Nézőpontok/Vélemény
1/15
Miskolc főutcáján, meghatározó helyen áll a Nemzeti Színház klasszicista főépülete, azonban hozzá képest kissé elrejtve, árkádok alatt érkezve találni az 1990-es években készült új szárnyát.
A egykori apró belső park helyén, annak nagy részét megtartva tervezett új épülettömböt, irodákat és színészlakásokat a sokoldalú Bodonyi Csaba, akinek a megye számos más modern épülete is köszönhető.
Az épületek több ütemben készültek el 1991 és 2005 között.
A budapesti belváros egyik utolsó, rendezetlen piacterének a Lehel tér adott otthont. 2002-re itt épült fel az új Lehel csarnok, amelynek merész megjelenése megdöbbentette a publikumot.
A Rajk László által tervezett épület a piac igényeinek alapos felmérésével készült, alsó szintjein az elárusítóhelyekkel, felül parkolóval. Különleges formavilága ma is megosztó.
A belül is tucatnyi színnel játszó középület egyik, hazai viszonyok közt talán ritka jellemzője, hogy a nagyobb mélységű karbantartása, kisebb felújításai is folyamatosan zajlanak, így 20 év után is újszerű állapotban van.
A belváros másik oldalán, Józsefváros leginkább elmaradott kapujában épült fel az ezredforduló éveiben a környék egyik legnagyobb léptékű ingatlanfejlesztése, a tíz épületből álló Orczy Fórum.
A kerek formák sorából építkező, téglákkal burkolt épületegyüttes talán leglátványosabb tagja a 2003-ra elkészült Csobánc Udvar.
A Kévés György által tervezett épületek mára a városrész meghatározó elemei lettek.
A főváros déli részén áll az 1996-ra tervezett, de elmaradt világkiállítás három megvalósult építménye. Közülük a legkalandosabb sorsa a sportcsarnoknak volt, amely 84 darab, gúla alakú felülvilágítójáról kapta a Tüskecsarnok nevet.
A csarnok melletti spotcentrum tetején, és néhány közeli, külső épületgépészeti berendezésen is folytatódik a gúlák sora. A Lázár Antal és Magyar Péter tervezte karakteres épületegyüttes 18 év után, 2014-re készült el teljesen.
Szintén a világkiállításhoz kapcsolódva készült el a Rákóczi híd. A híd acél gerenda főtartóját látványos függesztőművek merevítik, amik egyben a világítás tartóoszlopai is.
A szerkezeti kialakítást Sigrai Tibor hídmérnök, míg az építészeti terveket Dévényi Sándor készítette.
A paksi Energetikai Szakközépiskola épülettömbje 1985-re készült el. A kilencvenes évektől a futónövények nagy felületen elrejtették a város elől, ezek tíz évvel ezelőtti elávolítása után a helyiek számára is szinte új épületként jelent meg.
Tokaj szélén áll Bán Ferenc építész saját nyaralója, ami ugyan nem bővelkedik élénk színekben, de az ezredforduló építészetének egyik különleges alkotása.
