Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Egyéb cikkek

"Művészeti Campus létrehozása a Pécsi Tudományegyetemen, oktatási és szolgáltatási épületegyüttes kialakítása"

1/17

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/17

Egyéb cikkek

"Művészeti Campus létrehozása a Pécsi Tudományegyetemen, oktatási és szolgáltatási épületegyüttes kialakítása"

2005.11.16. 09:32

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Pécs, Magyarország

Építészek, alkotók:
Janesch Péter

Tervezők: Janesch Péter, Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos, Bernard Bea, Francesca Oliveri

Rangsorolás nélküli díjban részesült 1.750.000 Ft-os összdíjazással a 15. bírálati sorszámú ajánlat szerzői:
Szerző: Janesch Péter
Iroda: Minusplus Kft.
Tervezők: Janesch Péter, Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos, Bernard Bea, Francesca Oliveri



A Pécsi Tudományegyetemen 1996-ban egyetemi keretek között, a megfelelő infrastrukturális háttér biztosítása nélkül jött létre a Művészeti Kar. Az intézmény rendeltetésszerű működéséhez egységes, jól működő Campusra van szükség.

A komplexumban a Művészeti Kar zenei és vizuális művészeti, illetve művészeti-informatikai képzésének, továbbá az ehhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységeknek kell helyet adni. A tervezett építészeti keret a képzés minden szintjét szolgálja, így abban oktatóhelyiségek, műtermek, előadótermek és kiállítóhelyiségek, zenei előadó- és gyakorlótermek, valamint az egyéb közösségi és közönségterek, illetve mindezek technikai és kiszolgáló helyiségei egyaránt megtalálhatóak. A tervezési terület, a Művészeti Kar jelenlegi telke, ideális helyszín, városi kapcsolatait, elhelyezkedését és adottságait tekintve is.

A tervezés fő viszonyítási mezője az a tény, hogy a képző- és zeneművészet is jelképrendszerekre épülő diszciplínák. A kialakítás alapgondolata az összpontosításra épül, kulcsszava a kert, melyben fontos szerepe van az egyes épületeknek. A föld fölött csak a legszükségesebb elemek kaphatnak helyet, tiszta, egymással pontosan értelmezett viszonyban. A telken lévő épületek közül a kiindulási helyzetet és a hierarchiát tisztázandó, csak a főépületet és a kollégium épületét tartottuk meg. A rendszer kiteljesítésére a keretként funkcionáló, föld alá fektetett talapzat és két új, markáns tömeg szolgál.

A főépület jelképi értéke az intézményesség, ezért tradicionális, adminisztratív funkciókat foglal magába: itt kapott helyet az igazgatás, a hallgatói képviselet és a könyvtár. Az épületen áthaladva a kertbe jutunk, innen közelíthető meg a koncertterem, a "kerti-zenepavilon", mely ezúton kapcsolódik a jelképrendszerbe.

A Campus oktatási egységeinek bejárata a főépület pincéjét feltárva jön létre. Az épület alatt áthaladva az intézmény gyomrában az oktatás élő terében találjuk magunkat. Itt kap helyet az aula, a kiállítótér és a művészeti képzés helyiségei, innen közelíthetőek meg a zenei képzés egységei, és a DLA-s műtermek. A művészeti képzés termei egy szinten, részben föld alatt, illetve járható zöldtetővel fedve, egyenként átriumok köré szervezett raszterben helyezkednek el. A zenei képzés helyiségei a koncertterem tetején, két szintben, galériás, középfolyosós rendszerben alkotnak áttekinthető egységet. A DLA termek külön épületben a telek hátsó részében találhatóak.

Az egyes elemek alaprajzi szerkesztése önálló, de értékük nem pusztán ennek függvénye, hanem a komplett rendszerben elfoglalt helyzetük, jelentésük alapján értelmezhetőek. Az alkotóelemek tág jelentéstartományban mozognak, történeti, közmegegyezésen alapuló, illetve asszociatív mezőkből táplálkoznak.

A főépület eredeti állapotára visszaállítva, az emeletráépítés lebontásával, története közbülső állapotának kiiktatásával, megtisztítva, kifehérítve, korábbi funkciójának utalásaitól megfosztva újul meg. Fedése fehér mázas cserép, falai fehér vakolt felületek. A kollégiumépület utólagos hőszigetelést és szürke fémburkolatot kap. A zenei tömb sötét faburkolatú hangszer, csodaláda, a két külső homlokzata folyton változó kulturális óriásplakát-felület, mely a campus eseményeit kommunikálja a város felé. Északon a felületként megjelenő kékes-fekete üvegburkolatú DLA tömb ad hangsúlyos lehatárolást tükörszerűségével.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.