| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Lakóépület

Különleges többlakásos házak országszerte

1/32

Egy kis nyugat-európai oázis Győr délkeleti csücskében. A Páva utcai kísérleti lakótelepet 1981 és 83 között építette az OTP házgyári betonpanelekből. A tervező az Ybl-díjas Jurcsik Károly volta. A képen a telep takaros főterének pavilonja is látható.

Az 55 lakásos, láncházas telep 2 szintes, 5 szobás, 120 nm-es egységekből áll. A lakásokhoz félprivát előkertek és privát hátsó kertek, valamint erkélyek tartoznak. A hátsó kertek között és a telep szélein gyalogos ösvények futnak.

A házak zöme jó állapotban van. Hazai kontextusban különösen figyelemre méltó, hogy az utólagos hozzáépítések mértéke sem jelentős. Sőt, olyan részletek is eredetiek, mint a meseszerű villamosszekrények vagy a garázskapukon lévő házszámfestések.

A monotonitást az egymáshoz képest finoman eltolt egységek oldják. Az ilyen egyedi részletek nehéz feladat elé állították az építőket, de jól megoldották a feladatot. Sok helyen még a házak belső vízelvezetését se cserélték külső ereszcsatornákra.

A zalaegerszegi, Lépcsősor utcai teraszházakat talán még kevesebben ismerik. Az épületet a 70-es években tervezte és építette a Zalaterv, az első lakosok a vállalat dolgozói voltak, akik szövetkezetet is alapítottak az építés idejére.

A tervezők, Sövegjártó László és Pelényi Gyula befolyása csak a fő szerkezetekig terjedt. A lakásokat később a lakók saját maguk fejezték be, az építkezés kalákában zajlott.

Bár a házak mára kicsit megkoptak és a hozzáépítések sem túl szerencsések, az épületek között futó lépcsősorok hangulata a Friis házaspár Oslói teraszházait is eszünkbe juttathatja.

Szerencsére az elmúlt egy-két évtizedből is találhatunk előremutató társasházi beruházásokat. Az Archikon által tervezett, 13. kerületi 100 lakásos passzívházban ráadásul megfizethető önkormányzati bárlakásokat alakítottak ki.

A földszinti lakásokhoz teraszok, az emeleti lakások nagy részéhez erkélyek tartoznak. A 2-3 szobás lakások kicsik, de jól szerkesztettek. Az energetikai kialakítás a lakóknak stabilan alacsony közüzemi költségeket biztosít.

A beépítés feltűnő eleme a homlokzatoktól elhúzott, függőfolyosós közlekedőrendszer. Ez a lakásokat jól átszellőztethetővé teszi, javítja a benapozottságot és növeli a privát szférát, ugyanakkor a használat szempontjából nem definiált tereket hoz létre.

A pesthidegkúti mozgássérültek lakótelepét Dévényi Tamás és Hegedűs Péter tervezték, 87-re készült el. Különösen figyelemre méltó a telep külső tereinek rendszere, amely a privát kertektől a félprivát belső utcákon át a félpublikus előkertekig terjed.

A házakat eredetileg csak ideiglenes lakhatásra szánták, így alapterületük szűkös, ettől függetlenül a mai napig nagyon népszerűek. A magántulajdonban lévő lakásokban több esetben már nem mozgássérültek laknak.

A házak jó állapotban vannak, de a hozzáépítések sok helyütt megtörik az egységes összképet. Szerencsére a telep, építészeti minősége miatt büszkén viseli ezeket a beavatkozásokat is.

Dunaújváros kevéssé ismert teraszházait a zseniális Ungár Péter terveze. A 87-ben átadott, 60 lakást számláló együttes különlegessége, hogy házgyári beton panelekből épült. A lakások ennek ellenére változatos elrendezésűek és nagyvonalúak.

Az épületeket sajnos az ad hoc felújítási hullámok megtépázták, azonban a hatalmas tetőteraszokon állva kérdés sem fér, hogy kiváló lakókörnyezeti minőséget teremtenek. A házakhoz tartozó közös használatú park is szépen gondozott.

Pár utcával arrébb találjuk a Bitó János, Sárvári István és Szamosi György által a 80-as években tervezett Napospartot. A Dunai Vasmű dolgozóiból álló ETHOSZ Szövetkezet által épített telepen idilli környezet fogadja a látogatókat.

A sorházas telepet kalákában, maszek módon építették az eredeti beköltözők, az építészek aktív közreműködésével. Így bár a házak belül egyediek, kívülről többnyire egységes képet mutatnak.

A nagy méretű házak belső terei a szinteltolások miatt kifejezetten izgalmasak, és bár a telep nem képvisel kimagasló építészeti értéket, lakókörnyezeti minősége egyedülálló.

Az elmúlt időszak másik figyelemre méltó szociális lakóberuházása a pécsi, 120 lakásos önkormányzati bérház. A Pelényi Margit tervezte együttes a szűkös költségek és a rossz kivitelezési minőség ellenére is egyfajta eleganciát, nagyvonalúságot sugall.

A 3 tömbből összeálló együttes építészeti kialakítás változatos, mégis egységes. A faburkolat oldja a szikár megjelenést, de sajnos a kellő karbantartás hiányában gyorsan amortizálódik.

A gáláns építészeti megoldások az összetett, közösségi vagy szolgáltatói funkcióknak is helyet adó, jól átgondolt program hiányában néhol kihasználatlanok maradnak, de az együttes ennek ellenére is a hazai szociális lakóházépítés fontos példája.

Az Újpesti Vagyonkezelő által épített és a Vikár és Lukács Építésziroda által tervezett Szilas Lakópark a rendszerváltást követő lakóparki fejlesztések különleges példája. Az alacsony, sűrű beépítés sorházas-láncházas, átriumházas és sávházas tipológiákka

A házakhoz privát kert és kis előkert is tartozik. A telep összképe rendezett, azonban a hangulat inkább egy amerikai kertvárost idéz, az utcák kissé élettelenek. Ezen persze a központi park elmaradt kiépítése sem segít.

A környéken járva zöld, változatos mégis egységes utcakép fogad. Egy ilyen, vagyonosabb vevőket megcélzó és láthatóan sikeres beruházás láttán érthetetlen, hogy miért nem épül több hasonló beépítés.

A Csernyánszky Gábor által tervezett 116 lakásos csepeli szociális bérház kimagaslik az elmúlt évtizedek hazai lakásépítésének mezőnyéből. Azért is egyedülálló, mert a tervező viszonylag szabad kezet kapott, ami tipológiai kísérletezést tett lehetővé.

A feltűnő, tégla színű, racionális, mégsem szegényes megjelenésű együttes legizgalmasabb megoldása az félpublikus, üzletekkel szegélyezett belső utca, amely a parkolók felett fut. Emellett kiemelendő a lakásméretek változatossága.

A beépítés nyugat felé változó hosszúságú tömbökkel terjeszkedik, amelyek között privát földszinti kertek és félprivát belső udvarok találhatók. Csak remélhetjük, hogy egyszer még a telep második üteme is elkészülhet!

Az albertfalvai tisztviselőtelepet bizonyára sokan ismerik olvasóink közül is. A Barát Béla és Novák Ede által tervezett sorházas telepet az Országos Társadalombiztosító Intézet építtette a 30-as évek elején.

A több mint 300 lakást számláló beépítés 1-2 szintes, hagyományos elrendezésű házakból áll, elöl privát előkerttel, hátul privát hátsó kerttel. A terület közepét nagy, hangulatos közpark foglalja el.

A telepet sajnos elérte az egyéni beavatkozások vihara, így az eredetileg fedett-nyitott előterek is többnyire beépültek, azonban ennél sokkal fontosabb a környék töretlen népszerűsége, ami bizonyítja a csoportházas beépítések sikerességét.

Végezetül, de nem utolsó sorban a hazai lakásépítés egyedülálló kuriózumai az Sz. Buzás Ildikó által a 70-es években tervezett átriumházak, amelyek a veszprémi Jankovits-telepen találhatók.

Az OTP beruházásaként létrejött, mindössze 8 lakásból álló beépítés másodlagos funkciói az utca, míg az otthonok lakószobái a belső udvarok felé néznek.

?>
Egy kis nyugat-európai oázis Győr délkeleti csücskében. A Páva utcai kísérleti lakótelepet 1981 és 83 között építette az OTP házgyári betonpanelekből. A tervező az Ybl-díjas Jurcsik Károly volta. A képen a telep takaros főterének pavilonja is látható.
?>
Az 55 lakásos, láncházas telep 2 szintes, 5 szobás, 120 nm-es egységekből áll. A lakásokhoz félprivát előkertek és privát hátsó kertek, valamint erkélyek tartoznak. A hátsó kertek között és a telep szélein gyalogos ösvények futnak.
?>
A házak zöme jó állapotban van. Hazai kontextusban különösen figyelemre méltó, hogy az utólagos hozzáépítések mértéke sem jelentős. Sőt, olyan részletek is eredetiek, mint a meseszerű villamosszekrények vagy a garázskapukon lévő házszámfestések.
?>
A monotonitást az egymáshoz képest finoman eltolt egységek oldják. Az ilyen egyedi részletek nehéz feladat elé állították az építőket, de jól megoldották a feladatot. Sok helyen még a házak belső vízelvezetését se cserélték külső ereszcsatornákra.
?>
A zalaegerszegi, Lépcsősor utcai teraszházakat talán még kevesebben ismerik. Az épületet a 70-es években tervezte és építette a Zalaterv, az első lakosok a vállalat dolgozói voltak, akik szövetkezetet is alapítottak az építés idejére.
?>
A tervezők, Sövegjártó László és Pelényi Gyula befolyása csak a fő szerkezetekig terjedt. A lakásokat később a lakók saját maguk fejezték be, az építkezés kalákában zajlott.
?>
Bár a házak mára kicsit megkoptak és a hozzáépítések sem túl szerencsések, az épületek között futó lépcsősorok hangulata a Friis házaspár Oslói teraszházait is eszünkbe juttathatja.
?>
Szerencsére az elmúlt egy-két évtizedből is találhatunk előremutató társasházi beruházásokat. Az Archikon által tervezett, 13. kerületi 100 lakásos passzívházban ráadásul megfizethető önkormányzati bárlakásokat alakítottak ki.
?>
A földszinti lakásokhoz teraszok, az emeleti lakások nagy részéhez erkélyek tartoznak. A 2-3 szobás lakások kicsik, de jól szerkesztettek. Az energetikai kialakítás a lakóknak stabilan alacsony közüzemi költségeket biztosít.
?>
A beépítés feltűnő eleme a homlokzatoktól elhúzott, függőfolyosós közlekedőrendszer. Ez a lakásokat jól átszellőztethetővé teszi, javítja a benapozottságot és növeli a privát szférát, ugyanakkor a használat szempontjából nem definiált tereket hoz létre.
?>
A pesthidegkúti mozgássérültek lakótelepét Dévényi Tamás és Hegedűs Péter tervezték, 87-re készült el. Különösen figyelemre méltó a telep külső tereinek rendszere, amely a privát kertektől a félprivát belső utcákon át a félpublikus előkertekig terjed.
?>
A házakat eredetileg csak ideiglenes lakhatásra szánták, így alapterületük szűkös, ettől függetlenül a mai napig nagyon népszerűek. A magántulajdonban lévő lakásokban több esetben már nem mozgássérültek laknak.
?>
A házak jó állapotban vannak, de a hozzáépítések sok helyütt megtörik az egységes összképet. Szerencsére a telep, építészeti minősége miatt büszkén viseli ezeket a beavatkozásokat is.
?>
Dunaújváros kevéssé ismert teraszházait a zseniális Ungár Péter terveze. A 87-ben átadott, 60 lakást számláló együttes különlegessége, hogy házgyári beton panelekből épült. A lakások ennek ellenére változatos elrendezésűek és nagyvonalúak.
?>
Az épületeket sajnos az ad hoc felújítási hullámok megtépázták, azonban a hatalmas tetőteraszokon állva kérdés sem fér, hogy kiváló lakókörnyezeti minőséget teremtenek. A házakhoz tartozó közös használatú park is szépen gondozott.
?>
Pár utcával arrébb találjuk a Bitó János, Sárvári István és Szamosi György által a 80-as években tervezett Napospartot. A Dunai Vasmű dolgozóiból álló ETHOSZ Szövetkezet által épített telepen idilli környezet fogadja a látogatókat.
?>
A sorházas telepet kalákában, maszek módon építették az eredeti beköltözők, az építészek aktív közreműködésével. Így bár a házak belül egyediek, kívülről többnyire egységes képet mutatnak.
?>
A nagy méretű házak belső terei a szinteltolások miatt kifejezetten izgalmasak, és bár a telep nem képvisel kimagasló építészeti értéket, lakókörnyezeti minősége egyedülálló.
?>
Az elmúlt időszak másik figyelemre méltó szociális lakóberuházása a pécsi, 120 lakásos önkormányzati bérház. A Pelényi Margit tervezte együttes a szűkös költségek és a rossz kivitelezési minőség ellenére is egyfajta eleganciát, nagyvonalúságot sugall.
?>
A 3 tömbből összeálló együttes építészeti kialakítás változatos, mégis egységes. A faburkolat oldja a szikár megjelenést, de sajnos a kellő karbantartás hiányában gyorsan amortizálódik.
?>
A gáláns építészeti megoldások az összetett, közösségi vagy szolgáltatói funkcióknak is helyet adó, jól átgondolt program hiányában néhol kihasználatlanok maradnak, de az együttes ennek ellenére is a hazai szociális lakóházépítés fontos példája.
?>
Az Újpesti Vagyonkezelő által épített és a Vikár és Lukács Építésziroda által tervezett Szilas Lakópark a rendszerváltást követő lakóparki fejlesztések különleges példája. Az alacsony, sűrű beépítés sorházas-láncházas, átriumházas és sávházas tipológiákka
?>
A házakhoz privát kert és kis előkert is tartozik. A telep összképe rendezett, azonban a hangulat inkább egy amerikai kertvárost idéz, az utcák kissé élettelenek. Ezen persze a központi park elmaradt kiépítése sem segít.
?>
A környéken járva zöld, változatos mégis egységes utcakép fogad. Egy ilyen, vagyonosabb vevőket megcélzó és láthatóan sikeres beruházás láttán érthetetlen, hogy miért nem épül több hasonló beépítés.
?>
A Csernyánszky Gábor által tervezett 116 lakásos csepeli szociális bérház kimagaslik az elmúlt évtizedek hazai lakásépítésének mezőnyéből. Azért is egyedülálló, mert a tervező viszonylag szabad kezet kapott, ami tipológiai kísérletezést tett lehetővé.
?>
A feltűnő, tégla színű, racionális, mégsem szegényes megjelenésű együttes legizgalmasabb megoldása az félpublikus, üzletekkel szegélyezett belső utca, amely a parkolók felett fut. Emellett kiemelendő a lakásméretek változatossága.
?>
A beépítés nyugat felé változó hosszúságú tömbökkel terjeszkedik, amelyek között privát földszinti kertek és félprivát belső udvarok találhatók. Csak remélhetjük, hogy egyszer még a telep második üteme is elkészülhet!
?>
Az albertfalvai tisztviselőtelepet bizonyára sokan ismerik olvasóink közül is. A Barát Béla és Novák Ede által tervezett sorházas telepet az Országos Társadalombiztosító Intézet építtette a 30-as évek elején.
?>
A több mint 300 lakást számláló beépítés 1-2 szintes, hagyományos elrendezésű házakból áll, elöl privát előkerttel, hátul privát hátsó kerttel. A terület közepét nagy, hangulatos közpark foglalja el.
?>
A telepet sajnos elérte az egyéni beavatkozások vihara, így az eredetileg fedett-nyitott előterek is többnyire beépültek, azonban ennél sokkal fontosabb a környék töretlen népszerűsége, ami bizonyítja a csoportházas beépítések sikerességét.
?>
Végezetül, de nem utolsó sorban a hazai lakásépítés egyedülálló kuriózumai az Sz. Buzás Ildikó által a 70-es években tervezett átriumházak, amelyek a veszprémi Jankovits-telepen találhatók.
?>
Az OTP beruházásaként létrejött, mindössze 8 lakásból álló beépítés másodlagos funkciói az utca, míg az otthonok lakószobái a belső udvarok felé néznek.
1/32

Egy kis nyugat-európai oázis Győr délkeleti csücskében. A Páva utcai kísérleti lakótelepet 1981 és 83 között építette az OTP házgyári betonpanelekből. A tervező az Ybl-díjas Jurcsik Károly volta. A képen a telep takaros főterének pavilonja is látható.

Az 55 lakásos, láncházas telep 2 szintes, 5 szobás, 120 nm-es egységekből áll. A lakásokhoz félprivát előkertek és privát hátsó kertek, valamint erkélyek tartoznak. A hátsó kertek között és a telep szélein gyalogos ösvények futnak.

A házak zöme jó állapotban van. Hazai kontextusban különösen figyelemre méltó, hogy az utólagos hozzáépítések mértéke sem jelentős. Sőt, olyan részletek is eredetiek, mint a meseszerű villamosszekrények vagy a garázskapukon lévő házszámfestések.

A monotonitást az egymáshoz képest finoman eltolt egységek oldják. Az ilyen egyedi részletek nehéz feladat elé állították az építőket, de jól megoldották a feladatot. Sok helyen még a házak belső vízelvezetését se cserélték külső ereszcsatornákra.

A zalaegerszegi, Lépcsősor utcai teraszházakat talán még kevesebben ismerik. Az épületet a 70-es években tervezte és építette a Zalaterv, az első lakosok a vállalat dolgozói voltak, akik szövetkezetet is alapítottak az építés idejére.

A tervezők, Sövegjártó László és Pelényi Gyula befolyása csak a fő szerkezetekig terjedt. A lakásokat később a lakók saját maguk fejezték be, az építkezés kalákában zajlott.

Bár a házak mára kicsit megkoptak és a hozzáépítések sem túl szerencsések, az épületek között futó lépcsősorok hangulata a Friis házaspár Oslói teraszházait is eszünkbe juttathatja.

Szerencsére az elmúlt egy-két évtizedből is találhatunk előremutató társasházi beruházásokat. Az Archikon által tervezett, 13. kerületi 100 lakásos passzívházban ráadásul megfizethető önkormányzati bárlakásokat alakítottak ki.

A földszinti lakásokhoz teraszok, az emeleti lakások nagy részéhez erkélyek tartoznak. A 2-3 szobás lakások kicsik, de jól szerkesztettek. Az energetikai kialakítás a lakóknak stabilan alacsony közüzemi költségeket biztosít.

A beépítés feltűnő eleme a homlokzatoktól elhúzott, függőfolyosós közlekedőrendszer. Ez a lakásokat jól átszellőztethetővé teszi, javítja a benapozottságot és növeli a privát szférát, ugyanakkor a használat szempontjából nem definiált tereket hoz létre.

A pesthidegkúti mozgássérültek lakótelepét Dévényi Tamás és Hegedűs Péter tervezték, 87-re készült el. Különösen figyelemre méltó a telep külső tereinek rendszere, amely a privát kertektől a félprivát belső utcákon át a félpublikus előkertekig terjed.

A házakat eredetileg csak ideiglenes lakhatásra szánták, így alapterületük szűkös, ettől függetlenül a mai napig nagyon népszerűek. A magántulajdonban lévő lakásokban több esetben már nem mozgássérültek laknak.

A házak jó állapotban vannak, de a hozzáépítések sok helyütt megtörik az egységes összképet. Szerencsére a telep, építészeti minősége miatt büszkén viseli ezeket a beavatkozásokat is.

Dunaújváros kevéssé ismert teraszházait a zseniális Ungár Péter terveze. A 87-ben átadott, 60 lakást számláló együttes különlegessége, hogy házgyári beton panelekből épült. A lakások ennek ellenére változatos elrendezésűek és nagyvonalúak.

Az épületeket sajnos az ad hoc felújítási hullámok megtépázták, azonban a hatalmas tetőteraszokon állva kérdés sem fér, hogy kiváló lakókörnyezeti minőséget teremtenek. A házakhoz tartozó közös használatú park is szépen gondozott.

Pár utcával arrébb találjuk a Bitó János, Sárvári István és Szamosi György által a 80-as években tervezett Napospartot. A Dunai Vasmű dolgozóiból álló ETHOSZ Szövetkezet által épített telepen idilli környezet fogadja a látogatókat.

A sorházas telepet kalákában, maszek módon építették az eredeti beköltözők, az építészek aktív közreműködésével. Így bár a házak belül egyediek, kívülről többnyire egységes képet mutatnak.

A nagy méretű házak belső terei a szinteltolások miatt kifejezetten izgalmasak, és bár a telep nem képvisel kimagasló építészeti értéket, lakókörnyezeti minősége egyedülálló.

Az elmúlt időszak másik figyelemre méltó szociális lakóberuházása a pécsi, 120 lakásos önkormányzati bérház. A Pelényi Margit tervezte együttes a szűkös költségek és a rossz kivitelezési minőség ellenére is egyfajta eleganciát, nagyvonalúságot sugall.

A 3 tömbből összeálló együttes építészeti kialakítás változatos, mégis egységes. A faburkolat oldja a szikár megjelenést, de sajnos a kellő karbantartás hiányában gyorsan amortizálódik.

A gáláns építészeti megoldások az összetett, közösségi vagy szolgáltatói funkcióknak is helyet adó, jól átgondolt program hiányában néhol kihasználatlanok maradnak, de az együttes ennek ellenére is a hazai szociális lakóházépítés fontos példája.

Az Újpesti Vagyonkezelő által épített és a Vikár és Lukács Építésziroda által tervezett Szilas Lakópark a rendszerváltást követő lakóparki fejlesztések különleges példája. Az alacsony, sűrű beépítés sorházas-láncházas, átriumházas és sávházas tipológiákka

A házakhoz privát kert és kis előkert is tartozik. A telep összképe rendezett, azonban a hangulat inkább egy amerikai kertvárost idéz, az utcák kissé élettelenek. Ezen persze a központi park elmaradt kiépítése sem segít.

A környéken járva zöld, változatos mégis egységes utcakép fogad. Egy ilyen, vagyonosabb vevőket megcélzó és láthatóan sikeres beruházás láttán érthetetlen, hogy miért nem épül több hasonló beépítés.

A Csernyánszky Gábor által tervezett 116 lakásos csepeli szociális bérház kimagaslik az elmúlt évtizedek hazai lakásépítésének mezőnyéből. Azért is egyedülálló, mert a tervező viszonylag szabad kezet kapott, ami tipológiai kísérletezést tett lehetővé.

A feltűnő, tégla színű, racionális, mégsem szegényes megjelenésű együttes legizgalmasabb megoldása az félpublikus, üzletekkel szegélyezett belső utca, amely a parkolók felett fut. Emellett kiemelendő a lakásméretek változatossága.

A beépítés nyugat felé változó hosszúságú tömbökkel terjeszkedik, amelyek között privát földszinti kertek és félprivát belső udvarok találhatók. Csak remélhetjük, hogy egyszer még a telep második üteme is elkészülhet!

Az albertfalvai tisztviselőtelepet bizonyára sokan ismerik olvasóink közül is. A Barát Béla és Novák Ede által tervezett sorházas telepet az Országos Társadalombiztosító Intézet építtette a 30-as évek elején.

A több mint 300 lakást számláló beépítés 1-2 szintes, hagyományos elrendezésű házakból áll, elöl privát előkerttel, hátul privát hátsó kerttel. A terület közepét nagy, hangulatos közpark foglalja el.

A telepet sajnos elérte az egyéni beavatkozások vihara, így az eredetileg fedett-nyitott előterek is többnyire beépültek, azonban ennél sokkal fontosabb a környék töretlen népszerűsége, ami bizonyítja a csoportházas beépítések sikerességét.

Végezetül, de nem utolsó sorban a hazai lakásépítés egyedülálló kuriózumai az Sz. Buzás Ildikó által a 70-es években tervezett átriumházak, amelyek a veszprémi Jankovits-telepen találhatók.

Az OTP beruházásaként létrejött, mindössze 8 lakásból álló beépítés másodlagos funkciói az utca, míg az otthonok lakószobái a belső udvarok felé néznek.

Épületek/Lakóépület

Különleges többlakásos házak országszerte

2023.05.27. 12:12
1/32

Egy kis nyugat-európai oázis Győr délkeleti csücskében. A Páva utcai kísérleti lakótelepet 1981 és 83 között építette az OTP házgyári betonpanelekből. A tervező az Ybl-díjas Jurcsik Károly volta. A képen a telep takaros főterének pavilonja is látható.

Az 55 lakásos, láncházas telep 2 szintes, 5 szobás, 120 nm-es egységekből áll. A lakásokhoz félprivát előkertek és privát hátsó kertek, valamint erkélyek tartoznak. A hátsó kertek között és a telep szélein gyalogos ösvények futnak.

A házak zöme jó állapotban van. Hazai kontextusban különösen figyelemre méltó, hogy az utólagos hozzáépítések mértéke sem jelentős. Sőt, olyan részletek is eredetiek, mint a meseszerű villamosszekrények vagy a garázskapukon lévő házszámfestések.

A monotonitást az egymáshoz képest finoman eltolt egységek oldják. Az ilyen egyedi részletek nehéz feladat elé állították az építőket, de jól megoldották a feladatot. Sok helyen még a házak belső vízelvezetését se cserélték külső ereszcsatornákra.

A zalaegerszegi, Lépcsősor utcai teraszházakat talán még kevesebben ismerik. Az épületet a 70-es években tervezte és építette a Zalaterv, az első lakosok a vállalat dolgozói voltak, akik szövetkezetet is alapítottak az építés idejére.

A tervezők, Sövegjártó László és Pelényi Gyula befolyása csak a fő szerkezetekig terjedt. A lakásokat később a lakók saját maguk fejezték be, az építkezés kalákában zajlott.

Bár a házak mára kicsit megkoptak és a hozzáépítések sem túl szerencsések, az épületek között futó lépcsősorok hangulata a Friis házaspár Oslói teraszházait is eszünkbe juttathatja.

Szerencsére az elmúlt egy-két évtizedből is találhatunk előremutató társasházi beruházásokat. Az Archikon által tervezett, 13. kerületi 100 lakásos passzívházban ráadásul megfizethető önkormányzati bárlakásokat alakítottak ki.

A földszinti lakásokhoz teraszok, az emeleti lakások nagy részéhez erkélyek tartoznak. A 2-3 szobás lakások kicsik, de jól szerkesztettek. Az energetikai kialakítás a lakóknak stabilan alacsony közüzemi költségeket biztosít.

A beépítés feltűnő eleme a homlokzatoktól elhúzott, függőfolyosós közlekedőrendszer. Ez a lakásokat jól átszellőztethetővé teszi, javítja a benapozottságot és növeli a privát szférát, ugyanakkor a használat szempontjából nem definiált tereket hoz létre.

A pesthidegkúti mozgássérültek lakótelepét Dévényi Tamás és Hegedűs Péter tervezték, 87-re készült el. Különösen figyelemre méltó a telep külső tereinek rendszere, amely a privát kertektől a félprivát belső utcákon át a félpublikus előkertekig terjed.

A házakat eredetileg csak ideiglenes lakhatásra szánták, így alapterületük szűkös, ettől függetlenül a mai napig nagyon népszerűek. A magántulajdonban lévő lakásokban több esetben már nem mozgássérültek laknak.

A házak jó állapotban vannak, de a hozzáépítések sok helyütt megtörik az egységes összképet. Szerencsére a telep, építészeti minősége miatt büszkén viseli ezeket a beavatkozásokat is.

Dunaújváros kevéssé ismert teraszházait a zseniális Ungár Péter terveze. A 87-ben átadott, 60 lakást számláló együttes különlegessége, hogy házgyári beton panelekből épült. A lakások ennek ellenére változatos elrendezésűek és nagyvonalúak.

Az épületeket sajnos az ad hoc felújítási hullámok megtépázták, azonban a hatalmas tetőteraszokon állva kérdés sem fér, hogy kiváló lakókörnyezeti minőséget teremtenek. A házakhoz tartozó közös használatú park is szépen gondozott.

Pár utcával arrébb találjuk a Bitó János, Sárvári István és Szamosi György által a 80-as években tervezett Napospartot. A Dunai Vasmű dolgozóiból álló ETHOSZ Szövetkezet által épített telepen idilli környezet fogadja a látogatókat.

A sorházas telepet kalákában, maszek módon építették az eredeti beköltözők, az építészek aktív közreműködésével. Így bár a házak belül egyediek, kívülről többnyire egységes képet mutatnak.

A nagy méretű házak belső terei a szinteltolások miatt kifejezetten izgalmasak, és bár a telep nem képvisel kimagasló építészeti értéket, lakókörnyezeti minősége egyedülálló.

Az elmúlt időszak másik figyelemre méltó szociális lakóberuházása a pécsi, 120 lakásos önkormányzati bérház. A Pelényi Margit tervezte együttes a szűkös költségek és a rossz kivitelezési minőség ellenére is egyfajta eleganciát, nagyvonalúságot sugall.

A 3 tömbből összeálló együttes építészeti kialakítás változatos, mégis egységes. A faburkolat oldja a szikár megjelenést, de sajnos a kellő karbantartás hiányában gyorsan amortizálódik.

A gáláns építészeti megoldások az összetett, közösségi vagy szolgáltatói funkcióknak is helyet adó, jól átgondolt program hiányában néhol kihasználatlanok maradnak, de az együttes ennek ellenére is a hazai szociális lakóházépítés fontos példája.

Az Újpesti Vagyonkezelő által épített és a Vikár és Lukács Építésziroda által tervezett Szilas Lakópark a rendszerváltást követő lakóparki fejlesztések különleges példája. Az alacsony, sűrű beépítés sorházas-láncházas, átriumházas és sávházas tipológiákka

A házakhoz privát kert és kis előkert is tartozik. A telep összképe rendezett, azonban a hangulat inkább egy amerikai kertvárost idéz, az utcák kissé élettelenek. Ezen persze a központi park elmaradt kiépítése sem segít.

A környéken járva zöld, változatos mégis egységes utcakép fogad. Egy ilyen, vagyonosabb vevőket megcélzó és láthatóan sikeres beruházás láttán érthetetlen, hogy miért nem épül több hasonló beépítés.

A Csernyánszky Gábor által tervezett 116 lakásos csepeli szociális bérház kimagaslik az elmúlt évtizedek hazai lakásépítésének mezőnyéből. Azért is egyedülálló, mert a tervező viszonylag szabad kezet kapott, ami tipológiai kísérletezést tett lehetővé.

A feltűnő, tégla színű, racionális, mégsem szegényes megjelenésű együttes legizgalmasabb megoldása az félpublikus, üzletekkel szegélyezett belső utca, amely a parkolók felett fut. Emellett kiemelendő a lakásméretek változatossága.

A beépítés nyugat felé változó hosszúságú tömbökkel terjeszkedik, amelyek között privát földszinti kertek és félprivát belső udvarok találhatók. Csak remélhetjük, hogy egyszer még a telep második üteme is elkészülhet!

Az albertfalvai tisztviselőtelepet bizonyára sokan ismerik olvasóink közül is. A Barát Béla és Novák Ede által tervezett sorházas telepet az Országos Társadalombiztosító Intézet építtette a 30-as évek elején.

A több mint 300 lakást számláló beépítés 1-2 szintes, hagyományos elrendezésű házakból áll, elöl privát előkerttel, hátul privát hátsó kerttel. A terület közepét nagy, hangulatos közpark foglalja el.

A telepet sajnos elérte az egyéni beavatkozások vihara, így az eredetileg fedett-nyitott előterek is többnyire beépültek, azonban ennél sokkal fontosabb a környék töretlen népszerűsége, ami bizonyítja a csoportházas beépítések sikerességét.

Végezetül, de nem utolsó sorban a hazai lakásépítés egyedülálló kuriózumai az Sz. Buzás Ildikó által a 70-es években tervezett átriumházak, amelyek a veszprémi Jankovits-telepen találhatók.

Az OTP beruházásaként létrejött, mindössze 8 lakásból álló beépítés másodlagos funkciói az utca, míg az otthonok lakószobái a belső udvarok felé néznek.

Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.