alkalmaznunk (lakóépület-, középület-, ipari épülettervezés), de a kockák részletes kitöltésénél - a pontos képzési cél meghatározásánál - már a tantárgy nevétől eltérő célokat is megfogalmaztunk. Az oktatási tapasztalatok visszacsatolása szemeszterről szemeszterre módosítja az egyes tárgyak tartalmát, illetve az újonnan induló tárgyaknál a felkért oktató nagy mértékben szabad kezet kap.

Példaként álljon itt a mátrix elemeiből néhánynak a tantárgyi követelménye, olyanoké, melyeket már oktattunk:

Bevezetés a tervezésbe

A tantárgy célja óvatos bevezetés az építészetbe, a hallgatók megismerik az építészet céljait, sajátosságait, az egységes építészeti mű különböző aspektusait. A tárgy először a természet formavilágával foglalkozik, majd a művi formák természetbe illesztésével. Sorra veszi az ember tulajdonságait és életfunkcióit, mint a mesterséges tárgyak létrehozóját, használóját, a szerkezeti és esztétikai aspektusokat. Ezek az ismeretek szoros összefüggésben állnak a térkompozíció gyakorlataival, és előkészítik a hallgatókat a következő félévi „Kis dolgok" tervezése gyakorlati munkáira.

Térkompozíció

A tantárgy célja az építészeti téralkotás sajátosságainak megismerése térkompozíciós feladatok megoldásával, modellezésével. A kreativitást fejlesztő absztrakt térképzési feladatok megoldása valamint e megoldások részletes értékelése során a hallgatók megismerik az építészeti téralkotás sajátosságait, lehetőségeit, azt a hatást, melyet az építészeti terek gyakorolnak az emberre és a környezetre. Az így szerzett ismeretek a konkrét építészeti tervezéshez nyújtanak megalapozást, segítséget.

 
Lakóépületek elmélete
A tantárgy célja a lakóépülettervezés elméleti alapjainak elsajátítása. A hallgatók előadás formájában általános tervezéselméleti összefüggésbe helyezve ismerkednek meg a lakóépületekkel szemben támasztott követelményekkel, a szükséges gyakorlati ismeretekkel. Tervek, valamint megépült hazai és nemzetközi példák elemzésével bemutatásra kerülnek a lakásépítés irányzatai, tendenciái.
 
 
Kis dolgok
A tantárgy célja „kis dolgok" tervezésének gyakorlása olyan feladatokon keresztül, melyek
  • egyszerű funkciójukkal nem vonják el a figyelmet anyagválasztási, szerkezeti és formálási kérdésekről;
  • kis léptékük mellett a hangsúly a környezetbe és/vagy terepre illesztés.
Lakóépülettervezés I.
A tantárgy célja féléves tervezési feladat elkészítésével a tervezés gyakorlati alapjainak elsajátítása. Az elméleti ismeretek birtokában a kisebb méretű épület tervezése során a hallgatók konzulenseik segítségével ismerkednek meg a tervezési munka gyakorlati módszertanával, a funkció, szerkezet, forma, a lépték összefüggéseivel.
 
 
Középületek elmélete
A tantárgy célja a középületekkel kapcsolatos tudnivalók elméleti oktatása, megismertetés - a teljesség igénye nélkül - a középületek különböző funkcionális csoportjaival, rendeltetésből fakadó sajátosságaikkal. A bemutatott példák elemzése Venturi „Összetettség és ellentmondás az építészetben" tanulmányának szellemében, vizsgálva Venturi téziseinek érvényesülését a ma építészetében. Szó esik a középületről, mint a város részéről, az Aldo Rossi féle „massza vagy monument" kérdésről, az illeszkedésről, kontinuitásról vagy törésről, szuverenitásról.

Lakóépülettervezés II.
A tantárgy célja a megszerzett tervezési ismeretek alkalmazása, továbbfejlesztése, kibővítése. A hallgatók lakóegyüttes féléves tervezése során konzulenseik segítségével ismerkednek meg az épület- és térstruktúrák, a város-lakás viszony és a környezet komplex összefüggéseivel. A gyakorlat része a team-munka elsajátítása; a lakóegyüttes telepítésének közös tervezése kisebb csoportokban. A képeken bemutatjuk valamennyi tervezési gyakorlat legjobb hallgatói terveit. Most négy szemeszteren vagyunk túl. A tanszék állománya gyarapodott Kuslits Tiborral, aki a várostervezés elméletét és gyakorlatát oktatja. A következő szemeszterre nagy örömünkre Golda János vállalta a Tendenciák és Társadalmi háttér tervezéselméleti tantárgy oktatását.

   

Sikereink között könyvelhetjük el, hogy
  • Czigány Tamás szervezésében Cságoly Ferenc másodéveseinknek alkotóhetet tartott;
  • egtehetségesebb hallgatóink meghívást kaptak és részt vettek áprilisban a Műegyetem Építész karának I. nemzetközi alkotó hetén;
  • ez év őszén az alkotóhét a másod- és harmadéveseknek egyaránt szól, melyet Cságoly Ferenc és Golda János fog vezetni, és melyre saját hallgatóik egy csoportját is Győrbe hozzák.
Elsőéveseinknek is van alkotóhetük, ezt hagyományosan Molnár Jenő tartja Szlovéniában, esetenként grazi osztrák építész hallgatókkal közösen, ahol a hallgatók a természeti és művi környezet harmóniájának lehetőségeivel ismerkednek. A tárgyi feltételek képzésünk gyenge pontját képezik. Igaz, most már van saját tanszéki helyiségünk, mely ha kicsi is, de berendezése már méltó az építészeti tanszékhez, ami Eke Zsolt áldozatos és szívós munkájának valamint a VELUX cég anyagi segítségének köszönhető. Hallgatóinknak viszont nem áll rendelkezésre állandó rajzterem és modellező műhely, mely nélkül pedig színvonalas építészképzés nem lehetséges. Elképzelésünk szerint a cél egy olyan nagyméretű rajzterem, ahol az évfolyamok együtt dolgoznak, csupán lazán szétválasztva; az első- és másodévesek a felsőbb évfolyamok hallgatóitól is tanulhatnak. Ez kiküszöbölhetné a kreditrendszer azon káros következményét, hogy már egy-egy évfolyam hallgatói is alig ismerik egymást. A rajzterem és a mellé költöző tervezési tanszék (tanszékek?) helyéről és a megvalósítás finanszírozásáról már vannak elképzeléseink, és az első lépések is megtörténtek a megvalósítás érdekében.

   

Az első négy szemeszter tapasztalatai igazolták, hogy a teljes tanterv átalakításával is kell foglalkoznunk, többek között ezért is, mert ha a mérnöki tárgyak túl sok energiát és időt vesznek el a hallgatóinktól, túl kevés idejük marad tervezési tárgyakra. 
 
Folytatjuk. 
 
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.