Épülettervek/Középület

Miami 2009 — Pier Museum

1/11

A tervezési helyszín

Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve

Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve

Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve

Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve

Bársony István pályaműve

Bársony István pályaműve

Bársony István pályaműve

Bársony István pályaműve

Bársony István pályaműve

?>
A tervezési helyszín
?>
Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve
?>
Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve
?>
Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve
?>
Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve
?>
Bársony István pályaműve
?>
Bársony István pályaműve
?>
Bársony István pályaműve
?>
Bársony István pályaműve
?>
Bársony István pályaműve
?>
1/11

A tervezési helyszín

Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve

Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve

Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve

Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve

Bársony István pályaműve

Bársony István pályaműve

Bársony István pályaműve

Bársony István pályaműve

Bársony István pályaműve

Miami 2009 — Pier Museum
Épülettervek/Középület

Miami 2009 — Pier Museum

2009.08.05. 06:47

Projektinfó

Letölthető dokumentumok:

Az ötletpályázat célja egy olyan móló-múzeum megtervezése volt, mely a kiírásban megadott paraméterekkel képes a bevándorló kubai és tíz másik kisebb bevándorló nemzeti kisebbség történetét bemutatni.Bemutatjuk a két magyar pályaművet.

Az ötletpályázat célja egy olyan móló-múzeum megtervezése volt, mely a kiírásban megadott paraméterekkel képes a bevándorló kubai és tíz másik kisebb bevándorló nemzeti kisebbség történetét bemutatni, egyben mementó jellegű megjelenésével számukra emléket állítani.

A tervezési terület Miami déli részének tengerpartján, az 5. sugárút folytatásában volt.

 

A tervezési helyszín
1/11
A tervezési helyszín

 

                               

A kiírásban pontosan meghatározott funkcionális követelményeknek kellett megfelelni, illetve az épület helyzetére és méretére is konkrét (felülbírálható) javaslatot adtak.

RECOVERY-107965 jelű pályamű,
tervező: Orbán Csaba, Tölgyesi-Morvai Krisztina

Koncepció
A „Pier Museum" építészeti megformálását két felvetés határozta meg. Fontosnak tartottuk az épület olyan landmark jellegű megjelenését - az óceán és a város felől egyaránt –, ami már önmagában képes kifejezni az emlékmúzeum lényegét.
A másik szempont az volt, hogy a múzeumot bejárva az épület terei képesek legyenek a tengeren való átjutás nehézségeinek, a remény-reménytelenség érzéseinek előhívására.

 

Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve
2/11
Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve

 

                          

Az épület külső látványát a tenger felől egyre jobban felegyenesedő üveg oszlopok határozzák meg, melyek kettős értelemben is a talpra állást szimbolizálják. Ezt jelenti a pályamű jelszavaként választott RECOVERY is, mely a partot érő menekültek tényleges feltápászkodása mellett az új hazában új életet kezdők hitét is jelenti.
A múzeum bejárata egy olyan útról közelíthető meg, amely elindul, mint egy hagyományos kikötőmóló, ám nem vezet sehova, csak a végtelen tenger felé, az útvonalat csak a pontonként megjelenő üveg bevilágító testek határozzák meg.
Maga a kiállítás a homokos strand, és az óceán alatt található, és az üveg oszlopokon át kap közvetett fényt. Az épület legutolsó üvegkubusában lépcső vezet fel, csak innen lehet kinézni, körbetekinteni a végtelen óceán reménytelensége és az Újvilág ígérete felé.

 

Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve
3/11
Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve

Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve
4/11
Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve

Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve
5/11
Orbán Csaba és Tölgyesi-Morvai Krisztina pályaműve

 

                                 

A terv díjazásban nem részesült, a www.arquitectum.com honlapján a résztvevők tablói között elérhető.

Orbán Csaba, Tölgyesi-Morvai Krisztina

REACHING THE COAST - 107936 jelű pályamű
,
tervező: Bársony István

Koncepció
A pályázat célja egy olyan emlékmű megtervezése volt, mely képes kifejezni a bevándorlók életének egyik legfontosabb pillanatát: a partot érést. Ez az a pillanat, amely véget vetve a hosszú, viszontagságokkal teli útnak újra reményt és szabadságot ígér. Az állandó életveszélytől, nyomortól, üldöztetéstől való megszabadulás pillanata, mely egyúttal egy jobb élet kezdete is.
Ez a pillanat ad újra otthont az otthontalannak.

 

Bársony István pályaműve
6/11
Bársony István pályaműve

Bársony István pályaműve
7/11
Bársony István pályaműve

Bársony István pályaműve
8/11
Bársony István pályaműve

 

                              

Vizualizálás
A menekültek hányattatásait a tengeren „úszó" objektumok fejezik ki. Olyan landmark jellegű építmény megtervezése volt a cél, amely különleges dísze lesz a Miami Beach-nek. A megforgatott kockákban a látogató maga is megtapasztalhatja a bevándorlók elveszettségének érzését.

Elhelyezés
Az épületkomplexum elrendezése azt a lelki folyamatot hivatott szimbolizálni, amely során a védtelenséget végre a biztonság váltja fel, és a menekültek újra felegyenesedve tudnak előre tekinteni.

Mivel az apály-dagály jelenségnek köszönhetően a partvonal állandóan változik – a folyamatos hullámzás pedig drámai képet kölcsönöz a múzeumnak – a mólón sétálva az építmény mindig más arcát mutatja.

 

Bársony István pályaműve
9/11
Bársony István pályaműve

Bársony István pályaműve
10/11
Bársony István pályaműve

 

 

Forma és anyag
A 9x9x9 méteres kockák letisztult, tökéletes formája összhangban áll a projekt nemes célkitűzéseivel. A 13 hármas oszlopokra helyezett darab mindegyike betonból készült, a belsejükbe áradó természetes fényt a kockákon véletlenszerűen elhelyezett, négyzet alakú „ablakok" biztosítják. Az emlékmű egyes épületeit cölöpsoron nyugvó fa út köti össze. A tenger felszínén lebegő kockák között sétálva az arra járó átélheti a partot érés emlékezetes perceit.

Az egyes épületek funkciója
1.2 szint: információs pont, kávézó, társalgó (~150 m2)
2.2 szint: irodák, raktárak, levéltár (~150 m2)
3.1,5 szint: auditórium (~110 m2)
4.1,5 szint: MUR (~110 m2)
5.2 szint: könyvtár (~150 m2)
6.2 szint: állandó kiállítások (~150 m2)
7.1,5 szint: időszakos kiállítások (~110 m2)
8.-12. 1-1 szint a bevándorlásról megemlékező kiállításoknak (~75 m2)
13. az elérhetetlen kocka, mely az odüsszeuszi út halálos áldozatairól emlékezik meg.      

A terv díjazásban nem részesült, a www.arquitectum.com honlapján a résztvevők tablói között elérhető.

Bársony István

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.