Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Emberek/Portré

Száz éve született dr. Párkányi Mihály

1/16

Párkányi Mihály – Sámsondi Kiss Béla – Zoltán László: Moduláris változatos egy szövetszerkezetes cellarendszeres építési módra (Lakóterv, Budapest, 1964)

Az elsőként elkészült kísérleti épület, a budafoki maisonette építése és a végeredmény (1972-1973). Forrás: Gábor László, Párkányi Mihály és mások: Nem-tektonikus rendszerek – kutatási jelentés 1970-1978. BME, 1978. 41. o.

A Lift-Field alapozásán 1974 őszén, balról: Rajk László, Hajdú László, Kövesdi Rózsa és Párkányi Mihály. Fotó: Kövesdi Dezső

Az elkészült Lift-Field épület. Forrás: „Lift-Field” prototípus épület, Budapest, 1974-1975. Kutatási zárójelentés. BME, Budapest, 1975

A Lift-Fieldről készült jelentés címlapja az építés alatt levő épülettel. Budapest, 1975

A szigethalmi nyaraló makettje. Forrás: Hajdú László: A nem-tektonikus rendszerek akalmazásának problémái a sajátház-építésben. Műszaki doktori értekezés, 1976. 14. o.

A szigethalmi nyaraló szerkezeti makettje és építése. Forrás: Hajdú László: A nem-tektonikus rendszerek akalmazásának problémái a sajátház-építésben. Műszaki doktori értekezés, 1976. 86. o.

A nyaraló elkészült szerkezete. Forrás: Hajdú László: A nem-tektonikus rendszerek akalmazásának problémái a sajátház-építésben. Műszaki doktori értekezés, 1976. 98. o.

A kész épület. Forrás: Hajdú László: A nem-tektonikus rendszerek akalmazásának problémái a sajátház-építésben. Műszaki doktori értekezés, 1976. 100. o.

Párkányi Mihály munkáiból: Meleg, száraz éghajlatra tervezett házak nem-tektonikus építési rendszere, tanulmány (1976)

Illusztráció az Észak-Afrikába és a Közel-Keletre tervezett házakról. Párkányi Mihály: Prelimiary Studies for Sample Houses in Hot Arid Tropical Ares, Budapest, 1976. 20. o.

Illusztráció az Egyiptomba tervezett házakról. Párkányi Mihály: Prelimiary Studies for Sample Houses in Hot Arid Tropical Ares, Budapest, 1976. 48. o.

Párkányi Mihály munkáiból: Nem-tektonikus szerkezetek XI. Budapest, 1977

Párkányi Mihály munkáiból: a Nem-tektonikus rendszerek – kutatási jelentés 1970-1978 címlapja

Párkányi Mihály munkáiból: Az UNIDO számára készített jelentés a nem-tektonikus rendszerekről (1978)

Dr. Párkányi Mihály – Sámsondi Kiss Béla – Zoltán László: A városépítészeti variációk elméleti kérdései. LAKÓTERV, Budapest, 1966.

