Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Történet

Klasszikusok és legek – újabb hét különleges hazai épülethíd

1/16

Végéhez közeledik Debrecen pompás klasszicista városházának felújítása. A munka magába foglalta az épület mögötti, bő harminc évvel korábbi, egykori Kis-Orbán-féle kereskedőház korszerűsítését is, és természetesen nem maradt ki a munkából a két épület közé 1913-ban épített híd sem.

Felhévíz, az egykori budai fürdőváros leghangulatosabb utcája a Zsigmond-köz. A 19. század eleji fürdő és szálló mellé ötven évvel később épült meg a mai Szent Lukács gyógyfürdő; a két épület fedett összekapcsolása fontos szempont volt.

Az évszázados fürdők mellett 1844-ben Hild József tervei alapján épült új gyógyszálló, közepén az elegáns rendezvényudvarral, ami ma leginkább Hild-udvarként ismert (baloldalt)

A fürdő bővítésének következő üteme, a ma ismert Lukács Fürdő fő épületegyüttese az 1890-es évekre készült el, Hikisch Rezső tervei alapján, mai formáját Hikisch Rezső 1920-as évekbeli neobarokk kiegészítéseivel nyerte el (jobbra). A különleges, eltolt kialakítású, fedett boltozat is ekkor épülhetett.

A többek közt Hild nevével fémjelzett klasszicista irányzat az 1950-es évek hazai szocreál építészetének hat évében újragondolva ugyan, de tovább élt. Egyik legmonumentálisabb budapesti képviselője a rövid életű II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola a budapesti Mátyásföldön.

A ma már Budapesti Gazdasági Egyetemként ismert épülettömb Diósy Lajos utcai szimmetrikus homlokzata három, összekapcsolt részből áll, teljes szélessége 315 méter (negyedével több a Parlamentnél). Kupolával bevilágított központi épületéhez két oldalt kapcsolódik a két szárnya, egy-egy egyforma híddal összekötve.

Az épületek vezető tervezője, a háború utáni építészet minden stílusában maradandót alkotó Wágner László, akinek a paneleket megelőző korban szerkesztett „bivaly” típusú lakóházai tucatnyi városban megtalálhatók, de később a SOTE Nagyvárad téri elméleti tömbjét is ő formálta meg.

Kalocsa központjában 1880-ban épült egyházi Kisszeminárium (ma általános iskola) és a kollégium között ível át zárt híd. Az utcasarkot Szent Flórián 2005-re felújított szobra díszíti.

A Kisszeminárium Greif József helyi építőmester tervei szerint, 1886-ra épült meg, az ablakok melletti falakra támaszkodó híd azonban csak 22 évvel később, a kollégium bővítése idején készült el.

A világhírű velencei sóhajok hídjára hasonlító átkötést a helyiek nem is a hivatalos Batthyány utcaként, hanem Sóhaj közként ismerik.

A hazai épülethidak legnagyobbika alighanem a Miskolc belvárosában, a Széchényi utca 70-72. számon álló Híd-ház, ami három szinten, 28 méter hosszan hidalja át a Corvin utcát.  

A négysávos utat átívelő nyílás itt már valódi hídként, előre gyártott vasbeton hídgerendákkal, fölöttük a teherviselésben azokkal együtt résztvevő vasbeton pályalemezzel – azaz itt inkább padlóval – épült. A felsőbb szintek és falak mind erre támaszkodnak.

Az 1980-ra elkészült épületben a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szövetsége) és a HNF (Hazafias Népfront) irodái kaptak helyet.

Ha nem a teljes méret, csupán a fesztávolság számít, 34 méterével a budapesti Groupama székház épületeit összekötő híd a legnagyobb. A két második emelet közti 80 centi szintkülönbséget csak a padlójával követi, így aszimmetrikus szerkezetével egyedülálló a hazai hidak közt. 2015-ben, utólag került a két épület közé, Kolba Mihály építészeti tervei alapján.  

Magasság terén alighanem a budapesti Duna Tower két épületét összekötő hídé az elsőség. A hetedik emeleteket bő húsz méter magasban összekötő építmény rugalmas alátámasztásai itt már nem csak a saját hőtágulását, de a két torony önálló mozgását is képesek lekövetni.  

A 2005-re megépült tornyok a szomszédos irodaházakkal együtt, alig tíz év leforgása alatt alapjaiban rajzolták újra az Árpád-híd pesti hídfője körüli városképet.

?>
Végéhez közeledik Debrecen pompás klasszicista városházának felújítása. A munka magába foglalta az épület mögötti, bő harminc évvel korábbi, egykori Kis-Orbán-féle kereskedőház korszerűsítését is, és természetesen nem maradt ki a munkából a két épület közé 1913-ban épített híd sem.
?>
Felhévíz, az egykori budai fürdőváros leghangulatosabb utcája a Zsigmond-köz. A 19. század eleji fürdő és szálló mellé ötven évvel később épült meg a mai Szent Lukács gyógyfürdő; a két épület fedett összekapcsolása fontos szempont volt.
?>
Az évszázados fürdők mellett 1844-ben Hild József tervei alapján épült új gyógyszálló, közepén az elegáns rendezvényudvarral, ami ma leginkább Hild-udvarként ismert (baloldalt)
?>
A fürdő bővítésének következő üteme, a ma ismert Lukács Fürdő fő épületegyüttese az 1890-es évekre készült el, Hikisch Rezső tervei alapján, mai formáját Hikisch Rezső 1920-as évekbeli neobarokk kiegészítéseivel nyerte el (jobbra). A különleges, eltolt kialakítású, fedett boltozat is ekkor épülhetett.
?>
A többek közt Hild nevével fémjelzett klasszicista irányzat az 1950-es évek hazai szocreál építészetének hat évében újragondolva ugyan, de tovább élt. Egyik legmonumentálisabb budapesti képviselője a rövid életű II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola a budapesti Mátyásföldön.
?>
A ma már Budapesti Gazdasági Egyetemként ismert épülettömb Diósy Lajos utcai szimmetrikus homlokzata három, összekapcsolt részből áll, teljes szélessége 315 méter (negyedével több a Parlamentnél). Kupolával bevilágított központi épületéhez két oldalt kapcsolódik a két szárnya, egy-egy egyforma híddal összekötve.
?>
Az épületek vezető tervezője, a háború utáni építészet minden stílusában maradandót alkotó Wágner László, akinek a paneleket megelőző korban szerkesztett „bivaly” típusú lakóházai tucatnyi városban megtalálhatók, de később a SOTE Nagyvárad téri elméleti tömbjét is ő formálta meg.
?>
Kalocsa központjában 1880-ban épült egyházi Kisszeminárium (ma általános iskola) és a kollégium között ível át zárt híd. Az utcasarkot Szent Flórián 2005-re felújított szobra díszíti.
?>
A Kisszeminárium Greif József helyi építőmester tervei szerint, 1886-ra épült meg, az ablakok melletti falakra támaszkodó híd azonban csak 22 évvel később, a kollégium bővítése idején készült el.
?>
A világhírű velencei sóhajok hídjára hasonlító átkötést a helyiek nem is a hivatalos Batthyány utcaként, hanem Sóhaj közként ismerik.
?>
A hazai épülethidak legnagyobbika alighanem a Miskolc belvárosában, a Széchényi utca 70-72. számon álló Híd-ház, ami három szinten, 28 méter hosszan hidalja át a Corvin utcát.

 
?>
A négysávos utat átívelő nyílás itt már valódi hídként, előre gyártott vasbeton hídgerendákkal, fölöttük a teherviselésben azokkal együtt résztvevő vasbeton pályalemezzel – azaz itt inkább padlóval – épült. A felsőbb szintek és falak mind erre támaszkodnak.
?>
Az 1980-ra elkészült épületben a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szövetsége) és a HNF (Hazafias Népfront) irodái kaptak helyet.
?>
Ha nem a teljes méret, csupán a fesztávolság számít, 34 méterével a budapesti Groupama székház épületeit összekötő híd a legnagyobb. A két második emelet közti 80 centi szintkülönbséget csak a padlójával követi, így aszimmetrikus szerkezetével egyedülálló a hazai hidak közt. 2015-ben, utólag került a két épület közé, Kolba Mihály építészeti tervei alapján.

 
?>
Magasság terén alighanem a budapesti Duna Tower két épületét összekötő hídé az elsőség. A hetedik emeleteket bő húsz méter magasban összekötő építmény rugalmas alátámasztásai itt már nem csak a saját hőtágulását, de a két torony önálló mozgását is képesek lekövetni.

 
?>
A 2005-re megépült tornyok a szomszédos irodaházakkal együtt, alig tíz év leforgása alatt alapjaiban rajzolták újra az Árpád-híd pesti hídfője körüli városképet.
1/16

Végéhez közeledik Debrecen pompás klasszicista városházának felújítása. A munka magába foglalta az épület mögötti, bő harminc évvel korábbi, egykori Kis-Orbán-féle kereskedőház korszerűsítését is, és természetesen nem maradt ki a munkából a két épület közé 1913-ban épített híd sem.

Felhévíz, az egykori budai fürdőváros leghangulatosabb utcája a Zsigmond-köz. A 19. század eleji fürdő és szálló mellé ötven évvel később épült meg a mai Szent Lukács gyógyfürdő; a két épület fedett összekapcsolása fontos szempont volt.

Az évszázados fürdők mellett 1844-ben Hild József tervei alapján épült új gyógyszálló, közepén az elegáns rendezvényudvarral, ami ma leginkább Hild-udvarként ismert (baloldalt)

A fürdő bővítésének következő üteme, a ma ismert Lukács Fürdő fő épületegyüttese az 1890-es évekre készült el, Hikisch Rezső tervei alapján, mai formáját Hikisch Rezső 1920-as évekbeli neobarokk kiegészítéseivel nyerte el (jobbra). A különleges, eltolt kialakítású, fedett boltozat is ekkor épülhetett.

A többek közt Hild nevével fémjelzett klasszicista irányzat az 1950-es évek hazai szocreál építészetének hat évében újragondolva ugyan, de tovább élt. Egyik legmonumentálisabb budapesti képviselője a rövid életű II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola a budapesti Mátyásföldön.

A ma már Budapesti Gazdasági Egyetemként ismert épülettömb Diósy Lajos utcai szimmetrikus homlokzata három, összekapcsolt részből áll, teljes szélessége 315 méter (negyedével több a Parlamentnél). Kupolával bevilágított központi épületéhez két oldalt kapcsolódik a két szárnya, egy-egy egyforma híddal összekötve.

Az épületek vezető tervezője, a háború utáni építészet minden stílusában maradandót alkotó Wágner László, akinek a paneleket megelőző korban szerkesztett „bivaly” típusú lakóházai tucatnyi városban megtalálhatók, de később a SOTE Nagyvárad téri elméleti tömbjét is ő formálta meg.

Kalocsa központjában 1880-ban épült egyházi Kisszeminárium (ma általános iskola) és a kollégium között ível át zárt híd. Az utcasarkot Szent Flórián 2005-re felújított szobra díszíti.

A Kisszeminárium Greif József helyi építőmester tervei szerint, 1886-ra épült meg, az ablakok melletti falakra támaszkodó híd azonban csak 22 évvel később, a kollégium bővítése idején készült el.

A világhírű velencei sóhajok hídjára hasonlító átkötést a helyiek nem is a hivatalos Batthyány utcaként, hanem Sóhaj közként ismerik.

A hazai épülethidak legnagyobbika alighanem a Miskolc belvárosában, a Széchényi utca 70-72. számon álló Híd-ház, ami három szinten, 28 méter hosszan hidalja át a Corvin utcát.  

A négysávos utat átívelő nyílás itt már valódi hídként, előre gyártott vasbeton hídgerendákkal, fölöttük a teherviselésben azokkal együtt résztvevő vasbeton pályalemezzel – azaz itt inkább padlóval – épült. A felsőbb szintek és falak mind erre támaszkodnak.

Az 1980-ra elkészült épületben a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szövetsége) és a HNF (Hazafias Népfront) irodái kaptak helyet.

Ha nem a teljes méret, csupán a fesztávolság számít, 34 méterével a budapesti Groupama székház épületeit összekötő híd a legnagyobb. A két második emelet közti 80 centi szintkülönbséget csak a padlójával követi, így aszimmetrikus szerkezetével egyedülálló a hazai hidak közt. 2015-ben, utólag került a két épület közé, Kolba Mihály építészeti tervei alapján.  

Magasság terén alighanem a budapesti Duna Tower két épületét összekötő hídé az elsőség. A hetedik emeleteket bő húsz méter magasban összekötő építmény rugalmas alátámasztásai itt már nem csak a saját hőtágulását, de a két torony önálló mozgását is képesek lekövetni.  

A 2005-re megépült tornyok a szomszédos irodaházakkal együtt, alig tíz év leforgása alatt alapjaiban rajzolták újra az Árpád-híd pesti hídfője körüli városképet.

Nézőpontok/Történet

Klasszikusok és legek – újabb hét különleges hazai épülethíd

2023.12.10. 10:56
1/16

Végéhez közeledik Debrecen pompás klasszicista városházának felújítása. A munka magába foglalta az épület mögötti, bő harminc évvel korábbi, egykori Kis-Orbán-féle kereskedőház korszerűsítését is, és természetesen nem maradt ki a munkából a két épület közé 1913-ban épített híd sem.

Felhévíz, az egykori budai fürdőváros leghangulatosabb utcája a Zsigmond-köz. A 19. század eleji fürdő és szálló mellé ötven évvel később épült meg a mai Szent Lukács gyógyfürdő; a két épület fedett összekapcsolása fontos szempont volt.

Az évszázados fürdők mellett 1844-ben Hild József tervei alapján épült új gyógyszálló, közepén az elegáns rendezvényudvarral, ami ma leginkább Hild-udvarként ismert (baloldalt)

A fürdő bővítésének következő üteme, a ma ismert Lukács Fürdő fő épületegyüttese az 1890-es évekre készült el, Hikisch Rezső tervei alapján, mai formáját Hikisch Rezső 1920-as évekbeli neobarokk kiegészítéseivel nyerte el (jobbra). A különleges, eltolt kialakítású, fedett boltozat is ekkor épülhetett.

A többek közt Hild nevével fémjelzett klasszicista irányzat az 1950-es évek hazai szocreál építészetének hat évében újragondolva ugyan, de tovább élt. Egyik legmonumentálisabb budapesti képviselője a rövid életű II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola a budapesti Mátyásföldön.

A ma már Budapesti Gazdasági Egyetemként ismert épülettömb Diósy Lajos utcai szimmetrikus homlokzata három, összekapcsolt részből áll, teljes szélessége 315 méter (negyedével több a Parlamentnél). Kupolával bevilágított központi épületéhez két oldalt kapcsolódik a két szárnya, egy-egy egyforma híddal összekötve.

Az épületek vezető tervezője, a háború utáni építészet minden stílusában maradandót alkotó Wágner László, akinek a paneleket megelőző korban szerkesztett „bivaly” típusú lakóházai tucatnyi városban megtalálhatók, de később a SOTE Nagyvárad téri elméleti tömbjét is ő formálta meg.

Kalocsa központjában 1880-ban épült egyházi Kisszeminárium (ma általános iskola) és a kollégium között ível át zárt híd. Az utcasarkot Szent Flórián 2005-re felújított szobra díszíti.

A Kisszeminárium Greif József helyi építőmester tervei szerint, 1886-ra épült meg, az ablakok melletti falakra támaszkodó híd azonban csak 22 évvel később, a kollégium bővítése idején készült el.

A világhírű velencei sóhajok hídjára hasonlító átkötést a helyiek nem is a hivatalos Batthyány utcaként, hanem Sóhaj közként ismerik.

A hazai épülethidak legnagyobbika alighanem a Miskolc belvárosában, a Széchényi utca 70-72. számon álló Híd-ház, ami három szinten, 28 méter hosszan hidalja át a Corvin utcát.  

A négysávos utat átívelő nyílás itt már valódi hídként, előre gyártott vasbeton hídgerendákkal, fölöttük a teherviselésben azokkal együtt résztvevő vasbeton pályalemezzel – azaz itt inkább padlóval – épült. A felsőbb szintek és falak mind erre támaszkodnak.

Az 1980-ra elkészült épületben a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szövetsége) és a HNF (Hazafias Népfront) irodái kaptak helyet.

Ha nem a teljes méret, csupán a fesztávolság számít, 34 méterével a budapesti Groupama székház épületeit összekötő híd a legnagyobb. A két második emelet közti 80 centi szintkülönbséget csak a padlójával követi, így aszimmetrikus szerkezetével egyedülálló a hazai hidak közt. 2015-ben, utólag került a két épület közé, Kolba Mihály építészeti tervei alapján.  

Magasság terén alighanem a budapesti Duna Tower két épületét összekötő hídé az elsőség. A hetedik emeleteket bő húsz méter magasban összekötő építmény rugalmas alátámasztásai itt már nem csak a saját hőtágulását, de a két torony önálló mozgását is képesek lekövetni.  

A 2005-re megépült tornyok a szomszédos irodaházakkal együtt, alig tíz év leforgása alatt alapjaiban rajzolták újra az Árpád-híd pesti hídfője körüli városképet.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.