| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Emberek/Portré

Stílszerű vagy újszerű. De időszerű? – Lux Kálmánra emlékezünk

1/11

A Lillfüredi Palotaszálló, Forrás: Fortepan: 139492, 1938.

Lux Kálmán és Schulek János a visegrádi királyi palota feltárásán, Kép forrása: Örökségtár

A viságrádi palota északkeleti udvarának keleti szárnyát Lux Kálmán tervei szerint konzerválták a háború után, Kép forrása: Fortepan, 129382

Az esztergomi kápolnát a megőrződött faragványokból építették újjá. Forrás: Nagy Emese: Az esztergomi királyi palota., Az 1934-1969 között végzett régészeti kutatások eredményei., kézirat, Budapest, 1986., 020.

A római műemlékes téglák mintájára épített kiegészítések még tanúskodnak az Athéni Charta szellemében történt helyreállításról., Forrás: A szerző saját felvétele

Lux Kálmán rajza a palotakápolna eredeti köveire történő neutrális kiegészítésről., Kép forrása: 2016-ban készített felvétel a hajdani Forster Központ tervtárából.

Az 1920-as években Lux Kálmán felelt a Salamon-torony konzerválásáért és kiegészítéseiért, Fotó forrása: archeologia.hu

Magyar Építészeti Múzeum, Várnai Dezső archívumából digitalizált esztergomi fotósorozat, 141.

A margitszigeti domonkos kolostor maradványai egy évtizede estek át újboli felújításon. Azóta ismét rájuk férne a rehabilitáció, Fotó forrása: Roth János DLA

Elméleti rekonstrukció a budai várról. Forrás: Lux Kálmán - A budai várpalota Mátyás király korában, Budapest, 1922. rövidített kiadás.

Elméleti rekonstrukció a budai várról. Forrás: Lux Kálmán - A budai várpalota Mátyás király korában, Budapest, 1922. rövidített kiadás.

?>
A Lillfüredi Palotaszálló, Forrás: Fortepan: 139492, 1938.
?>
Lux Kálmán és Schulek János a visegrádi királyi palota feltárásán, Kép forrása: Örökségtár
?>
A viságrádi palota északkeleti udvarának keleti szárnyát Lux Kálmán tervei szerint konzerválták a háború után, Kép forrása: Fortepan, 129382
?>
Az esztergomi kápolnát a megőrződött faragványokból építették újjá. Forrás: Nagy Emese: Az esztergomi királyi palota., Az 1934-1969 között végzett régészeti kutatások eredményei., kézirat, Budapest, 1986., 020.
?>
A római műemlékes téglák mintájára épített kiegészítések még tanúskodnak az Athéni Charta szellemében történt  helyreállításról., Forrás: A szerző saját felvétele
?>
Lux Kálmán rajza a palotakápolna eredeti köveire történő neutrális kiegészítésről., Kép forrása: 2016-ban készített felvétel a hajdani Forster Központ tervtárából.
?>
Az 1920-as években Lux Kálmán felelt a Salamon-torony konzerválásáért és kiegészítéseiért, Fotó forrása: archeologia.hu
?>
Magyar Építészeti Múzeum, Várnai Dezső archívumából digitalizált esztergomi fotósorozat, 141.
?>
A margitszigeti domonkos kolostor maradványai egy évtizede estek át újboli felújításon. Azóta ismét rájuk férne a rehabilitáció, Fotó forrása: Roth János DLA
?>
Elméleti rekonstrukció a budai várról. Forrás: Lux Kálmán - A budai várpalota Mátyás király korában, Budapest, 1922. rövidített kiadás.
?>
Elméleti rekonstrukció a budai várról. Forrás: Lux Kálmán - A budai várpalota Mátyás király korában, Budapest, 1922. rövidített kiadás.
1/11

A Lillfüredi Palotaszálló, Forrás: Fortepan: 139492, 1938.