?>
Párkányi Mihály – Sámsondi Kiss Béla – Zoltán László: Moduláris változatos egy szövetszerkezetes cellarendszeres építési módra (Lakóterv, Budapest, 1964)
?>
Az elsőként elkészült kísérleti épület, a budafoki maisonette építése és a végeredmény (1972-1973). Forrás: Gábor László, Párkányi Mihály és mások: Nem-tektonikus rendszerek – kutatási jelentés 1970-1978. BME, 1978. 41. o.
?>
A Lift-Field alapozásán 1974 őszén, balról: Rajk László, Hajdú László, Kövesdi Rózsa és Párkányi Mihály. Fotó: Kövesdi Dezső
?>
Az elkészült Lift-Field épület. Forrás: „Lift-Field” prototípus épület, Budapest, 1974-1975. Kutatási zárójelentés. BME, Budapest, 1975
?>
A Lift-Fieldről készült jelentés címlapja az építés alatt levő épülettel. Budapest, 1975
?>
A szigethalmi nyaraló makettje. Forrás: Hajdú László: A nem-tektonikus rendszerek akalmazásának problémái a sajátház-építésben. Műszaki doktori értekezés, 1976. 14. o.
?>
A szigethalmi nyaraló szerkezeti makettje és építése. Forrás: Hajdú László: A nem-tektonikus rendszerek akalmazásának problémái a sajátház-építésben. Műszaki doktori értekezés, 1976. 86. o.
?>
A nyaraló elkészült szerkezete. Forrás: Hajdú László: A nem-tektonikus rendszerek akalmazásának problémái a sajátház-építésben. Műszaki doktori értekezés, 1976. 98. o.
?>
A kész épület. Forrás: Hajdú László: A nem-tektonikus rendszerek akalmazásának problémái a sajátház-építésben. Műszaki doktori értekezés, 1976. 100. o.
?>
Párkányi Mihály munkáiból: Meleg, száraz éghajlatra tervezett házak nem-tektonikus építési rendszere, tanulmány (1976)
?>
Illusztráció az Észak-Afrikába és a Közel-Keletre tervezett házakról. Párkányi Mihály: Prelimiary Studies for Sample Houses in Hot Arid Tropical Ares, Budapest, 1976. 20. o.
?>
Illusztráció az Egyiptomba tervezett házakról. Párkányi Mihály: Prelimiary Studies for Sample Houses in Hot Arid Tropical Ares, Budapest, 1976. 48. o.
?>
Párkányi Mihály munkáiból: Nem-tektonikus szerkezetek XI. Budapest, 1977
?>
Párkányi Mihály munkáiból: a Nem-tektonikus rendszerek – kutatási jelentés 1970-1978 címlapja
?>
Párkányi Mihály munkáiból: Az UNIDO számára készített jelentés a nem-tektonikus rendszerekről (1978)
?>
Dr. Párkányi Mihály – Sámsondi Kiss Béla – Zoltán László: A városépítészeti variációk elméleti kérdései. LAKÓTERV, Budapest, 1966.
1/16

Párkányi Mihály – Sámsondi Kiss Béla – Zoltán László: Moduláris változatos egy szövetszerkezetes cellarendszeres építési módra (Lakóterv, Budapest, 1964)

Az elsőként elkészült kísérleti épület, a budafoki maisonette építése és a végeredmény (1972-1973). Forrás: Gábor László, Párkányi Mihály és mások: Nem-tektonikus rendszerek – kutatási jelentés 1970-1978. BME, 1978. 41. o.

A Lift-Field alapozásán 1974 őszén, balról: Rajk László, Hajdú László, Kövesdi Rózsa és Párkányi Mihály. Fotó: Kövesdi Dezső

Az elkészült Lift-Field épület. Forrás: „Lift-Field” prototípus épület, Budapest, 1974-1975. Kutatási zárójelentés. BME, Budapest, 1975

A Lift-Fieldről készült jelentés címlapja az építés alatt levő épülettel. Budapest, 1975

A szigethalmi nyaraló makettje. Forrás: Hajdú László: A nem-tektonikus rendszerek akalmazásának problémái a sajátház-építésben. Műszaki doktori értekezés, 1976. 14. o.

A szigethalmi nyaraló szerkezeti makettje és építése. Forrás: Hajdú László: A nem-tektonikus rendszerek akalmazásának problémái a sajátház-építésben. Műszaki doktori értekezés, 1976. 86. o.

A nyaraló elkészült szerkezete. Forrás: Hajdú László: A nem-tektonikus rendszerek akalmazásának problémái a sajátház-építésben. Műszaki doktori értekezés, 1976. 98. o.

A kész épület. Forrás: Hajdú László: A nem-tektonikus rendszerek akalmazásának problémái a sajátház-építésben. Műszaki doktori értekezés, 1976. 100. o.

Párkányi Mihály munkáiból: Meleg, száraz éghajlatra tervezett házak nem-tektonikus építési rendszere, tanulmány (1976)

Illusztráció az Észak-Afrikába és a Közel-Keletre tervezett házakról. Párkányi Mihály: Prelimiary Studies for Sample Houses in Hot Arid Tropical Ares, Budapest, 1976. 20. o.

Illusztráció az Egyiptomba tervezett házakról. Párkányi Mihály: Prelimiary Studies for Sample Houses in Hot Arid Tropical Ares, Budapest, 1976. 48. o.

Párkányi Mihály munkáiból: Nem-tektonikus szerkezetek XI. Budapest, 1977

Párkányi Mihály munkáiból: a Nem-tektonikus rendszerek – kutatási jelentés 1970-1978 címlapja

Párkányi Mihály munkáiból: Az UNIDO számára készített jelentés a nem-tektonikus rendszerekről (1978)

Dr. Párkányi Mihály – Sámsondi Kiss Béla – Zoltán László: A városépítészeti variációk elméleti kérdései. LAKÓTERV, Budapest, 1966.

Száz éve született dr. Párkányi Mihály
Emberek/Portré

Száz éve született dr. Párkányi Mihály

2024.12.01. 14:40

Idén száz éve született Párkányi Mihály (1924–1991) építészmérnök, a szerkezetelmélet és építéstechnológia-elmélet kiemelkedő tudományos és kísérleti kutatója. Az évforduló alkalmából tanítványai és munkatársai, Kövesdi Rózsa és Szirmay Zoltán építészmérnökök, valamint Dr. Barcza János gépészmérnök a tulajdonukban levő, Párkányi munkásságára vonatkozó dokumentumokkal gazdagították a MÉM MDK gyűjteményét.

"...meddőnek bizonyul minden utópizmus, minden konkrét megfogalmazása a jövőnek, mert nem tud kellően számolni a változással... korunk építészetének legmozgékonyabb mozgásformájára, a technológiára támaszkodva keresni kell a jövő »tégláját«, vagy ha úgy tetszik, a jövőnek azt az építési módját, amely az állandóan változó követelményeket hajlékonyan és idejében nyomon tudja követni."
Párkányi Mihály, 1985

Párkányi Mihály 1924. január elsején született Budapesten. A középiskola után a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán szerzett diplomát, majd 1952–1954 között az ELTE történelem szakán tanult. 1949-től az Építéstudományi Intézetnél dolgozott tervezőként, majd az Építészeti Tanács titkárságán főmérnökként. A műszaki-mérnöki világon túlmutató eredeti gondolataival hamar felhívta magára a figyelmet. Major Máté meghívására 1954-ben részt vett az építészet dialektikus alapjainak kidolgozását megcélzó MÉSZ-szemináriumon; vitaindító előadásában az athéni Parthenont elemezte a kor adottságaival és körülményeivel összefüggésben.

"Mi lehetett a feladata a Parthenon tervezőinek a Parthenon megépítésénél, mai nyelven szólva, milyen eszmei tartalmat kellett, hogy a Parthenonon kifejezésre juttassanak? Nem kétséges, hogy a tervezőknek elsősorban az »isteni« fogalmát kellett építészeti nyelven kifejezniök. A görögök a geometria alapformáiban isteni megnyilvánulást látnak, olyan elemeket, melyeket maga az istenség teremtett. Természetes tehát, hogy ez szolgált alapul az istenségnek szentelt alkotásokban, így a Parthenonban is."
Párkányi Mihály, 1954

1957-től az Országos Műemléki Felügyelőség főmérnökeként és igazgatóhelyetteseként számos, a korszakban zajló helyreállításban vett részt. A műemlékvédelem ügyébe a rá jellemző lelkesültséggel vetette bele magát. Támogatásával vették fel az OMF Kivitelezési Osztályára Schőnerné Pusztai Ilonát, aki később önálló tervezőként műemlékvédelmi gyakorlatunk meghatározó alakja lett. Részt vett a Magyar Műemlékvédelem 1949–1959 c. összefoglaló szerkesztésében is Dercsényi Dezső és Entz Géza oldalán, ebben tanulmányt is közölt a műemléki tervezés kérdéseiről.

Az elsőként elkészült kísérleti épület, a budafoki maisonette építése és a végeredmény (1972-1973). Forrás: Gábor László, Párkányi Mihály és mások: Nem-tektonikus rendszerek – kutatási jelentés 1970-1978. BME, 1978. 41. o.
2/16
Az elsőként elkészült kísérleti épület, a budafoki maisonette építése és a végeredmény (1972-1973). Forrás: Gábor László, Párkányi Mihály és mások: Nem-tektonikus rendszerek – kutatási jelentés 1970-1978. BME, 1978. 41. o.

Pályáján komoly fordulatot hozott, hogy 1961-ben Borvendég Béla, Kiss Dénes és Brjeska István mellett ő is helyet kapott azok között, akik elsőként indulhattak Nagy-Britanniába dolgozni és tanulni a Goldfinger Ernő által életre hívott program keretében. 1961–1962 között a Londoni Városi Tanács Lakásépítési Osztályán dolgozott.

Hazatérését követően, 1962–1969 között a LAKÓTERV Műszaki Osztálya Kutató Csoportjának vezetője lett. Dr. Párkányi Mihály az elsők között ismerte fel és adott hangot is annak a meggyőződésének, hogy a zárt rendszerű nagypaneles házgyári termelés nem hoz hosszú távon kielégítő eredményeket, az uniformizált lakóházak nem nyújtanak megfelelő minőségű életteret. A továbblépés lehetőségét Sámsondi Kiss Béla szövetszerkezetes betontechnológia innovációjában látta. Erre alapozva fejlesztette ki alkatrész-elvű, nyílt építészeti és szerkezeti rendszerét. Kidolgozta az építés új modelljét, amelyben az építés egészét (tervezés-gyártás-összeállítás) integrált rendszerként kezelte és erre alapozta az ún. Gutenberg-elvű nem-tektonikus rendszerek általános elméletét.

