Épülettervek/Tervpályázat

Keszthely balatoni központjának fejlesztése – a FUTURE PLANS díjazott elismerésben részesült terve

1/5

Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS

?>
Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS
?>
Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS
?>
Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS
?>
Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS
?>
Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS
1/5

Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS

Keszthely balatoni központjának fejlesztése – a FUTURE PLANS díjazott elismerésben részesült terve
Épülettervek/Tervpályázat

Keszthely balatoni központjának fejlesztése – a FUTURE PLANS díjazott elismerésben részesült terve

2021.04.01. 08:33

Projektinfó

Keszthely balatoni központjának fejlesztése

URL:
FUTURE PLANS HUNGARY Kft

Tervezés éve:
2020

Stáblista

Vezető tervező:
Nádasdi Zoltán

Építész munkatárs:
Molnár Márta, Rieszné Horváth Eszter, Sóti Máté

Egyéb információ:
Tervpályázat – díjazott elismerés

Letölthető dokumentumok:

Januárban zárult a Keszthely és a Balaton kapcsolatára fókuszáló ötletpályázat, amelynek keretében a kiíró építészeti-tájépítészeti eszközökkel megfogalmazott javaslattételeket várt egy magas szintű vízparti szolgáltatást nyújtó, multifunkcionális együttes létesítésére vonatkozóan. A FUTURE PLANS díjazott pályaműve a természeti és az épített környezet elemeivel egyaránt összhangot keres. 

 

 

Évszázadok:

A XIX. század Keszthelyen a Festetics család évszázada volt. A század elején Festetics György lendítette meg az idő kerekét a kastély fejlesztésével, a Georgikon mintagazdaság és iskola megalapításával, a Helikon ünnepségek megrendezésével. A szabadságharc és az iparosítás környezeti pusztításai elkerülték a várost, mely idilli „kis magyar Weimar" maradt a század végéig. A kiegyezést követően a vasútépítés volt a fejlődés elkövetkező mérföldköve, mely végül 1888-ben a Buda – Nagykanizsa Déli Vasútról leágazó mellékágként érte el a várost.

A vasútállomáshoz kötődik a Balaton-part megnyitása az évszázad végére. Megépül a Sziget fürdő, a Hullám és a Balaton szállodák, a sétatér a Helikon park tengelyének kapcsolódóan. A Balaton-partot a helyi polgárság és szerény létszámú, kiváltságos turista-közönség a századfordulón kezdi birtokba venni szűk területen.

Ebben az időben a tó élővilága még jórészt érintetlen, a halfogások kimeríthetetlenül gazdagnak tűnntek, a partot sűrű nádas szegélyezi, amely a városi csapadékvizek természetes szűrője és gazdag élővilág otthona.

Még nincs számottevő motorizált közlekedés, általános a séta úgy is, mint a város minden pontját könnyen elérő közlekedési mód és mint kikapcsolódás is.

A XX. században Keszthely kimaradt a történelem fő sodrából. A két világháború között alakult ki a város máig ható turisztikai arculata, mely elsősorban az idősebb korosztálynak kínált kényelmes pihenési lehetőséget a Hévíz – Keszthely város páros gyógyfürdő-életérzésére alapozva.

A második világháborút követően a Balaton-partot széles tömegek veszik birtokba: kiépített hullámtörőként kialakított partvonal, strandok, kikötők, sportpályák létesülnek.

A nádasok jelentős megritkulása révén sérül azt ökológiai egyensúly.

A Balaton-partot vasút vágja el a várostól megbontva a Helikon park és a parti sétány természetes kapcsolatát. A parti funkciók parkolási igényét azok közvetlen közelében értékes területeken szolgálják ki.

Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS
2/5
Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS

A hatvanas-hetvenes évek jellemző alkotásai a Helikon szálló – az Ybl-díjas Tolnay Lajos műve – és az eredeti állapotában még stílustiszta modern bazársor. A Sziget fürdő tömegében a korábbival azonos, ám a hatvanas évek ízlésének megfelelő átépítést kap.

Az ezredfordulóhoz közeledve érzékelhető a környezet alakításban a monarchia korabeli világ felé való nosztalgikus visszafordulás, amelynek sikerült lenyomata a sétatér időtlen nyelvezetű kialakítása és a Sziget fürdő visszaépítése. Az üzletsor is átépül de a vegyes építészeti nyelven megszületett kiegészítés erősen megkérdőjelezhető. Időközben a strand területe és a Helikon szálló is leromlik, a szolgáltatások kínálata elavul.

A XXI. század a posztmodern útkeresés kora. Aktuális a jó adottságokkal bíró partszakasz értékének, vonzerejének növelése, a terület-felhasználás újragondolása rekreációs, ill. kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltató-funkciókkal.

Előtérbe kerülnek az ökológiai szempontok, ideje megtalálni az egyensúlyt a strandfunkciók működése és a nád rekultivációja között.

A cél a terület fejlesztése és átadása a zavartalan séta és a pihenés számára. A vasút kiváltása, a városközpont – Balaton-part közötti kapcsolat e sérülésének helyreállítása jelenleg még nem reális opció. Ez valószínűleg a jövő évszázad következő megújulásának feladata lesz.

A posztmodern időszak szellemiségére jellemző az összegzés, az idősíkok párhuzamos jelenléte. A tervezett beavatkozások építészeti nyelvükben időtlen minőséget teremtve kapcsolódjanak az elmúlt korok ma is érvényes elemeihez, azok szerves folytatásai legyenek. Ilyen referenciának tekintendők a Helikon szálló, a századfordulós ős-mag és az újrafogalmazott és új pozícióban megtartott modern üzletsor, melyek együttesét kiegészítve lesz a keszthelyi part meghatározó eleme az új strand a wellness központtal.

A Sziget strand szerethető, de alapterülete és befogadó képessége nagyon kicsi és jórészt a helyi kabin-bérlő közösség tekinti sajátjának. Ez a városra nagyon jellemző hagyományos mikroközösség már önmagában is egy védendő érték, így használata a széles vendégkör számára kialakított strandtól elválasztandó, viszont a nagy nyilvánosság számára az esti korzózó-időben megnyitható.

Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS
4/5
Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS

Bazársor és sétatér:

Az északi oldalon egy ék alakú sávot pihenőpark és közterületi használattal visszaadunk a sétatérnek. A kapcsolódó vízparti szakaszon nádas telepítését javasoljuk, a tó élővilágához való kapcsolódás szemléletváltásának céljával – köztérépítészeti eszközökkel megfogalmazott vízi sétánnyal. E helykijelölés által lehetséges a kiváltásra javasolt pavilonsor működésének fenntartása az új üzlethelyiségek elkészültéig, melyet birtokcserével le lehet bonyolítani. Indokolt továbbá a közelmúltban vízi játszótérré, energiatérré alakult zöldfelületek megváltozott funkcióját is itt pótolni.

Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS
5/5
Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS

Wellness szolgáltatások és a strand:

A tervezési program szerinti wellness központ helyének kijelölését meghatározza egyrészt a vízélmény biztosítása: a víz közelségére, a tó látványára fókuszáló telepítés. A parttól való 30m építési távolság 2000. évi CXII. törvény szerinti betartása alól a HÉSZ indokolt esetben felmentést adhat. A strandterület déli szeglete előnyös a nagyobb épülettömeg elhelyezésére, a fennmaradó egységes szabad tér átadható a strandfunkcióknak. Kedvező a déli helyzet a parkolóhelyek közelsége szempontjából is.

A jó adottságú Csík Ferenc sétány és a Csárda utca funkciói bővülése, rehabilitációja után illeszkedik egy a parti attrakciókat felfűző majdani gyalogos-kerékpáros zöldfelületi tengelybe.

Parkolók:

Optimális helyszín egy központi parkoló számára a pályázati kiírás javasolta felhagyott vágányzóna.

Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS
1/5
Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS

Építészeti koncepció:

A vízió feleleveníti az elbontandó bazársor hatvanas években frissnek számító pavilonos-átriumos jellegét, ez a fejlesztés szervesen folytatódik egy fedett-nyitott nyári üzemű szolgáltatóépület-sorban, aminek véges-végig napozó, kilátóterasza van és amiből kinő a négyévszakos használatú uszoda-wellness-étterem épület.

Bár a pályázatok bemutatása során ritka, hogy a pályázó vitába száll a bíráló bizottság véleményével, de mint számos zsűriben magam is bírálóként részt vevő és Keszthelyen huszonöt évet élt építész, azt kell mondjam, hogy a zsűri a terv lényegi üzenetét értette félre, amikor nem figyelt fel a Helikon szálló és tervezett wellness épület szoros összefüggésére.

Sánta Gábor

 

A bíráló bizottság véleménye:

A pályamű a valós tervezési feladatok közül néhányra érzékenyen reflektál, keres és ad is megoldásokat, ugyanakkor egyes elemeiben jelentősen eltávolodik a tervező által megfogalmazott koncepciótól.
A nádasok felületének növelése, a természet(esség) visszapótlása egy ökologikus szemléletet jelent, ám a tervezett épített elemek nem mindegyike illeszkedik ebbe a rend(szer)be.
A MÁV és a sportpálya birtokba vehető felületeivel kiegészített tervezési területtel jól gazdálkodik. A kialakított köztér-közpark, strand, ill. parkoló zónák alapterületi méretei egymáshoz viszonyítva arányosak, az egyes területegységeken belüli részletezettségbe viszont nem bonyolódik a terv.
A parkoló déli oldali nyúlványa kissé távol esik a terület súlypontjától, a vasút melletti területen talán koncentráltabban lehetett volna kialakítani ezt a blokkot, az Erzsébet-liget strand irányába való kiterjesztése így nagyvonalúbb lehetett volna. A tervezett park (liget) funkcióval való megtöltésére javaslatot nem ad, ezt a kérdést nyitva hagyja.
Szimpatikus gondolat a Balaton-part két emblematikus, a Monarchia korabeli szállodája körüli terek szellősségének növelése, a térfal nyitása a pavilonsor kifordításával, a köztér kiterjesztése, funkcionális gazdagítása, mely több pályaműnek is sajátja.
A két, nagyméretű épített elemet – pavilonsor és wellness épület – igyekszik egységbe fogni azzal, hogy a strandi kiszolgáló épületeket – büfék, öltözők és vizesblokkok – közös lapostetővel fedi. A strand hossztengelyébe tervezett elválasztó-összekötő épített „vonal" ugyanakkor nem képez vizuális gátat a város felőli oldalon elhelyezett funkciók vonatkozásában, az alatta lévő egységek kis mérete és csekély száma miatt megmarad a Balaton látványa. A strandon belüli funkciók elhelyezése, kidolgozottsága szintén nem túl részletes, viszont a kellően nagy zöldfelületen lehetőség adódhat azok helyes pozícióinak megtalálására.
A terv idegen eleme a wellness épületszárny, mely nyers tömegével, rideg anyaghasználatával és túlzó magasságával látványban szinte a Helikon szállodával konkurál és sajnálatosan túlnövi, elnyomja a Balaton és a Hullám szállókat. Ezen némiképp enyhít a megfelelő érzékenységgel és finomsággal a nádasba telepített kültéri szaunák javaslata.

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk