Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épületek/Középület

Modern Művészeti Múzeum, Stuttgart

1/14

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/14

Modern Művészeti Múzeum, Stuttgart
Épületek/Középület

Modern Művészeti Múzeum, Stuttgart

2006.05.15. 10:35

Projektinfó

Az Épületek rovatot támogatja a 

Szerzők:
Vargha Mihály (1952-2010)

Museum für Moderne Kunst / Museum of Modern Art. Építészet: Hascher, Jehle und Assoziierte GmbH, Berlin

Egyetlen üvegkocka – napközben kívülről ennyi a 2005 márciusában megnyitott múzeum. Vagyis a mai módi szerint visszatükrözi környezetét, közelről a rá tekintőt is megmutatja önmagának. Ez a ház viszont este éppenhogy kitárulkozik: az üvegkocka mögül áttűnik egy mészkőkocka, amely belvilágában erősen barlangszerű. A kortárs művészeti intézmény e kétarcúsága, sőt többszörös áttételessége pontosan megfelel az unos-untalan tapasztalható mai világhelyzetnek, „a csodavárás és a rettegés e tobzódó korának". És mindez még folytatódik odabent, ahol a kiállítóterek egyik fele, az állandó gyűjtemény lent van, messze benyúlik az épület mögötti emelt térszintbe. A hosszú galériatérhez egy szinttel lejjebb sorakoznak a nagybelmagasságú termek, melyekben maguk a művek is gyakran mintha a kettősségre reflektálnának. Például a falra szerelt hegedű, ami szabályos időközönként automatikusan felcincog, nem-zenével figyelmeztetve a látogatót, hol is van éppen.
 
A tágas előtérből másik irányba fordulva fémlépcsőn érhetők el a mészkő-kocka szintjein az időszaki kiállítások termei, legfelül pedig egy étterem – úgyis mint üveggel fedett kilátóterasz. Az egykarú lépcső melletti szintekről az üvegfalon át vonzó kilátás nyílik a városra, az ún. „Kis Kastély térre", (“Kleiner Schlossplatz"), amit 1968-ban építettek a metróvonalak belvárosi csomópontja fölé. Az 1980-as évektől több pályázatot írtak ki a környék továbbfejlesztésére, de mind az 1981-es, mind az 1985-ös sikertelen volt. Időközben a rendezési tervek persze alakultak, és 1987-ben Henry Cobb az I.M. Pei irodából (New York) megbízást kapott az épületre, de később az ő munkája is elvérzett.

A Múzeum tervezését végül egy 1999-es pályázaton nyerte el a berlini Hascher, Jehle építésziroda. Tervük egyik fő erénye, hogy földalatti tereihez a régi, már nem használatos közlekedési alagutak egy részét használták fel. Az épület a régi és új terek kombinációja mellett a művészeti szcénában is nyitást jelent, sokkal nemzetközibb „forgalmat". A fölvállalt témák az ornamens (például Adolf Hölzel munkáival), a politikai és társadalmi kritika (Otto Dix), a felfordulás és irónia (különösen Dieter Roth) és a gyakran elmosott határok a „szabad" és az „alkalmazott" művészet között (Adolf Hölzel mellett Ida Kerkovius, Oskar Schlemmer és Willi Baumeister alkotásinak bemutatásával). Felesleges említeni, hogy a két utóbbi is maga a kétarcúság...

szerző: Vargha Mihály (szöveg+kép) 



Museum für Moderne Kunst, Stuttgart
Építész: Rainer Hascher és Sebastian Jehle (Hascher, Jehle und Assoziierte GmbH, Berlin)
Világítástervező: Peter Andres
Világítási installáció a foyerban: Andreas Schmid
Szerkezettervező: Werner Sobek Ingenieure GmbH a Fichtner Bauconsulting közreműködésével
Homlokzat-szerkezet konzulense: Ingenieurbüro Brecht
Kiállítási terület 5000 m2
Teljes terület 13000 m2

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.