Közélet, hírek

Petíció indult az Építészek Háza megtartásáért - FRISSÍTVE

1/1

Forrás: Építészfórum archívum

Hirdetés
?>
Forrás: Építészfórum archívum
1/1

Forrás: Építészfórum archívum

Petíció indult az Építészek Háza megtartásáért - FRISSÍTVE
Közélet, hírek

Petíció indult az Építészek Háza megtartásáért - FRISSÍTVE

2024.02.22. 12:07

Az Építészfórum délelőtt olvasói levélből értesült, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium felszólította az Ötpacsirta utca 2. alatt található Építészek Házában működő szakmai szervezeteket, a Magyar Építész Kamarát, Budapesti Építész Kamarát, Magyar Építőművészek Szövetségét és az ÉME Mesteriskolát, valamint az étteremet is az épület kiürítésére. A döntés ellen petíció indult. Cikkünket az ÉKM és a MÉSZ nyilatkozatával frissítettük.

Az Ötpacsirta utca 2. 1954-ben vált Magyar Építőművészek Szövetségének otthonává, azóta az építész társadalom és a szakmai közélet meghatározó helyszíne és kulturális központja. 

Az ügy hátterével kapcsolatban az Építészfórum felkereste a Minisztériumot és az érintett szakmai szervezeteket, kérdéseinkre adott válaszaikkal a hírt folyamatosan frissítjük. 

A tiltakozópetíció itt írható alá.

Frissítés (2024.02.22. 19:30):

Az Építési és Közlekedési Minisztérium részére az alábbi kérdéseket tettük fel írásban:

  • Mi indokolja a döntést és mi az előzménye ennek? 
  • Meddig kell elhagyniuk az épületet? 
  • Mi lesz az épület sorsa?
  • Gondoskodik-e a Minisztérium arról, hogy a szakmai szervezetek új székházat kapjanak?

Megkeresésünkre a Minisztérium a következő tájékoztatást adta:

Az Építési és Közlekedési tárca létrejöttével több évtized után kapott minisztériumi szintű érdekképviseletet az építésügy és az építészet ügye. Most itt az ideje, hogy az építészekről is gondoskodjunk. Miután az építésszakmával szorosan együttműködve elkészítettük az új magyar építészetről szóló törvényt; a magyar építészeket, érdemeik jogos elismeréseként az újonnan létrehozott Magyar Építészet Napján a korábbiakhoz képest nagyobb odafigyeléssel díjazzuk; most érkeztünk el egy új Magyar Építészeti Központ felépítéséhez, ahol végre, több évtized után, méltó elhelyezésre kerülnek a szakmai szervezetek. A jelenlegi költözés ennek a folyamatnak a része, amely során az érintett szervezetek bevonásával keresünk számukra - az új központ elkészültéig - ideiglenes székhelyet.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium  elkötelezett az építészet és a magyar építészek szakmai és társadalmi megbecsülésének növelése iránt, így az építési kormányzat nem ultimátumot ad, hanem évtizedes tartozását törleszti az építész szakma felé.

Frissítés (2024.02.23. 11:45):

A Magyar Építőművészek Szövetsége egy nappal a hír beérkezése után az alábbi nyilatkozatot tette közzé Facebook oldalán:

A MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK NYILATKOZATA

A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) a napokban tájékoztatás kapott az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, hogy az Ötpacsirta utcai székházban működő szervezetek számára új, ideiglenes székhelyet keres. Ez az épület a Magyar Építőművészek Szövetségének – melyet 122 éve Lechner Ödön és társai alapítottak – valamint a Magyar Építész Kamarának, a Budapesti Építész Kamarának, az ÉME Mesteriskolának, ezzel együtt a magyar építészek széles körének is a szakma identitását meghatározó otthona, már több, mint 70 éve.
A Magyar Építőművészek Szövetségének elnöksége a mai napon összeült, kiértékelte és megvitatta a rendelkezésére álló információkat, és azt a döntést hozta, hogy tárgyalásokat kezdeményez az illetékesekkel és az érintettekkel. Egyúttal kinyilvánítja, mindent megtesz a jelenlegi Építészek Háza megtartásáért, hogy a magyar építészet jelképévé is vált emblematikus épület hosszútávon is a magyar építőművészetet, és kultúrát tudja szolgálni.

