Nézőpontok/Tanulmány

Freund Vilmos, a budapesti kórházépítész

1/7

Siketnémák Intézete. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

?>
Siketnémák Intézete. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
?>
Siketnémák Intézete. Jeney András fotója, 2015.
?>
Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai Kórház, Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
?>
Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai Kórháza. Alaprajzok. Forrás: Építő Ipar, 1890., 6. szám
?>
Ferenc József Kereskedelmi Kórház, Belgyógyászat. Forrás: gallery.hungaricana.hu, BudapestGyujtemeny
?>
Ferenc József Kereskedelmi Kórház, mai részlet. Jeney András fotója, 2015.
?>
Bródy Adél Gyermekkórház. Homlokzatok. Egykorú képeslap, museumcafe.reblog.hu
1/7

Siketnémák Intézete. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Freund Vilmos, a budapesti kórházépítész
Nézőpontok/Tanulmány

Freund Vilmos, a budapesti kórházépítész

2022.04.23. 09:15

Cikkinfó

Szerzők:
Jeney András

Építészek, alkotók:
Freund Vilmos

Címkék:
egészségügy, örökség

Vélemények:
1

Freund Vilmos építész számos műfajban alkotott maradandót és teremtett műemlékeket napjaink Budapestjének: hat egészségügyi és szociális épületegyüttes tervezője is volt eredetileg, melyből ma már csak kettő tölt be kórházi rendeltetést. A Monarchia korabeli "kórházépítészről" Jeney András művészettörténész tanulmányát közöljük.

Freund Vilmos (1846-1920) a Monarchia korabeli Budapest egyik igen kiemelkedő és igen termékeny építőművésze. Sok építészeti műfajban alkotott, legnagyobb számban bérházak fűződnek a nevéhez, de kiemelkedő a kórházépítő munkássága is.1

Nemzetközileg a 19. század első felében kezdték el a kórházakat városszéli szabad területekre telepíteni. Úgy gondolták, a betegségek fertőzött levegő útján terjednek, vagyis a gyógyulás fontos előfeltétele a tiszta levegő és a napfény. Így elkezdtek pavilonrendszerben, tehát nagy területeken, geometrikus tengelyek mentén egy-egy kórra specializált kórházakat emelni. Külön épületekbe telepítették a kiszolgáló létesítményeket (halottasház, mosoda) is. A pavilonok ihletői az ideiglenes anyagból készült, kevés beteg befogadására szánt, könnyen szellőztethető barakkok voltak: ezeket először háborúk idején alkalmazták, például az 1853–1856-os krími háború során.2 Ekkoriban keltett nagy nemzetközi feltűnést a brit ápolószakma megreformálója, Florence Nightingale, aki a brit barakkokban 42-ről 2 százalékra redukálta a halálozási arányt. Az 1850-es és 1860-as évektől Pasteur és Lister felfedezései megkérdőjelezték a korábbi, a kórságok terjedéséért a fertőzött levegőt hibáztató álláspontot. Felismerték, hogy a sebek steril kezelése az elsődlegesen szükséges tényező.3 Ám ez akkor még nem került be a szélesebb köztudatba, tehát egyelőre a pavilonrendszer építészeti modellje terjedt a nemzetközi színtéren.

Magyarországon még a 19. század nagy részében is igen kedvezőtlenek voltak a közegészségügyi körülmények: ötször is kolerajárvány sújtotta a lakosságot, főleg a városokban. 1876-ban elfogadták a közegészségügyi törvényt, amely nemzetközi mércével mérve is jelentős jogi alkotásnak számított, és kulcsszereppel bírt az egészségügyi intézményrendszerünk kiépítésében, valamint a városok csatornázásában.4 Hauszmann Alajos, kórházépítészetünk egyik kulcsfigurája 1881-ben publikálta az akkoriban modernnek tekinthető kórházépítési nézeteit a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében. Nagyhatású tanulmányában elköteleződött a pavilonrendszer mellett. Freund Vilmos elsősorban pavilonszerű épületeket emelt ebben az épülettípusban.

Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai Kórháza. Alaprajzok. Forrás: Építő Ipar, 1890., 6. szám
4/7
Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai Kórháza. Alaprajzok. Forrás: Építő Ipar, 1890., 6. szám

Freund legkorábbi, bár nem kórházi, de szociális funkciójú műve a Pesti Izraelita Nőegylet első Leányárvaházának bővítése, mely egyúttal a művész egész életművének általunk ismert, legkorábbi alkotása. 1867-ben nyílt meg a Damjanich utca 26. szám alatt. Többször növelték területét, végül az 1869-es bővítés Freund Vilmos munkája volt. Erzsébet királyné (Sisi) is meglátogatta 1873-ban.5 Sem tervanyag, sem fotó nem maradt fenn, de feltételezhető, hogy a korszellemnek megfelelően olasz vagy hellén neoreneszánsz stílusú lehetett. Ez a mű előre vetítette Freund szociális funkciójú épületeinek bőséges „termését." Ma premodern épületek állnak a helyén, és sajnálatos módon a leányárvaház elődépületre még egy emléktábla sem utal a homlokzatokon.

A Freund Vilmos tervezte Izraelita Siketnémák Országos Intézetének (Bethlen Gábor tér 2.) építkezése 1876 májusában vette kezdetét, és 1877 novemberében fejezték be.6 Fochs Antal filantróp telkén és pénzén épült fel. Az intézet alapításában nagy része volt egy korábbi, Andrássy úti Freund-építtetőnek, Deutsch Sámuelnek (Andrássy út 24, 1875–1876) is, aki haláláig az Intézet vezérlő bizottságának a tagja volt.7 Tehát szerepe lehetett abban, hogy építészünket kérték fel az intézet épületének megalkotására. Freund a tervezés megkezdése előtt európai körutazásra ment azért, hogy tanulmányozza a hasonló funkciójú, kortárs épületeket.8

Siketnémák Intézete. Jeney András fotója, 2015.
2/7
Siketnémák Intézete. Jeney András fotója, 2015.

 A kórházakat és a hasznossági (ipari, raktári) épületeket gyakran burkolták nyerstéglával, ami bár komoly befektetésnek számított, de eléggé ellenállt a koromnak, és a felújításuk olcsó volt. A Siketnémák Intézetének homlokzata egyszerű nyerstégla felületeit jelentősen díszesebbé teszik a habarcsból készült tagozatok. Megjelenése igen monumentális és impozáns hatású, tehát szemben a legtöbb Freund-féle kórházzal, kicsit sem látszik hasznossági épületnek. A neoreneszánsz épület rizalitjainak emeletein a Freundnál igen gyakori ikerablakok nyílnak. A rizalitok kivételével végig vonul a homlokzaton a Palladio motívum, egyszerűsített formában. A Freund-féle terveken a jobb oldali szárny földszintjén látható egy terem, mely alakja miatt zsinagóga tér gyanúját veti fel. Egy korabeli újságcikk szerint imaház működött a földszinten9, így biztosnak látszik, hogy a szóban forgó terem volt az imaház. Az enteriőrjéről nem ismerünk ábrázolást, de nem lehetett túl reprezentatív, mert a bal oldali rizalit mögött új zsinagógát épített Baumhorn Lipót 1931-ben.10 Sajnálatos módon az épület eredeti enteriőrjéből napjainkra csak az előcsarnok és a lépcsőház őrzi a Freund-korabeli állapotot, a többi helyiséget modernizálták.

Az építész alkotott igazi kórházakat is, a legkorábbi a Pesti Izraelita Hitközség új, Szabolcs utcai nyerstégla-reneszánsz kórház együttese volt. A kórház régi épülete a későbbi Teréz körút helyén állt.  A Siketnémák Intézeténél már említett filantróp, Fochs Antal 1874-ben a Szabolcs utcai építkezés céljára is pénzt adományozott. A tervpályázatra tizenhárom pályamű érkezett, a győztes Freund Vilmos Aer et lux című terve lett.11 A kórház egyik alapítója a már említett Deutsch Sámuel volt12, aki talán segíthette az építészt a kórházépítés pályázatán induló 12 tervező feletti győzelemben. Az építőmesteri feladatokat Ámon József látta el.13 1888 februárjában a hitközség nevében Freund építési engedélyért folyamodott Budapest Főváros Tanácsához. Márciusban a Fővárosi Tanács kiadta az engedélyt, de figyelmeztetett: kórházépítkezésekhez belügyminiszteri engedélyre is szükség van. A miniszteri kérvény elintézése több hetet igényelt volna, ám a kedvező építkezési idény beálltával a munkát máris megkezdték.

A hitközség ezért azt kérvényezte a tanácsnál, hogy engedélyezzék számukra a miniszteri engedély későbbi, a lakhatási engedély kikérésével egyidejű bemutatását. Végül a tanács nem tiltotta be a megkezdett építkezést.14  A használati engedélyt 1889. október 3-án állították ki.15 A kórház együttes öt pavilonból állt. Az épületeket hullámpalával fedettfémkeretes üvegfolyosók kötötték össze, a telek bal hátsó sarkában, fallal elválasztva pedig a halottasház húzódott meg. Az épületegyüttesben százhúsz betegágy volt. A homlokzatok sárga és vörös nyerstéglából, valamint sóskúti mészkőből készültek.16 1895-ben, a fogadóépület mellé Freund tervei szerint újabb pavilont építettek: a szülészeti és nőgyógyászati osztályét.17 Az utókor az épületek egy részére újabb emeletet emelt, vagy éppen összekötő szárnyakat épített közéjük. A fogadóépület kocsifeljáróját elbontották, helyére előépítményt helyeztek. Eredeti belsőépítészeti részletnek csak az ablakkeretek egy része, az egykori szülészeti és nőgyógyászati osztály kapualjában lévő boltozat tekinthető, valamint talán az ottani lépcsőház felső szintjének gránit mellvédje is eredeti. Az épületeket összekötő fémkeretes üvegfolyosókat is lebontották. Tudomásunk szerint, hasonló – bár ott fából ácsolt – összekötő folyosók Budapesten csak a Szent László Kórház esetében maradtak fenn napjainkig (Kauser József, 1892–1894).

Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai Kórház, Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
3/7
Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai Kórház, Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Az Aggok Menházának új épületét Freund Vilmos alkotta meg a Hungária körút 167-169. alatt, 1891–92-ben. Az intézmény korábbi neve, mikor még a Damjanich utcában állt, Sínylők Menháza volt. Ezt azonban bántónak érezték, így az új, Freund-féle épületbe költözéskor nevet változtattak. Az elaggott vagyontalan szegények számára épült.18 A házat a Pesti Chevra Kadisa építtette Kann Ármin, az 1889-ben elhunyt nagykereskedő és filantróp által hátrahagyott alap felhasználásával. Az építő bizottság, az elöljáróság és az ellenőrző bizottság tagjai között több korábbi Freund-építtető neve is feltűnik: Deutsch Jakab és Deutsch Sámuel (Andrássy út 24, 1875–1876), Brüll Zsigmond (Andrássy út 19, 1881), Gompercz Zsigmond (Andrássy út 20, 1880–1881), valamint Keppich Lipót (Andrássy út 5, 1882), akik igen elégedettek lehettek Freund munkáival, mert feltételezhetően az ő javaslataik alapján bízták meg Freund Vilmost az építkezéssel. Wagner és Schön volt a kivitelező cég.

Az épület a Városliget, illetve az egykori Iparcsarnok közelében áll. Eredetileg egyemeletes, melynek külsejét az Egyenlőség című lap igen szépnek minősítette. Bejárata felett zsoltárvers volt olvasható: „El ne vess, ó, aggságom korában, hogy fogytában erőm, ó el ne hagyj." A tervrajzok szerint sok más Freund-műhöz hasonlóan, a rizalitokon eredetileg itt is megjelentek az ikerablakok. A ház hatvan idős ember részére épült. 23 szoba, templom, könyvtár, ülésterem, olvasó és társalgó terem alkotta a belső tereket.19 Az épület 1902-ben Peterek és Wagner tervei alapján jelentős átépítésen és bővítésen esett át, egy további szintet is emeltek rá. Mára a szakrális helyiséget is a felismerhetetlenségig átépítették könyvtárrá. Napjainkban az Uzsoki Utcai Kórház használja az együttest.

Az egykori, 1892–1895 között emelt Ferenc József Kereskedelmi Kórház (Bethlen Gábor tér 1.) Freund tervezte épületegyüttesének kivitelezői a Mészáros és Gerstenberger cég volt. A három, „T" betűhöz hasonlító alaprajzú pavilon együttese a Bethlen téren áll, szemben a már bemutatott Izraelita Siketnémák Intézetével. A sebészeti osztály épületét, a gazdászati épületet és a belgyógyászati osztályt a Szabolcs utcai kórházhoz hasonlóan folyosók kötötték össze. A telek hátsó sarkában a halottas házat helyezte el az építész.20 

Érdemes bemutatni az építéstörténet egy érdekes fordulatát, mely 1894. február 15-én vette kezdetét. Mivel korábban az építtető Budapesti Kereskedelmi Betegápoló Egylet a kórház telkének egy részét az utca és a tér szabályozására átengedni kényszerült, most az egylet kérte az átadott területekért a kártalanítást, mivel azt eddig nem kapták meg. A Mérnöki Hivatal válasza az volt, hogy a szabályozási ügyet 1892 februárjában elintézték, de a határozatot a díjak lefizetése mellett nem vették át. Ám fellebbezésre lehetőség volt. 1894 februárjában az egylet megfogalmazta fellebbezését, és követelte a kártérítést, tárgyalást várt a pénzösszeg megállapítására. Decemberben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kártalanítási összeget ajánlott fel az egyletnek, mely azonban a felajánlott összeget kevesellte, és nem fogadta el. Két kompromisszumos ajánlatot terjesztettek fel a Közmunkák Tanácsának, ezek egyikét 1895 januárjában elfogadták, így telekátrendezés és pénzfizetés módján megegyeztek a kárpótlásról.21 Az épületek homlokzatai nyerstégla burkolatúak. Az emeleti öv- és könyöklőpárkány között az ablakok mellvédjén a tervek szerint mintás téglaberakásnak kellene lennie, de ez ma hiányzik. Feltehetően nem is valósult meg, mert az archív fotókon sem látható. Mindenesetre a környezetétől eltérő téglaberakás kiemeltebb szerepűvé tenné az épületek első emeletét a földszinthez képest.

Ferenc József Kereskedelmi Kórház, Belgyógyászat. Forrás: gallery.hungaricana.hu, BudapestGyujtemeny
5/7
Ferenc József Kereskedelmi Kórház, Belgyógyászat. Forrás: gallery.hungaricana.hu, BudapestGyujtemeny

Az intézmény Kereskedelmi Kórház néven már mintegy fél évszázada működött a Hársfa utcában. Az újonnan emelt Freund-féle épületekbe költözéskor keresztelték el Ferenc József Kereskedelmi Kórháznak. 1894. február 1-jén Ferenc József személyesen látogatta meg a kórházat. Az eseményen részt vettek politikusok, orvosok és az épület alkotói, köztük Freund Vilmos, akit ekkor be is mutattak a császár és királynak.22 Elszomorító, hogy a Pesti Napló Freund keresztnevét hibásan, Miksának írta le az uralkodói látogatásról szóló cikkében.23 A király a tervrajzok megtekintése és az intézmény körbejárása után elismerőleg szólt az épületekről.24 Az épületegyüttes ma a Péterfy Sándor Utcai Kórház részeként működik. Fontos hangsúlyozni, hogy később a sebészeti osztály homlokzati tömbjéből, a portál rizalitjától balra eső mintegy kéttraktusnyi részt levágtak. Így baloldalon, az elbontás helyén, a többi homlokzat nyerstégla felületétől eltérően vakolt falfelület található. A halottas-ház ma már nem áll.

1893. április 9-én a Pesti Izraelita Hitközség éves közgyűlésén Goldziher Ignác főtitkár felolvasta Bródy Zsigmond, a Neues Pester Journal tulajdonosának és főszerkesztőjének levelét, amelyben a vagyonos újságíró alapítványi tőkét bocsátott a hitközség rendelkezésére egy, az ő tulajdonukat képező és általuk igazgatott gyermekkórház létrehozására, amely elhunyt felesége, Bródy Adél nevét viselte volna.25 A hitközség 1894. május előtt a fővárostól telket kért a Szabolcs utcai kórház melletti beépítetlen térségben, melyet június 6-án megkapott.26 A terveket Freund Vilmos dr. Grosz Gyula főorvos útmutatásai alapján készítette el. A kőművesmunkát a szomszédos kórházhoz hasonlóan megint Ámon József irányította.27 A kivitelezés 1895 áprilisában kezdődött, és 1896 szeptemberében készült el az egész kórház.28 Az épületegyüttes a világon az egyik legkorábbi, Magyarországon pedig a legkorábbi gyermekkórház. Az együttes hat épületből állt. A fertőző pavilonokat kerttel és kerítésekkel különítették el.29

Bródy Adél Gyermekkórház. Homlokzatok. Egykorú képeslap, museumcafe.reblog.hu
7/7
Bródy Adél Gyermekkórház. Homlokzatok. Egykorú képeslap, museumcafe.reblog.hu

A gyermekkórház együttesét a szomszédos Szabolcs utcai kórházhoz hasonlóan sárga és vörös nyerstégla homlokzatokkal képezték ki. A földszintes, felvételi épület díszes exteriőrt kapott. Középső tengelyében nyílt a két oszlop szegélyezte portál. Az oszlopok fölött golyvázott koszorúpárkány húzódott. Az épület közepéből egy tömb magasodott ki, a zsinagóga felmagasított tere. A koronázó párkányt elegáns plasztikák ékesítették. Az E alaprajzú, egyemeletes főépület két szélső oldalán, a középső két tengelyben kétszintes, könnyed szerkezetű erkélyek voltak. Az együttest később több ízben is bővítették. A két Szabolcs utcai kórházi intézmény egyesítésére 1920 körül került sor. A Bródy Gyermekkórházból napjainkra csak a főépület és a felvételi épület maradt fenn. A főépület nagy része fölé később egy újabb emeletet húztak, a felvételi épület homlokzatának díszei eltűntek. Az enteriőrből legfeljebb ablakkeretek őrzik az eredeti állapotokat. A Bródy-épületeket a közelmúltban a Liget Projekt részeként Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központtá alakították át. Ennek értelmében elbontották az emeletráépítéseket, és rendbe hozták a felvételi és a főépület homlokzatait. A többi épületet lebontották, mert a Műemlékvédelmi Hatástanulmány szerzői az utókor számos átépítése miatt már értéktelennek és menthetetlennek ítélték meg azokat.30

Freund Vilmos hat egészségügyi és szociális épületegyüttest alkotott meg, ezek közül napjainkig sajnos csak öt maradt fenn, és csak kettő tölt be kórházi rendeltetést.

Jeney András

 

1 A nemzetközi és magyar háttérről, valamint a Ferenc József Kereskedelmi Kórházról szóló részeket bővebb formában már publikáltam a következő könyvemben: Kórházépítészet Budapesten: Kezdetek és kibontakozás. Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, Budapest, 2020. A Szabolcs utcai kórházakról pedig a következő tanulmányomban publikáltam bővebben: Freund Vilmos kórházépületei a Szabolcs utcában. In: Ars Hungarica, Budapest, 2018/44, 93-100.
2 Császár László: Épülettípusok a kiegyezés utáni Magyarországon. Építésügyi Tájékoztató Központ, Budapest, 1995, 186-187.
3 Pevsner, Nikolaus: A History of Building Types. National Gallery of Art, Washington D.C, 1976. Új kiadás: Princeton University Press, Princeton, 1997. 155-158.
4 Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület. Pécs, 2010. 377-384.
5 Spiegler Gyula Sámuel: Budapest-Erzsébetváros története. Budapest, 1902. 43.
6 Magyarország és a Nagyvilág, 1878/23, 365.
7 Egyenlőség, 1916/41-42, 12.
8 Magyarország és a Nagyvilág, 1878/11, 163
9 Magyarország és a Nagyvilág, 1878/23, 365.
10 BFL XV. 17. d. 329. 33139.
11 Bauzeitung für Ungarn, 1887/13, 1–2.
12 Egyenlőség, 1916/41-42, 12.
13 BFL XV. 17. d. 329. 28056.
14 BFL IV. 1407. b. III. üo. 10022/1888.
15 BFL IV. 1407. b. III. üo. 26258/1889.
16 Építő Ipar, 1890/5, 1-2.
17 Kralovánszky Réka–Szabó Zoltán: Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ. Örökségvédelmi hatástanulmány. SZAKRA Műemléki-Építészeti és Szolgáltató Kft. 2014. 17.
18 Budapesti Hírlap, 1893/307, 4.
19 Egyenlőség, 1893/44, 9.
20 BFL XV. 17. d. 329. 33135.
21 BFL IV. 1407. b. III. üo. 40115/1894.
22 Budapesti Hírlap, 1894/33, 5-6.
23 Pesti Napló, 1894/32, 2.
24 Pesti Hírlap, 1894/33, 17.
25 Egyenlőség, 1893/15, 5–6.
26 Egyenlőség, 1894/23, 9.
27 Építő Ipar, 1897/38, 250.
28 Egyenlőség, 1897/19, 4.
29 Építő Ipar, 1897/38, 1.
30 Kralovánszky-Szabó 2014, i. m. 46-48.

 

Szerk.: Pleskovics Viola

Vélemények (1)
Maxell
2022.04.23.
15:18

Adalék a Bródy Adél Gyermekkórház-hoz: http://remlac.hu/angyalfold_htk/13angyalfold_htk__cimekszerint/szabolcsutca33/szabolcsutca33.html

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk