Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épülettervek/Lakóépület

Három vonal két pont ház | Egy vonal ház | Ház 140 sarokkal

1/26

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

?>
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.

Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
?>
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.

Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
?>
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.

Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
?>
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.

Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
?>
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.

Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
?>
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.

Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
?>
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.

Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
?>
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.

Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
?>
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.

Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
?>
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.

Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
?>
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.

Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
?>
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.

Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
?>
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.

Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
?>
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.

Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
?>
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.

Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
?>
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.

Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
1/26

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Épülettervek/Lakóépület

Három vonal két pont ház | Egy vonal ház | Ház 140 sarokkal

2025.06.06. 10:55
1/26

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Cikkinfó

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Paradigma Ariadné

Helytelen Házak / No Place Houses

URL:
Paradigma Ariadné

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.