Budapest, 2024. 02. 22.

A MÉSZ elnöksége és Felügyelőbizottsága
Krizsán András, elnök
Golda János, alelnök
Zoboki Gábor, alelnök
Csillag Katalin, elnökségi tag
Kovács Csaba, elnökségi tag
Nagy Csaba, elnökségi tag
Szabó Levente, elnökségi tag
Anthony Gall, elnökség póttagja
Fajcsák Dénes, elnökség póttagja
Tima Zoltán, Felügyelő Bizottság elnöke
Bachmann Bálint, Felügyelő Bizottság elnökhelyettese
Földes László, Felügyelő Bizottság tagja
Tóth Balázs, Felügyelő Bizottság tagja

Vélemények (6)
Alvar A
2024.02.28.
03:26

Irónikus, hogy a rendszer (na jó, mindig az aktuális rendszer) hű kiszolgálóival is pont úgy bánnak mint bárki mással. A székházat majd megkapja egy oligarcha aki hotelt csinál vagy irodaházat csinál belőle és - hogy ne legyen morgás - lesz rá egy tervpályázat is stb.

Tatai Mária
2024.02.23.
23:07

Amennyiben az Építési és Közlekedési Minisztérium valóban elkötelezett az építészet megbecsülése iránt, akkor azt semmiképp sem indokolja, hogy egy új Magyar Építészeti Központ örvendetes majdani felépítése miatt el kellene venni az az építészek meglévő emblematikus házát! Attól, hogy egy új kulturális központ is meg fog születni, attól a régire is nagy szükség van történetivé nemesült helyén, a belvárosban. A MÜPA felépítése után a Zeneakadémián ugyancsak működnek a koncertek, sőt még a Régi Zeneakadémián is. Az építészet sem kevésbé nemes műfaj, mint a zene! Csak akkor fog gyarapodni kellő mértékben a megbecsültsége, ha egy új otthon megépítése nem törli el a régi helyet, és a jól bevált genius locit!

Barbakán
2024.02.23.
19:35

Normáliséknál ez úgy nézne ki, hogy az illetékes választott vezető meglátogatja az érintett szervezetek vezetőit. Elbeszélgetnek a világ állásáról, majd óvatosan kiböki a farbát. Előveszi, hogy milyen kis helyen vagytok összezsúfolva, stb. "Arra gondoltunk, hogy: és felvázol A/ B/ C/ változatot. Hívjatok össze közgyűlést, vitassátok meg. Szeretnénk az összegyűltek előtt is ismertetni a lehetőségeket személyesen". Majd megbeszélések, értelmes viták után születik valamilyen döntés. Ezzel szemben közlik, hogy pakoljatok. Majd a felháborodást látva ártatlan szemekkel magyarázkodnak, hogy miért veszik az érintettek ezt támadásnak, mikor csak jót akarnak. A valódi jóakarat mutatója az első változat lett volna. Ami történt nem sutaság, hanem sima, egyszerű hatalmi arrogancia.

Hartmann György Sándor
2024.02.23.
19:20

Két kérdésem lenne: 1. Lesz-e pénz az Építészeti múzeum tervpályázaton elnyert tervének felépítésére? 2. Miért nem maradhatnak az intézmények addig, amig felépül az új?

Tatai Mária
2024.02.23.
17:31

Az építészet ügyének hihetetlenül árt ez a lépés, hosszú távú romlást hoz az épülés helyett. Az Ötpacsirta szimbolikus hely, az építészet szellemi központja, szíve.

Pákozdi
2024.02.23.
08:30

Annyi biztos (és tudtommal, egyelőre csak ennyi biztos), hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium ebben az esetben rendkívül sután, mondhatni, idétlenül kommunikálta az akármilyen szándékát.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.