Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Vélemény

Séta Ybl Miklós alig ismert mátrai paradicsomában

1/17

Ybl Miklós először 1854-ben került kapcsolatba a Károlyi családdal a fóti kastély tervezése kapcsán, ami egy bő három évtizedes, termékeny munkaviszony kezdete lett. A Mátra északi fürdővárosai közül elsőként Parádfürdőn tervezhetett nagyobb épületet, 1880-ban.  

A korábban leégett istálló helyén épült méretes épületegyüttes ma Cifra istálló néven ismert, stílusában a szomszédos kastélyokhoz igazodik. Jelenleg a keleti (jobboldali) épületszárnyban kocsimúzeum működik.  

A jó állapotú, műemlék istállótól alig pár száz méterre, évek óta védelem nélkül pusztul a Tarna-patak partján álló pompás Károlyi-kastély. A helyén eredetileg Grassalkovich Antal nyári lakja állt, 1870 körül gróf Károlyi György bízta meg Ybl Miklóst a kastély építésével.  

A kastélyt Károlyi Gyula 1889-ben bővíttette, és vezetékes vízhálózattal is felszerelte. A világháború után gyermeküdülő, majd 1996 és 2008 között idősek otthona működött benne, azóta üresen áll.  

Szintén Parádfürdő központjában áll az egykori Károlyi-rezidencia, Ybl utolsó műveinek egyike. Koch Henrik kivitelezésében, 1893-ra készült el.

Az Erzsébet Park Hotelként működő rezidencia fő homlokzata a Mátra hegyeire néz, de a másodlagos, északi oldala is gazdagon díszített.  

A jó állapotú épület főbejárata közvetlenül a Mátraháza-Eger közti 24-es főútra nyílik. A szomszédos kastélyhoz hasonlóan nem műemlék, de tulajdonosai így is gondját viselték, amikor 2002-es felújítása után három csillagos szállodaként kelt új életre.  

Parádfürdő történelmi képét az 1937-re megépült állami kórház tette teljessé, azóta a központ képe alig változott. A közvetlenül a szállodával szemközti épületegyüttes ma is eredeti funkciója szerint, rehabilitációs központként működik.  

A 19. század végi építészet talán még reprezentatívabb képviselői sorakoznak egymás mellett a szomszédos Parádsasváron is.

A falu legnagyobb épülete gróf Károlyi Györgyné Zichy Karolina egykori kastélya, 1882-ben épült, szintén Ybl rajzai alapján. Először az 1910-es években, az akkori miniszterelnök Károlyi Mihály tulajdonaként működtetett benne luxusszállodát az akkori bérlője, 1998 óta ismét ez a funkciója.

A kastély eredeti képe is a kilencvenes évek felújítása nyomán állt vissza ismét, ami egy évtizedekig tartó, egyre gyorsabban pusztuló állapotnak vetett véget. A külső műemléki helyreállítás mellett az elpusztult belső tér bútorait az eredetikhez hasonló darabokkal pótolták.  

A kastélyszállóval szemközt áll az egykori vadászház, majd intézőlak. A környező épületek közül ez a legrégebbi, 1827-ben épült, de mai formáját hatvan évvel később nyerte el.  

A lak és a kastély között áll a környék megannyi forrásainak egyikét hasznosító régi ivócsarnok.

A két épület különleges együttese egyben két különböző sorsot takar. Az egykori uradalmi fővadász háza ma is kiváló állapotban van, az ivócsarnok viszont lassan az utolsó pillanatba kerül, amikor még a szerkezete eredeti formájában, bontások nélkül felújítható.

A különleges cseviceforrás vizét ma is palackozzák, az eredeti forrás és ivócsarnok körül azonban csak elhanyagolt nagykereskedelmi raktár található. A bővített csarnok eredeti falán márványtábla emlékeztet az építőkre.

Az ivócsarnok tetődísze és a beázásokat elkerülendő, félállandó jelleggel készített alsó tetőfedése.

Az egykori uradalmi fővadász háza ma a legkönnyebben elérhető Ybl-épület (nem műemlék), benne Hubertus néven étterem és panzió is várja a vendégeket.

?>
Ybl Miklós először 1854-ben került kapcsolatba a Károlyi családdal a fóti kastély tervezése kapcsán, ami egy bő három évtizedes, termékeny munkaviszony kezdete lett. A Mátra északi fürdővárosai közül elsőként Parádfürdőn tervezhetett nagyobb épületet, 1880-ban.

 
?>
A korábban leégett istálló helyén épült méretes épületegyüttes ma Cifra istálló néven ismert, stílusában a szomszédos kastélyokhoz igazodik. Jelenleg a keleti (jobboldali) épületszárnyban kocsimúzeum működik.

 
?>
A jó állapotú, műemlék istállótól alig pár száz méterre, évek óta védelem nélkül pusztul a Tarna-patak partján álló pompás Károlyi-kastély. A helyén eredetileg Grassalkovich Antal nyári lakja állt, 1870 körül gróf Károlyi György bízta meg Ybl Miklóst a kastély építésével.

 
?>
A kastélyt Károlyi Gyula 1889-ben bővíttette, és vezetékes vízhálózattal is felszerelte. A világháború után gyermeküdülő, majd 1996 és 2008 között idősek otthona működött benne, azóta üresen áll.

 
?>
Szintén Parádfürdő központjában áll az egykori Károlyi-rezidencia, Ybl utolsó műveinek egyike. Koch Henrik kivitelezésében, 1893-ra készült el.
?>
Az Erzsébet Park Hotelként működő rezidencia fő homlokzata a Mátra hegyeire néz, de a másodlagos, északi oldala is gazdagon díszített.

 
?>
A jó állapotú épület főbejárata közvetlenül a Mátraháza-Eger közti 24-es főútra nyílik. A szomszédos kastélyhoz hasonlóan nem műemlék, de tulajdonosai így is gondját viselték, amikor 2002-es felújítása után három csillagos szállodaként kelt új életre.

 
?>
Parádfürdő történelmi képét az 1937-re megépült állami kórház tette teljessé, azóta a központ képe alig változott. A közvetlenül a szállodával szemközti épületegyüttes ma is eredeti funkciója szerint, rehabilitációs központként működik.

 
?>
A 19. század végi építészet talán még reprezentatívabb képviselői sorakoznak egymás mellett a szomszédos Parádsasváron is.
?>
A falu legnagyobb épülete gróf Károlyi Györgyné Zichy Karolina egykori kastélya, 1882-ben épült, szintén Ybl rajzai alapján. Először az 1910-es években, az akkori miniszterelnök Károlyi Mihály tulajdonaként működtetett benne luxusszállodát az akkori bérlője, 1998 óta ismét ez a funkciója.
?>
A kastély eredeti képe is a kilencvenes évek felújítása nyomán állt vissza ismét, ami egy évtizedekig tartó, egyre gyorsabban pusztuló állapotnak vetett véget. A külső műemléki helyreállítás mellett az elpusztult belső tér bútorait az eredetikhez hasonló darabokkal pótolták.

 
?>
A kastélyszállóval szemközt áll az egykori vadászház, majd intézőlak. A környező épületek közül ez a legrégebbi, 1827-ben épült, de mai formáját hatvan évvel később nyerte el.

 
?>
A lak és a kastély között áll a környék megannyi forrásainak egyikét hasznosító régi ivócsarnok.
?>
A két épület különleges együttese egyben két különböző sorsot takar. Az egykori uradalmi fővadász háza ma is kiváló állapotban van, az ivócsarnok viszont lassan az utolsó pillanatba kerül, amikor még a szerkezete eredeti formájában, bontások nélkül felújítható.
?>
A különleges cseviceforrás vizét ma is palackozzák, az eredeti forrás és ivócsarnok körül azonban csak elhanyagolt nagykereskedelmi raktár található. A bővített csarnok eredeti falán márványtábla emlékeztet az építőkre.
?>
Az ivócsarnok tetődísze és a beázásokat elkerülendő, félállandó jelleggel készített alsó tetőfedése.
?>
Az egykori uradalmi fővadász háza ma a legkönnyebben elérhető Ybl-épület (nem műemlék), benne Hubertus néven étterem és panzió is várja a vendégeket.
1/17

Ybl Miklós először 1854-ben került kapcsolatba a Károlyi családdal a fóti kastély tervezése kapcsán, ami egy bő három évtizedes, termékeny munkaviszony kezdete lett. A Mátra északi fürdővárosai közül elsőként Parádfürdőn tervezhetett nagyobb épületet, 1880-ban.  

A korábban leégett istálló helyén épült méretes épületegyüttes ma Cifra istálló néven ismert, stílusában a szomszédos kastélyokhoz igazodik. Jelenleg a keleti (jobboldali) épületszárnyban kocsimúzeum működik.  

A jó állapotú, műemlék istállótól alig pár száz méterre, évek óta védelem nélkül pusztul a Tarna-patak partján álló pompás Károlyi-kastély. A helyén eredetileg Grassalkovich Antal nyári lakja állt, 1870 körül gróf Károlyi György bízta meg Ybl Miklóst a kastély építésével.  

A kastélyt Károlyi Gyula 1889-ben bővíttette, és vezetékes vízhálózattal is felszerelte. A világháború után gyermeküdülő, majd 1996 és 2008 között idősek otthona működött benne, azóta üresen áll.  

Szintén Parádfürdő központjában áll az egykori Károlyi-rezidencia, Ybl utolsó műveinek egyike. Koch Henrik kivitelezésében, 1893-ra készült el.

Az Erzsébet Park Hotelként működő rezidencia fő homlokzata a Mátra hegyeire néz, de a másodlagos, északi oldala is gazdagon díszített.  

A jó állapotú épület főbejárata közvetlenül a Mátraháza-Eger közti 24-es főútra nyílik. A szomszédos kastélyhoz hasonlóan nem műemlék, de tulajdonosai így is gondját viselték, amikor 2002-es felújítása után három csillagos szállodaként kelt új életre.  

Parádfürdő történelmi képét az 1937-re megépült állami kórház tette teljessé, azóta a központ képe alig változott. A közvetlenül a szállodával szemközti épületegyüttes ma is eredeti funkciója szerint, rehabilitációs központként működik.  

A 19. század végi építészet talán még reprezentatívabb képviselői sorakoznak egymás mellett a szomszédos Parádsasváron is.

A falu legnagyobb épülete gróf Károlyi Györgyné Zichy Karolina egykori kastélya, 1882-ben épült, szintén Ybl rajzai alapján. Először az 1910-es években, az akkori miniszterelnök Károlyi Mihály tulajdonaként működtetett benne luxusszállodát az akkori bérlője, 1998 óta ismét ez a funkciója.

A kastély eredeti képe is a kilencvenes évek felújítása nyomán állt vissza ismét, ami egy évtizedekig tartó, egyre gyorsabban pusztuló állapotnak vetett véget. A külső műemléki helyreállítás mellett az elpusztult belső tér bútorait az eredetikhez hasonló darabokkal pótolták.  

A kastélyszállóval szemközt áll az egykori vadászház, majd intézőlak. A környező épületek közül ez a legrégebbi, 1827-ben épült, de mai formáját hatvan évvel később nyerte el.  

A lak és a kastély között áll a környék megannyi forrásainak egyikét hasznosító régi ivócsarnok.

A két épület különleges együttese egyben két különböző sorsot takar. Az egykori uradalmi fővadász háza ma is kiváló állapotban van, az ivócsarnok viszont lassan az utolsó pillanatba kerül, amikor még a szerkezete eredeti formájában, bontások nélkül felújítható.

A különleges cseviceforrás vizét ma is palackozzák, az eredeti forrás és ivócsarnok körül azonban csak elhanyagolt nagykereskedelmi raktár található. A bővített csarnok eredeti falán márványtábla emlékeztet az építőkre.

Az ivócsarnok tetődísze és a beázásokat elkerülendő, félállandó jelleggel készített alsó tetőfedése.

Az egykori uradalmi fővadász háza ma a legkönnyebben elérhető Ybl-épület (nem műemlék), benne Hubertus néven étterem és panzió is várja a vendégeket.

Nézőpontok/Vélemény

Séta Ybl Miklós alig ismert mátrai paradicsomában

2024.07.13. 14:14
1/17

Ybl Miklós először 1854-ben került kapcsolatba a Károlyi családdal a fóti kastély tervezése kapcsán, ami egy bő három évtizedes, termékeny munkaviszony kezdete lett. A Mátra északi fürdővárosai közül elsőként Parádfürdőn tervezhetett nagyobb épületet, 1880-ban.  

A korábban leégett istálló helyén épült méretes épületegyüttes ma Cifra istálló néven ismert, stílusában a szomszédos kastélyokhoz igazodik. Jelenleg a keleti (jobboldali) épületszárnyban kocsimúzeum működik.  

A jó állapotú, műemlék istállótól alig pár száz méterre, évek óta védelem nélkül pusztul a Tarna-patak partján álló pompás Károlyi-kastély. A helyén eredetileg Grassalkovich Antal nyári lakja állt, 1870 körül gróf Károlyi György bízta meg Ybl Miklóst a kastély építésével.  

A kastélyt Károlyi Gyula 1889-ben bővíttette, és vezetékes vízhálózattal is felszerelte. A világháború után gyermeküdülő, majd 1996 és 2008 között idősek otthona működött benne, azóta üresen áll.  

Szintén Parádfürdő központjában áll az egykori Károlyi-rezidencia, Ybl utolsó műveinek egyike. Koch Henrik kivitelezésében, 1893-ra készült el.

Az Erzsébet Park Hotelként működő rezidencia fő homlokzata a Mátra hegyeire néz, de a másodlagos, északi oldala is gazdagon díszített.  

A jó állapotú épület főbejárata közvetlenül a Mátraháza-Eger közti 24-es főútra nyílik. A szomszédos kastélyhoz hasonlóan nem műemlék, de tulajdonosai így is gondját viselték, amikor 2002-es felújítása után három csillagos szállodaként kelt új életre.  

Parádfürdő történelmi képét az 1937-re megépült állami kórház tette teljessé, azóta a központ képe alig változott. A közvetlenül a szállodával szemközti épületegyüttes ma is eredeti funkciója szerint, rehabilitációs központként működik.  

A 19. század végi építészet talán még reprezentatívabb képviselői sorakoznak egymás mellett a szomszédos Parádsasváron is.

A falu legnagyobb épülete gróf Károlyi Györgyné Zichy Karolina egykori kastélya, 1882-ben épült, szintén Ybl rajzai alapján. Először az 1910-es években, az akkori miniszterelnök Károlyi Mihály tulajdonaként működtetett benne luxusszállodát az akkori bérlője, 1998 óta ismét ez a funkciója.

A kastély eredeti képe is a kilencvenes évek felújítása nyomán állt vissza ismét, ami egy évtizedekig tartó, egyre gyorsabban pusztuló állapotnak vetett véget. A külső műemléki helyreállítás mellett az elpusztult belső tér bútorait az eredetikhez hasonló darabokkal pótolták.  

A kastélyszállóval szemközt áll az egykori vadászház, majd intézőlak. A környező épületek közül ez a legrégebbi, 1827-ben épült, de mai formáját hatvan évvel később nyerte el.  

A lak és a kastély között áll a környék megannyi forrásainak egyikét hasznosító régi ivócsarnok.

A két épület különleges együttese egyben két különböző sorsot takar. Az egykori uradalmi fővadász háza ma is kiváló állapotban van, az ivócsarnok viszont lassan az utolsó pillanatba kerül, amikor még a szerkezete eredeti formájában, bontások nélkül felújítható.

A különleges cseviceforrás vizét ma is palackozzák, az eredeti forrás és ivócsarnok körül azonban csak elhanyagolt nagykereskedelmi raktár található. A bővített csarnok eredeti falán márványtábla emlékeztet az építőkre.

Az ivócsarnok tetődísze és a beázásokat elkerülendő, félállandó jelleggel készített alsó tetőfedése.

Az egykori uradalmi fővadász háza ma a legkönnyebben elérhető Ybl-épület (nem műemlék), benne Hubertus néven étterem és panzió is várja a vendégeket.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Mátra

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.