| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Design/Formatervezés

„Időt és fáradságot nem kímélve”

1/16

A Temahima kiállítás posztere. - fotó: Taku Satoh

Ringo sentei basami - Az almafa metszésére kifejlesztett olló teljes egészében kézzel készül. - fotó: Tom Vincent, Yu Yamanaka

Temahima kiállítás - fotó: Kovács Bence

Temahima kiállítás - fotó: Kovács Bence

Lakkozott rizstálkák - fotó: Kovács Bence

Búzalisztből nyert tiszta gluténből készült, sült-szárított tészta, amit levesfeltétként használnak - fotó: Kovács Bence

Árpacukorral ízesített dagashi sütemények - fotó: Kovács Bence

Rizslisztből készített, faszén fölött szárított, sós-édes rágcsálnivalók - fotó: Kovács Bence

Aizu kiri geta’ Császárfából (kiri) készített geta-szandál. - fotó: Kovács Bence

Mage wappa’ A Japán cédrusból (sugi) készült, kerek dobozban főtt rizst tartanak - fotó: Kovács Bence

Mage wappa’ dobozhoz használt, hajlított formák - fotó: Kovács Bence

Fagyasztva szárított daikon-retek - fotó: Yusuke Nishibe

‘Sugi oke taru’ A hagyományos fahordók is Japán cédrusból (sugi) készülnek - fotó: Yusuke Nishibe

Téli táj Tohoku hegyes vidékén - fotó: Yusuke Nishibe

Tohoku északi, hegyes vidékén ritkán süt ki hosszabb időre a nap, így a hosszú, fehér daikon-retket illatos gyümölcsfából rakott tűz fölött szárítják. - fotó: Yusuke Nishibe

?>
A Temahima kiállítás posztere. - fotó: Taku Satoh
?>
Ringo sentei basami - Az almafa metszésére kifejlesztett olló teljes egészében kézzel készül. - fotó: Tom Vincent, Yu Yamanaka
?>
Temahima kiállítás - fotó: Kovács Bence
?>
Temahima kiállítás - fotó: Kovács Bence
?>
Lakkozott rizstálkák - fotó: Kovács Bence
?>
Búzalisztből nyert tiszta gluténből készült, sült-szárított tészta, amit levesfeltétként használnak - fotó: Kovács Bence
?>
Árpacukorral ízesített dagashi sütemények - fotó: Kovács Bence
?>
Rizslisztből készített, faszén fölött szárított, sós-édes rágcsálnivalók - fotó: Kovács Bence
?>
Aizu kiri geta’ Császárfából (kiri) készített geta-szandál. - fotó: Kovács Bence
?>
Mage wappa’  A Japán cédrusból (sugi) készült, kerek dobozban főtt rizst tartanak - fotó: Kovács Bence
?>
Mage wappa’ dobozhoz használt, hajlított formák - fotó: Kovács Bence
?>
Fagyasztva szárított daikon-retek - fotó: Yusuke Nishibe
?>
‘Sugi oke taru’ A hagyományos fahordók is Japán cédrusból (sugi) készülnek - fotó: Yusuke Nishibe
?>
Téli táj Tohoku hegyes vidékén - fotó: Yusuke Nishibe
?>
Tohoku északi, hegyes vidékén ritkán süt ki hosszabb időre a nap, így a hosszú, fehér daikon-retket illatos gyümölcsfából rakott tűz fölött szárítják. - fotó: Yusuke Nishibe
?>
1/16

A Temahima kiállítás posztere. - fotó: Taku Satoh

Ringo sentei basami - Az almafa metszésére kifejlesztett olló teljes egészében kézzel készül. - fotó: Tom Vincent, Yu Yamanaka

Temahima kiállítás - fotó: Kovács Bence

Temahima kiállítás - fotó: Kovács Bence

Lakkozott rizstálkák - fotó: Kovács Bence

Búzalisztből nyert tiszta gluténből készült, sült-szárított tészta, amit levesfeltétként használnak - fotó: Kovács Bence

Árpacukorral ízesített dagashi sütemények - fotó: Kovács Bence

Rizslisztből készített, faszén fölött szárított, sós-édes rágcsálnivalók - fotó: Kovács Bence

Aizu kiri geta’ Császárfából (kiri) készített geta-szandál. - fotó: Kovács Bence

Mage wappa’ A Japán cédrusból (sugi) készült, kerek dobozban főtt rizst tartanak - fotó: Kovács Bence

Mage wappa’ dobozhoz használt, hajlított formák - fotó: Kovács Bence

Fagyasztva szárított daikon-retek - fotó: Yusuke Nishibe

‘Sugi oke taru’ A hagyományos fahordók is Japán cédrusból (sugi) készülnek - fotó: Yusuke Nishibe

Téli táj Tohoku hegyes vidékén - fotó: Yusuke Nishibe

Tohoku északi, hegyes vidékén ritkán süt ki hosszabb időre a nap, így a hosszú, fehér daikon-retket illatos gyümölcsfából rakott tűz fölött szárítják. - fotó: Yusuke Nishibe

„Időt és fáradságot nem kímélve”
Design/Formatervezés

„Időt és fáradságot nem kímélve”

2012.07.02. 11:01

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

Szerzők:
Várhelyi Judit

Földrajzi hely:
Tokió, Japán

Építészek, alkotók:
Taku Satoh, Naoto Fukasawa, Fumie Okumura, Noriko Kawakami

Vélemények:
2

„Tema, hima osimazu", azaz „időt és fáradságot nem kímélve" - ebből a szólásból ered a tokiói Design Sight galériában nemrég megnyílt kiállítás címe, amely a tavaly katasztrófa sújtotta Tohuku régió mindennapi használati tárgyait, mestereit és sajátos ízvilágát mutatja be, választ keresve arra a kérdésre, vajon a hagyományos szakértelem, az emberi kézügyesség és a fizikai munka hogyan fér meg a „japán csoda" csúcstechnológiája és tömegtermelése mellett. Várhelyi Judit beszámolója.

Köztudott, hogy Japán a világ harmadik legerősebb gazdasága (sokáig a második volt, de tavaly Kína leelőzte). A Sinkanszen-expressz, a szuperkompjuterek és Asimo-robot hazájában joggal várhatnánk el, hogy amerre járunk, a csúcstechnológia és a robotika széleskörű használatával találkozunk - így megdöbbenve figyeltem nemrég, ahogy egy kovács izzó vasdarabot emelt ki a tűzből és csupán szemmértékkel formálva-kalapálva azt, metszőollót készített belőle. Miért így? Biztosan van erre egy könnyebb és hatékonyabb módszer is! Mint kiderült, pontosan ezt a kérdést tette fel Naoto Fukasawa formatervező is, amikor a Temahima című kiállításhoz gyűjtötte az anyagot.

 

A Temahima kiállítás posztere. - fotó: Taku Satoh
1/16
A Temahima kiállítás posztere. - fotó: Taku Satoh

 

 

A 21-21 Design Sight galéria kiállítása Tohoku, a tavaly földrengés és szökőár által súlytott régió tárgykultúráját mutatja be, közel száz használati tárgyon és élelmiszeren, valamint fényképeken és dokumentumfilmeken keresztül. A kiállítás címe egy szólásmondásra utal: „tema, hima osimazu", vagyis időt és fáradságot nem kímélve, odaadóan dolgozni.

A kiállított tárgyak valóban így készültek - lassú, egyenletes tempóban, az évszakok ritmusához igazodva, precízen, kézzel. Tohoku lakói hagyományosan halászatból és mezőgazdaságból éltek - ezek aránya még ma is jelentős - és a hosszú, hideg telek alatt, amikor méteres hótakaró borította a földeket, a kézműves munka elfoglalta és egyben kiegészítő bevételhez juttatta a családokat. A túlélésért folytatott küzdelem kiolvasható a mindennapi, egyszerű használati tárgyakból és a helyi ételek ízéből is.

