| CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Történet

Klasszikusok és legek – újabb hét különleges hazai épülethíd

1/16

Végéhez közeledik Debrecen pompás klasszicista városházának felújítása. A munka magába foglalta az épület mögötti, bő harminc évvel korábbi, egykori Kis-Orbán-féle kereskedőház korszerűsítését is, és természetesen nem maradt ki a munkából a két épület közé 1913-ban épített híd sem.

Felhévíz, az egykori budai fürdőváros leghangulatosabb utcája a Zsigmond-köz. A 19. század eleji fürdő és szálló mellé ötven évvel később épült meg a mai Szent Lukács gyógyfürdő; a két épület fedett összekapcsolása fontos szempont volt.

Az évszázados fürdők mellett 1844-ben Hild József tervei alapján épült új gyógyszálló, közepén az elegáns rendezvényudvarral, ami ma leginkább Hild-udvarként ismert (baloldalt)

A fürdő bővítésének következő üteme, a ma ismert Lukács Fürdő fő épületegyüttese az 1890-es évekre készült el, Hikisch Rezső tervei alapján, mai formáját Hikisch Rezső 1920-as évekbeli neobarokk kiegészítéseivel nyerte el (jobbra). A különleges, eltolt kialakítású, fedett boltozat is ekkor épülhetett.

A többek közt Hild nevével fémjelzett klasszicista irányzat az 1950-es évek hazai szocreál építészetének hat évében újragondolva ugyan, de tovább élt. Egyik legmonumentálisabb budapesti képviselője a rövid életű II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola a budapesti Mátyásföldön.

A ma már Budapesti Gazdasági Egyetemként ismert épülettömb Diósy Lajos utcai szimmetrikus homlokzata három, összekapcsolt részből áll, teljes szélessége 315 méter (negyedével több a Parlamentnél). Kupolával bevilágított központi épületéhez két oldalt kapcsolódik a két szárnya, egy-egy egyforma híddal összekötve.

Az épületek vezető tervezője, a háború utáni építészet minden stílusában maradandót alkotó Wágner László, akinek a paneleket megelőző korban szerkesztett „bivaly” típusú lakóházai tucatnyi városban megtalálhatók, de később a SOTE Nagyvárad téri elméleti tömbjét is ő formálta meg.

Kalocsa központjában 1880-ban épült egyházi Kisszeminárium (ma általános iskola) és a kollégium között ível át zárt híd. Az utcasarkot Szent Flórián 2005-re felújított szobra díszíti.

A Kisszeminárium Greif József helyi építőmester tervei szerint, 1886-ra épült meg, az ablakok melletti falakra támaszkodó híd azonban csak 22 évvel később, a kollégium bővítése idején készült el.

A világhírű velencei sóhajok hídjára hasonlító átkötést a helyiek nem is a hivatalos Batthyány utcaként, hanem Sóhaj közként ismerik.

A hazai épülethidak legnagyobbika alighanem a Miskolc belvárosában, a Széchényi utca 70-72. számon álló Híd-ház, ami három szinten, 28 méter hosszan hidalja át a Corvin utcát.  

A négysávos utat átívelő nyílás itt már valódi hídként, előre gyártott vasbeton hídgerendákkal, fölöttük a teherviselésben azokkal együtt résztvevő vasbeton pályalemezzel – azaz itt inkább padlóval – épült. A felsőbb szintek és falak mind erre támaszkodnak.

Az 1980-ra elkészült épületben a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szövetsége) és a HNF (Hazafias Népfront) irodái kaptak helyet.

Ha nem a teljes méret, csupán a fesztávolság számít, 34 méterével a budapesti Groupama székház épületeit összekötő híd a legnagyobb. A két második emelet közti 80 centi szintkülönbséget csak a padlójával követi, így aszimmetrikus szerkezetével egyedülálló a hazai hidak közt. 2015-ben, utólag került a két épület közé, Kolba Mihály építészeti tervei alapján.  

Magasság terén alighanem a budapesti Duna Tower két épületét összekötő hídé az elsőség. A hetedik emeleteket bő húsz méter magasban összekötő építmény rugalmas alátámasztásai itt már nem csak a saját hőtágulását, de a két torony önálló mozgását is képesek lekövetni.  

A 2005-re megépült tornyok a szomszédos irodaházakkal együtt, alig tíz év leforgása alatt alapjaiban rajzolták újra az Árpád-híd pesti hídfője körüli városképet.

