Közélet, hírek

Szabadka a szecessziós városok hálózatában

1/3

Szabadkai Zsinagóga, fotó: Bardóczi Sándor

Szabadkai Városháza, fotó: Garai Péter

Raichl-palota, Szabadka

?>
Szabadkai Zsinagóga, fotó: Bardóczi Sándor
?>
Szabadkai Városháza, fotó: Garai Péter
?>
Raichl-palota, Szabadka
1/3

Szabadkai Zsinagóga, fotó: Bardóczi Sándor

Szabadkai Városháza, fotó: Garai Péter

Raichl-palota, Szabadka

Szabadka a szecessziós városok hálózatában
Közélet, hírek

Szabadka a szecessziós városok hálózatában

2013.02.04. 11:50

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Szabadka, Szerbia

Egyöntetű döntéssel vették fel Szabadkát 2013. janár 25-én az európai szecessziós városok hálózatába (Art Nouveau Network), 22 másik város társaságába.

A Réseau Art Nouveau Network szervezet január 25-én tartott évi közgyűlést Aveiróban, Portugáliában, ahol egyöntetűen megszavazták, hogy Szabadka is kerüljön be a szecessziós városok hálózatába, amelynek olyan városok a tagjai, mint például Nagyvárad, Bécs, Brüsszel, Barcelona, Budapest, Helsinki, Ljubljana, Palermo, Havanna, Riga, Glasgow.

A csatlakozást a Mosolyogj Szabadkára - Savesubotica civil szervezet kezdeményezte; a Szerb Kulturális Minisztérium támogatásával a szervezet készítette el a csatlakozáshoz szükséges kérelmet, ami a jelentős szabadkai szecessziós épületek dokumentációját is tartalmazza. A Mosolyogj Szabadkára - Savesubotica a sikeres minisztériumi pályázatnak köszönhetően magára vállalta a 2013 évi tagdíj befizetését, illetve az egyesület tagjai részt vehettek a portugáliai közgyűlésen és konferencián, ahol a résztvevő városok képviselői előtt bemutatták Szabadka város szecessziós stílusban épült építészeti örökségét.

Tőlünk függ, hogy hogyan használjuk ki ezt a lehetőséget, hogyan fordítjuk javunkra, hogyan gazdagodunk ebből az eseményből. Most lehetőség nyílt arra, hogy pályázatokon, programokban vegyünk részt, együttműködjünk a többi várossal, a többi város szakembereivel, szemináriumokat, konferenciákat szervezzünk. Igyekeznünk kell élni ezekkel a lehetőségekkel. Ezzel az eseménnyel egyértelmű választ kaptunk: igenis óvnunk kell szecessziós épületeinket és büszkének kell lennünk ezekre az értékekre, a város kulturális örökségére – mondták el a civilek a csatlakozás kapcsán.
A civilek garanciákat kaptak Szabadka város vezetésétől, hogy 2014.-től a város magára vállalja a tagdíj fizetését, továbbá egy városi intézmény, a szecessziós Raichl palotában található Városi Modern Galéria lesz a Mosolyogj Szabadkára civilszervezet partnere Réseau Art Nouveau Network projektjeinek realizálásában.

Gyulai Zsolt
Mosolyogj Szabadkára - Savesubotica

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.