| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Design/Vizuális kommunikáció

Erdőt a stadionba!

1/7

Angol tölgy is érkezik az installációra. Az elsőt épp itt próbálják a kamionra föltenni.

Klaus Litmann bázeli művész, az installáció szellemi atyja első fájával.

Ilyenre álmodták az erdőt a klagenfurti stadionba.

Megérkeznek az első fák.

Itt épp egy bükköt reptetnek daruval.

Max Peintner 1970-es rajza, az egész projekt ihletője.

Így viszik a fákat.

?>
Angol tölgy is érkezik az installációra. Az elsőt épp itt próbálják a kamionra föltenni.
?>
Klaus Litmann bázeli művész, az installáció szellemi atyja első fájával.
?>
Ilyenre álmodták az erdőt a klagenfurti stadionba.
?>
Megérkeznek az első fák.
?>
Itt épp egy bükköt reptetnek daruval.
?>
Max Peintner 1970-es rajza, az egész projekt ihletője.
?>
Így viszik a fákat.
1/7

Angol tölgy is érkezik az installációra. Az elsőt épp itt próbálják a kamionra föltenni.

Klaus Litmann bázeli művész, az installáció szellemi atyja első fájával.

Ilyenre álmodták az erdőt a klagenfurti stadionba.

Megérkeznek az első fák.

Itt épp egy bükköt reptetnek daruval.

Max Peintner 1970-es rajza, az egész projekt ihletője.

Így viszik a fákat.

Erdőt a stadionba!
Design/Vizuális kommunikáció

Erdőt a stadionba!

2019.05.07. 15:25

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

Szerzők:
Kozár Alexandra

Földrajzi hely:
Ausztria, Karintia, Wörthersee, Wörthy-tó

Építészek, alkotók:
Skardelli György, Klaus Littmann, Max Peintner, Enzo Eneas

Vélemények:
1

Míg nálunk egyik stadion és tornacsarnok épül a másik után, addig Ausztria formabontó stadionfelhasználási ötlettel állt elő. A klagenfurti Wörthersee stadion még nem is tartozik a legújabbak közé, a 2008-as futball Európa-bajnokságra építették, de azóta koncerteknek és kulturális rendezvényeknek is helyet ad. Most azonban beírja magát az építészet nagykönyvébe is. A stadion közepébe ugyanis egy 300 fából álló erdő költözik, ősszel két hónapig meccsek helyett a fákat lehet majd nézni. Hogy mennyi lesz a beugró a „mérkőzésre", egyelőre nem tudni, egy biztos, rendőrökre nem lesz szükség a szurkoláshoz. 

A szeptember 9-én a szomszédos Klagenfurtban debütáló, „Az erdőért: a természet végtelen attrakciója" című különleges installációt Klaus Littmann bázeli művész készíti. A tájépítészeti akción és művészeti kezdeményezésen túl konkrét építészeti ihletforrás is húzódik a projekt mögött: Littmannt ugyanis egy osztrák építész-képzőművész, Max Peintner rajza ihlette. Nincs is ezen mit csodálni, Peintner rajza kulturális és összművészeti régiókba emeli a legnépszerűbb és legagresszívebb tömegsport céljára létrehozott épületet: fákkal és emberekkel népesíti be. A természet végtelen vonzereje című rajzot Peintner 1970-ben készítette, a rajz egy stadiont ábrázol, ahol a nézők a pályán nem futballistákat, hanem sok-sok fát, szinte egy teljes erdőt néznek. Littmann 30 éve látta először a rajzot, és felvetette az osztrák művésznek, hogy a való életben is rekonstruálja azt. A szeptemberi klagenfurti akcióval tehát a képzőművészet egyszerre válik valósággá és egy másik műalkotássá azontúl, hogy már pusztán a tett művészi, művészeti értékkel bír. A fák nappal természetes, éjjel díszkivilágításban pompáznak majd, és egy folyamatosan alakját változtató erdő tárul két hónapon át a látogató szeme elé.


Ilyenre álmodták az erdőt a klagenfurti stadionba.
3/7
Ilyenre álmodták az erdőt a klagenfurti stadionba.

 

A szeptember 9-től október 27-ig látható akció Ausztria legnagyobb nyilvános művészeti installációja lesz, melyre már hetekkel, hónapokkal ezelőtt elkezdődtek az effektív fizikai előkészületek, nevezetesen a fák utazásra történő felkészítése. A 300 fának ugyanis csak egy része származik Klagenfurt környékéről, másik részük nemzetközi faiskolákból érkezik. A látogatók a lelátókról nézhetik meg majd az erdőt a „program" keretében, az installációhoz pedig a természetről szóló kiállításokat szerveznek a Karintiai Modern Művészetek Múzeumával és a Klagenfurti Állami Galériával közösen. Littmann több mint 80 művészeti projektet valósított már meg, olyan képzőművészekkel dolgozott együtt, mint Christo, Jeanne-Claude, Tony Cragg, Guillaume Bijl és Cesar.


Klaus Litmann bázeli művész, az installáció szellemi atyja első fájával.
2/7
Klaus Litmann bázeli művész, az installáció szellemi atyja első fájával.

 

A projekt kivitelezését a közkerteket tervező Enzo Eneas neves tájépítész felügyeli, építészeti koncepciójának középpontjában a fa áll mint az élet szimbóluma. Eneas munkájának legfontosabb célja, hogy az embert érzékenyebbé tegye a természetre, az általa tervezett alkotásokkal pedig az elveszett kerteket akarja visszaadni a különböző generációknak. Enzo famúzeumot is alapított Rapperswil-Jonában, melynek további intézményei vannak Zürichben, Miamiban és New York-ban. A projekt lezárultával a fákat a közeli köztereken ültetik el, illetve védett helyre szállítják őket. 


Megérkeznek az első fák.
4/7
Megérkeznek az első fák.


Angol tölgy is érkezik az installációra. Az elsőt épp itt próbálják a kamionra föltenni.
1/7
Angol tölgy is érkezik az installációra. Az elsőt épp itt próbálják a kamionra föltenni.

 

Hogyan jönnek a fák Klangenfurtba?

A fákat a nemzetközi hírnévnek örvendő tájépítész, Enzo Enea választja ki, aki az elmúlt három hónapban stúdiójával szín és textúra alapján válogatta ki a megfelelőket: olyan fákat választott, amelyek egy vegyes, nem fajspecifikus karintiai erdőben általában megtalálhatók. A következő hetekben védett helyre szállítják őket, itt gondozzák őket a felhasználásukig. Sajnos az elmúlt ötven évben a vegyes erdők nagy részét az építőipar faanyagigénye miatt tűlevelűekkel pótolták. Amikor a művészi koncepció kikristályosodott, hamar világossá vált, hogy a közelből ilyen mennyiségű és minőségi fát nem tudnak beszerezni. Ahhoz, hogy az ambíciózus projekt megvalósujon és egy 40-60 éves fákból álló, vegyes erdő "összeálljon", Olaszország, Németország és Belgium nagy faiskolai térségeiből kell fákat hozatni. A nagy faiskolákból való szállítással kevesebbszer kell fordulni, nem kell 20 különböző ausztriai telepről szállítani a fákat, ezzel sok utazást spórolnak meg a program kivitelezői. A környékbeli fákon túl azért faiskolai fákat hoznak, mert ezek a legjobb minőségűek: azok a fák nőnek maguktól rendesen, amelyeket a múltban rendesen gondoztak. A fákat öt évenként ki kell ásni és faiskolába vinni, hogy felkészítsék őket a jövőbeni helyükön való megmaradásra. Ezen kívül minden ép karintiai fát felhasználnak a projekthez, így egy olyan vegyes erdő jön majd létre, amilyen eredetileg jellemző volt a térségre. A projekt két hónapjában a teljes biodiverzitás együtt költözik majd a fákkal: rovarok, madarak és az ember is.


Itt épp egy bükköt reptetnek daruval.
5/7
Itt épp egy bükköt reptetnek daruval.

 

48 magyar stadionerdő várja befogadóját

Ha hinni lehet a Wikipédiának, Magyarországon 48 stadion van — leszámítva az ezer főnél kisebbeket. Az ország legnagyobb stadionja a Puskás Ferenc Stadion, amely épp most készült el új változatában, Skardelli György tervezésében, 65 ezer férőhellyel, ezt követi a Groupama Aréna. A legnagyobb vidéki stadion a debreceni Nagyerdei stadion, illetve a szegedi Felső Tisza-parti stadion. Fontos még a Puskás Akadémia és a Pancho Aréna. A 48. helyen az RKSK stadion szerepel. A stadionépítés az elmúlt öt évben kapcsolt igazán turbófokozatra. 2014-től 2018 végéig mintegy 20 új stadiont adtak át, a legutóbbiak között szerepel a kozármislenyi és a székesfehérvári. 

Kozár Alexandra

Vélemények (1)
csoszka
2019.05.07.
20:21

Ennek az akciónak mi értelme van? Miért lesz jobb egy stadionban nézegetni a fákat díszkivilágításban, mint az erdőben holdfénynél?

A legjobb, hogy a cikkíró szerint környezetbarátabb Belgiumból hozni a fákat, mint Ausztriából...  Mennyire környezetbarát fél Európán átutaztatni a fákat? Inkább tűnik ez a performance egy szellem nélkül maradt társadalom kényszercselekvésének, mint egy valódi, értelmes gondolatnak.

Ráadás a magyarországi 48 ezer stadion (amivel szemben a felhomályosult nyugaton fákat ültetnek a stadionba)! ~3500 település van Magyarországon, ezek szerint mindegyiken van 13 stadion (leszámítva az 1000 főnél kisebbeket - jelentsen is ez bármit)...

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.