Nézőpontok/Vélemény

Miért hallgatnak az építészek? – Roth János véleményírása a legújabb budavári visszaépítésekről

1/5

A Levéltár eredeti tornya, Fotó forrása: Fortepan, Adományozó: Friss Ildikó

Hirdetés
?>
A Levéltár eredeti tornya, Fotó forrása: Fortepan, Adományozó: Friss Ildikó
?>
A mai Nagy Imre tér, szemben a Gyorskocsi utca házsora, középen a háttérben a Levéltár épülete, 1939. Fotó forrása: Fortepan, Adományozó: Boda Balázs
?>
A Szent György tér nyugati oldala 1905 körül. A jobboldali főhercegi palota újjáépítésének előkészítése megindult; a baloldali tömb, az egykori királyi istálló felépítéséről nincs szó. Fotó forrása: Fortepan, Adományozó:Széman György
?>
A volt Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciós/bővítési tervei, Forrás: Építészfórum archívum/Várkapitányság
?>
A volt Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciós/bővítési tervei, Forrás: Építészfórum archívum/Várkapitányság
1/5

A Levéltár eredeti tornya, Fotó forrása: Fortepan, Adományozó: Friss Ildikó

Miért hallgatnak az építészek?  – Roth János véleményírása a legújabb budavári visszaépítésekről
Nézőpontok/Vélemény

Miért hallgatnak az építészek? – Roth János véleményírása a legújabb budavári visszaépítésekről

2021.01.26. 14:56

Folytatódnak a Várnegyed rekonstrukciói, a tavalyi évben pedig újabb látványtervek is felbukkantak bizonyos műemlékeket illetően. Megalapozott írások esetén továbbra is felületet nyújtunk a különböző nézőpontok publikálásának, miközben több cikkünkkel az objektivitásra is felhívtuk már a figyelmet. A Várban zajló munkálatokról ezúttal Roth János építész írását közvetítjük, bízva a kiegyensúlyozott válaszírások beküldésében, és a közösségi oldalunkon remélt párbeszéd lehetőségében, miközben a lap elhatárolódva a rögzült oldalaktól igyekszik továbbra is beszámolni a negyedben zajló eseményekről. 

A budai Várhegyen folyó rekonstrukciók miatt írok újra az ÉF-nek. Az újraépítések most már nemcsak a Várat, hanem a Polgárvárost is célba vették. A Várkapítányság által jegyzett látványtervek karácsonyi ajándékként jelentek meg a média különböző helyein, s szinte csak kapkodhattuk a fejünket az eddig titkosított, tervező építész nélküli – szekrényből kieső csontvázak láttán: a József főhercegi palota és melléképülete Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerinti újraépítése, a sokkal mértéktartóbb Teleki-palota helyén, a Honvéd Főparancsnokság (eredetileg) Kallina Mór tervezte kupolás torzója a Dísz – és a Szent György tér között, a Hauszmann Alajos-Hültl Dezső tervezte egykori Vöröskereszt Egylet palotája a Dísz téren és különösen a Magyar Nemzeti Levéltár léptéktelen Petz Samu tervezte tömegének bővítése és kémény-tornyának visszaépítése. Mindez felháborító arculcsapása az építész szakmának. A szakmai közvélemény mégis néma maradt, mintha érdektelenség övezné a Várnegyed, a Világörökségi terület sorsát. Pedig az Építész szakma felelőssége nyilvánvaló, a jövő nemzedékének környezete formálódik itt hallgatólagos részvételünkkel!

A tervezett beavatkozások a Várhegy 20. század második felében, elődeink által tudatosan kialakított összképét és sziluettjét befolyásolják véleményem szerint károsan. A korábbi tervpályázatok, városépítési, szabályozási előírások érvénytelenek, csak a hajdani múlt replikái bizonyulnak mostantól érvényesnek.

A Levéltár eredeti tornya, Fotó forrása: Fortepan, Adományozó: Friss Ildikó
1/5
A Levéltár eredeti tornya, Fotó forrása: Fortepan, Adományozó: Friss Ildikó

Probléma az építészeti gyakorlat átpolitizálódása. 2020-ra eljutottunk oda, hogy a történeti homlokzatok rekonstrukciója, a visszaépítés „NER-barát", a modernizmus, a kortárs építészet „balliberális" és „kommunista". Mintha egyre többen választanák ezt az olcsó kifogást a valós viták elkerülésére, részben azért, mert a vita elől könnyebb elzárkózni. Ezt egyre gyakrabban látjuk a döntéshozók esetében – Kovács Dániel,  2020.08.04.

