| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Kis szerkezetek nagyvonalú megoldásokkal -hét különleges hazai gyalogoshíd

1/21

A Kis-Balaton egyetlen szigetére vezet a Kányavári-híd, amely 1983-ban a rétegelt, ragasztott faszerkezet első hazai alkalmazásainak egyike volt. 2006-ban teljes felújítást kapott.

A 3x25 méteres nyílású, 80 méteres összhosszúságú híd tervezője rendhagyó módon nem híd hídépítési szakember, hanem a Zalai erdőgazdaság erdőmérnöke, Varga Gellért volt. Alapanyagát is zalai fából, a csurgói fűrészüzemben dolgozták fel és ragasztották.

A szabályos félkör szelvényű ívek erőtani szempontból ugyan kedvezőtlenebbek az ideális harmadfokú parabola formánál, a víztükörben három teljes körré összeálló látképével a híd mégis méltán válhatott a Kis-Balaton egyik jelképévé.

A Nagykanizsai csónakázótó látványossága a lebegő híd. Az 1992-ben épült szerkezet a korábban itt álló fahidat idéző, függesztőművet formázó díszítést kapott, azonban közelről látszik, hogy valójában alátámasztás nélkül íveli át a 32 méteres nyílást

A valószínűtlenül lapos szerkezet titka a jóval nagyobb, többnyire vasúti hidakra jellemző felépítés. A keresztmetszet alsó, húzott övében acél I szelvényű tartóbetétek, míg a felső, nyomott övben vastag vasbeton pályalemez viseli a terhelést.

A legutóbb 2007-ben felújított szerkezet a tó parkosított szigetét köti össze a parttal.

Gyula központjában, az Élővíz-csatornát keresztező postaúton 1816 óta áll a pompás Kapus-híd, amelynek 12 méteres nyílásai a legnagyobb téglaboltozatok hazánkban. Négy sarkán egykori vámszedőházak állnak.

A hidat a 19. század végén, fából, majd vasbetonból készült konzolokkal szélesítették, a 2006-2009 közti felújítása során azonban visszakapta az eredetihez hasonló, téglából épült mellvédfalait.

Míg a hagyományos boltozatok közül a Kapus-híd, addig a faszerkezetek közt a polgári autópálya lehajtó 2007-re elkészült hídja viszi a hazai stafétát, 35 méteres fesztávolságával.

Dr. Medved Gábor főmérnök, és Szabó Lajos statikus tervezők az egykori erdélyi fedett fahidak mintájára szerkesztették az építményt. A tető belsejét Kertai Zalán magyar történelmi vonatkozású festményei díszítik.

Statikailag a szerkezet egy ma már ritkaságnak számító, három csuklós ív. A korai vasbeton ívekre jellemző elrendezésben a főtartó nem csak a támaszoknál, de középen sem vesz fel hajlítóerőt. A híd nagyobb csomópontjai horganyzott acélból készültek.

Az autópálya csomóponti ágai közé épült M3 Archeopark nevű skanzen néhány év után bezárt, így ma a hozzá vezető út, és annak hídja is kihasználatlan, de egyenlőre jó állapotban van.

A Váchoz közeli Naszály-hegy oldalában kanyargó Gyadai-tanösvény több kisebb völgyet kereszetez. A legnehezebben járható mélység keresztezéséhez 2008-ra épült meg az egyedi függőhíd, amelyen ma már az országos kéktúra útvonala is átvezet.

A 23 méter hosszú híd függesztő sodronyait a jól terhelhető sziklás talaj fölött horgonyozták ki. Az építkezést Vác városa mellett a hegyen hatalmas kőbányát működtető Duna-Dráva Cement Kft. finanszírozta.

A híd hét centiméter vastag tölgyfa pallói nem kapcsolódnak sem merevítőtartóhoz, sem oldalsó feszítő kábelekhez, így a szerkezet kilengése érezhető, sőt látható is.

A paksi atomerőmű parkolójának szélén áll hazánk talán legkisebb ívhídja. Olyan szerkezet tehát, ahol az íves főtartók nem csak díszek, valóban az azokat terhelő, hosszirányú nyomás a szerkezet meghatározó igénybevétele, a pályalemez hajlítása helyett.

A híd 2003-ban épült, a Csepelterv Bau & Installateur Kft. tervei szerint. A két és fél méter magas, középen keresztkötéssel összekapcsolt ívek fesztávolsága 14,2 méter.

A két méter szélességű híd látványossága az expandált acéllapokból álló, áttetsző pályalemez.

A Pécsi Zsolnay-negyed jelképe a terület két részét összekapcsoló gyalogoshíd, amely 2010 óta ível át a 6-os főúton. Építész tervezője a kulturális negyedért is felelős Herczeg László.

A vékony acél zártszelvényekből álló főtartót több száz csomópont fogja össze, összesen négy síkráccsá, amelynek formáját a főtartók közti felső keresztkötés is követi.

A 25 méteres nyílású, összesen 45 méter hosszú acél szerkezet tömege alig 29 tonna. A helyszíni összeállítása után egy darabban emelték a helyére, ezután kapta meg edzett üveg korlátjait és szerelvényeit.

?>
A Kis-Balaton egyetlen szigetére vezet a Kányavári-híd, amely 1983-ban a rétegelt, ragasztott faszerkezet első hazai alkalmazásainak egyike volt. 2006-ban teljes felújítást kapott.
?>
A 3x25 méteres nyílású, 80 méteres összhosszúságú híd tervezője rendhagyó módon nem híd hídépítési szakember, hanem a Zalai erdőgazdaság erdőmérnöke, Varga Gellért volt. Alapanyagát is zalai fából, a csurgói fűrészüzemben dolgozták fel és ragasztották.
?>
A  szabályos félkör szelvényű ívek erőtani szempontból ugyan kedvezőtlenebbek az ideális harmadfokú parabola formánál, a víztükörben három teljes körré összeálló látképével a híd mégis méltán válhatott a Kis-Balaton egyik jelképévé.
?>
A Nagykanizsai csónakázótó látványossága a lebegő híd. Az 1992-ben épült szerkezet a korábban itt álló fahidat idéző, függesztőművet formázó díszítést kapott, azonban közelről látszik, hogy valójában alátámasztás nélkül íveli át a 32 méteres nyílást
?>
A valószínűtlenül lapos szerkezet titka a jóval nagyobb, többnyire vasúti hidakra jellemző felépítés. A keresztmetszet alsó, húzott övében acél I szelvényű tartóbetétek, míg a felső, nyomott övben vastag vasbeton pályalemez viseli a terhelést.
?>
A legutóbb 2007-ben felújított szerkezet a tó parkosított szigetét köti össze a parttal.
?>
Gyula központjában, az Élővíz-csatornát keresztező postaúton 1816 óta áll a pompás Kapus-híd, amelynek 12 méteres nyílásai a legnagyobb téglaboltozatok hazánkban. Négy sarkán egykori vámszedőházak állnak.
?>
A hidat a 19. század végén, fából, majd vasbetonból készült konzolokkal szélesítették, a 2006-2009 közti felújítása során azonban visszakapta az eredetihez hasonló, téglából épült mellvédfalait.
?>
Míg a hagyományos boltozatok közül a Kapus-híd, addig a faszerkezetek közt a polgári autópálya lehajtó 2007-re elkészült hídja viszi a hazai stafétát, 35 méteres fesztávolságával.
?>
Dr. Medved Gábor főmérnök, és Szabó Lajos statikus tervezők az egykori erdélyi fedett fahidak mintájára szerkesztették az építményt. A tető belsejét Kertai Zalán magyar történelmi vonatkozású festményei díszítik.
?>
Statikailag a szerkezet egy ma már ritkaságnak számító, három csuklós ív. A korai vasbeton ívekre jellemző elrendezésben a főtartó nem csak a támaszoknál, de középen sem vesz fel hajlítóerőt. A híd nagyobb csomópontjai horganyzott acélból készültek.
?>
Az autópálya csomóponti ágai közé épült M3 Archeopark nevű skanzen néhány év után bezárt, így ma a hozzá vezető út, és annak hídja is kihasználatlan, de egyenlőre jó állapotban van.
?>
A Váchoz közeli Naszály-hegy oldalában kanyargó Gyadai-tanösvény több kisebb völgyet kereszetez. A legnehezebben járható mélység keresztezéséhez 2008-ra épült meg az egyedi függőhíd, amelyen ma már az országos kéktúra útvonala is átvezet.
?>
A 23 méter hosszú híd függesztő sodronyait a jól terhelhető sziklás talaj fölött horgonyozták ki.  Az építkezést Vác városa mellett a hegyen hatalmas kőbányát működtető Duna-Dráva Cement Kft. finanszírozta.
?>
A híd hét centiméter vastag tölgyfa pallói nem kapcsolódnak sem merevítőtartóhoz, sem oldalsó feszítő kábelekhez, így a szerkezet kilengése érezhető, sőt látható is.
?>
A paksi atomerőmű parkolójának szélén áll hazánk talán legkisebb ívhídja. Olyan szerkezet tehát, ahol az íves főtartók nem csak díszek, valóban az azokat terhelő, hosszirányú nyomás a szerkezet meghatározó igénybevétele, a pályalemez hajlítása helyett.
?>
A híd 2003-ban épült, a Csepelterv Bau & Installateur Kft. tervei szerint. A két és fél méter magas, középen  keresztkötéssel összekapcsolt ívek fesztávolsága 14,2 méter.
?>
A két méter szélességű híd látványossága az expandált acéllapokból álló, áttetsző pályalemez.
?>
A Pécsi Zsolnay-negyed jelképe a terület két részét összekapcsoló gyalogoshíd, amely 2010 óta ível át a 6-os főúton. Építész tervezője a kulturális negyedért is felelős Herczeg László.
?>
A vékony acél zártszelvényekből álló főtartót több száz csomópont fogja össze, összesen négy síkráccsá, amelynek formáját a főtartók közti felső keresztkötés is követi.
?>
A 25 méteres nyílású, összesen 45 méter hosszú acél szerkezet tömege alig 29 tonna. A helyszíni összeállítása után egy darabban emelték a helyére, ezután kapta meg edzett üveg korlátjait és szerelvényeit.
1/21