?>
Végéhez közeledik Debrecen pompás klasszicista városházának felújítása. A munka magába foglalta az épület mögötti, bő harminc évvel korábbi, egykori Kis-Orbán-féle kereskedőház korszerűsítését is, és természetesen nem maradt ki a munkából a két épület közé 1913-ban épített híd sem.
?>
Felhévíz, az egykori budai fürdőváros leghangulatosabb utcája a Zsigmond-köz. A 19. század eleji fürdő és szálló mellé ötven évvel később épült meg a mai Szent Lukács gyógyfürdő; a két épület fedett összekapcsolása fontos szempont volt.
?>
Az évszázados fürdők mellett 1844-ben Hild József tervei alapján épült új gyógyszálló, közepén az elegáns rendezvényudvarral, ami ma leginkább Hild-udvarként ismert (baloldalt)
?>
A fürdő bővítésének következő üteme, a ma ismert Lukács Fürdő fő épületegyüttese az 1890-es évekre készült el, Hikisch Rezső tervei alapján, mai formáját Hikisch Rezső 1920-as évekbeli neobarokk kiegészítéseivel nyerte el (jobbra). A különleges, eltolt kialakítású, fedett boltozat is ekkor épülhetett.
?>
A többek közt Hild nevével fémjelzett klasszicista irányzat az 1950-es évek hazai szocreál építészetének hat évében újragondolva ugyan, de tovább élt. Egyik legmonumentálisabb budapesti képviselője a rövid életű II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola a budapesti Mátyásföldön.
?>
A ma már Budapesti Gazdasági Egyetemként ismert épülettömb Diósy Lajos utcai szimmetrikus homlokzata három, összekapcsolt részből áll, teljes szélessége 315 méter (negyedével több a Parlamentnél). Kupolával bevilágított központi épületéhez két oldalt kapcsolódik a két szárnya, egy-egy egyforma híddal összekötve.
?>
Az épületek vezető tervezője, a háború utáni építészet minden stílusában maradandót alkotó Wágner László, akinek a paneleket megelőző korban szerkesztett „bivaly” típusú lakóházai tucatnyi városban megtalálhatók, de később a SOTE Nagyvárad téri elméleti tömbjét is ő formálta meg.
?>
Kalocsa központjában 1880-ban épült egyházi Kisszeminárium (ma általános iskola) és a kollégium között ível át zárt híd. Az utcasarkot Szent Flórián 2005-re felújított szobra díszíti.
?>
A Kisszeminárium Greif József helyi építőmester tervei szerint, 1886-ra épült meg, az ablakok melletti falakra támaszkodó híd azonban csak 22 évvel később, a kollégium bővítése idején készült el.
?>
A világhírű velencei sóhajok hídjára hasonlító átkötést a helyiek nem is a hivatalos Batthyány utcaként, hanem Sóhaj közként ismerik.
?>
A hazai épülethidak legnagyobbika alighanem a Miskolc belvárosában, a Széchényi utca 70-72. számon álló Híd-ház, ami három szinten, 28 méter hosszan hidalja át a Corvin utcát.

 
?>
A négysávos utat átívelő nyílás itt már valódi hídként, előre gyártott vasbeton hídgerendákkal, fölöttük a teherviselésben azokkal együtt résztvevő vasbeton pályalemezzel – azaz itt inkább padlóval – épült. A felsőbb szintek és falak mind erre támaszkodnak.
?>
Az 1980-ra elkészült épületben a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szövetsége) és a HNF (Hazafias Népfront) irodái kaptak helyet.
?>
Ha nem a teljes méret, csupán a fesztávolság számít, 34 méterével a budapesti Groupama székház épületeit összekötő híd a legnagyobb. A két második emelet közti 80 centi szintkülönbséget csak a padlójával követi, így aszimmetrikus szerkezetével egyedülálló a hazai hidak közt. 2015-ben, utólag került a két épület közé, Kolba Mihály építészeti tervei alapján.

 
?>
Magasság terén alighanem a budapesti Duna Tower két épületét összekötő hídé az elsőség. A hetedik emeleteket bő húsz méter magasban összekötő építmény rugalmas alátámasztásai itt már nem csak a saját hőtágulását, de a két torony önálló mozgását is képesek lekövetni.

 
?>
A 2005-re megépült tornyok a szomszédos irodaházakkal együtt, alig tíz év leforgása alatt alapjaiban rajzolták újra az Árpád-híd pesti hídfője körüli városképet.
1/16

Végéhez közeledik Debrecen pompás klasszicista városházának felújítása. A munka magába foglalta az épület mögötti, bő harminc évvel korábbi, egykori Kis-Orbán-féle kereskedőház korszerűsítését is, és természetesen nem maradt ki a munkából a két épület közé 1913-ban épített híd sem.

Felhévíz, az egykori budai fürdőváros leghangulatosabb utcája a Zsigmond-köz. A 19. század eleji fürdő és szálló mellé ötven évvel később épült meg a mai Szent Lukács gyógyfürdő; a két épület fedett összekapcsolása fontos szempont volt.

Az évszázados fürdők mellett 1844-ben Hild József tervei alapján épült új gyógyszálló, közepén az elegáns rendezvényudvarral, ami ma leginkább Hild-udvarként ismert (baloldalt)

A fürdő bővítésének következő üteme, a ma ismert Lukács Fürdő fő épületegyüttese az 1890-es évekre készült el, Hikisch Rezső tervei alapján, mai formáját Hikisch Rezső 1920-as évekbeli neobarokk kiegészítéseivel nyerte el (jobbra). A különleges, eltolt kialakítású, fedett boltozat is ekkor épülhetett.

A többek közt Hild nevével fémjelzett klasszicista irányzat az 1950-es évek hazai szocreál építészetének hat évében újragondolva ugyan, de tovább élt. Egyik legmonumentálisabb budapesti képviselője a rövid életű II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola a budapesti Mátyásföldön.

A ma már Budapesti Gazdasági Egyetemként ismert épülettömb Diósy Lajos utcai szimmetrikus homlokzata három, összekapcsolt részből áll, teljes szélessége 315 méter (negyedével több a Parlamentnél). Kupolával bevilágított központi épületéhez két oldalt kapcsolódik a két szárnya, egy-egy egyforma híddal összekötve.

Az épületek vezető tervezője, a háború utáni építészet minden stílusában maradandót alkotó Wágner László, akinek a paneleket megelőző korban szerkesztett „bivaly” típusú lakóházai tucatnyi városban megtalálhatók, de később a SOTE Nagyvárad téri elméleti tömbjét is ő formálta meg.

Kalocsa központjában 1880-ban épült egyházi Kisszeminárium (ma általános iskola) és a kollégium között ível át zárt híd. Az utcasarkot Szent Flórián 2005-re felújított szobra díszíti.

A Kisszeminárium Greif József helyi építőmester tervei szerint, 1886-ra épült meg, az ablakok melletti falakra támaszkodó híd azonban csak 22 évvel később, a kollégium bővítése idején készült el.

A világhírű velencei sóhajok hídjára hasonlító átkötést a helyiek nem is a hivatalos Batthyány utcaként, hanem Sóhaj közként ismerik.

A hazai épülethidak legnagyobbika alighanem a Miskolc belvárosában, a Széchényi utca 70-72. számon álló Híd-ház, ami három szinten, 28 méter hosszan hidalja át a Corvin utcát.  

A négysávos utat átívelő nyílás itt már valódi hídként, előre gyártott vasbeton hídgerendákkal, fölöttük a teherviselésben azokkal együtt résztvevő vasbeton pályalemezzel – azaz itt inkább padlóval – épült. A felsőbb szintek és falak mind erre támaszkodnak.

Az 1980-ra elkészült épületben a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szövetsége) és a HNF (Hazafias Népfront) irodái kaptak helyet.

Ha nem a teljes méret, csupán a fesztávolság számít, 34 méterével a budapesti Groupama székház épületeit összekötő híd a legnagyobb. A két második emelet közti 80 centi szintkülönbséget csak a padlójával követi, így aszimmetrikus szerkezetével egyedülálló a hazai hidak közt. 2015-ben, utólag került a két épület közé, Kolba Mihály építészeti tervei alapján.  

Magasság terén alighanem a budapesti Duna Tower két épületét összekötő hídé az elsőség. A hetedik emeleteket bő húsz méter magasban összekötő építmény rugalmas alátámasztásai itt már nem csak a saját hőtágulását, de a két torony önálló mozgását is képesek lekövetni.  

A 2005-re megépült tornyok a szomszédos irodaházakkal együtt, alig tíz év leforgása alatt alapjaiban rajzolták újra az Árpád-híd pesti hídfője körüli városképet.

Nézőpontok/Történet

Klasszikusok és legek – újabb hét különleges hazai épülethíd

2023.12.10. 10:56
1/16

Végéhez közeledik Debrecen pompás klasszicista városházának felújítása. A munka magába foglalta az épület mögötti, bő harminc évvel korábbi, egykori Kis-Orbán-féle kereskedőház korszerűsítését is, és természetesen nem maradt ki a munkából a két épület közé 1913-ban épített híd sem.

Felhévíz, az egykori budai fürdőváros leghangulatosabb utcája a Zsigmond-köz. A 19. század eleji fürdő és szálló mellé ötven évvel később épült meg a mai Szent Lukács gyógyfürdő; a két épület fedett összekapcsolása fontos szempont volt.

Az évszázados fürdők mellett 1844-ben Hild József tervei alapján épült új gyógyszálló, közepén az elegáns rendezvényudvarral, ami ma leginkább Hild-udvarként ismert (baloldalt)

A fürdő bővítésének következő üteme, a ma ismert Lukács Fürdő fő épületegyüttese az 1890-es évekre készült el, Hikisch Rezső tervei alapján, mai formáját Hikisch Rezső 1920-as évekbeli neobarokk kiegészítéseivel nyerte el (jobbra). A különleges, eltolt kialakítású, fedett boltozat is ekkor épülhetett.

A többek közt Hild nevével fémjelzett klasszicista irányzat az 1950-es évek hazai szocreál építészetének hat évében újragondolva ugyan, de tovább élt. Egyik legmonumentálisabb budapesti képviselője a rövid életű II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola a budapesti Mátyásföldön.

A ma már Budapesti Gazdasági Egyetemként ismert épülettömb Diósy Lajos utcai szimmetrikus homlokzata három, összekapcsolt részből áll, teljes szélessége 315 méter (negyedével több a Parlamentnél). Kupolával bevilágított központi épületéhez két oldalt kapcsolódik a két szárnya, egy-egy egyforma híddal összekötve.

Az épületek vezető tervezője, a háború utáni építészet minden stílusában maradandót alkotó Wágner László, akinek a paneleket megelőző korban szerkesztett „bivaly” típusú lakóházai tucatnyi városban megtalálhatók, de később a SOTE Nagyvárad téri elméleti tömbjét is ő formálta meg.

Kalocsa központjában 1880-ban épült egyházi Kisszeminárium (ma általános iskola) és a kollégium között ível át zárt híd. Az utcasarkot Szent Flórián 2005-re felújított szobra díszíti.

A Kisszeminárium Greif József helyi építőmester tervei szerint, 1886-ra épült meg, az ablakok melletti falakra támaszkodó híd azonban csak 22 évvel később, a kollégium bővítése idején készült el.

A világhírű velencei sóhajok hídjára hasonlító átkötést a helyiek nem is a hivatalos Batthyány utcaként, hanem Sóhaj közként ismerik.

A hazai épülethidak legnagyobbika alighanem a Miskolc belvárosában, a Széchényi utca 70-72. számon álló Híd-ház, ami három szinten, 28 méter hosszan hidalja át a Corvin utcát.  

A négysávos utat átívelő nyílás itt már valódi hídként, előre gyártott vasbeton hídgerendákkal, fölöttük a teherviselésben azokkal együtt résztvevő vasbeton pályalemezzel – azaz itt inkább padlóval – épült. A felsőbb szintek és falak mind erre támaszkodnak.

Az 1980-ra elkészült épületben a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szövetsége) és a HNF (Hazafias Népfront) irodái kaptak helyet.

Ha nem a teljes méret, csupán a fesztávolság számít, 34 méterével a budapesti Groupama székház épületeit összekötő híd a legnagyobb. A két második emelet közti 80 centi szintkülönbséget csak a padlójával követi, így aszimmetrikus szerkezetével egyedülálló a hazai hidak közt. 2015-ben, utólag került a két épület közé, Kolba Mihály építészeti tervei alapján.  

Magasság terén alighanem a budapesti Duna Tower két épületét összekötő hídé az elsőség. A hetedik emeleteket bő húsz méter magasban összekötő építmény rugalmas alátámasztásai itt már nem csak a saját hőtágulását, de a két torony önálló mozgását is képesek lekövetni.  

A 2005-re megépült tornyok a szomszédos irodaházakkal együtt, alig tíz év leforgása alatt alapjaiban rajzolták újra az Árpád-híd pesti hídfője körüli városképet.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.