Lux Kálmán és Schulek János a visegrádi királyi palota feltárásán, Kép forrása: Örökségtár

A viságrádi palota északkeleti udvarának keleti szárnyát Lux Kálmán tervei szerint konzerválták a háború után, Kép forrása: Fortepan, 129382

Az esztergomi kápolnát a megőrződött faragványokból építették újjá. Forrás: Nagy Emese: Az esztergomi királyi palota., Az 1934-1969 között végzett régészeti kutatások eredményei., kézirat, Budapest, 1986., 020.

A római műemlékes téglák mintájára épített kiegészítések még tanúskodnak az Athéni Charta szellemében történt helyreállításról., Forrás: A szerző saját felvétele

Lux Kálmán rajza a palotakápolna eredeti köveire történő neutrális kiegészítésről., Kép forrása: 2016-ban készített felvétel a hajdani Forster Központ tervtárából.

Az 1920-as években Lux Kálmán felelt a Salamon-torony konzerválásáért és kiegészítéseiért, Fotó forrása: archeologia.hu

Magyar Építészeti Múzeum, Várnai Dezső archívumából digitalizált esztergomi fotósorozat, 141.

A margitszigeti domonkos kolostor maradványai egy évtizede estek át újboli felújításon. Azóta ismét rájuk férne a rehabilitáció, Fotó forrása: Roth János DLA

Elméleti rekonstrukció a budai várról. Forrás: Lux Kálmán - A budai várpalota Mátyás király korában, Budapest, 1922. rövidített kiadás.

Elméleti rekonstrukció a budai várról. Forrás: Lux Kálmán - A budai várpalota Mátyás király korában, Budapest, 1922. rövidített kiadás.

Stílszerű vagy újszerű. De időszerű?  –  Lux Kálmánra emlékezünk
Emberek/Portré

Stílszerű vagy újszerű. De időszerű? – Lux Kálmánra emlékezünk

2020.02.14. 09:32

Provinciális dolog-e a múltbéli stílusokban történő tervezés? Ez a kérdés bizony átszövi az építészet történetét és nem volt ez másként az 1930-as években sem. Talán a mai műemlékvédelmi szituációt tekintve pont ezért lehet ajánlatos felidézni az éppen ma 140 éve született Lux Kálmán építészetét is.

Korunk műemlékvédelmi szituációja van, amiben hasonlít és van, amiben jócskán különbözik is az 1920-as, 1930-as évek Magyarországához képest: a bizottsági formában működő műemlékvédelemnek akkoriban nem volt túl sok hatósági jogköre, se forrása, a fővárosi ingatlanfejlesztők viszont egyre nagyobb álmokat dédelgettek a régi épületek helyén. Az új építésű házak esetében már több kortárs stílus is felütötte a fejét, míg a felújításokat tekintve még mindig jellemző volt a purista hangnem. Ám lassan-lassan utóbbi irányába is elkezdtek megszületni a kritikus hangnemek. 

Aztán az 1934-es évszámtól kezdve valami megváltozott és a műemlékvédelemnek újra  megnőtt a kultúrpolitikai szerepe: a cél az volt, hogy az épített örökségi reprezentatívan közvetítse azt, hogy a térségben bizony egy majd 1000 éve virágzó kultúrkörről van szó, és ezen a nemrégiben kirajzolódott új trianoni határvonalak bizony nem fognak változtatni. A program és a Műemlékek Országos Bizottsága élére ekkor Gerevich Tibort nevezték ki, a szakhivatal vezetőépítészi, műszaki tanácsosi pozíciójára pedig Lux Kálmán került, aki mindez idő alatt a műemléki helyreállítások specialistájává vált. 

Lux Kálmán és Schulek János a visegrádi királyi palota feltárásán, Kép forrása: Örökségtár
2/11
Lux Kálmán és Schulek János a visegrádi királyi palota feltárásán, Kép forrása: Örökségtár



1935-ben, miután a kinevezés megtörtént, már javában folytak főművének előkészületei. Az 1934 és 1938 között zajló esztergomi várrekonstrukció máig úgy él emlékezetünkben, mint a műemlékvédelem egy új korszakának kezdete. Egy újfajta megközelítéssel kiegészített várrom, amely jól szimbolizálja a dilemmát: stílszerűen egészítsük ki az emlékeket, vagy neutrális hozzáépítést kell alkalmazni a néző informálására? Egyszerre érhető tetten rajta az anastylosis rekonstrukciós jelensége és a semleges kiegészítés is. Mindez Gerevich Tibor olasz kapcsolatai és a korszak külpoltikai irányultsága révén az olasz műemléki elvek adaptációjáról tanúskodik, de ez nem jelentette azt, hogy Lux Kálmán és szintén tehetséges fia, Lux Géza már nem léptek volna egy új út kezdetére a helyreállítás megtervezése előtt. 

Épített Ő kortárs és stílszerű szellemben egyaránt, de hogyan gondolkodott mégis a rekonstrukciók kérdéséről? Beszédes az építész selmecbányai óvárról írt építészettörténeti tanulmánya. Benne ugyanis számos, látványos elméleti rekonstrukciót közöl, ennek ellenére tanulmányát mégis e szavakkal fejezi be:

(„(…) óvakodjunk lehetőleg a rekonstrukczió terveinek tényleges végrehajtásától, mert félő, hogy ilyen kifejlesztő művelet egyszerű utánzatot fog eredményezni. Szorítkozzék a helyreállítás műve lehetőleg mindenkor csak az épület szerkezetének biztosítására, hogy az az örökséget, melyet műemlékeinkben apáinktól örököltünk, reánk maradt alakjában, csak szerkezetében megerősítve tartsuk fenn az utókor számára. )

Az esztergomi kápolnát a megőrződött faragványokból építették újjá. Forrás: Nagy Emese: Az esztergomi királyi palota., Az 1934-1969 között végzett régészeti kutatások eredményei., kézirat, Budapest, 1986., 020.
4/11
Az esztergomi kápolnát a megőrződött faragványokból építették újjá. Forrás: Nagy Emese: Az esztergomi királyi palota., Az 1934-1969 között végzett régészeti kutatások eredményei., kézirat, Budapest, 1986., 020.



Időben nem járunk messze a margitszigeti premontrei prépostság templomának kiépítésétől sem. A sziget ásatásait Lux Kálmán irányításával 1921-ben kezdték meg, ekkor sikerült megtalálni a Szent Mihály kápolna maradványait is. Lényegében egy alaprajzból és némi falfelületből építettek fel egy teljes templomot, ám a kiegészítésnek inkább politikai indítékai voltak. 1926-ban ugyanis Horthy Miklósné tett látogatást a margitszigeti ásatásoknál, melyekre megjegyezte, hogy valamely romot kiépítve kívánja látni. Döntés született, melynek értelmében Horthy Miklós kormányzóságának 10. évfordulójára akarták átadni az impozáns rekonstrukciót. A kolostorokkal ellentétben erre csak a Szent Mihály templom kisméretű épülete tűnt kevésbé drasztikus lépésnek. Lux Kálmán az ásatások során napvilágra került eredeti köveket igyekezett beépíteni az új szerkezetbe, a hiányzó pontokon pedig a börzsönyi templom részletei nyújtottak segítséget.

A margitszigeti romkulutúra más aktuálitást is kaphat napjainkban.  A szintén Lux Kálmán és Géza által feltárt, konzervált Domonkos Apácakolostor revitalizációjára utoljára 1994-ben írtak ki ötletpályázatot, mely akcióval egyúttal a további kutatások megindítását is kezdeményezte a főváros. Felfedezték az ismert épületrészek egészét, azon kívül a templomtól északra és keletre elhelyezkedő, korábban nem ismert maradványokat is. A romokat az 1930-as évek visszafogott megközelítéséhez hasonlóan Roth János DLA és csapata konzerválta, restaurálta, és érzékelhetővé tette a részletek olvashatóságát, a külső és belső terek építészeti viszonyát a néző számára. A munkát 2009-ben ICOMOS díjjal is elismerték és tervben volt e felújítás folytatásának újabb ütemezése is. A folyamat azonban megszakadt, a romok pedig sajnos ismét elhanyagoltak, a zöldterületek pedig egy ilyen frekventált helyen is gondozatlanok.