A Kis-Balaton egyetlen szigetére vezet a Kányavári-híd, amely 1983-ban a rétegelt, ragasztott faszerkezet első hazai alkalmazásainak egyike volt. 2006-ban teljes felújítást kapott.

A 3x25 méteres nyílású, 80 méteres összhosszúságú híd tervezője rendhagyó módon nem híd hídépítési szakember, hanem a Zalai erdőgazdaság erdőmérnöke, Varga Gellért volt. Alapanyagát is zalai fából, a csurgói fűrészüzemben dolgozták fel és ragasztották.

A szabályos félkör szelvényű ívek erőtani szempontból ugyan kedvezőtlenebbek az ideális harmadfokú parabola formánál, a víztükörben három teljes körré összeálló látképével a híd mégis méltán válhatott a Kis-Balaton egyik jelképévé.

A Nagykanizsai csónakázótó látványossága a lebegő híd. Az 1992-ben épült szerkezet a korábban itt álló fahidat idéző, függesztőművet formázó díszítést kapott, azonban közelről látszik, hogy valójában alátámasztás nélkül íveli át a 32 méteres nyílást

A valószínűtlenül lapos szerkezet titka a jóval nagyobb, többnyire vasúti hidakra jellemző felépítés. A keresztmetszet alsó, húzott övében acél I szelvényű tartóbetétek, míg a felső, nyomott övben vastag vasbeton pályalemez viseli a terhelést.

A legutóbb 2007-ben felújított szerkezet a tó parkosított szigetét köti össze a parttal.

Gyula központjában, az Élővíz-csatornát keresztező postaúton 1816 óta áll a pompás Kapus-híd, amelynek 12 méteres nyílásai a legnagyobb téglaboltozatok hazánkban. Négy sarkán egykori vámszedőházak állnak.

A hidat a 19. század végén, fából, majd vasbetonból készült konzolokkal szélesítették, a 2006-2009 közti felújítása során azonban visszakapta az eredetihez hasonló, téglából épült mellvédfalait.

Míg a hagyományos boltozatok közül a Kapus-híd, addig a faszerkezetek közt a polgári autópálya lehajtó 2007-re elkészült hídja viszi a hazai stafétát, 35 méteres fesztávolságával.

Dr. Medved Gábor főmérnök, és Szabó Lajos statikus tervezők az egykori erdélyi fedett fahidak mintájára szerkesztették az építményt. A tető belsejét Kertai Zalán magyar történelmi vonatkozású festményei díszítik.

Statikailag a szerkezet egy ma már ritkaságnak számító, három csuklós ív. A korai vasbeton ívekre jellemző elrendezésben a főtartó nem csak a támaszoknál, de középen sem vesz fel hajlítóerőt. A híd nagyobb csomópontjai horganyzott acélból készültek.

Az autópálya csomóponti ágai közé épült M3 Archeopark nevű skanzen néhány év után bezárt, így ma a hozzá vezető út, és annak hídja is kihasználatlan, de egyenlőre jó állapotban van.

A Váchoz közeli Naszály-hegy oldalában kanyargó Gyadai-tanösvény több kisebb völgyet kereszetez. A legnehezebben járható mélység keresztezéséhez 2008-ra épült meg az egyedi függőhíd, amelyen ma már az országos kéktúra útvonala is átvezet.

A 23 méter hosszú híd függesztő sodronyait a jól terhelhető sziklás talaj fölött horgonyozták ki. Az építkezést Vác városa mellett a hegyen hatalmas kőbányát működtető Duna-Dráva Cement Kft. finanszírozta.

A híd hét centiméter vastag tölgyfa pallói nem kapcsolódnak sem merevítőtartóhoz, sem oldalsó feszítő kábelekhez, így a szerkezet kilengése érezhető, sőt látható is.

A paksi atomerőmű parkolójának szélén áll hazánk talán legkisebb ívhídja. Olyan szerkezet tehát, ahol az íves főtartók nem csak díszek, valóban az azokat terhelő, hosszirányú nyomás a szerkezet meghatározó igénybevétele, a pályalemez hajlítása helyett.

A híd 2003-ban épült, a Csepelterv Bau & Installateur Kft. tervei szerint. A két és fél méter magas, középen keresztkötéssel összekapcsolt ívek fesztávolsága 14,2 méter.

A két méter szélességű híd látványossága az expandált acéllapokból álló, áttetsző pályalemez.

A Pécsi Zsolnay-negyed jelképe a terület két részét összekapcsoló gyalogoshíd, amely 2010 óta ível át a 6-os főúton. Építész tervezője a kulturális negyedért is felelős Herczeg László.

A vékony acél zártszelvényekből álló főtartót több száz csomópont fogja össze, összesen négy síkráccsá, amelynek formáját a főtartók közti felső keresztkötés is követi.

A 25 méteres nyílású, összesen 45 méter hosszú acél szerkezet tömege alig 29 tonna. A helyszíni összeállítása után egy darabban emelték a helyére, ezután kapta meg edzett üveg korlátjait és szerelvényeit.

Nézőpontok/Vélemény

Kis szerkezetek nagyvonalú megoldásokkal -hét különleges hazai gyalogoshíd

2021.10.16. 13:50
1/21

A Kis-Balaton egyetlen szigetére vezet a Kányavári-híd, amely 1983-ban a rétegelt, ragasztott faszerkezet első hazai alkalmazásainak egyike volt. 2006-ban teljes felújítást kapott.

A 3x25 méteres nyílású, 80 méteres összhosszúságú híd tervezője rendhagyó módon nem híd hídépítési szakember, hanem a Zalai erdőgazdaság erdőmérnöke, Varga Gellért volt. Alapanyagát is zalai fából, a csurgói fűrészüzemben dolgozták fel és ragasztották.

A szabályos félkör szelvényű ívek erőtani szempontból ugyan kedvezőtlenebbek az ideális harmadfokú parabola formánál, a víztükörben három teljes körré összeálló látképével a híd mégis méltán válhatott a Kis-Balaton egyik jelképévé.

A Nagykanizsai csónakázótó látványossága a lebegő híd. Az 1992-ben épült szerkezet a korábban itt álló fahidat idéző, függesztőművet formázó díszítést kapott, azonban közelről látszik, hogy valójában alátámasztás nélkül íveli át a 32 méteres nyílást

A valószínűtlenül lapos szerkezet titka a jóval nagyobb, többnyire vasúti hidakra jellemző felépítés. A keresztmetszet alsó, húzott övében acél I szelvényű tartóbetétek, míg a felső, nyomott övben vastag vasbeton pályalemez viseli a terhelést.

A legutóbb 2007-ben felújított szerkezet a tó parkosított szigetét köti össze a parttal.

Gyula központjában, az Élővíz-csatornát keresztező postaúton 1816 óta áll a pompás Kapus-híd, amelynek 12 méteres nyílásai a legnagyobb téglaboltozatok hazánkban. Négy sarkán egykori vámszedőházak állnak.

A hidat a 19. század végén, fából, majd vasbetonból készült konzolokkal szélesítették, a 2006-2009 közti felújítása során azonban visszakapta az eredetihez hasonló, téglából épült mellvédfalait.

Míg a hagyományos boltozatok közül a Kapus-híd, addig a faszerkezetek közt a polgári autópálya lehajtó 2007-re elkészült hídja viszi a hazai stafétát, 35 méteres fesztávolságával.

Dr. Medved Gábor főmérnök, és Szabó Lajos statikus tervezők az egykori erdélyi fedett fahidak mintájára szerkesztették az építményt. A tető belsejét Kertai Zalán magyar történelmi vonatkozású festményei díszítik.

Statikailag a szerkezet egy ma már ritkaságnak számító, három csuklós ív. A korai vasbeton ívekre jellemző elrendezésben a főtartó nem csak a támaszoknál, de középen sem vesz fel hajlítóerőt. A híd nagyobb csomópontjai horganyzott acélból készültek.

Az autópálya csomóponti ágai közé épült M3 Archeopark nevű skanzen néhány év után bezárt, így ma a hozzá vezető út, és annak hídja is kihasználatlan, de egyenlőre jó állapotban van.

A Váchoz közeli Naszály-hegy oldalában kanyargó Gyadai-tanösvény több kisebb völgyet kereszetez. A legnehezebben járható mélység keresztezéséhez 2008-ra épült meg az egyedi függőhíd, amelyen ma már az országos kéktúra útvonala is átvezet.

A 23 méter hosszú híd függesztő sodronyait a jól terhelhető sziklás talaj fölött horgonyozták ki. Az építkezést Vác városa mellett a hegyen hatalmas kőbányát működtető Duna-Dráva Cement Kft. finanszírozta.

A híd hét centiméter vastag tölgyfa pallói nem kapcsolódnak sem merevítőtartóhoz, sem oldalsó feszítő kábelekhez, így a szerkezet kilengése érezhető, sőt látható is.

A paksi atomerőmű parkolójának szélén áll hazánk talán legkisebb ívhídja. Olyan szerkezet tehát, ahol az íves főtartók nem csak díszek, valóban az azokat terhelő, hosszirányú nyomás a szerkezet meghatározó igénybevétele, a pályalemez hajlítása helyett.

A híd 2003-ban épült, a Csepelterv Bau & Installateur Kft. tervei szerint. A két és fél méter magas, középen keresztkötéssel összekapcsolt ívek fesztávolsága 14,2 méter.

A két méter szélességű híd látványossága az expandált acéllapokból álló, áttetsző pályalemez.

A Pécsi Zsolnay-negyed jelképe a terület két részét összekapcsoló gyalogoshíd, amely 2010 óta ível át a 6-os főúton. Építész tervezője a kulturális negyedért is felelős Herczeg László.

A vékony acél zártszelvényekből álló főtartót több száz csomópont fogja össze, összesen négy síkráccsá, amelynek formáját a főtartók közti felső keresztkötés is követi.

A 25 méteres nyílású, összesen 45 méter hosszú acél szerkezet tömege alig 29 tonna. A helyszíni összeállítása után egy darabban emelték a helyére, ezután kapta meg edzett üveg korlátjait és szerelvényeit.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.