 

Ringo sentei basami - Az almafa metszésére kifejlesztett olló teljes egészében kézzel készül. - fotó: Tom Vincent, Yu Yamanaka
2/16
Ringo sentei basami - Az almafa metszésére kifejlesztett olló teljes egészében kézzel készül. - fotó: Tom Vincent, Yu Yamanaka

Temahima kiállítás - fotó: Kovács Bence
3/16
Temahima kiállítás - fotó: Kovács Bence

Temahima kiállítás - fotó: Kovács Bence
4/16
Temahima kiállítás - fotó: Kovács Bence

 

 

Az éhínség örökös veszélye, a szegénység és a felkészülés a párás, meleg nyárra - amikor könnyen romlik, penészedik minden -, a tartósítás különböző, ötletes módszereit eredményezte és egyben kialakította a régió egyedi ízvilágát is. Naoto Fukasawa installációja kiállítási tárggyá nemesíti az egyszerű élelmiszereket is: a vitrinekben füstölt halat, szárított zöldséget, gabonából készült cukorkát, savanyított erdei növényt látunk, a kísérő dokumentáció pedig részletesen leírja az egyes ételek készítési módját is.

A folyamatos, gondos munkára jó példa a „kori dofu", ami hús hiányában egész évben fontos fehérjeforrás. A szójatejből készült tofut hordozható faállványzatra kötözve felállítják az udvaron, ahol éjjel megfagy, majd felovasztják és lassan kiszárítják - ezt a folyamatot mindaddig ismétlik, a közel 50 kilós rácsokat fel-alá cipelve, amíg a tofu halványbarna és szivacsos nem lesz. Miért nem gyorsítják, gépesítik a folyamatot? Azért, mert a buborékok eloszlását, a textúrát és ezzel a megszokott ízt csak a lassú, gondos munka, a fagyos téli levegő biztosítja.

 

Lakkozott rizstálkák - fotó: Kovács Bence
5/16
Lakkozott rizstálkák - fotó: Kovács Bence

Búzalisztből nyert tiszta gluténből készült, sült-szárított tészta, amit levesfeltétként használnak - fotó: Kovács Bence
6/16
Búzalisztből nyert tiszta gluténből készült, sült-szárított tészta, amit levesfeltétként használnak - fotó: Kovács Bence

Árpacukorral ízesített dagashi sütemények - fotó: Kovács Bence
7/16
Árpacukorral ízesített dagashi sütemények - fotó: Kovács Bence

 

 

A kurátorok szándékosan nem a híres mesterek kézműves remekeit, hanem a mindennapokban használt, anonim tárgyakat keresték. Ezek közül hetet a dokumentumfilmek „nevesítenek".  A tél közepén készült, gyönyörű felvételeken nyugodt, mosolygós, békét és harmóniát sugárzó arcokat látunk - csevegve dolgozó asszonyok csoportját, akik rizsgombócot csomagolnak bambuszlevélbe, vagy egyedül, csendben, elmélyülten dolgozó kosárfonómestert, aki az anyaggal folytatott párbeszéd közben szintén nem tűnik magányosnak. Ez a tudás azonban már északon is kiveszőben van, mivel a legtöbb mester már elmúlt hatvan éves és nehezen találnak tanítványokra. A tavaly márciusi katasztrófa rámutatott a technika határaira és ezzel egyfajta önvizsgálatot indított el, megkérdőjelezve a háborút követő, erőltetett iramú gazdasági fejlődést, a „japán csoda" társadalmi árát. Taku Satoh grafikus, a kiállítás egyik kurátora ezt így fogalmazta meg: „a városi életformára jellemző ‘kényelem’ észrevétlenül függőségbe von minket és tulajdonképpen a fizikai erőfeszítés megszűnését jelenti."

 

Rizslisztből készített, faszén fölött szárított, sós-édes rágcsálnivalók - fotó: Kovács Bence
8/16
Rizslisztből készített, faszén fölött szárított, sós-édes rágcsálnivalók - fotó: Kovács Bence

Aizu kiri geta’ Császárfából (kiri) készített geta-szandál. - fotó: Kovács Bence
9/16
Aizu kiri geta’ Császárfából (kiri) készített geta-szandál. - fotó: Kovács Bence

Mage wappa’  A Japán cédrusból (sugi) készült, kerek dobozban főtt rizst tartanak - fotó: Kovács Bence
10/16
Mage wappa’ A Japán cédrusból (sugi) készült, kerek dobozban főtt rizst tartanak - fotó: Kovács Bence

Mage wappa’ dobozhoz használt, hajlított formák - fotó: Kovács Bence
11/16
Mage wappa’ dobozhoz használt, hajlított formák - fotó: Kovács Bence

Fagyasztva szárított daikon-retek - fotó: Yusuke Nishibe
12/16
Fagyasztva szárított daikon-retek - fotó: Yusuke Nishibe

‘Sugi oke taru’ A hagyományos fahordók is Japán cédrusból (sugi) készülnek - fotó: Yusuke Nishibe
13/16
‘Sugi oke taru’ A hagyományos fahordók is Japán cédrusból (sugi) készülnek - fotó: Yusuke Nishibe

Téli táj Tohoku hegyes vidékén - fotó: Yusuke Nishibe
14/16
Téli táj Tohoku hegyes vidékén - fotó: Yusuke Nishibe

Tohoku északi, hegyes vidékén ritkán süt ki hosszabb időre a nap, így a hosszú, fehér daikon-retket illatos gyümölcsfából rakott tűz fölött szárítják. - fotó: Yusuke Nishibe
15/16
Tohoku északi, hegyes vidékén ritkán süt ki hosszabb időre a nap, így a hosszú, fehér daikon-retket illatos gyümölcsfából rakott tűz fölött szárítják. - fotó: Yusuke Nishibe

 

 

A kiállításon látható tárgyalkotás egyfajta „slow design", ami nem tűri meg a „csalást"; itt nem szabad kihagyni egy lépést sem a kényelem vagy a gazdaságosság kedvéért. A kurátorok véleménye szerint a válasz Naoto Fukasawa eredeti kérdésre az, hogy az emberi kéz és a fizikai munka használata, a gyengéd erő alkalmazása és a természethez igazodó ritmus nem alacsonyabbrendű korunk tömegtermelésénél, hanem egy lehetséges kivezető út az onnan eredő problémákra. Hogy ez árkádiánus utópia-e vagy pedig valós alternatíva, ítélje meg ki-ki kedve szerint, de a meggondolás eredménye bizonyára nem befolyásolja majd a tárgyak és a mögöttük rejlő emberi történetek szépségét.

A kiállítás 2012. augusztus 26-áig látható a 21_21 Design Sight galériában, Tokióban.

Várhelyi Judit


További fényképek találhatók a kurátorok útinaplójában:

Fagyasztva szárított retek Minami-Aizu városkából

Olcsó édesség Sendaiból

Almafa metszőolló Tsugaruból

Nanako lakktárgyak Tsugaruból

Kurátorok: Taku Satoh, Naoto Fukasawa, Fumie Okumura, Noriko Kawakami
Dokumentumfilm: Tom Vincent, Yu Yamanaka
Fényképek: Yusuke Nishibe, Kovács Bence
A kiállítás grafikai terve: Taku Satoh
Installáció terve: Naoto Fukasawa

 

 

 

Vélemények (2)
mB
2012.07.02.
11:51
peter.garai
2012.07.04.
08:04

@mB: köszönjük az észrevételt, javítottuk!

GP

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.