Minthogy a beszédet vizuálissá tevő írást először Gutenberg fordította le a mechanikai termelés, a gépi ismételhetőség, a nyomtatás nyelvére, ezért Párkányi az általa javasolt nyílt rendszerű iparosított építési rendszert – egy metaforával élve – Gutenberg-elvű technológiának nevezte. A Gutenberg-féle fragmentálási elv azon alapszik, hogy bármi leírható korlátozott számú elemekből, ha az elemek önmagukban nem bírnak szemantikai értelemmel. Ilyen az ábécé, hiszen a betűk önállóan értelmezhetetlenek, viszont variálásukkal bármilyen szöveg leírható. A nem-tektonikus rendszerekben az automatizált gyártás tárgyai a szemantikai értelemmel nem bíró, nem-teherhordó gipsz felület-elemek. Ezek variálásával bármilyen épület összeállítható. A Gutenberg-elvű építés modellje éles kritikája volt az államilag támogatott zárt rendszerű iparosított építésnek: egy metaforával élve Párkányi a nagypanelos építést – szemben a Gutenberg-elvű építéssel – az egyiptomi fáraók képírásához hasonlította.

Az elkészült Lift-Field épület. Forrás: „Lift-Field” prototípus épület, Budapest, 1974-1975. Kutatási zárójelentés. BME, Budapest, 1975
4/16
Az elkészült Lift-Field épület. Forrás: „Lift-Field” prototípus épület, Budapest, 1974-1975. Kutatási zárójelentés. BME, Budapest, 1975

Kandidátusi értekezését 1963-ban fejezte be "A modulkoordináció alapjai" címmel és 1965-ben védte meg. 1966-tól műszaki doktor, 1971-ben megvédte "A vakgyártás emlélete" című doktori értekezését is.

Tudományos tevékenységének köszönhetően – a kevés magyar egyikeként – részese tudott maradni a nemzetközi életnek. 1965-ben részt vett az Építési Kutatás, Tanulmányok és Dokumentáció Nemzetközi Tanácsának (Conseil International Du Bâtiment Pour La Recherche L’Étude Et La Documentation, CIB) koppenhágai kongresszusán; a kísérő kötetben megjelent tanulmánya "A zárt előgyártási rendszerek belső ellentmondásai és a jövő fejlődési irányai" címet viseli.

1970-ben – elmélete gyakorlati bizonyítására – kísérleti építkezések sorát kezdte el a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) és a BME Épületszerkezeti Intézet támogatásával. A hetvenes évek elejére kialakuló tanítványi-munkatársi "Nem-tektonikus csapat": Hajdú László, Barcza János, Kövesdi Rózsa, Rajk László, Szirmay Zoltán mindenben segítette Párkányi törekvéseit. Miután anyagi támogatás csak elvétve akadt, a műterem Párkányi lakásán működött. Ott készültek a tervek, majd mindenki részt vett a kísérletek gyakorlati megvalósításban. A csapatban töltött két évére Rajk László úgy emlékezett vissza: "…A két tervezőintézet között volt egy nem elhanyagolható kitérőm. A Párkányi Mihály csapatában voltam benne, és ott (…) meg merem kockáztatni (...) hogy hogyan kell tervezni, hogyan kell problémát megoldani, hogyan kell (...) analizálni, ezt leginkább én a Párkányitól tanultam meg. Ebben az elég sűrű, nem tudom, két év alatt [1972–74], amit együtt töltöttünk."

A kész épület. Forrás: Hajdú László: A nem-tektonikus rendszerek akalmazásának problémái a sajátház-építésben. Műszaki doktori értekezés, 1976. 100. o.
9/16
A kész épület. Forrás: Hajdú László: A nem-tektonikus rendszerek akalmazásának problémái a sajátház-építésben. Műszaki doktori értekezés, 1976. 100. o.

Első kísérleti épülete, a budafoki maisonette, ami a rendszer variabilitását igazolta, 1972–1973-ban valósult meg. "Ami itt Budafokon az elkövetkező néhány hónap alatt lejátszódik, az tulajdonképpen egy eposz. Az építés forradalmasításának első hőskölteménye" – idézte Párkányi saját naplójába tett bejegyzését később Bächer Iván, aki elsős gimnazistaként látogatott ki az építkezésre építész édesanyjával, Malecz Erikával.

A budafoki maisonette kísérlet maradt, akárcsak maradt a kommunális épületek prototípusaként megvalósított Lift-field rendszerű csarnok, amely 1974-1975 között készült el a KIPSZER beruházásában. Ugyanebben az időszakban Hajdú László Szigethalmon épített egy kísérleti ikernyaralót a nem-tektonikus építési rendszer házilagos, saját ház építési példájaként. Párkányi 1977-ben valósította meg a "Thermonontec" kísérleti szerkezeti egységet annak igazolására, hogy a könnyűszerkezetes épületek hőtároló képessége a hagyományos épületekével azonos szintre emelhető.

Illusztráció az Észak-Afrikába és a Közel-Keletre tervezett házakról. Párkányi Mihály: Prelimiary Studies for Sample Houses in Hot Arid Tropical Ares, Budapest, 1976. 20. o.
11/16
Illusztráció az Észak-Afrikába és a Közel-Keletre tervezett házakról. Párkányi Mihály: Prelimiary Studies for Sample Houses in Hot Arid Tropical Ares, Budapest, 1976. 20. o.

Az építkezéseket fényképen és mozgóképen is dokumentálták. Ezt követően a nem-tektonikus szerkezetekkel folytatott kísérletezés finanszírozás hiányában leállt, de a kutatás tovább folytatódott.

Párkányi már az 1960-as években tanulmányozta a tömeges lakásépítés problémáit a fejlődő országokban. Miután a házgyári technológiával szemben idehaza elveszítette a harcot, a hetvenes években a fejlődő országok olcsó, tömeges lakásépítésének gyakorlati megvalósítására fordította figyelmét. 1972-től szerepelt az UNIDO szakértőinek listáján.  Egy 1974-es szomáliai kiküldetést követően tanulmányt készített a nem-tektonikus szerkezetek ottani alkalmazásához. Ezt követően, a hetvenes-nyolcvanas években számos ajánlati tervet készített külkereskedelmi megbízásra, ahol munkatársaival közös, angol nyelvű kötetekben mutatta be a trópusi száraz éghajlatra szánt mintaterveket. Angol nyelvű tanulmányai sajátos fejezetét alkotják a Közel-Kelet és Afrika építészetében történő magyar szerepvállalásnak.

1970-től a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezeti Intézetének oktatója. Emellett előadásokat tartott a MÉSZ Mesteriskola ciklusainak. Számos alkalommal tűnt fel a Bercsényi Kollégium előadásain; filozófiai és művelődéstörténeti tudással tűzdelt előadásait sokan hallgatták lelkesen.

Párkányi 1989-ben, a BME gondozásában adta ki összegyűjtött angol nyelvű publikációit: Párkányi Mihály – Hajdú László – Barcza János – Szirmai Zoltán: "Non-tectonic Systems Volume I: Fundamental Questions of Theory" and "Volume II: Basic Methods of Building". (E publikáció elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán.)

Párkányi Mihály munkáiból: Nem-tektonikus szerkezetek XI. Budapest, 1977
13/16
Párkányi Mihály munkáiból: Nem-tektonikus szerkezetek XI. Budapest, 1977

Párkányi munkásságát két alapvető műben foglalta össze Gábor Lászlóval közösen. Hála az ajándékozásnak, ez a két mű most már elérhető a MÉM MDK gyűjteményében: Az információ továbbítása és vétele az iparosított építésben. Bevezetés a vaktervezés elméletébe (Akadémiai Kiadó, Budapest 1979), valamint A nemtektonikus építés alapvető szerkezetelméleti kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985). Az érdeklődők számara a Múzeum lehetővé teszi, hogy e két mű e-Könyv formában is kölcsönözhető legyen.

Dr. Párkányi Mihály korai halála után, munkatársai, dr. Hajdú László, dr. Barcza János és Szirmay Zoltán folytatták a nem-tektonikus építési mód fejlesztését. Saját kivitelezésükben számos épület épült az általuk fejlesztett szerkezetekkel és technológiákkal.

Az életrajzi áttekintést dr. Barcza János és Kövesdi Rózsa segítségével összeállította:
Kovács Dániel muzeológus, MÉM MDK

A múzeumba került anyagok listája innen letölthető.

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.