Aktualitás van bőven, akad ugyanis az esztergomi várrom esetében is. A komplexum természetesen nem őrizhette meg az 1930-as évekbeli állapotokat, ennek ellenére a nemzetközi hírnévnek is örvendő felújításnak még van egy mementója, ez pedig a várkápolna. 2013-ban azonban ezt is felújították a beltér tégla kiegészítéseit pedig lefestették. Mindez jóindulattal történt, a cél a didaktika volt, a freskótöredékek hangsúlyos kiemelése jutott ezáltal ugyanis érvénybe. Az 1930-as évek céljaihoz viszonyítva viszont így pont a szerkezeti  didaktikát, az olasz gyakorlat esszenciáját vesztettük el. 

Elméleti rekonstrukció a budai várról. Forrás: Lux Kálmán - A budai várpalota Mátyás király korában, Budapest, 1922. rövidített kiadás.
11/11
Elméleti rekonstrukció a budai várról. Forrás: Lux Kálmán - A budai várpalota Mátyás király korában, Budapest, 1922. rövidített kiadás.



Lux Kálmán munkásságának bemutatását nehéz volna e cikk keretein belül folytatni, célunk csupán nevének felelevenítése lehet korunk vélt vagy valós műemlékes diskurzusában. Dolgozott többek között az óbudai vár ásatásán, a belvárosi plébániatemplom helyreállításán, a visegrádi Salamon-torony konzerválásán, a feldebrői katolikus templom ásatásán és helyreállításán, a zsámbéki templomrom biztosításán, vagy a székesfehérvári romkert kiépítésén.

Az Athéni Charta szellemében alkotó legismertebb magyar építészről van szó, aki nem gondolkozott feketén-fehéren a műemléki helyreállítások gyakorlati megoldásait tekintve.Kiegészített műemlékeket kortárs szellemben, de rajzasztalain végig ott voltak az elméleti rekonstrukciós elképzelések is, és stílszerű épületei sem arról tanúskodnak, hogy egyetlen egy oldalt képviselt volna. A lényeg számára az volt, hogy a műemlék hitele ne sérüljön, kerüljön ez akár mekkora árba is. Egyszerre volt amatőr régész, műemlékes szakember és korának magánépítésze. Bármilyen középkori emléket is vizsgálunk Budapesten, neve fiával, Gézával együtt előbb-utóbb felbukkan építészettörténetünkben. 

 

Vélemények (1)
rojan
2020.02.17.
15:23

Nagyon örülök az ÉF megemlékezésének. Hiányt pótol a a mai magyar műemlékvédelem sanyarú valóságában. Szeretném ezt az alkalmat is megragadni arra, hogy a műemlékvédelem esetleg még létező??? hatóságainak és a főváros illetékeseinek figyelmét felhívjam a Margit-szigeti Domonkos Apácakolostor jelenlegi méltatlan állapotára. Az 1938-as Euharisztikus Világkongresszus elött elkészült Lux féle helyreállításhoz ( melynek sikere Margit szentté- avatásához is hozzájárult ) méltó erőfeszítések történtek a Főváros és BTM részéről 2000-10 között, melyeknek nem történt folytatása az elmúlt 10 évben. Ezért és a fenntartás hiányosságai miatt a korábban létrehozott kulturális és építészeti értékek komoly veszélybe kerültek, ahogy ezt a fenti emlékezés is tartalmazza Roth János építész

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.