Kiskunmajsa DONŐR – Ábrahám-Fúrús András diplomamunkája
“Elsősorban a narratíva átírására, vonzó atmoszféra megteremtésére és a figyelem felhívásra törekedtem." Ábrahám-Fúrús András diplomamunkájában az elhagyatott laktanyák újrahasznosítására tesz alternatív javaslatot.
"Még fiatal 6-7 éves gyerek lehettem, Majsa szélét hagytuk el apámmal, mentünk a tanyára lovaskocsin. Ekkor felkéredzkedett egy ember, aki gyalog ment ki a városból. Mikor ott jártunk, ahol most a laktanya van, balra mutatott – akkor az a rész alacsony fekvésű, mocsaras terület volt –, és hozzátette:
– Meglátják, ez az egész terület rövid időn belül teljesen be lesz építve.
Egy-két éven belül tényleg álltak azok a hatalmas házak."
/id. Ábrahám-Fúrús András története
Diplomamunkámban egy speciális barnamezős témával, a laktanyák problematikájával foglalkoztam. Ezek rendszerint építészetileg semlegesek, monoton térszervezésűek, embertől idegen léptékűek. Militáris múltjuk és általában kevésbé értékes építészetük miatt szinte kizárólag negatív érzelmek kapcsolódnak hozzájuk. A tervezés alatt elsősorban a narratíva átírására, vonzó atmoszféra megteremtésére és a figyelem felhívásra törekedtem. Továbbá célom volt a munkahelyteremtés. Műszaki szempontból pedig egy olyan kísérleti szerkezet konstruálásán dolgoztam, mely additívan viszonyul a meglévő épülethez, rentábilis és könnyen adaptálható.
A munkát az országos épületállomány elemzésével kezdtem. Következetes szűkítésekkel jutottam el a megdöbbentő eredményhez: 24 teljesen, vagy részben használaton kívüli laktanya van az országban, amely mezőgazdasági környezetbe ékelődik.
A kiskunmajsai előbb magyar, később szovjet laktanya is ilyen. Tömbjei mára elhagyatott épületcsontvázak – egy kivételével. Ott a Baptista Menedék Szolgálat Menedékvárosa ad oltalmat otthontalanná vált családoknak. A terület léptéktelenül nagy, egykor 2000 ember élt itt (Majsa akkor 10 ezer főt számlált). Fókuszban a három blokkos tiszti kaszárnya épülete áll. A bezárás óta a Menedékváros raktárépülete, de a majsaiak is hordtak ide ingóságokat, takarmányt stb.
Három évszázada egy apró falu jött létre a vad pusztán, melyből mára mezőgazdasági település lett, az érintetlen természet idővel kiszorult a tájból. A kisvároshoz később hozzánőtt egy hatalmas zárt rendszer, amit néhány évtizede elkezdett újra birtokba venni a természet. Az újjászületés a gyakorlóteret elfoglaló vadvirágokkal és az összetört rostokat átszövő gombafonalakkal kezdődik.
Szándékom szerint a micélium biokompozit manufaktúra indukáló funkció. Inkább átmeneti, kísérleti jellegű, mely viszonylag kis beruházással létrehozható. Úgy gondolom, alkalmas a figyelem felhívásra, továbbá képes életet, mozgást generálni környezetében. Ennek megfelelően a labort, az adományboltot, a szállásokat és a közösségi tereket a manufaktúra köré szerveztem.
A micélium biokompozit előállítás fokozott sterilitást követel meg. A takaríthatóság szempontja vezette a kezem a szerkezeti anyagok választásakor. (A témában való elmélyülés lehetőségét Minkó Mihály kutatónak köszönhetem.)
A terv úgy számol, hogy az üzemeltetés egészét a Baptista Menedék Szolgálat munkatársai és lakói kezelik. Így a közösségi terek kettős rendeltetésűek. A munkaközi szünetek és a szabadidő is eltölthető ezekben. A tereket a lakók labor kutatóival együtt használják, ennek célja a kölcsönös érzékenyítés.
A meglévő épület tereit csak ott temperáltam, ahol feltétlen kellett. A fűtetlen zónákkal együtt alkotnak koherens térstruktúrát. Az épület hőigényét termálvízzel elégítem ki, mely egy meddő szénhidrogén kúton keresztül érkezik a felszínre. Az épület előtt két ideiglenes építmény kapott helyet. Úgy érzem befogadhatóbb léptékbe helyezik, emberibbé teszik a homlokzatot. Tartószerkezeteik a kibontott ablakok, melyek körbevéséssel kerülnek ki a falból. A program nem használja a kaszárnya összes terét. Úgy értékeltem, a terület fejlesztésének első szakaszában ennyi tér belakása a reális vállalás. Optimális esetben az élet beindul, elburjánzik, míg át nem szövi a pangó termeket.
kúrDONŐR
A hely jelenlegi állapota kiábrándító, a technológia első hallásra nehezen érthető. A történettel szerettem volna ezeket feloldani. Bár a mese álomszerű képei kontrasztban állnak a valósággal (barokk kastély-málló laktanya), a szándékolt új atmoszféra érzékelhető és a tervezett narratíva könnyebben elképzelhető. A hátrahagyott metaforák miatt a technológiai folyamat befogadhatóbb. Továbbá jó volt megtapasztalni, hogy a terv egyszerűbben megérthető azok számára is, akiknek terveztem.
A felolvasást és a szöveg korrigálását köszönöm barátomnak, Horváth Péter írónak.
Ábrahám-Fúrús András
“Egy ilyen funkció máshogy viszonyul az építészet klasszikus elveihez. A tartósság, a hasznosság és a szépség fogalomhármas mellőzött, vagy éppenséggel direkt elutasított. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulása a terek pangó bősége. Egy talált helyen, kvázi foglalt házban képzelhető el az a téri luxus, ami az egyes funkciók duplázásában és tágasságában tetten érhető.
A klasszikus elvek helyébe új játékszabályok lépnek. A takarékosságnak az a megközelítése, ami a hideg, meleg és öszvér terek rendszerét létrehozta, felhívja a figyelmet arra, hogy az energia- és környezettudatosság okán elsősorban a komfortigényeinkkel szemben kell visszafogottságot tanusítanunk."
/Részlet Helmle Csaba opponenciájából.
Források:
Anthony Acciavatti: Ganges Water Machine: Designing New India’s Ancient River, San Francisco: Applied Research and Design, 2015
Anuradha Mathur, Dilip da Cunha: SOAK: Mumbai in an estuary, New Delhi: Rupa and Co, 2009
Richard Misrach, Kate Orff: Petrochemical America, New York: Aperture, 2014
Bársony Róbert : Bezárt katonai- és határőrlaktanyák hasznosításának helyzete Magyarországon. Területfejlesztés és Innováció, Pécs, 2018
Merlin Sheldrake: Az élet szövedéke, Budapest: Park Könyvkiadó, 2020
Frédéric Debuyst: A hely szelleme a keresztény építészetben, Pannonhalma: Bencés kiadó, 2005
Csík Antal, Kozma Huba, Takács András: Kiskunmajsa története, Kecskemét, 1981
Szerk.: Winkler Márk
