Életvonal múzeum a szekszárdi izraelita temetőben – Bakó Zsófia diplomamunkája

Bakó Zsófia, a Pécsi Tudományegyetem végzős hallgatója Szekszárd egyik kevésbé ismert, elzárt helyszínét választotta diplomaterve témájául: az idén 100 éves izraelita temető csarnokát felújítva és kibővítve olyan, a sírkertet körbeölelő „oktatómúzeum” koncepcióját vázolta fel, amely a zsidók mindennapi életének szakaszait tíz állomásra bontva mutatja be, egy fedett, nyersbeton anyagú sétányra felfűzve.

Építészeti koncepció

Diplomamunkám témájának keresésekor arra ügyeltem, hogy érdekes építészeti problémák mellett társadalmi és kulturális kérdésekben is elmélyülhessek, javaslatot tehessek. Szülővárosomban, Szekszárdon kezdtem kutatni egy, a lakók számára is kevésbé ismert helyzet után. Így találtam rá - egy helyi történész segítségével - egy idén 100 éves izraelita temetési csarnokra és sírkertre.  A területet ipari- és sportterület veszi körbe, valamint az épületet a környék lakói igényük szerint használják (a termeket konyhává és raktárrá alakították át), a helyi zsidó lakosság pedig folyamatosan csökken – ezek miatt a sírkertet pusztuló értéknek gondoltam. A zsidótemetőkre jellemző gazdag növényzetben láttam meg a hely megnyugtató hangulatát.

Szakrális jelentősége miatt úgy szerettem volna megtartani mind az épületet, mind a temetőt, ahogyan mostani állapotában van. Ezért funkcionális átalakítás helyett bővítettem egy múzeummal, így kiállítási tárgyként kezeltem a meglévő értékeket.

A múzeum legfontosabb társadalomformáló hatása, hogy objektív képet mutat be a zsidók életéről, mellőzve történelmi meghurcolásukat. Foglalkozik az általános életszakaszokkal (születés, felnőtté válás, házasság, elmúlás), a vallással és a mindenkit foglalkoztató kérdésekkel - emiatt oktatómúzeum. 10 állomásra bomlik a terület, ami magában foglalja a temetési csarnok és a sírkert (mint elmúlás) bemutatását. Az épület múzeum-funkciója mellett közösségi olvasóháznak is helyet ad, ahová szabad a bejárás. Itt a témával kapcsolatos szakirodalmakkal ismerkedhetnek meg az idelátogatók.

Az épület rendszeres látogathatósága érdekében a városrészt is rendeznem kellett. Felismertem, hogy a vasút elválasztja a belvárost ettől a területtől, úgyhogy átjárót terveztem, ami parkosított zöldterületre vezet, ahol korosztály szerinti játszóterek is találhatók. A sírkertet most az ipari területről lehet megközelíteni, ezért ennek is egy egyszerűbb bevezetést gondoltam ki, ami a már említett parkosított részhez kötődik.

A temető miatt a múzeum telepítése egy körbeölelő formát vesz fel, ennek csak egy része az épület, a többi fedett sétányként jelenik meg. Az épület visszahúzott üvegnyakkal kapcsolódik a csarnokhoz, így nem konkurál az eredetileg is megóvandó értékkel. Az anyagválasztás is próbált a visszafogottság irányába haladni, ezért - a belső térben is megjelenő - nyersbeton felületet alkalmaztam.  Az épületben egyedi tervezésű, különböző méretű fa „dobozok” enyhítik ezt a hideg hatást. Fontosnak tartottam, hogy homlokzat megnyitásai harmóniában legyenek a meglévő fasorral és a temető bizonyos részeivel.

Az épület formálása, a múzeum és a kiállítóterek általános rendxszer szerint épül fel, viszont a beépítés miatt, térben külön kellett választanom az oda-vissza látogatást. A 10 állomást felhasználva próbáltam érdekessé tenni ezt az útvonalat és a belső térben egy lebegő sétányként megjeleníteni. Az épület békés hozzáállása segít kapcsolatot teremteni a különböző vallású és világnézetű emberek között.

A beépítés alapadatai

Telek alapterülete: 8770 m2
Épület bruttó alapterülete: 1521 m2
Épület összes szintterülete: 2134 m2
Tervezett beépítettség (%): 17,34 %
Tervezett építménymagasság maximálisan: 7,30 m
Tervezett szintszám: 2

Épületszerkezetek

Alapozás: gerendaalapozás
Falszerkezetek: monolit vasbeton és könnyű acélszerkezet
Födémek: monolit vasbeton födém és acélszerkezet
Lépcsők: monolit vasbeton
Nyílászárók: egyedi tervezésű, sínen mozgatható és bukó ablakok.
Homlokzatburkolatok: nyers látszóbeton felület

Épületgépészet

A -1. szinten található kazánház és gépészeti tér biztosítja a mesterséges szellőzést és padlófűtést. A következő szinteken szerelőcsatornában és az álmennyezet felett helyezkednek el a vezetékek. A sínen mozgatható és nyitható üvegfelületek segítik a természetes szellőzést, ami a tervezett - legfeljebb 100 fős - látogatás során elegendő.

Életvonal múzeum-100 éves izraelita temetési csarnok és sírkert rehabilitációja és funkcióbővítése

tervező: Bakó Zsófia
konzulens: Tamás Anna Mária DLA, Kovács-Andor Krisztián DLA