| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

Múzeumok éjszakája

1/0
Hirdetés
1/0
Nézőpontok/Kritika

Múzeumok éjszakája

2014.12.21. 13:46

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Mónus János

Vélemények:
24

Dosszié:

Valójában hihetetlen, ami történt. Ha ezelőtt 10 évvel valaki, jelenünket akkor előrevetítve, rajzolja és meséli, hogy milyen épületállománnyal fog a Városliget „gazdagodni", milyen építészeti kultúra fog ott megjelenni (milyen szakmai értékekkel), milyen célokat, igényeket fog mindez szolgálni és ezek milyen metodikával alakulnak - egészen biztosan nem hiszem el. Mónus János írása.

Közeli és távolabbi múltunkban is pazarlók és gátlástalanok voltunk közös élettereink, közös környezetünk alakítását illetően, mindig is szívesen elbántunk zöldterületeinkkel, füveinkkel, fáinkkal.

Az "új" építése, a volumenek sokszorozódása, mindig is pozitív irányként minősíttetett, holott ez nyilvánvalóan a "hozzáépítés" (Tomay Tamás) helyett az "1 négyzetméterre jutó szellemi energia" (Jánossy György) csökkenését jelentette. A "nagyítás" (Ekler Dezső) nem párosulhatott differenciálódással.

De a buborékok felfújásának igénye az elfogadási, megvalósítási rendszerek tökéletlensége, bizonytalansága miatt rendszerint megtört, így az vagy elhalt, vagy módosult, elernyedt. Nekünk inkább tétova beruházási tőke jutott (eklektikus Budapestünk így toronyházmentes maradt).

Ezekben az időkben sem volt szó társadalmi igények demokratikus alapú fogalmazásáról, várost határozó rendszerek, hálózatok (azok műfajához illő) gondozásáról (ismeretéről!), fejlesztéséről, de igazán nagy  baj nem történt (a tohonya tunyaságon kívül), mert a rendszer tökéletlen volt, nyomokat hagyó támadások érték, érhették.

Mostanra szakmánkat (városépítés, építészet) működtető rendszerek „tökéletesedtek".

A középítések szorgalmazója, az állam, célratartóan véghezviszi, amit akar. Vége a bizonytalankodások, visszafeleselések korának, amit elhatároz a köz építések terén, az megvalósul. Szinte bármi áron. (A hatékony politika ilyen). A hatékonysághoz kézzel fogható tettek (beton, üveg, térburkolat) szükségeltetnek, azok felhasználásának megkérdőjelezhetősége nélkül.

Mindez akár elfogadható is (sokirányú tétovaság, illetve az egyirányú céltudatosság ideológiai konfliktusában), de jelen esetünkben – a Városligetben – az ehhez kapcsolódó (eredményként jelentkező) szellemi termék, a most napvilágot látott pályáztatási eredmény elfogadhatatlan.

Nem szeretném (és nem is vagyok képes) az állami akarattól a megjelent nyertes tervekig vezető folyamatot elemezni (a „súgók", a meghatározók, a hallgatva közreműködők szerepét), csak kijelenteni, hangsúlyozni, hogy e három-négy épület végeredmény, azok környezeti függőségei, az épületek egymásra utaltságai olyan infantilis városépítési, építészeti színvonalat képviselnek, hogy pír jelenik meg a szemlélődő arcán (ilyen-olyan okból kifolyólag).

A „kor"-szerűséget mellőző kulturális (múzeumi) fejlesztéssel járó patinás zöldterület-felélést jelentő szándékon túl, a céges projektek zsákutcájába szorított elhatározással (tervbeszerzési lebonyolítási „rend"-del), szellemiségükkel egymással még köszönőviszonyban sem álló épülettervek megvalósítási szándékával építészetünk sok-sok évet visszahátrált.

Ezek a belső hit és alkotó erő (társadalomformáló erő) nélküli tervek ilyen összefüggéstelen telepítési helyzetekben, mindenféle társadalmi igény nélkül, sajnos etalonokként fognak hatni megépültükkel; pangó „szellemiségükkel" kijelölik építészetünk helyét ebben az európai, kelet-európai iszapbirkózásban.

Nem meglepett, de végtelenül szomorú vagyok!

 Mónus János
építész

 

 

Vélemények (24)
skg2
2015.01.09.
11:53

Köszönet Mónus János rövid, velős írásáért.

Eddig jóhiszeműen azt hittem, hogy az

56-os szabadságharcot megcsúfoló emlékmű

eltávolítása az egész múzeumügy fő célja.

Ezzel szemben a terveken még hangsúlyosabb lett, ráadásul

pont ide lehetne a lebontott Regnum Marianum templom helyett

Makovecz hiányzó budapesti alkotását

(felső-krisztinavárosi templom terve) felépíteni.

üdvözlettel: Sámsondi Kiss Gergely

Borbély György
2015.01.07.
21:21

Mezítlábas zuglói lakosként reagálnék Rostás úr "válaszára": Ha nem ezer sebből vérezne büszke Projektjük, ha nem a demokrácia, a kultúrpolitika, a környezetpolitika, a városépítés, a közlekedéspolitika, és a költségvetés valódi érdekeinek súlyos sérelmeiről lenne szó, azt mondanám, Rostás úr "válasza" engem az "enyém a vár, tiéd a lekvár" c. gyerekjátékra (még inkább azonban a Rákosi rendszer hatalmi gőgjére) emlékeztet. A szakmai fölényeskedés takarója kicsi annak elfedésére, hogy hányszor sértették meg - például csak egy szempontra korlátozva - . az Aarhusi Egyezményt: 1. Papcsák polgármester úr minden demokratikus előkészítő önkormányzati lépést (pl közmeghallgatás, testületi szavazás) "elfelejtett" megtenni, amikor a 99 éves "bérbeadást" felajánlotta a Hatalomnak, 2. A Liget törvényt a leginkább sújtott terület, Zugló polgármestere kellő felhatalmazás és szakmai megalapozás (pl. hatástanulmányok) nélkül nyújtotta be. (A kiemelt beruházás csak trükk, azt a hamis állítást célozza, hogy - mivel ez. ,  országos jelentőségű ügy, a helyieknek - mint R.I írja - nincs beleszólása). 3. A törvény meghozása során elfelejtettek hivatkozni az igazi indítékra, a kormányhivatalok(?) Várba költöztetésére. Ha az így indított költséglavinát tekintjük, bizony komolyabban kellett volna venni e láncberuházás forrásvizsgálatát is... (A Városliget védőinek már csak ez az egy reménye maradt, hogy nem lesz rá pénz. Persze, ettől rettegünk is, mert soha nem hozhat pozitív eredményt, ha egy Projekt elindul, aztán megáll, ahol megáll, mert nincs rá több pénz , "oszt jó napot"). 4. Először hozták a törvényt, aztán az Építési Szabályzat vitájában már volt egy döntő argumentumuk: "Ezt törvény írja elő" Találtak (van az a pénz.?...) néhány kevésbé lelkiismeretes szakmai grémiumot, amely hajlandó volt szembemenni a mértékadó szakma negatív véleményével (Önöknek Ráday Mihály sem elég szaktekintély városvédő ügyekben) 5. A környezeti károk közül elhallgatnak számos körülményt, indirekt hatást (építés, közművek, új belső úthálózat , közlekedés terhelés-növekedés "zöld" és egyéb hatásai /hány fa fog utólag kiszáradni?!/ , elégtelen parkoló-kapacitás pótlás, zajvédelem,  talajvíz-viszonyok, stb, stb), 6. "Válaszából" kifelejtett egy olyan fontos kifejezést, mint a K Ö Z P A R K. A Projektjük ezt a funkciót veszélyezteti, s ennek fontossága az Önök magasságából már nem látszik. Az Ön helyében nem lenne ekkora mellényem, hiszen egész intézményük csak (jól fizetett) eszköz egy akarnok úrhatnám kormány antidemokratikus, ésszerűtlen és hazug (csúsztatott, féloldalas, elhallgatásokkal teli) indokokkal alátámasztott szándékainak erőszakolt megvalósításában. Gépészmérnökként nem kívánok az Ön "szakmai" részleteivel vitatkozni, de azért jobb, ha Ön is tudja, hogy - egy évszázados fához - még parancsra is - szükség van egy évszázadra, - a garázstetőre fektetett gyeptégla nem zöldterület - hazánkban soha nem látott mértékben nő a szegénység, aminek orvoslására nincs pénz, miközben ez a költséglavina (Galériástól, Országos Széchenyi Könyvtárastól, kormányparkolóstól, Vágány utcai felüljáróstól, Nemzeti Restauráló Központostól, új FAV megállóstól) elérheti az 500 milliárdot... Tudom, "már késő", a gőzhenger nyomul, de nem kellene ennyire lenézni és semmibe venni a józan ész érveit!

lecsó
2014.12.31.
06:17

Valahol mintha azt olvastam volna, hogy a kormányzati kommunikációt összevonták egyetlen központba. Minisztériumok, a köztévé, és ezek szerint mások is, ugyanabban az igen érdekes stílusban nyilvánulnak meg problémás ügyekben.

Pákozdi Imre
2014.12.28.
11:45

Ami pedig a három ill. négy győztes tervet illeti, nézzük őket egyenként. A Zene Háza gyönyörű: akár az Öreg néne őzikéje c. mese japán változatának Tokió mellett felépített építészeti illusztrációja is lehetne. Hogy a zenéhez és a Városligethez mi köze? Semmi. A tervezők nyilván felfogták, hogy parkba, fák közé készül az épület és hogy a városlakók viszolyognak a kő-vas-beton tömegek megjelenésétől. Ezért egy lágy, gombamorf alakzatot kreáltak, mert hogy a gomba is növény.

Ugyancsak szépek a KÖZTI-s múzeum-kockák. Tömegük egyszerre monumentális, egy tőből szabott és jó arányú. Felületük gyönyörű: a feketéé a chicagói Millenium Park vízköpő szobrának ötletét veszi át a homlokzatra kitett képekkel és ez klassz. A fehér épület reliefjei szépek, dinamikusak, ráadásul olyan "mexikóiasan" hatnak. Anyway, ez a kockapár megjegyzendő és valahol még lehet jó megoldás.

De nem itt. A két épület – éppen azáltal, hogy enyhén befordul a Gorkij Városligeti Fasor tengelye felé, igazodva, tisztességgel keretezi, őrzi, vigyázza, hangsúlyozza az 56-os emlékművet. (Ami nem politikailag zsenánt! Nekem az emlékmű is tetszik - ahogyan létrejött, az kevésbé). Ez a harmonikus hármas azonban építészetileg félreviszi a helyszínt ill. önmagát: az emlékmű, a két, hozzá szervesen kapcsolódó, mauzóleumi tömegű kőmonstrummal, oda nem illő, kegyeleti komorsággal tölti meg a Városliget e hangsúlyos traktusát.

A Néprajzi Múzeum tervezett épülete és annak az Ajtósi Dürer – Dózsa György  úti sarokra helyezése igazi, elemi várostervezési hiba. Mind az épület osztása – illetve osztatlansága -, mind az ornamentikája tökéletesen ellentmond a túloldali térfal változatos, kialakult tagolásának. Mielőtt valaki felemlítené: ennek a gigantikus fénycsőgyárnak semmi köze nincs a Hofer Miklós által hajdan ide tervezett Nemzeti Színházhoz. A mostani francia épület, minden áttörtséget mímelő, földszint-táji ravaszkodása ellenére, hosszan és hermetikusan elzárja a parkot a Dózsa György úttól, sokkal inkább, mint a parkoló, a hajdani dísztribün vagy a még korábbi Regnum Marianum.

Az utóbbi három győztes épület példája, a pályázat kiábrándító részeredménye megmutatta, hogy hiba épített térfalat alkotni a parkoló helyén. A Liget maga a legjobb és legszebb térfal. 

Rostás Zoltán
2014.12.28.
15:06

@Pákozdi Imre: Tisztelt Pákozdi úr!

Őszinte bizakodással tölt el, hogy a győztes pályázatokra vonatkozó, kissé sommás kritikai kitételeit néhány napon belül hajlandó volt revideálni, különösképpen Tima Zoltánék kiemelkedő értékű pályázatát illetően. (Hadd idézzem egy héttel ezelőtti kommentjét, amelyben a magyar építészek győztes munkáját "két szép, neosztálinista(sic!)  mauzóleum-terv"-nek nevezte.

Kérem töltsön még el némi időt a másik két építész alkotóközösség munkájának megismerésével, hátha az ő esetükben is a részletes (fenti dolgozatában még kissé kezdetleges eszközöket, hogy Önt idézzem: "alhas-táji ravaszkodásokat" felvonultató) építészetkritikai elemzése megértéssé, a megértés pedig felismeréssé nemesül Önben és meglátja azokat az értékeket, amit a szakértők és a nemzetközi zsűri nagyra értékeltek ezekben az építészeti alkotásokban, és amelyek miatt mindhárom építészcsoport munkáját nemzetközi szinten is elismerésre méltónak ítélték. 

Üdvözlettel: Rostás Zoltán

Pákozdi Imre
2014.12.28.
15:39

@Rostás Zoltán: Mielőtt elveszünk az adok-kapokban, tisztelet Mónus Jánosnak az alapcikk megírásáért. Most olvastam újra, kérem, Önök is tegyék ezt.

Rostás úr, semmit nem revideáltam, csupán árnyalok és részletezek. A Városligetben csak a növényzet helyreállítása tudja elfeledtetni a beton leszállópályát, a hajdani Sztálin, későbbi Lenin szobrot, a párt- és állami vezetők integető tribünjét, amely maga is a moszkvai Lenin és korábban Sztálin Mauzóleum háttértömegére hasonlított. Az 56-os emlékmű határeset, amely azonban - éppen a fentiek nem is oly rég volt, közvetlen közelsége miatt - óhatatlanul átbillen az áthallásos kegyelet és a kétes emlékezés monumentumává, ha két ilyen gyászkockát telepítünk köréje.

Amúgy javaslom, hagyjuk abba ezt a meta-kommunikációt. Körülményeskedés helyett szívesen látnám a lényegi kifogásokra vonatkozó válaszaikat és intézkedéseiket. Üdvözlöm, P.I.

Rostás Zoltán
2014.12.29.
15:54

@Pákozdi Imre: Tisztelt Pákozdi úr!

dr. Nagy Béla urbanisztikai hatástanulmányának megállapításait - Önnel ellentétben - mi érvényesnek tartjuk. Amennyiben Nagy tanár úr úgy látja, hogy érdemes e kérdésben Önnel ezen a helyen vitát folytatnia, akkor azt ő nyilván meg fogja tenni.

Boldog új esztendőt kívánok ezúton is Önnek és minden, a köz ügyeiért felelősséget vállaló kollégánknak!

Rostás Zoltán

Pákozdi Imre
2014.12.29.
16:06

@Rostás Zoltán: Még egy, óév-búcsúztató hír a Hauszmann-Bizottság (a kormányfő Budai Várral kapcsolatos lázálmait legitimálni hivatott testület) figyelmébe: http://www.origo.hu/itthon/20141230-lovarda-is-lesz-az-ujjaepulo-varban-ketmilliardert.html

A hatástanulmányt illető sommás megállapítása pedig, Rostás úr, Önöket minősíti. Nem dr. Nagy Bélával van gondom, hanem a két hatástanulmánnyal, valamint azzal, ahogyan (jóval a döntések után) azokat Önök megrendelték. Súlyos kifogásom van továbbá az ellen, hogy Önök a hatástanulmányok téves illetve vitatható megállapításait, következtetéseit kritikátlanul elfogadják. Dr. Nagy Bélát egyébként becsülöm, már csak azért is, mert - nem 2006-ban, ahogy eredetileg írtam, hanem 1996-ban, a kormányzati negyed körüli akkori vitában - a MŰ-HELY letette a voksot a miniszterelnöki hivatal Budai Várba költözése ellen és a pesti Belvárosban maradása mellett. Ennek a vitának a tanulságait persze rég ad acta tették, ami szomorú adalék ahhoz a különbséghez, ami a néhai Horn Gyula és a mai Orbán között, a hatalomgyakorlás - hogy is mondjam - szakmai érvek által meg nem zavart eltökéltségében tapasztalható.

Garay Klára
2014.12.24.
20:47

Kedves Koxi! Ami magának műbalhé, az a Liget körüli kerületekben élő embereknek a megfulladás veszélye, a levegőtlenség, a játszóterek hiánya. Nem kevesebb, mint 500 ezer emberről van szó! A növekvő zöld felület kiszámítása egyszerű csalással, a számokkal való játék, és nem a realitás! Adva van egy terület, ahol be van építve 27 ezer négyzetméter és beleépítenek még 27 ezer négyzetmétert, akkor hogyan nő a zöld? Ja? Úgy, hogy a mélygarázs tetején lévő gyeptéglarácson és az épületek tetején pompázik majd zöld tető ( ami lemaradt a tervezett épületekről)? Ez a műbalhé az Alaptörvényt sérti, az aarhusi egyezménnyel megy szembe, az önkormányzatiság elvét tiporja sárba, felfüggeszti Budapest hosszú távú település fejlesztési terveit, semmibe veszi a Világörökségi terület sérthetetlenségét, városképi értékének megőrzését, tovább fokozza az amúgy is elviselhetetlenül magas légszennyezettséget....szívesen sorolom tovább, ha meghallgat és nem arctalanul "beszól". Javaslom, hogy látogassa meg a Városligeti hírmondó című blogot és gondolkodjon el azon, hogy igaza van-e akkor, amikor a tiltakozókat sértegeti. Vagy ha nincsenek érvek a téma ellen, támadjuk az érvelőt? Gondolja csak el: mi lenne,ha Pál apostolt nem azért tisztelnénk, amit tett, hanem azért ostoroznánk, amit Saulus korában tett. Nem elegáns!

koxi
2014.12.25.
21:26

@Garay Klára: Kedves Klára!

Nem maradok névtelen. Vállalom népszerűtlen véleményem, miszerint a tiltakozók túlreagálják a Liget-projekt vélelmezett káros következményeit.

Végig követtem a vitát és a túlfűtött, egymást hergelő hozzászólók érvei nem reálisak, mint ahogyan az Ön számai sem. Túldimenzionálják az ügyet.

Nem meggyőző-e, hogy a kiváló Kossuth díjas Balázs Mihály a Középülettervezés Tanszék vezetője, a Műegyetem teljes támogatásával részt vesz a NG-LM meghívásos pályázatán?! Ők talán értenek valamit az építészethez komplexitásával együtt!

Meggyőződésem, hogy a tiltakozás motivációja jórészt politikai színezetű.Mint korábban írtam, az Építészfórumot egyre inkább átszövi az implicit, sőt explicit politizálás. ellenzéki dominanciával.

Pákozdi Imrét tisztelem (bár személyesen nem ismerem), kommentjeivel jórészt egyetértek, de Liget-ügyben tanúsított forradalmi hevülete és a díjazott tervekre vonatkozó minősítése meggondolatlan, méltánytalan és sértő a pályázókra nézve. Mentségére szolgáljon, hogy villamos mérnökként nemigen élte át egy ilyen léptékű tervpályázat megalkotását, az abba fektetett gigászi szellemi és fizikai munkát

További boldog Karácsonyt valamennyiüknek:

Kováts András (60) Ybl-díjas építész, c.egyetemi docens

Rostás Zoltán
2014.12.28.
00:46

@Garay Klára: Tisztelt Garay Klára asszony,

engedje meg, hogy némileg hosszabban reagáljak hozzászólására. Ön mint nyugdíjasként újságírást tanuló tanárember bizonyára tisztában van a szavak súlyával és az írás felelősségével. Ezért lepett meg az a hangnem, amellyel Karácsony szent éjszakáján Kováts Andrásra támadt. Arctalansággal és beszólással vádolt egy jónevű építészt, aki nagyon sokat tett már a hazai építészeti kultúráért, kiemelten Debrecen város fejlesztéséért és az építésztársadalom szakmai képviseletéért. Elismert és megépült munkái és Ybl díja teszik hitelessé mondanivalóját. Azzal hogy elmondja véleményét nem a tiltakozókat sérti, csupán él a véleményalkotás jogával, ahogyan Ön is. Remélem neki is lehet. (Meg nekem is – köszönöm előre is.)

Hozzászólásában olyan megállapítások hangzottak el, amelyeket már sokszor és sokhelyütt cáfoltunk. Kérem, olvassa el minimális objektivitással a Liget Budapest projekt hivatalos dokumentumait, a projekt részéről kiadott bármelyik sajtóközleményt, vagy a felelős vezetőkkel készített bármelyik interjút,  illetve azoknak a Városliget zöldterület megújítására vonatkozó részeit. Külön felhívnám a figyelmét az Urbanista blog "Városligeti kérdés-válaszok" című bejegyzésére

http://index.hu/urbanista/2014/10/20/varosliget_muzeumi_negyed/ 

amennyiben szeretné, hogy a tények is befolyásolják véleményét. Ha ezek után is úgy gondolja, hogy már a terveink is hazugak, hátsó szándékokkal terheltek és sötéten tisztátalanok, akkor ezt továbbra is nyugodtan hangoztassa minden fórumon, hiszen a vélemény szabadsága a demokrácia egyik alapköve. (Ennek ellensúlya a véleményalkotó felelőssége… de ezzel kapcsolatban még csak megjegyzést sem kívánok tenni, nehogy megsértsem, csupán tényként szerettem volna megállapítani.)

Nézzük néhány pontot, a teljesség igénye nélkül a hozzászólásában megfogalmazott vádakból:

ad  „… a megfulladás veszélye, a levegőtlenség, a játszóterek hiánya…”

Ez nem igazán értelmezhető félelem. Hacsak nem arra tetszik gondolni, hogy ha továbbra is naponta tízezernél több autó halad át a Kós Károly sétányon, akkor az ellen továbbra is tetszik tiltakozni, ahogy az eddig is megtette már (?). Mi (a tiltakozás helyett) terveink szerint átirányítunk minden autós forgalmat és parkolást a Városliget területéről. Ezzel még a remélt majdani sok-sok többletlátogatót is figyelembe véve drasztikusan csökkenteni fogjuk a légszennyezés mértékét a parkban.

A játszóterek hiánya – ezt a feltételezését nem tudom, mire tetszik alapozni, hiszen sokszor megírtuk már, hogy a Városliget kert- és tájépítészeti jövőjét pályázattal kívánjuk megalkotni. Ennek programjában a civil szervezetek és környező iskolák bevonásával feltűntetjük az általuk megfogalmazott igényeket mind a játszóterek, mind pedig a sportpályák mennyiségének és minőségének növelése tekintetében.

ad „A növekvő zöld felület kiszámítása egyszerű csalással, a számokkal való játék, és nem a realitás!”

Azt hiszem, a szakmabeliek ezekkel a kijelentésekkel nem tudnak mint kezdeni, ezért nem válaszolnak az Ön, vagy a hasonló indulatokkal küszködő más bloggerek bejegyzéseire. Mint volt biológia-pedagógia szakos tanárnak természetesen nem kell feltétlenül értenie ehhez, de engedje meg, hogy néhány tényre felhívjam a figyelmét.

-          A 2013 nyarán lefolytatott elhelyezési ötletpályázat több mint negyven érvényes pályaműve közül mindegyik kimutatta, hogy a zöldfelület valós növelésre számos lehetőség kínálkozik.

-          A Városliget Építési Szabályzat kidolgozásában részt vett fővárosi szakemberek számításai is hasonlóak voltak – ezért írták elő a szabályzatban, hogy a zöldfelületi mutatót növelni kell. (Itt nem egyszerű négyzetméter-összeadásokról van szó, a zöldfelületi mutató ennél összetettebb, számos minőségi elemet is tartalmazó hányados.)

-          Ráadásul a Városliget Törvény ennél még szigorúbban fogalmaz: a terület biológiai aktivitását kell növelni a beruházással, nem csupán a zöldfelület arányát.

Lehet mind a pályázaton részt vett építészeket, mind a főváros szakembereit, sőt a törvényalkotókat is csalással vádolni, de hadd kérdezzem meg – Ön után szabadon – elegáns dolog-e ez? (Vagy csupán a hozzáértés hiányából fakad…)

Engedje meg, hogy néhány ponton röviden elismételjem, hogyan tudják ezt elérni építészek, urbanisták, kert- és tájtervezők, mérnökök:

-          a forgalom elterelésével a Városliget belső részeiből

-          a szükségtelenné váló belső utak felszámolásával, méretük csökkentésével

-          a meglévő zöldfelületek biológiai intenzitásának növelésével

-          az Ötvenhatosok tere lebetonozott, jelenleg mintegy ötvenezer(!) négyzetméternyi parkoló területének zöld sétánnyá alakításával (úgy, hogy alatta mélygarázsok lesznek. Nem varázslat, szakma.)

-          szükség esetén, racionális épületüzemeltetési feltételek mellett zöldtetők kialakításával (ez is egy szakterület, kiváló képviselői dolgoznak hazánkban) - hangsúlyozva, hogy ez pusztán kiegészítő elem. A talajszinten is valós és jelentős zöldfelület bővülés lesz, nem beszélve a meglévő zöldfelületek tervbe vett megújításáról és a fenntartásukra fordítandó összegek növeléséről.

ad - „Ez a műbalhé az Alaptörvényt sérti… „  

Elnézést kérek, de Önnel ellentétben nem vagyok az Alaptörvény szakértője. Ezért ha ezzel kapcsolatban konkrét alkotmányjogi problémái vannak, amelyek bejegyzéséből nem derülnek ki,  kérem ezzel forduljon a megfelelő, ezt elbírálni tudó szervezethez.

ad „…az aarhusi egyezménnyel megy szembe”

Segítsünk azoknak, akik minket olvasnak, és idézzük ide az Aarhus-i Egyezmény alappilléreit (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Aarhusi_egyezm%C3%A9ny)

Az egyezmény valamennyi alappillérének érvényesülése biztosított a projekt folyamán, ha Ön nem így gondolja, nyugodtan forduljon jogorvoslatért.

ad „ …az önkormányzatiság elvét tiporja sárba” -

Az önkormányzatiság elve dr. Meggyesi Tamást idézve (forrás: BME Urbanisztika Tanszék tárgybeli jegyzete, 33.o.) alapvetően arról szól, hogy „… a választópolgárok helyi közössége önállóan és demokratikusan intézheti a helyi érdekű közügyeket, és az önkormányzat a törvényben meghatározott keretek között a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi ügyekben szabadon dönthet...”

A Városliget komplex fejlesztése lényegét tekintve és összességében nem helyi kérdés, hanem országos közügy. Ezért az erre vonatkozó alapvető döntéseket országos szinten az Országgyűlés hozta meg (Városliget törvény). Egy önkormányzat a saját feladat- és hatáskörébe eső helyi ügyekben dönthet szabadon. A Fővárosi Önkormányzat, többek között mint a terület jelentős többséggel rendelkező tulajdonosa ezért alkotta meg a törvény végrehajtásának keretrendszerét, a Városliget Építési Szabályzatot. A projekt céljait és főbb elemeit a finanszírozás feltételeit biztosító Kormány határozza meg. Az önkormányzatiság elve tehát úgy érvényesül, hogy minden döntést azon a szinten hoznak meg, amelyik az azzal kapcsolatos kompetenciákat, feladat- és hatásköröket és a végrehajtáshoz szükséges anyagi eszközöket bírja. Ez egyben a képviseleti demokrácia működésének mechanizmusa is.

Csak a tényeket felidézve a Városliget tulajdoni szerkezete a következő: a Fővárosi Önkormányzat tulajdoni hányada 97,24%, a Magyar Államé 2,68%. Zuglóé pedig mindösszesen 0,08%. 

ad „…semmibe veszi a Világörökségi terület sérthetetlenségét, városképi értékének megőrzését…”

Kérem, ne vezessük félre az Olvasókat. A Városliget nem világörökségi terület, csupán annak pufferzónája. A „sérthetetlenség” fogalmát nem tudom értelmezni – de bizonyosan nem azt jelenti, hogy ott építési/felújítási tevékenység nem folyhat, csupán azt, hogy az ezt felügyelő szakhatóság (esetünkben a Forster Központ) szigorúbb előírások szerint ítéli meg a terveket és megvalósításukat. Ha pedig a városképi értékek alatt a volt Felvonulási téren parkoló mintegy ezerkétszáz autót tetszik érteni – azt valóban nem kívánjuk megőrizni.

Engedje meg, hogy az Aarhus-i Egyezménnyel kapcsolatban kitérjek még egy szakmai kérdésre, a „participáció” elméletére és annak megvalósulására. Ez az a jog és lehetőség, amellyel a helyi közösségek részt tudnak venni a rájuk vonatkozó döntések előkészítésében és meghozatalában.

A Városliget fejlesztése komplex, országos jelentőségű közügy. Ha egy egész nemzetet érintő kérdésben az Országgyűlés megválasztott képviselői törvényt alkotnak, az nem más, mint a lakosság legmagasabb (országos, nemzeti) szintű képviseletének működtetése. Ha a Fővárosi Önkormányzat rendeletet alkot, az nem más, mint a fővárosi lakosság legmagasabb szintű képviseletének érvényesülése. Ha a helyi önkormányzat hozzá kíván járulni a Városliget fejlesztéséhez, akkor pedig a helyi lakosok nevében hozhat meg döntéseket. Olyanokat, amelyek őket érintik alapvetően, és amelyek végrehajtásához megfelelő erőforrásokkal is rendelkezik – és amelyek nem mondanak ellent más (szintű) képviseleti döntésekkel.

Az önkormányzatiság elve ezen felül azt is jelenti, hogy a döntések azon a szinten születnek meg, amelyik szinten az adott probléma / feladat megoldható, amelyik szinten értelmezhetőek a fejlesztés hatásai, és amelyik szinten biztosíthatóak az adott feladat elvégzéséhez az erőforrások. Ezzel a közpénzek hatékony felhasználásának és a közfeladatok hatékony végrehajtásának, valamint a döntések decentralizálásának elve is érvényesül.

A döntések előkészítésében és a szakmai információkhoz való hozzáférésben a többek között Ön által is képviselt civil mozgalmak aktívan részt vettek, illetve ennek továbbra is részesei lesznek. A döntések előkészítése (vagy más néven „társadalmi vita”) azonban nem azt jelenti, hogy a vitában minden elhangzott felvetést el is kell fogadni és be is kell építeni az adott döntésbe. Ezt el nem ismerve hirdetik néhányan, akik a Városliget fejlesztésével kapcsolatosan javaslatokat tesznek, hogy ha nem érvényesül az ő akaratuk vagy nem az ő javaslataik valósulnak meg, akkor ez egyenlő a demokrácia és az önkormányzatiság elvének semmibe vételével.

A döntéshozóknak az a feladatuk, hogy meghallgassák ezeket a javaslatokat, mérlegeljék az elhangzottakat, vegyék figyelembe a kritikákat és ezek alapján a tudásuk és információik szerint legjobb változatot válasszák ki és teremtsék meg a végrehajtás feltételeit ehhez.

Hogy konkrét példát is említsek: épp a Városliget Építési Szabályzathoz beérkezett vélemények alapján maradt ki a projektből a Gyermek- és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont. Ezen vélemények és a fák fokozott védelme okán változott meg  az Új Nemzeti Galéria/Ludwig Múzeum helye, amely a PECSA építési területére kerül.

A civil kezdeményezéseknek, javaslatoknak tehát van helyük és lesz hatásuk továbbra is a projekt alakításában. Folytatjuk a környék lakóinak és az ország közvéleményének tájékoztatását, a civil szervezetekkel történő konzultációkat, nagy hangsúlyt helyezve a Városliget zöldfelületét és közfunkcióit leginkább meghatározó parkfejlesztési pályázat előkészítésére.

Ön írja bejegyzésében, hogy Pált azért tiszteljük, amit apostolként épített, s nem azért ostorozzuk, amit és ahogy Saulusként tett, amikor is dühödten és elvakultan üldözte ellenfeleit. Ennek jegyében kérem, kedves Garay Klára asszony, hogy használja ki a parkfejlesztési pályázat adta lehetőséget, és kapcsolódjon be Ön is a jövő tavasszal megrendezendő táj- és kertépítészeti ötletpályázatba, ahol munkájával bizonyítani tudja javaslatainak létjogosultságát, ötleteinek megvalósíthatóságát és szakmai megalapozottságát.  Az eddig meghirdetett Liget Budapest elhelyezési és építészeti pályázatokon több mint ötszáz pályaművel becslésünk szerint mintegy kétezer ötszáz - háromezer szakember (építész, urbanista, táj- és kertépítész, mérnök) ezt megtette már. Nyilván Önnek is hatékonyabb lenne energiáit egy jó terv megalkotásába, mint mások terveinek és elképzeléseinek folyamatos - és a tények Önnek nem tetsző jelentős hányadát figyelmen kívül hagyó - kritizálásába fektetnie. Kritikai szenvedélyét és a Ligetről megszerzett tudását alkotóerővé átalakítva bizonyosan esélyes lenne egy sikeres pályamű kidolgozására. Tudjuk, hogy ez nehezebb műfaj és több, elmélyültebb szakmai munkát igényel mint a blogolás, de ezzel tudná igazán képviselni a Városliget valós érdekeit.

Ehhez és további munkájához a két ünnep között sok sikert kívánva, üdvözlettel:

Rostás Zoltán

stratégiai igazgató, Városliget Zrt.

Pákozdi Imre
2014.12.28.
08:54

@Rostás Zoltán: Rostás úr, látom, átszervezték a ligetbudapest.org honlapot, ezzel eltüntették a köz vigyázó szeme elől az összes hatástanulmányt. Ezt antidemokratikus dolognak tartom, az információszabadság alapos megcsúfolásának tekintem, ami minősíti az Önök és - sajnos - az Önöket működtető politikai rendszer morális állapotát. Az eddigi linkek, amelyek az Önök honlapján található hatástanulmányokra mutattak, mind semmivé lettek. Kérem, korrigálják a lépésüket. Remélem, mihamarabb rendbejön az oldaluk, így a hivatkozásokat helyreállíthatjuk.

Válasza amúgy arra utal, hogy vagy nem olvasta, vagy következetesen figyelmen kívül hagyja, amit dr. Nagy Béla hatástanulmányának elemzésében írtam. Ld.: http://epiteszforum.hu/miert-jo-nekunk-a-liget-budapest-projekt-a-hatastanulmany-elemzese-i és http://epiteszforum.hu/miert-jo-nekunk-a-liget-budapest-projekt-a-hatastanulmany-elemzese-ii valamint http://epiteszforum.hu/miert-jo-nekunk-a-liget-budapest-projekt-a-hatastanulmany-elemzese-iii . Ott választ kap zöldterület-növelés/csökkentés kérdésére, a szerző által meglévőként írt, Ön által megpályáztatandónak deklarált kertészeti terv ügyére és még sok minden másra. Ha valaki nem olvasta vagy nem válaszolja meg ezt a három, középhosszú írást, megbocsátható, kivéve, ha a megrendelő cég egyik vezetője. Ezek az írások ui. - a korábbi, KPMG-s hatástanulmány kétrészes bírálatával együtt - az Önök tervének alapos kritikáját jelentik: nem hipotéziseket, hanem kifogásokat. Kérem, ezzel foglalkozzék, ne pedig a civilekkel lökdösődjön. A válaszadás ui. az ön által is irányított ingatlanfejlesztő cég feladata, hiszen írásaim a projektjüket jól-rosszul alátámasztó (amúgy nevetségesen későn és részrehajlóan megírt) anyagok lényegi bírálatát adják. 

Rostás Zoltán
2014.12.28.
14:46

@Pákozdi Imre: Tisztelt Pákozdi úr,

munkatársaimmal nagyra értékeljük gazdag véleményalkotó és kommentelői  munkásságát, még ha gyakran nem is értünk egyet az Ön által megfogalmazottakkal, vagy éppen azok - hogy Önt idézzem, olykor "lökdösődő" - stílusával. De nincs kétségünk afelől, hogy a stílus burka alatt nyilván Ön is tiszteli az Önnel nem feltétlenül egy véleményen lévőket, amely alaphelyzet - ha jól érzékeljük - azért sokszor előfordul.

Véleményeit - sok száz más civil véleménnyel együtt - mindig örömmel vesszük, s amit abból hasznosnak, megfontolandónak ítélünk, azt folyamatosan beépítjük a Liget projekt megvalósításának szövetébe hogy ez a nagyszerű terv, amely a legjelentősebb kulturális városszövet fejlesztés/megújítás hazánkban a millennium ideje óta, a legjobb minőségben valósuljon meg, s hogy a Liget minden elemében a jelenleginél  jobbat és többet nyújtson majd valamennyi látogatójának.

Köszönjük ebbéli szíves közreműködését és együttgondolkodását, akárcsak észrevételét a hatástanulmányok hozzáférhetőségét illetően - főleg azok nevében, akik így a két ünnep között szándékoztak nekilátni átolvasni őket, s az új honlapra való átállás időszakában, akárcsak Ön, esetleg nem találták meg azokat. Az új honlapra folyamatosan töltjük fel az anyagokat, ezzel néhány napon belül végzünk is, ám addig is a régi honlap teljes anyaga, s így valamennyi hatástanulmány, folyamatosan elérhető az új honlap jobb felső sarkában található Pályázatok menüpont alatt (http://ligetbudapest.org/competition/index.php?page=page&id=120)

Üdvözlettel: 

Rostás Zoltán

hornem
2014.12.28.
15:33

@Pákozdi Imre:  

Tisztelt Pákozdi Imre Úr,

Természetesen nem kívánjuk eltüntetni a hatástanulmányokat, most is elérhető itt:

http://ligetbudapest.org/competition/index.php?page=page&id=120

De hogy könnyebben megtalálható legyen az új szerkezetű honlapon, így most külön kiemeltük a honlap menüjében, remélve hogy így átláthatóbb. 

Azért is alakult át, és fejlesztjük jelenleg is a honlapot, hogy a nemzetközi tervpályázat lezárultával továbbra is folyamatosan frissülő információkkal szolgálhassunk.

Megértését köszönjük,

Tisztelettel:

Horn Márton

Városliget Zrt.

  

cicu22
2015.01.01.
10:47

@Rostás Zoltán: A NAGYI TANGÁBAN Fenti mondatom egyáltalán nem esztétikai megközelítés - arról és az irodalomról mindjárt - sokkal inkább ismeretelméleti. Így jellemezném RZ írását. Amit megmutat magából nem növeli, hanem csökkenti a kiváncsiságomat az iránt, amit eltakar.Többen megkerestek minket külföldről, pályázzunk együtt a Ligetre. Terészetesen mindenkinek nemet mondtunk (évek óta reménykedünk hasonló együttműködésben, de ilyen körülmények között semmiképp, meghát, mondtunk már nemet Zaha Hadidnak is, azzal az építészeti feladattal is súlyos probléma volt). Az egyik olasz, megértve részletes magyarázatomat, azt javasolta csináljunk együtt ellentervet. Hm, egy menő olasz építésszel, ellentervet, ez igen csábító lehetőség. Na erre még hosszabban kellett válaszolnom, miért lehetetlen még ellentervet is készíteni. Végül megértette, nem kellett tolmács.De hogy ne felejtsük el Mónus János eredeti kérdését, mert fontosnak tartom, átengedem a nemes, nagylelkű választ az illetékesnek:"Az „építészeti minőség” az a fogalom, amelyről mindenki beszél, de senki sem tudja pontosan megfogalmazni, mi is az valójában. A felsőoktatási PPP-beruházások esetében az építészeti szempontok érvényesítését azzal érte el a minisztérium, hogy egyrészt többféle formában is pályáztatta (hol külön, hol pedig a megvalósítással egy időben) az építészeti alkotásokat, másrészt a programok megfogalmazásában a használati, üzemeltetési, esztétikai, anyaghasználati stb. szempontok igényes és pontos megfogalmazásával kívánta biztosítani a minőségi megoldásokat. Az építés, a használat és az üzemeltetés magas színvonala és költséghatékonysága együttesen alkotja a „jó beruházás” fogalmát. Én inkább ezt tartom fontosnak a megfoghatatlan „építészeti minőség” helyett.”Írja Rostás Zoltán 2007-ben, akkor épp a PPP-t dicsőítve.(http://www.lelegzet.hu/archivum/2007/03/3480.hpp.html)Legalább őszintén beszélt, nem cinikusan, mint most.Van-e még kérdésed, János?Régen látott irodalomtanár barátomtól tegnap azt tudakoltam, mit tanít kortárs magyar irodalomból. Kérdően nézett rám, úgyhogy pontosítottam: esetleg kortárs alkímiát? Aranyból Wassat? Nono, emelte fel középső mutatóujját! Aztán sorolta kedvenceimet, Závada Péterig bezárólag. Mikor látta arcomon a megnyugvást, gyorsan hozzátette, ha tanfelügyelő jön, nemhogy kortársakat, Móriczot sem, a Rokonokat meg semmiképp, az provokáció lenne.Ugyanakkor, emlékszik-e valaki a belvárosi Zeppelinre? Hogy azt hány bársonyszékből támogatták? Mégis sikerült társadalmi összefogással megakadályozni. A szabadság kis körei épp egymást érintették.BUÉK!Kalmár László

Garay Klára
2015.01.04.
18:41

@koxi: Kedves Kovács András Úr! Elnézését kérem, ha akaratomon kívül megbántottam volna. Én a Városliget beépítésének tervét minden elemében elfogadhatatlannak tartom. A Város levegője, zajszintje, a terület mocsaras volta, a várható környezeti terhelés növekedése miatt. Véleményemet semmilyen építészeti referencia nem támasztja alá, csak 2700 követő a facebook oldalamon, több civil és környezetvédő szervezet, lakosok ezrei, jogászok, ombudsmanok megnyilvánulásai. Személyes hasznom annyi lenne a nem beépítésből, hogy nem vinné el a víz a házunkat....amint azt a Műszaki egyetem talajtani vizsgálatai jövendölik. Részemről, mondjunk mancsot. Önnek is joga van a véleményéhez és nekem is. Külön megtiszteltetés számomra, hogy Rostás úr ekkora munkát fektetett a megnevelésembe.

Garay Klára
2015.01.04.
18:47

@Rostás Zoltán: Tisztelt Rostás Úr!

Megtisztelt kellően hosszú és kellően alá nem támasztott levelével. Úgy látom, hogy a nem egyetértők sértegetésével könnyebben kiegyezik, mint ahogyan elfogadja az egyetértők bírálatát. Lelke rajta. Javaslom, hogy "minimális objektivitással" ( = lásd nem a fizetett forradalmár elfogultságával) elolvasta volna blogbejegyzéseimet maga is láthatná, hogy a VÉSZ minden sorát elolvastam, az un. "alátámasztó munkarész" minden sorát mellébeszélésnek találtam. A törvénysértésekről az időközben megszünt ombudsmanok jelentéseiből szereztem tudomást.....Igen alapos utánajárást és komoly felkészülést igényel a blogolás. Ellentétben a "mindennel egyetértek, amit fönt mondanak" megközelítéssel- Kovács Andrást megkövettem. Nem sok ember van a földön, akinek a munkájához nem kívánok sok sikert. Önnek is csak erre az egyetlen tervére nem kérem Isten áldását. Mély tisztelettel Garay Klára

koxi
2014.12.23.
23:03

Sokan unjuk már a Lige-projekt körüli műbalhét.Tudomásul kéne már venni,hogy nem lesz kisebb a zöldterület.A projekt ellenzőinek nagyobb a hangja,túlreprezentáltak a médiumokban.Különösen az ÉF-on.Vajon miért készült ilyen számú tervpályamű,és miért képviseltette a szakmát  MÉSZ, a BÉK ha   annyira gáz ez az ügy? Eddig azon sírtunk ,hogy nincsenek pályázatok,nincs munka.Mostmár meg az is baj,hogy megmozdul valami? Folyton csak a nyöször meg a panasz...Nem csoda,hogy a kormányzat t.ke tele lesz az építészekkel,és az életben nem tudjuk elintézni a minimáldíjat,hogy vége legyen az önsorsrontó alulvállalásoknak!

másik
2014.12.24.
05:17

@koxi: sokan unjuk má ezt a négyévenkénti válaszgatást is, különbe. meg ez a mondvacsinált vitatkozás is megy az újságokba meg a tévékbe - hogy mér nem lehet odaadni már valakinek véglegesre ezt a kormányzás dolgot is. nem lenne annyi probléma. az a sok újságolvasó meg beeszóló nagyokos meg menne inkább el dógozni, valami rendes munkát. má. hö.

koxi
2014.12.23.
19:46

Kár,hogy az ÉF-ot néhány megmondóember politikai tereppé változtatta.Közel sem biztos,hogy az építészek többsége egyetért a balliberós ellenzéki beállítottságú hangoskodókkal.

Pákozdi Imre
2014.12.23.
20:12

@koxi: Balliberós a mindjárt megírom, hogy ki, kedves koxi. Politikai ügyet pedig nem én, nem is a többi ellenző csinál ebből az ügyből (szakmai érvelésünket megtekintheti a Liget főrovatcím néhányszor tíz írásában), hanem Tarlós István a PR-jével, illetve a kormányfő és a kormány, abbéli szándékával, hogy a Budai Várba költözzék. Megmondani amúgy a saját véleményemet szoktam, legfeljebb az "ellenzők" nevében, mint most is, de inkább csak a magaméban. Pedig mondhatnám az adófizetők nevében is, mert ez a Liget Budapest nevű izé az utolsó fillérig közpénzekből megy, állami tulajdon felhasználásával, felülírva az önkormányzatiság és a kormányzati /államigazgatási hatáskörök szakmailag indokolt rendjét. Megjegyzése egyébként érvek és pláne érvelés nélkül való. Továbbá fentebbi summázatomban nem az építészeket, pláne nem "az építészek többségét" hibáztatom, legfeljebb a pályázókat. 

A közönség-visszhangot pedig tessék megszemlélni a kommentekben, a videó alatt:

https://www.youtube.com/watch?v=c-XkwTZZEkM Hogy közülük ki a balliberós és ki a jobbikos, derítse ki Ön.

Pákozdi Imre
2014.12.22.
22:15

Itt és most ennyi telt. Ilyen, több lépcsős mivoltában roppant sérülékeny demokrácia, ilyen kormányfői és kormányzati erőszak, ilyen önkormányzati meghunyászkodás, ilyen törvénykezés, ilyen civil tiltakozás, ilyen környezetvédelmi tudatosság - pontosabban közöny - a pályázók részéről, ilyen kiírás, ilyen mezőny, ilyen művek és ilyen győztesek. Akik ellenezzük, még remélhetjük, hogy nem épül meg semmi. Ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy mai politikai berendezkedésünk, acsargó váltógazdálkodásunk éles helyzetben meghiúsítja a józan, szakmai érvek érvényesülését. Amíg kormányfőink álmodnak városépítészetet - csilivili kormányzati negyedet ide vagy oda - addig komoly a veszély a hasonló, a Nyugati Pályaudvar mellé, a Budai Várba vagy éppen a Városligetbe tervezett, élet- táj- és környezetidegen tervek megvalósítására. 

petrusferenc
2014.12.22.
09:25

Szeretném Mónus Jánost megnyugtatni. Tekintettel arra, hogy ezen épületek egyike sem alkalmas football mérkőzések lebonyolítására, megépítésük országunk fejlődése szempontjából másodlagos. 

Garay Klára
2014.12.24.
20:49

@petrusferenc: A múzeumligettől nem egészen ezer lépésre lesz a stadionok csücske a Dózsa György útnál. Ajánlatos lesz mind az építkezés idején, mind a utána helikopterrel közlekedni és gázálarcban aludni :-)

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.