Nézőpontok/Vélemény

Visszajelzés a volt Diplomata-ház bontását támogató miniszteri világörökségi vélemény titkosításáról

1/4

A Budai várnegyed építkezései 2022 májusában. Fotó: Gulyás Attila

?>
A Budai várnegyed építkezései 2022 májusában. Fotó: Gulyás Attila
?>
Forrás: Huszonkettesek
?>
A Budai várnegyed építkezései 2022 januárban. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Budai várnegyed építkezései 2022 májusában. Fotó: Gulyás Attila
1/4

A Budai várnegyed építkezései 2022 májusában. Fotó: Gulyás Attila

Visszajelzés a volt Diplomata-ház bontását támogató miniszteri világörökségi vélemény titkosításáról
Nézőpontok/Vélemény

Visszajelzés a volt Diplomata-ház bontását támogató miniszteri világörökségi vélemény titkosításáról

2022.05.20. 08:00

"A párbeszéd és az emlékezet intézményes formáinak fenntartása és erősítése lenne képes elősegíteni és ápolni a különféle emlékekkel, az eltérő véleményekkel való találkozás, a társadalmi párbeszéd és megbékélés képességét – és ennek fő letéteményesei az állam intézményei lennének." – Rácz Miklós régész, építész írása.

Május 5-én a Miniszterelnökség megtagadta a Szentháromság téri volt Diplomata-ház bontását támogató tavaly decemberi miniszteri vélemény másolatának kiadását a Huszonkettesek építészcsoporttal benyújtott közérdekű adatigénylésünkre. Az indoklásból a megtagadás indoka nem derül ki egyértelműen.

A Szentháromság téri volt Diplomata-ház 2021. december 30-án kelt, korábbi adatigénylésünk nyomán kiadott és közzétett bontási engedélyében a hatóság a világörökségi védettség vonatkozásában a miniszter 2021. december 20-án kelt örökségvédelmi-világörökségi véleményére támaszkodott, ennek támogató végkövetkeztetését röviden beemelte a határozat indoklásába, ott olvasható. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság a világörökségi vélemény alátámasztó részeit, az döntés előkészítéseként elvégzett vizsgálatokat megismerhesse, 2022. február 17-én közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a határozatot kiadó hatósághoz. Ők 28 nap után elutasították az igénylést, arra hivatkozva, hogy a TKF-71/1273/2/2021. számú örökségvédelmi és világörökségi miniszteri vélemény tekintetében a Kormányhivatal nem minősül adatkezelőnek.

Ezután a Minisztériumnál (Építésügyi és Örökségvédelmi helyettes államtitkárság) igényeltük a dokumentum kiadását. A közintézmény a törvényes 15 nap után jelezte, hogy az adatigénylés teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné, ezért a veszélyhelyzet által lehetővé tett további 30 napot kért. Az összesen 45 nap végül május 5-én telt le. Időközben, április 22-én a Szentháromság téri volt Diplomata-ház bontása az ICOMOS műemlékvédelmi Citrom-díjában részesült.

Forrás: Huszonkettesek
2/4
Forrás: Huszonkettesek

Május 5-én kaptuk meg végül a Minisztérium elutasító válaszát a bontást támogató miniszteri vélemény kiadására vonatkozóan. Közlésük szerint a kiadott véleményt titkosnak tekintik, egészen pontosan az Információs szabadságról szóló törvény 27. §. 6. pontjára hivatkozva, mely szerint a „döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény [...] akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné." A műemléki és világörökségi területen végzett bontást megalapozó vélemény tehát titkos, a nyilvánosságra jutása a Minisztérium szerint lényegében veszélyeztetné a közérdeket. Egy dolog tekinthető tehát bizonyosnak: a Minisztériumnak oka van a dokumentum eltitkolására.

A bontási engedélyből már kiderült az az ellentmondás, hogy a hatóság a miniszter világörökségi véleményét már 2021. június 25-én megkérte, holott a bontási engedély iránti kérelem benyújtására csak november 12-én került sor. Éppen emiatt a véleményt kérő levelet is kikértük január 21-én a hatóságtól, de az annak kiadását még márciusban megtagadta.

Az Építészfórumon 2022. január 5-én közzétett látványtervek készítésének dátuma a letöltés után képszerkesztő programban ellenőrizhető: 2021. április 17. 22.31. A látványtervek tehát már ekkor készen voltak, bár nem jutottak nyilvánosságra. Kézenfekvő a feltevés, hogy a jóval a bontási eljárás előtt, júniusban kelt, valamely tervhez kapcsolódó, világörökségi véleményre irányuló kérés már ezekre az ekkorra elkészült látványtervekre is vonatkozhatott.

A jelenleg titkolt dokumentumról csak feltételezéseink lehetnek. Kézenfekvő, hogy kiterjed az ide szánt konferenciaközpont ekkorra legalábbis külső formájában megtervezett, de a nyilvánosság elé ekkor még nem tárt terveire. Az eltitkolásának törvényi hivatkozása utalhat arra, hogy az új épület engedélyezése jelenleg (2022. május 6.) folyamatban van („...akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja"). Ezt a feltételezést – hogy a véleményt 2021. júniusban már ezekre a látványtervekre is megkérhették –, erősítheti, hogy egy üres telek létrehozásának jogosultsága világörökségi terület szívében aligha támasztható alá bármilyen szakmailag vállalható megalapozó vizsgálattal. Az előrelátóan megkért világörökségi véleményt azonban nem további egyeztetés és engedélyeztetés megindításához, hanem a világörökségi területen barbár, erőszakos beavatkozás, vagyis társadalmi egyeztetés nélküli, és a tervek jóváhagyása előtti bontás engedélyezéséhez használták fel.

A Budai várnegyed építkezései 2022 januárban. Fotó: Gulyás Attila
3/4
A Budai várnegyed építkezései 2022 januárban. Fotó: Gulyás Attila

A nyilvánosság számára több vonatkozásban is fontos lenne az eltitkolt örökségvédelmi-világörökségi vélemény tartalmának megismerése:

  • ha a vélemény megkérésében szerepeltek az új épület látványtervei, vajon milyen világörökségi szempontok, vizsgálatok alapján mérlegelt a miniszter a meglevő, ép, sokak által elismert és több szakmai szervezet által nyilvánosan védelmezett régi, és az ekkor (december 20.) a nyilvánosság és az építész szakma számára még látványtervekben sem bemutatott új épület között?
  • ha nem szerepelt a véleménykérésben az új építés, milyen megfontolásból tart megfelelőnek egy létrejövő üres telket a világörökségi területen?

A véleménynek az eljárásban való felhasználásával és eltitkolásával kapcsolatban is fontos kérdés vethető fel:

  • Lehet-e bármilyen jogalapja a közjóra, közérdekre hivatkozásnak akkor, ha műemléki, világörökségi területen a döntésekből kizárják a nyilvánosságot, és eltitkolják az alátámasztó vizsgálatok eredményeit?
  • Milyen legitimitása van világörökségi területen egy olyan új épületnek, amelynek terveit az emiatt eltüntetett, ép és értékes épület bontása előtt nyilvánosan nem véleményeztetik, és nem engedélyeztetik?

Felfigyelhetünk ugyanakkor még egy apró, de lényeges mozzanatra, amely a látványtervek készítésének dátuma (2021. április 17.) után röviddel következett be, könnyen lehet, hogy összefüggésben ezekkel a fejleményekkel. A tervtanácsokról szóló kormányrendelet területi építészeti-műszaki tervtanácsok műemléki területeken érvényes hatáskörét szabályozó szakaszának elejére egy 2021. május 4-i rendeletmódosítással (224/2021./V. 4./- Korm. rendelet) bekerült egy az illetékességre vonatkozó sajátos kitétel: „kivéve a műemléki jelentőségű terület műemléki környezetét". A Szentháromság téri Diplomata-ház telke világörökségi és műemléki jelentőségű területen két műemléki ház mellett, műemléki környezetben fekszik. Ezzel a nehezen megmagyarázható, hirtelen módosítással a területi tervtanácsok elvesztették illetékességüket a védett területek egy része, az egyedileg védett épületek műemléki környezete vonatkozásában – érdekes módon tehát éppen olyan helyszínek esetében, amilyen a Diplomata-ház telke is volt.

Elképzelhető, hogy az április 17-én késő este készült látványtervek dátuma, és a május 4-i rendeletmódosítás között sor került egy területi tervtanácsra, ahol a látványterveket bemutatták, és lehetséges, ennek tapasztalata adott alapot arra, hogy a Diplomata-ház sorsáról bő két hét alatt már országos kormányrendelet „gondoskodjon". Mindezek a kérdések, ha a kortársak számára nem is, de legalább az utókor számára a dokumentumokból talán eldönthetők lesznek.

Az információs szabadságról szóló törvény megfogalmazása minimális esélyt hagy az állampolgárok számára az eltitkolt közérdekű dokumentum tartalmának akár perrel való megismerésére. Nemrégiben, 2022. április 23-án elindult a telekre vonatkozóan egy konferenciaközpont engedélyezési eljárása az ÉTDR-ben. Röviddel korábban, április 14-én a kormány az építkezést kiemelt beruházássá nyilvánította, így nem érvényesek rá az építési szabályzatok, és tervpályázatot nem kell rá kiírni.

A Budai várnegyed építkezései 2022 májusában. Fotó: Gulyás Attila
4/4
A Budai várnegyed építkezései 2022 májusában. Fotó: Gulyás Attila

A bontási és engedélyezési eljárás szereplői, a titkosítást közlő közintézmény, döntéshozók, és a közvélemény a fentieknél sokkal általánosabb kérdéseket is fel kellene, hogy tegyenek maguknak általában a magyar építészet és a közélet vonatkozásában. Mennyire akarjuk, hagyjuk, hogy az építészet, a közterek alakításának tényezője legyen az erőszak – ide értve az erőszak passzív formáit is, mint a közvélemény kizárása a döntésekben való részvételből és az előkészítő információk megismeréséből, az érdemi vizsgálatok megtagadása, a szakmai vélemények figyelmen kívül hagyása, a törvények személyre szabása, az emlékezet eltörlése? Mennyire hagyjuk, hogy a közelmúlt építészetéhez való viszonyulásunkat, a közelmúltról való gondolkodásunkat az erőszak és a kikényszerített felejtés hassa át, határozza meg?

A párbeszéd és az emlékezet intézményes formáinak fenntartása és erősítése lenne képes elősegíteni és ápolni a különféle emlékekkel, az eltérő véleményekkel való találkozás, a társadalmi párbeszéd és megbékélés képességét – és ennek fő letéteményesei az állam intézményei lennének.

Huszonkettesek – Rácz Miklós

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk