Iskolakerülés – a podgoricai City Kvart iskola tervpályázatának I. díjas terve

Montenegró a magyar közéletben adriai nyaralóhelyeiről és festői hegyeiről ismert, építész körökben azonban egyre népszerűbbek a professzionálisan kiírt állami tervpályázatai is, amelyek közösségi létesítményekre várnak új, innovatív megoldásokat. Az elmúlt esztendő nyarán a Žaklina Nježić, Mirko Popović és Schrammel Zoltán DLA építészekből álló nemzetközi csapat sikerrel szerepelt egy zöldmezős elemi iskola megtervezésének versenyében, munkájukat a 116 beérkezett pályamű közül első díjra tartotta érdemesnek a szintén nemzetközi zsűri.

A program témája a főváros, Podgorica egyik rohamosan fejlődő kerületében, sokemeletes házak közötti telken létesítendő, 1200 tanulót kiszolgáló oktatási-nevelési együttes volt.

Alapgondolatunk egy nyitott középület lett, ami moduláris programmezőivel az egész telket lefedi és folyamatos interakcióra ösztönzi környezetét, nyitottságával képes vele együtt változni, fejlődni. Az oktatási rendszer zökkenőmentes átalakulását rugalmasan használható, biztonságos, átlátható terekkel gondoltuk elősegíteni, beleértve az iskolaudvar különbözőképpen berendezett zónáit is, amit a lehetőségek szerint megnyitottunk a környezet felé, hogy aktív részvételre ösztönözze a hozzátartozókat, a környéken lakókat, pozitív szinergiát teremtve az intézmény és a használói között.

A koncepció jelentősége a City Kvart városrész fejlesztési rendellenességeiben rejlik. Az ellenőrizetlen, nyereségorientált piaci logika szerint felépített új lakónegyed nélkülöz minden szociális, oktatási és művelődési infrastruktúrát, még a játszótereket is, így az iskolának egyszerre kell betöltenie többféle szerepet a környezetében, ezáltal a városrehabilitáció zászlóshajójává válik. Az 1200 tanulót kiszolgáló létesítmény nagy infrastruktúrája az oktatási idő után kultúrházzá, sportlétesítménnyé, játszótérré, találkozóhellyé tud válni külső és belső tereivel.

Pontosan a telek közepén egy hosszanti háromszintes szárnyat helyeztünk el, amely tantermekből és kiszolgáló helyiségekből áll, és a földszinten többfunkciós termekkel, tornatermekkel, társalgókkal, irodákkal egészül ki.

A földszintes tömböt záró zöldtetőn három különböző alapgeometriai formájú pavilon kapott helyet három speciális oktatási funkció számára, egy a zene és egyéb művészetek, egy a természettudományok, egy pedig a könyvtár céljára. Iskolai szünetben a pavilonok a zöldtetős terasszal együtt, önállóan használhatók gyermek rendezvények, workshopok, vagy egyéb szabadidős kulturális programok lebonyolítására. A játékos hangulatot élénk színek, csigalépcső, csúszdák, fénykupolák fokozzák, amit kiegészít egy pihenőháló is az átriumban. Az épület körül szabadtéri mozi, nagy játszótér, futópályák és botanikus kert várja az iskolásokat és a látogatókat egyaránt.

Az iskola megközelítését egy új utcával határos közös tér közbeiktatásával oldottuk meg, ahol a gyalogos mellett csillapított járműforgalom is megengedett, valamint 70 parkolóhely biztosítja a biztonságos érkezést és távozást, ami ma az iskolák egyik sarkalatos problémája. Az épület hosszában elnyúló aulatérbe több ponton is be lehet lépni, amit a rugalmas használat mellett a tanulók nagy száma is indokolt. Az északnyugati bejárati közös tér burkolata előregyártott, csiszolt betonlapokból áll, ezek között található két magas növényzettel beültetett, kör alakú zöld sziget. A kinevezett főbejárat a súlypontban található, míg egy harmadik az aulán kívül lehetővé teszi a térszint alatti tornatermi öltözőkhöz való közvetlen bejutást.

Az irodai, tanári helyiségek a két nagyobb aulabejárat között helyezkednek el, ezt a zónát a tornaterem légtere zárja le. A Montenegróban nem jellemző napközis helyiségek az aulában úsznak egy átriumra szervezve. A szigorúan vett iskolai tömb az aulával párhuzamos és mindhárom szintjén azonos kialakítású, a moduláris rendben úsztatott mellékhelyiségekkel és egykarú, széles lépcsőkkel, az ideális – délkeleti – irányba tájolt osztálytermekkel, valamint a közöttük elhelyezett előkészülő tanári szobákkal. Az első emeleten az aula felett, a már említett pavilonok és a zöldtetős terasz ad többletteret a tanulóknak, míg a második emelet közlekedőjéből a pavilonok tetején kialakított teraszra és tudományos helyiségbe lehet eljutni. Az alagsorban a nagy tornaterem mellett egy kisebbet is elhelyeztünk, valamint ide került a konyha és a műszaki kiszolgáló terület is.

A délkeleti udvar tekinthető a klasszikus iskolaudvarnak, háromsávos atlétikai futópályával, homokgödörrel és további szabad sportolásra alkalmas kisebb területekkel. Az udvar széleire magas, lombhullató növényzetet terveztünk, ami a jótékony árnyék mellett elválasztó zónát is képez az utca és az udvar között. Az északkeleti oldalon lévő botanikus kert alkalmas szabadtéri órák tartására, illetve egyfajta városi növénytermesztés elsajátítására is. Az itt termelt zöldségek, gyümölcsök elfogyasztása a tanulók kötődését erősítheti. Ugyanitt kis mobil pavilonok is elhelyezhetők a meghatározott modulban a karbantartás céljára. A kör alakú "napfák" a fenntartáshoz szükséges elektromos energia megtermelését biztosítják – szintén az itt folyó oktatáshoz kapcsolódóan.

Az épület körüli növényzettel a célunk a hagyományos funkcióján túl építészeti kohéziót teremteni a közterület, a térszint és a növényzettel szintén gazdagon beültetett teraszok között, hogy a tanulók élettere ne érjen véget a lezárt terek határainál, hanem fonódjon össze környezetével minél erősebben, interakcióra bíztatva használóit és látogatóit. A szintek között elhelyezett játékos csúszdák és lépcsők élén színe is ezeket a kapcsokat hivatott megjeleníteni tárgyszerűen.

Žaklina Nježić építész, a BME Építőművészeti Doktori Iskola hallgatója
Mirko Popovič építész, Ljubljana
Schrammel Zoltán DLA építész, a BME Építőművészeti Doktori Iskola oktatója

A zsűri a következő bírálatot adta a munkáról (kivonat):

Szerk.: Hulesch Máté