Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épületek/Lakóépület

Montázs

1/20

helyszínrajz

háló

nappali

tető

hosszmetszet

dél

kelet

nyugat

?>
?>
helyszínrajz
?>
háló
?>
nappali
?>
tető
?>
hosszmetszet
?>
dél
?>
kelet
?>
nyugat
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/20

helyszínrajz

háló

nappali

tető

hosszmetszet

dél

kelet

nyugat

Montázs
Épületek/Lakóépület

Montázs

2006.10.13. 09:49
MÉD

Projektinfó

Az Épületek rovatot támogatja a 

Szerzők:
Haba Péter

Földrajzi hely:
Szentendre, Magyarország

Építészek, alkotók:
Puhl Antal, Dajka Péter

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Villa Szentendrén. Építész: Dajka Péter, Puhl Antal, Haba Péter írása  

A Szentendre történelmi belvárosát övező külső, kertesházas részek ma már semmiben sem különböznek Magyarország többi, hasonló adottságú településétől. A provinciális hangulatú barokk polgárházak, a girbegurba sikátorok, a rusztikus terméskő, a meszelt vakolat, a bumfordi pompa világa a műemléki védettségű területre szorítkozik – a környező hegyoldalakra épült kúriák, parasztházak soraiból napjainkban már csupán néhány áll. Itt a régi Szentendrét legfeljebb a kanyargós, keskeny utcák nyomvonala őrzi. A helyi vezetés, ragaszkodva a szinte teljesen eltűnt eredeti városképhez – mint valami megkérdőjelezhetetlen ideálhoz –, a mai viszonyoknak már nem megfelelő, túlzottan szigorú építési szabályzattal él.

1/20

Dajka Péter és Puhl Antal e sajátos szituációra reagált néhány évvel ezelőtt megépült villájuk tervezése során. Elvetették a Szentendre-mítoszt, hisz a háznak helyt adó telken merő antagonizmus lett volna a régi város karakterének megidézése. Helyette inkább a környezet különös formai-téri sokféleségét tekintették viszonyítási alapnak. Ugyanakkor igazodniuk kellett az előírásokhoz, a szokatlanul meredek terephez, illetve a kis méretű telek adta igen szűk mozgástérhez is. A tervezés során adódó számos kényszerhelyzet azonban inspirálta az építészeket: munkájuk szellemes építészeti megoldások egész sorát vonultatja fel.

helyszínrajz
2/20
helyszínrajz

Az utca felé szerény, visszafogottan megformált homlokzat néz. Nyílásokkal csak a legszükségesebb helyeken megbontott falait vakolat, fa és terméskő burkolja – e három anyag határozza meg a ház egész karakterét is. A keskeny bejárat a ház kis alapterületéhez képest meglepően nagyvonalú, bár rendkívül összetett térrendszert nyit meg a látogató számára. A bejárat szintje alatt – igazodva a telek lejtéséhez – még egy szint rejtőzik. A tervezők, hogy oldják a minimumra leszorított méretekből adódó nyomott térhatást, ahol csak lehet, egybenyitották a tereket. A ház belsejét hosszanti irányban mintegy kettéhasították: az egyes szinteket rövid szakaszon áttörték, hogy függélyes irányban is nagy tér keletkezhessen. Ezt a kertre nyíló vertikális ablaksáv követi, mely mindhárom szint számára azonos mennyiségű fényt biztosít. A megfelelő benapozás érdekében itt, a déli oldalon a legnyitottabb a ház, s mintegy az északi tájolású bejárati homlokzat kialakításának ellenpontját képezi. Erre az oldalra szervezték az építészek azokat a tereket, melyek fényt igényelnek, míg a lépcsőházat, s a mellékhelyiségeket az utcai fronthoz igazították.

15/20

Az alsó szinten nagy üvegajtók nyílnak a meredeken lejtő kertbe levezető lépcsőkkel összekapcsolt teraszra, középen kis erkély töri meg a homlokzat síkját. A látványt azonban főként a különböző burkolatok által kirajzolódó geometrikus formajáték határozza meg. A házat lefedő félnyeregtető átlója által lezárt felületet a sárgásfehér vakolatba „beleharapó", aszimmetrikusan elhelyezett deszka- és kőapplikációk teszik mozgalmassá. Ez a megoldás az épület valamennyi homlokzatán megjelenik. A nappalit, az étkezőt és a kiszolgáló helyiségeket magába foglaló alsó szekció utcaszint alá süllyesztett oldalszárnyával L-alakot képezve egészen parányi félátriumot ölel körbe, mely csak a kert irányába nyílik meg. A középső szinten helyezkednek el a hálók – ezt a félátrium fölött kialakított keskeny, magas, a homlokzaton egyfajta zárterkélyként előreugró ablak is megvilágítja. Az emeleten kialakított dolgozószobák terét főként a féltető belső oldalának megdőlő felülete határozza meg.

18/20

A ház zegzugos világa, színes, heterogén formanyelve olyan, mintha környezetének egyfajta tükörképe volna. Természetesen nem a buhera-építészetet, a kommersz műanyag-ízlést utánozza, hanem az összkép, az „építészeti panoráma" különböző jellegű-minőségű elemekből felépülő festőiségéből, formai kötetlenségéből indul ki. Az építészek nem a szentendreiség illúzióját kergették, hanem sajátos montázst készítettek a környezet látványelemeiből. A ház térrendszere, a terephez való viszonya is ezt a sűrű, szövetszerű állapotot idézi – miközben egyszerű belsőépítészeti megoldásaival tökéletes nyugalmat biztosít használója számára.  

Haba Péter

 

fotók: Dajka Péter

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.