Egyesek azt állítják a: (háborús károk utáni) bontás politikai értékválasztás volt, a visszaépítés is az. Ezzel szemben sokan tudjuk, hogy a bontások városképi, építészeti beavatkozások voltak, talmi, funkció vesztett, a Vár sziluettjét eklektikusan megváltoztató elemek eltávolításával jártak. A mondat második fele tényleg igaz, a visszaépítés politikai döntés. Szomorú, hogy jelenleg Magyarországon építészeti vita csak politikai okokból válik közbeszéd tárgyává, holott az építészet alapvetően közügy. Sőt a Világörökségi területen történő beavatkozásokat, némi túlzással, európai ügynek is tekinthetnénk.

Az elmúlt évben – ugyan némi nyilvános vitával kisérve – lebontották a Teherelosztó kortárs, Várnegyedbe illeszkedő épületét, és a Szentháromság tér pénzügyminisztériumi palotájának lecsendesített homlokzatát, helyette egy háromemeletes, neogótikus tornyú, "csipkés" visszaépítés zajlik minden vita nélkül, valószínűleg rátermett építész tervei alapján.

A Szent György tér nyugati oldala 1905 körül. A jobboldali főhercegi palota újjáépítésének előkészítése megindult; a baloldali tömb, az egykori királyi istálló felépítéséről nincs szó. Fotó forrása: Fortepan, Adományozó:Széman György
3/5
A Szent György tér nyugati oldala 1905 körül. A jobboldali főhercegi palota újjáépítésének előkészítése megindult; a baloldali tömb, az egykori királyi istálló felépítéséről nincs szó. Fotó forrása: Fortepan, Adományozó:Széman György

Az Építészfórum figyelmét szeretném erre a kérdéskörre irányítani. A Várhegy látványáról, hagyományos sziluettjéről, beépítési magassága megőrzéséről van szó. A Palota tömege koronázza mindezt. Már a Lovarda és a Főőrség épületei is nyilvánvalóvá tették, hogy a Palota csak veszített jelentőségéből ezeknek a hajdani melléképületeknek az újraépítésével. Véleményem szerint a Főhercegi palota már korában is korszerűtlen, túldíszített tömege, a nyugati sétány helyén, rá fog feküdni a Krisztinavárosra. Sokan hittünk abban, hogy a Szent Győrgy tér lezárása szellősen, a budai hegyek látványával gazdagítva fog megvalósulni. Volt istállók, kerítésfal és kocsiszín a jövőképünk? Feladnánk a Várhegy mostani, barokk és klasszicista múlttal megszentelt sziluettjét, amit a templomtornyok és a Palota tömege koronáz?

Hogyan vállalhatja az Építész szakma ezeket a döntéseket, tájékoztatás és szakmai vita nélkül? Meddig lehet a döntéseket a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás és a titkosítás álcaköpenyével elfedni? Testületileg mentsük föl magunkat, a felelősséget pedig az a pár, ötletszerűen kiválasztott kartársunk viselje, aki elvállalja a politikai szándék végrehajtását? Hol van a Magyar Építőművészek Szövetsége?

A volt Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciós/bővítési tervei, Forrás: Építészfórum archívum/Várkapitányság
5/5
A volt Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciós/bővítési tervei, Forrás: Építészfórum archívum/Várkapitányság

"Neves építész elődeink szerint a követendő cél a Műemlékek Országos Bizottsága ostrom utáni állásfoglalásának és annak a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által még 1945 őszén megfogalmazott, az egész Várnegyedre érvényes elvnek érvényesítése, miszerint szükséges a lakónegyedhez képest túlzott méretű – hangsúlyozni kell: komoly háborús károkat elszenvedett – épületek „áthangolása" – Lővei Pál

Az Építészfórum a tavalyi évben több írással is foglalkozott a budai vár építkezéseivel.  Többek között a 2020.03.17-én publikált, Mentsük meg a Várat" szűk körű építész csapat peticióját is kommentálta, mely alatt Építész véleményt alig olvastam, annál inkább olykor "politikusok neve mögé" bújtatott személyek kommentjeit, melyek az aláírók szakmaiságát vitatták és idegenszívűségüket említik. Én úgy gondolom, hogy ennél nagyobb a szakmai felelősségünk, még akkor is, ha ellentétes vélemények ütköznek egymással!

 

Roth János Dla építész
 

A budai Várnegyedben zajló építkezésekről írt bemutatócikkeket, interjúkat, véleményeket az alábbi dossziéban találják.

Szerk.: Pleskovics Viola

Vélemények (3)
Reki
2021.02.15.
21:07

"Az elmúlt évben – ugyan némi nyilvános vitával kisérve – lebontották a Teherelosztó kortárs, Várnegyedbe illeszkedő épületét" Várnegyedbe illeszkedő? Erről az épületről sok mindent lehetett mondani, csak azt nem, hogy a várnegyedbe illeszkedő volt. A látványtervek, amelyek a helyén létrehozandó épületet mutatják már valóban a várnegyedbe illeszkednek.

ongjerth
2021.02.03.
09:38

A "Hogyan épült Budapest? (1870-1930) - A Fővárosi Közmunkák Tanácsa Története" című, 1931-ben megjelent, a Közmunkatanács kiadásában megjelent, annak munkáját méltató díszkiadvány 336. oldalán "A Magyar Akropolisz" fejezetcím alatt a Közmunkatanács által megbízott szerző, Siklóssy László író, esztéta Rakovszky Ivánnak, a Közmunkatanács elnökének a Budapesti Hírlap 1929. évi karácsonyi számában "Nagy bűnök és apró szépséghibák" alcímmel megjelent írásából többek között a következőket idézi: "Van ennek a városnak másik jellegzetes pontja is, amelyet gondos ápolással kellene örökös díszéül fenntartanunk. Ez a magyar történelemnek évszázadokon keresztül való központja: a budai Vár. Vannak a hegytetőn impozáns paloták. Elsősorban a királyi vár és a Mátyás-templom, amelyek erősen restaurált állapotban bár, mégis a történelmi múlt büszke koronájával zárják le a főváros képét. A Várban azonban nem ez a fontos, hanem a sok apró, egyenkint néha talán jelentéktelen házacska által befogott hangulatos csendes utca, amelyekben suttogva duruzsol fülünkbe egy kevésbé ideges, kevésbé törtető kor patriarkális hangulata. A baj éppen az, hogy volt korszak, amikor azt hitték, hogy a Vár szépségét egyedül annak a palotái adják, s nem a hangulatot akarták megőrizni, de a paloták számát szaporítani. Áldozatul esett a régi Vár nem egy kincses értékkel bíró épülete azért, hogy újat, nagyot, csúnyát építsenek a helyükbe. Volt idő, amikor a miniszterelnökségi palotát is le akarták rontani, mintha a fegyvertár és a régi pénzügyminisztérium feláldozása nem lett volna elég áldozat. Szabályozási tervet is kidolgoztak a Vár részére, amelyben gondos aprólékossággal faragtak le minden kiugró sarkot, tüntették el az utcák vonalának minden hajlását, hogy a szabályos egyenesség rideg vonalával pótolják. Ezt a kegyetlen tervet csak legutóbban sikerült hatálytalanná tenni és pótolni olyan rendszabályokkal, amelyek lehetőleg a régit konzerválják és nem úzik el a Várhegy tetejéről a multnak lábujjhegyen járó koboldját. A hangulat egységét könyörtelenül megrontó, a Várban kolosszálisnak ható, már meglévő új épületekre azonban egyelőre csak az öklünket rázhatjuk. Messze van az idő, amikor lebontásra kerülhetnek, hogy jó nürnbergi mintára csak olyat legyen szabad helyükbe építeni, ami nem ostromolja a régi környezetet."

zolilepetit
2021.02.02.
22:34

Miről ír Roth János, komolyan nem is értem, hisz, arról hozsannázik, hogy az 1945. utáni építések szakmailag magas szintűek lennének - zsaluzott beton függőfolyósok riasztó látványa, olcsó műzsalu redőnyök, négyzetes ablak sorok....stb. A Krisztinaváros igazi tájsebe az OTP ház, nem a József Főherceg leendő palotája

Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk