Helyek/Tájépítészet

Fák lombjai alatt

1/6

Múzeumkert rekonstrukciója - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)

Hirdetés
?>
Múzeumkert rekonstrukciója - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)
?>
Múzeumkert rekonstrukciója - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)
?>
Kertészház - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)
?>
Kertészház - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)
?>
Múzeumkert rekonstrukciója - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)
?>
Helyszínrajz - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)
1/6

Múzeumkert rekonstrukciója - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)

Fák lombjai alatt
Helyek/Tájépítészet

Fák lombjai alatt

2018.01.17. 11:08

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szabó Gábor, Szende András, Tér-Team

Magyar Nemzeti Múzeum - Múzeumkert rekonstrukciója

URL:
Tér-Team

Tervezés éve:
2017

Építés éve:
2019

Stáblista

generáltervező, tájépítész vezető tervező: Szabó Gábor (TÉR-TEAM Kft.)

tájépítész munkatársak: Szende András, Balázs Kata (TÉR-TEAM Kft.)

építészet: Juhász Kristóf, Gál Róbert, Pék Elemér (Fiatal Építészek Műhelye)

külső közművek: Hanczár Gábor, Tóth Domonkos (KÉSZ Tervező Kft.), Suba Gábor (Tetra-Com Kft.)

épületgépészet, épületvillamosság: Kádas Károly, Csányi István

statika: Varvasovszky Péter (CAEC Kft.)

épületszerkezet: Takács Balázs, Reisch Richárd (F.R.T. Kft.)

belsőépítészet: Molnár Beáta

konyhatechnológia: Gauland András (Teco-Gastro Kft.)

faanyagvédelem: Dr. Szabó Miklósné

épületfelmérés: Sikter Bálint (Sikter Kft.)

díszvilágítás: Deme László, Horváth Péter (Lisys Kft.)

látványtervek, grafikai munka: Vági Bence, Potapenko Bohdana

tudományos kutatás, restaurátor munkák: Alföldy Gábor, Debreczeni-Droppán Béla (Múzeumkert), Gömöry Judit (Kertészház, őrházak, kerítés), Egri Hunor (kőrestaurátor), Páhi Attila (fémrestaurátor), Czveiber Ferenc (falkutatás)

fafelmérés: Ócsvári Gábor (Garden Kft.)

kertészeti szakvélemény: Egervári Krisztián 

Nyár végére befejeződnek a Múzeumkert felújítási munkálatai Szabó Gábor és Szende András (TÉR-TEAM Kft.) tervei alapján. A komplex rekonstrukció célja a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerű, többfunkciós belvárosi közhasználatú zöldfelület kialakítása. 

2016 nyarán zajlott le a Múzeumkert megújítását célzó ötletpályázat, melynek első díját Szabó Gábor és Szende András (TÉR-TEAM Kft.) nyerte el. A legfontosabb tervezői-megrendelői szempontok az ötletpályázat célkitűzéseihez képest változatlanok maradtak: a Pollack Mihály által tervezett klasszicista főépülethez illeszkedő, a Petz Ármin-féle kertkialakítást, térszerkezetet visszaidéző, a kertben lévő szobroknak méltó keretet biztosító, ugyanakkor a jelen funkcionális igényeit is magas szinten kielégítő Múzeumkert létrehozása. 


Helyszínrajz - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)
6/6
Helyszínrajz - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)

 

2016 őszén a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából elkészült a Múzeumkert fáinak részletes dendrológiai vizsgálata és műszeres állapotfelmérése. Ezek a szakvélemények határozták meg a balesetveszélyes fákat és az idős fák jelentős részének megtartását favédelmi intézkedéseket. Utóbbi munkálatokat a kertet fenntartó FŐKERT Zrt. növényélettani és a projekt kivitelezésének időbeli ütemezését egyaránt tekintve nagyon kedvező időszakban, 2016-2017 telén elvégezte. Ezzel párhuzamosan Debreczeni-Droppán Béla és Alföldy Gábor elkészítette a Múzeumkert kerttörténeti tudományos dokumentációját, ami a tervezők számára rendszerezte és kiemelte a fellelhető archív forrásokat, tisztázta a Múzeumkert építési periódusait, azonosította a történeti értékű faegyedeket. Ugyanebben az időszakban megtörtént a műemléki minősítésű Kertészház és az Ybl Miklós tervezte kerítés, valamint a Múzeum körúti főbejáratoknál lévő őrházak részletes felmérése, valamint a kertben álló szobrok restaurátori szakvéleményei, továbbá a műemléki-örökségvédelmi kutatás, melyet Gömöry Judit művészettörténész és munkatársai végeztek. A tervezést megalapozták a különféle építészeti felmérések (Kertészház, Kálvin téri sarkon álló nyilvános illemhely) és jelentős előkészítő munka volt a telken álló közmű létesítmények állapotfelmérése.


Múzeumkert rekonstrukciója - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)
1/6
Múzeumkert rekonstrukciója - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)

 

A Múzeumkert faállománya – a tájképi tér alakítás és az általános növényélettani szempontokat tekintve – jelentősen uralja az egész területet, az elmúlt évtizedekben besűrűsödött. Növényélettani szempontból káros a sűrű térállás, emiatt a fák felkopaszodtak, illetve alászorultak. A kert túlzottan beárnyékolttá vált, a meglévő és kisebb lombkoronát nevelő fák és cserjék fejletlenné váltak, ágrendszerük deformált, a másodlagos lomkoronaszint igen rosszul fejlődött ki, ezért a kert ökológiai adottságai az ideálistól jelentősen elmaradnak. Ezt a megállapítást visszaigazolták a szakvélemények a balesetveszélyes fák nagy számával kapcsolatban és a szakértői, tervezői megfigyelések is. A kedvezőtlen növényélettani és a Múzeumkert jellemző kertrészleteit szinte átláthatatlanná tevő adottságok a fák megjelenését, városképi értékét is kedvezőtlenül befolyásolták (igen sok a ferde, megdőlt, féloldalas, aránytalan lombkorona-alakú fa).

A történeti adatok és a fafelmérés adatainak összevetésével kialakult a tervezett úthálózat nyomvonala, aminek kialakításánál elsődleges szempont volt a meglévő fák megtartása, figyelembe véve a Múzeum műtárgy-logisztikai elvárásait. Ennek részeként újra létrejöhet az egykori, a kerítéssel csaknem párhuzamosan futó körsétány. Ez lehetővé teszi a kert tájképi szempontból fontos pontjainak, tér részleteinek, szobrainak látványszerű feltárulását és a jelenleginél jobb funkcionális használatát. A körsétányt az előkerttel az ugyancsak visszaállított „szoborköröndök" kötik össze, méltó környezetet létrehozva a Berzsenyi, illetve Kazinczy emlékműveket kiemelve. Az előkertben a terv formai értelemben helyreállította a világháború előtti kerti kialakítást a negyedkör formájú parterekkel. Ezek kertészeti részletei, növénykiültetése ugyanakkor a mai, „letisztult" formavilágot követi, határozott hangsúlyt képezve - a jelenleg teljes kő- és bronz felújítás alatt álló - Arany János szoborcsoporthoz.


Múzeumkert rekonstrukciója - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)
2/6
Múzeumkert rekonstrukciója - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)

 

A Múzeum kerti műtárgyszállítási útvonalai és a főépület körüli tűzoltó felvonulási útvonal és nagyobb teresedések megmaradnak. Az előkert és a főépület körüli gyalogos térrészek – a homlokzathoz illeszkedő – világos tónusú gránit burkolatot kapnak, a sétányok ehhez idomulva stabilizált szórt mészkő burkolatot. Az így kialakuló úthálózathoz kapcsolódva alakul vissza a történeti térszerkezet: az utak által lehatárolt zöldfelületeken belül jól elkülönülő gyepes, illetve cserjefelületek létesülnek. Ezekben a zöldfelületekben kapnak helyet a kertben meglévő, részben áthelyezendő restaurált emlékművek. A Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, Széchenyi Ferenc szobra a Múzeum főbejárata mellé kerül. A jelenleginél méltóbb helyre, a Kertészház előtt kialakítandó kerti térbe kerül Alessandro Monti, és Józef Wysocki mellszobra. Hasonlóképpen új, a jelenleginél a feltárulás képi jellegzetességét tekintve előnyösebb helyzetbe kerül a Rómer-Pulszky-Hampel-sztélé, és az úgynevezett Himfy-lant is, továbbá új helyre, az Olasz Intézet közelébe kerül a Forum Romanum oszlop.

A Múzeum körúti főbejáratok mellett álló egy-egy, az épület klasszicista stílusához illeszkedő őrház is megújul, a későbbiekben installációknak helyet adva. Az Ybl Miklós tervezte kerítést a 2000-es évek elején részben felújították, de a jelenlegi projektben szükségessé vált a Pollack Mihály térhez kapcsolódó, egy balesetveszélyes fa miatt erősen megdőlt rövidebb szakaszának teljes átépítése. A Bródy Sándor utcai gyalogos kapuhoz csatlakozó gyalogos rámpa újjá épül.


Kertészház - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)
3/6
Kertészház - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)

 

A teljes és minden szakágat átfogó helyreállítás során a jelenlegi 11.000 m2 burkolt felület 8.200 m2-re csökken, a zöldfelületek (gyep, cserje és talajtakaró felületek) nagysága 11.200 m2-re növekszik a jelenlegi 8.400 m2-ről. A tervezett zöldfelületek alatt átlagosan 40 cm vastagságban talajcsere történik, ami különösen az egykori parkoló területén elengedhetetlen. Elsősorban a szabad, gyepes területekre 25 db előnevelt fa kerül kiültetésre, a városi mikroklímát és talajviszonyokat jól tűrő, illetve a történeti kert XIX. századi építési korszakaiban használt fafajokból (Sophora japonica – japánakác, Acer platanoides ’Crimson King’ – vörös juhar, Magnolia x soulangiana – magnólia, Ginkgo biloba - páfrányfenyő).

A pályázati elgondoláshoz viszonyítva az épület megtartásának és kismértékű bővítésének alapkoncepcióját tekintve nem, de részleteiben változott a történeti Kertészház felújítási-bővítési terve. A tervezési program módosítását az indokolta, hogy a műemléki vizsgálatok nyomán (falkutatás, örökségvédelmi szakvélemény) a tervezési folyamatban nyilvánvaló vált: még bővített alapterületen sincs elegendő hely melegkonyha kialakítására, de ugyanakkor kávézó-cukrászda létrehozására lehetőség nyílt. A tervezett helyreállítás és a kismértékű alapterületi bővítéssel is csak mindössze nettó 140 m2 alatti földszintes épület a pályázati elképzeléseknek megfelelően tömegében szimmetrikussá vált, ugyanakkor a bővítés határozottan „mai" anyaghasználattal bír és jól megkülönböztethető a történeti épületrésztől.


Kertészház - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)
4/6
Kertészház - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)

 

A munkálatok kevésbé látványos, de talán egyik legnagyobb jelentőségű kiviteli munka eleme a Múzeumkert teljes közműhálózatának rekonstrukciója, cseréje. Ezt részben a közmű létesítmények elégtelen, avult állapota, másrészt a Múzeum magas színvonalú működését hosszú távon is garantáló, külső infrastruktúra ellátásának korszerűsítési igénye indokolta. A közművek tervezésekor is fontos szempont volt a meglévő megtartandó faállomány védelme, ezért a hálózatokat lehetőség szerint ún. egyesített árokban fektetik, a fáktól való lehető legnagyobb távolságban. Csaknem 3 km hosszú víz- és csatornavezeték létesül. A teljes ivóvíz-, és csatornahálózat, a gyengeáramú rendszer megújul, új öntözőrendszer és WiFi-pontok létesülnek, valamint a térfigyelő biztonsági rendszer is jelentős új egységekkel bővül.

Szabó Gábor

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk