Épülettervek/Hallgatói terv

Energiatárolók Komlón

1/30

Komló, volt bányaváros, Grafika: Jenei Szilveszter

?>
Komló, volt bányaváros, Grafika: Jenei Szilveszter
?>
Komló, energetikai terv: Porkoláb László, grafika: Jenei Szilveszter
?>
Komló, energiatárolók, grafika: Jenei Szilveszter
?>
Hőtároló, látvány
?>
Hőtároló, helyszínrajz és axonometria
?>
Hőtároló, alaprajz és axonometria
?>
Zobák, akna metszet
?>
Zobák, akna, szobor, grafika: Dresch Anna
?>
Zobák, akna, helyszínrajz, grafika: Dresch Anna
?>
Zobák, akna, gépházak, metszet, grafika: Dresch Anna
?>
Gravitációs tároló, helyszínrajz, axonometria
?>
MWh folyamatábra
?>
MWh folyamatábra II.
?>
MWh folyamatábra III.
?>
Feltöltött-lemerített állapot
?>
Látványterv, Építész: Kovács Júlia
?>
Gravitációs tároló, metszet
?>
Biomassza fűtőmű, metszet
?>
Torony metszetek
?>
Torony alaprajz
?>
Gépész rajzok: Bene Márton
?>
Látványterv, Építész: Kovács Júlia
?>
Látványterv, Építész: Kovács Júlia
?>
Szövetkezeti ház, régi motorok
?>
Szövetkezeti ház, metszet
?>
Szövetkezeti ház, metszet
?>
Szövetkezeti ház
?>
Látványterv, Építész: Kovács Júlia
?>
Látványterv, Építész: Kovács Júlia
?>
Makettek: Farkas Flóra, Plánka Zsuzsanna
1/30

Komló, volt bányaváros, Grafika: Jenei Szilveszter

Energiatárolók Komlón
Épülettervek/Hallgatói terv

Energiatárolók Komlón

2022.08.25. 07:43
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Kovács Júlia

Földrajzi hely:
Komló, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kovács Júlia, Bene Márton, Porkoláb László

Címkék:
energetika, zöld

Tervezés éve:
2021-2022

Stáblista

Építész: Kovács Júlia

Gépészet: Bene Márton

Energetika: Porkoláb László

Intézet: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Építőművész MA 

MÉD:

"Az építészet ökologikusabbá tételének fontos része, hogy az épületekről mint energetikai objektumokról gondolkozzunk. Ezt a gondolatot megfordítva – és annak szélső értékét keresve – érdekelt, hogy lehet-e egy energetikai objektumról is épületként gondolkozni?" - Kovács Júlia diplomamunkája

Szakdolgozatomban és mestermunkámban lehetséges jövőképként a nagy százalékban megújuló energiaforrásokra alapuló energiatermelést vizsgáltam meg. Ennek a jövőképnek jelentős építészeti vonatkozásai vannak, térnyerésük ugyanis a hétköznapi emberi környezet megváltozását is jelentheti. Ennek három oka van:

  • Az első ok az, hogy a megújuló energiaforrásokon alapuló termelés szükségszerűen decentralizált. Ez sok kis méretű erőművet jelent az energiaforrások előfordulási helyén a helyi adottságokból kiindulva
  • A második, hogy a megújulók termelési eszközei nagyobb kiterjedésűek, ezért építészeti szemléletet igényel a térrel való viszonyuk, tájba való illeszkedésük.
  • A harmadik ok pedig,hogy a sok kicsi erőmű szinkronban tartása, üzemeltetése a jelenlegi központosított rendszernek komoly kihívásokat jelent. Ha ezeket a feladatokat helyi szinten intézményesítjük önkormányzati, vagy szövetkezeti termelés formájában, az a helyi gazdaság fejlődésére is pozitív hatással lehet, illetve láthatóbbá teszi az energia termelését, tudatosabbá teheti a fogyasztókat.

Komló, volt bányaváros, Grafika: Jenei Szilveszter
1/30
Komló, volt bányaváros, Grafika: Jenei Szilveszter

A mestermunkám egy kis település komplex, döntően megújulókra alapozott energiaellátását szolgáló, a helyi adottságok kihasználására épülő rendszer építészeti részének tervezése. Az energetikai tervezésbe Porkoláb Lászlót, a DTU koppenhágai egyetem energetikai hallgatóját vontam be, a terv az ő diplomamunkájául is szolgál. A gépészeti tervezésben Bene Mártonnal, a BME gépész hallgatójával működtem együtt.

 Tervezési helyszínnek Komlót, egy volt bányavárost választottam, amely a szénkitermelési potenciál miatt jött létre, de ahol a 90-es évek elején a szénbányászat megszűnt. A településre átfogó energiareform tervet dolgoztunk ki. A terv a helyi adottságokra épít újabb energetikai létesítményeket, melyek a település áram és távhő hálózatát helyezik megújuló alapokra, csökkentve a földgáz és a hálózati áram felhasználást.

Komló, energetikai terv: Porkoláb László, grafika: Jenei Szilveszter
2/30
Komló, energetikai terv: Porkoláb László, grafika: Jenei Szilveszter

Jelenleg a települést kiterjedt távhőhálózat szövi át, mely egy földgáz és egy biomassza fűtőműből termel, valamint nagy kiterjedésű napelemparkok is megtalálhatók Komló körül. Elképzelésünk szerint a települést egy energiaszövetkezet működteti, amely egy számos országban létező, a helyi gazdaságot és a közösséget fejlesztő modellszerint épül fel.

 A megújuló energiaforrásokból történő termelést elsősorban az hátráltatja, hogy a megújulókra alapuló erőművek nem szabályozhatók. Azaz nem igazíthatók a napszakonként változó fogyasztói igényekhez, ha nem süt a nap/ nem fúj a szél, nem termelődik az áram. Kivétel ez alól a biomassza és a biogáz. A megújulókra alapuló rendszer fontos része tehát az energia tárolása, vagyi tartalékainkkal kell kiegyenlíteni a rendszert: ezért terveztem meg az energiarendszer áram és távhő tárolóját.

Biomassza fűtőmű, metszet
18/30
Biomassza fűtőmű, metszet

A helyi biomassza erőmű adott kapacitáson képes csak működni, így mivel nem a pillanatnyi igényekhez alkalmazkodik, sokszor részben fölös energiát is termel. Ez kiküszöbölhető egy hőtárolóval, melyet a helyi andezit bányába telepítettünk. A bányát művelő gépekkel könnyen ásható egy szabályos tartály, melyet leszigetelünk és a helyi kővel töltünk fel. A kő és egy nagy méretű víztömeg tárolja a biomassza erőmű felesleges hőjét, illetve a nyári időszakban napkollektorokkal is fűthető, így a nyári meleget egyész télen fel lehet használni. A kő feltöltéssel és a lépcsőzetesen megformált lesúlyozó tetővel el lehetett érni, hogy se az áthidalás, se a víznyomás kiküszöbölésre ne kelljen vasbeton szerkezetet alkalmazni. Az objektum tájépítészeti megközelítését a kéktúra útvonal közelsége is fontossá teszi.


A elektromos áram tárolásának lehetőségeit kutatva, a gravitációs tárolók kezdtek érdekelni. A helyzeti energia nagy tömegek vertikális mozgatása által tárolható. A gravitációs tárolók ereje tehát a tér és a tömeg viszonyából adódik, ezért építészetileg jól megfoghatók.  A komlói Zobák két közel 800m-es függőleges aknával rendelkezett. Ezek felett álltak a település ikonikus liftakna tornyai, számos, valamint egy irodaépület. A közvetlenül mellettük lévő épületek pedig a tornyokat mozgató motorok gépházai voltak, a metódus szerint négy hatalmas beton tőkesúly segítségével eresztették le a lifteket a mélybe. Ezeket az aknákat és a körülöttük lévő ipari létesítményt használtam ki egy gravitációs energiatároló telepítéséhez, a meglévő épületeket pedig az energiaszövetkezet irányítótermének és szövetkezeti házának.

Gépész rajzok: Bene Márton
21/30
Gépész rajzok: Bene Márton

A nehezékek mozgatására olyan sínrendszert fejlesztettünk ki a mérnökhallgatókkal, amellyel a tömbök, önnön súlyukat kihasználva csúsznak oda az aknákhoz, egyaránt mérlegelve térformálási és mechanikai szempontokat. A két akna lehetővé tette, hogy egy különleges megoldás szülessen egy spirális sínrendszer formájában. A sínpárok különböző léptékű megformálásai sokféleképpen alakíthatják a teret a bánya körül. A legideálisabb, közel 20 mwh-s verziót kiválasztva egy monumentális,  kapszula alakú térfal keletkezett a középső épület körül. A sínpár 1-1m-es lejtéssel rendelkezik és közel 150 db 100 tonnás betontömb csúszik végig rajtuk. Egyes tömbök  öntvény színezést kaptak, hogy a látogatók számára információval szolgálhassanak az „elem" töltöttségi állapotáról, teljesítményéről.  A térfal által lehatárolt terület a biomassza fűtőművet kiszolgáló energianád-ültetvénynek ad helyet, és áthatol a fűtőmű és a pelletszárító közt.


Kovács Júlia

 

Szerk.: Pleskovics Viola

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A SZENTENDREI SKANZEN // Egy hely + Építészfórum

2023.06.07. 10:51
9

Az ország második leglátogatottabb közművelődési intézménye Szentendre szabadtéri múzeuma, ahol nem csupán megismerhetjük a "kiállított tárgyakat", de magába a miliőbe élhetjük bele magunkat – egy másik világ részesévé válhatunk látogatása során. A Skanzenben nemrég adták át az Erdély épületegyüttes első épületcsoportját is, melyben Torma Tamás és az Egy hely csapata vezet körbe minket.

Az ország második leglátogatottabb közművelődési intézménye Szentendre szabadtéri múzeuma, ahol nem csupán megismerhetjük a "kiállított tárgyakat", de magába a miliőbe élhetjük bele magunkat – egy másik világ részesévé válhatunk látogatása során. A Skanzenben nemrég adták át az Erdély épületegyüttes első épületcsoportját is, melyben Torma Tamás és az Egy hely csapata vezet körbe minket.

Nézőpontok/Történet

GANZ-MÁVAG KOLÓNIA// Egy hely + Építészfórum

2023.05.23. 15:51
9

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk