Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Kritika

Kalauz a budapesti fákhoz

1/10

A Kék Csillag együttes pózol 1969-ben a Nagy Fa előtt. Fotó: Fortepan

A tabáni Kőműves lépcső 1912-ben, jobbra ez az eperfa lóg ki az udvarból. Fotó: Fortepan

Átvészelt világháborúkat, a Vár műemléki rekonstrukcióját, ma is rendületlenül hajt.

Az eperfa története a tabáni tanösvény tábláján is olvasható.

Öreg akác a Lánchídnál.

Öreg akác a Lánchídnál.

Margitszigeti ősplatán.

Margitszigeti ősplatán.

?>
A Kék Csillag együttes pózol 1969-ben a Nagy Fa előtt. Fotó: Fortepan
?>
A tabáni Kőműves lépcső 1912-ben, jobbra ez az eperfa lóg ki az udvarból. Fotó: Fortepan
?>
Átvészelt világháborúkat, a Vár műemléki rekonstrukcióját, ma is rendületlenül hajt.
?>
?>
?>
Az eperfa története a tabáni tanösvény tábláján is olvasható.
?>
Öreg akác a Lánchídnál.
?>
Öreg akác a Lánchídnál.
?>
Margitszigeti ősplatán.
?>
Margitszigeti ősplatán.
1/10

A Kék Csillag együttes pózol 1969-ben a Nagy Fa előtt. Fotó: Fortepan

A tabáni Kőműves lépcső 1912-ben, jobbra ez az eperfa lóg ki az udvarból. Fotó: Fortepan

Átvészelt világháborúkat, a Vár műemléki rekonstrukcióját, ma is rendületlenül hajt.

Az eperfa története a tabáni tanösvény tábláján is olvasható.

Öreg akác a Lánchídnál.

Öreg akác a Lánchídnál.

Margitszigeti ősplatán.

Margitszigeti ősplatán.

Kalauz a budapesti fákhoz
Nézőpontok/Kritika

Kalauz a budapesti fákhoz

2019.11.28. 19:30

Cikkinfó

Szerzők:
Tálos Lőrinc

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Viczián Zsófia

Mit lehet írni egy fáról? Hogyan tud egy Budapesten ismert vagy kevésbé ismert, de más okból különleges fáit ismertető könyv érdekfeszítő lenni? Viczián Zsófia Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem című, gazdagon illusztrált könyve életrajz, bűntény nélküli krimi, turistakalauz és várostörténeti ismeretterjesztő egyszerre.

Lehet-e egy fának életrajza? De még mennyire! A Budapesti fák valóságos életrajzi kötet, amely – amennyiben az kideríthető – az ültetéstől napjainkig kíséri végig egy-egy fa sorsát, hogyan éltek azok túl két világháborút, a város növekedését, átépitését. Tudták péládul, hogy a margitszigeti narancseperfát talán maga József nádor ültette a saját kezével és megdőlt törzse az 1838-as, nagy pesti árvíz emlékét őrzi? Ilyen és más hasonló történetek derülnek ki 315 oldalon keresztül.

A kiadvány éppen ettől lesz érdekfeszítő és izgalmas, mint egy bűntény nélküli detektívtörténet, amelyben a kiszemelt fák múltja utáni nyomozás során titkok derülnek ki és mítoszok dőlnek meg. Gondolták volna, hogy a Gesztenyéskertnek nevet adó vadgesztenyefasor valójában a németvölgyi temető alaprajzát őrzi, mert eredetileg a parcellák között vezető sétányt határolta? A szerző a Budapest elgöregebb fája utáni nyomozása közben – hogy „ki a tettes" vagy, hogy rejtély marad-e mindörökre, az maradjon meglepetés az olvasók számára – detronizálja a közvélekedés szerint a címre jogosult öreg, már mankóira támaszkodó akácfát a Széchenyi téren. Ferenc József jól dokumentált koronázásakor még biztos nem állt jelenlegi helyén, az átültetés pedig korunk technikája – vagy önbecsapása.

Margitszigeti ősplatán.
9/10
Margitszigeti ősplatán.

Anya, és erről a fáról írtál már? – kérdezgetik gyermekei a szerzőt kirándulásaik alkalmával. Mint a könyv bemutatóján kiderült, az egyes fák kiszemelése, felkeresése nem csak szenvedélyévé vált a szerzőnek, de állandó családi programmá is. És miért ne követhetnénk ebben? A puhafedeles kiadvány borítóbelsőin térképek segítik, hogy magunk is felkereshessük a főszereplőket, a fejezetek elolvasása után úgy tekitve rájuk, mintha hírességek vagy régi ismerősök lennének. Ha városbéli lófrálásainknak szeretnénk célt adni, bátran vegyük kézbe a könyvet és úgy tervezzük meg az útvonalat.

Akár felkeressük az ismertetett fákat és helyszíneket, akár csak fotelben ülve olvassuk el a könyvet, abban biztosak lehetünk, hogy sokkal jobban megismerjük Budapestet, hiszen valójában egy szokatlan nézőpontból megírt várostörténeti ismeretterjesztő könyvet tartunk a kezünkben, amelyből megtudhatjuk, hogyan és miért hódítottak az eperfák Mária Terézia uralkodása alatt, de azt is, hogy mi történt Budapest legismertebb fantomfájával, amit mindenki keres, de senki nem talál, hiszen a Normafa a kötet egyetlen posztomusz hőse. Reméljük e könyv nem lesz forrása, egykor állt, már csak névről ismert fahírességek történetének megírásához.

TL

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.