Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Közélet, hírek

Felavatták Bernovits Vilma emlékművét Ferencvárosban

1/3

Hirdetés
?>
?>
?>
1/3

Felavatták Bernovits Vilma emlékművét Ferencvárosban
Közélet, hírek

Felavatták Bernovits Vilma emlékművét Ferencvárosban

2025.04.17. 17:18

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Budapest

Építészek, alkotók:
Hartvig Dániel, Kálna Dávid

Emlékművet avattak Bernovits Vilma (1901–1944) keresztény hitoktató, embermentő, mártír és hős tiszteletére a Petőfi híd lábánál, szerdán, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján. Bernovits Vilma néhány tucat társával együtt 1944-ben nagyjából ezer zsidónak nyilvánított magyar életét mentette meg.

Ferencváros Önkormányzata 2023 decemberében pályázatot írt ki, hogy a kerület egyik legnagyobb embermentőjéről, Bernovits Vilmáról emlékezzen. A Boráros téri Gizella sétány helyszínére tervezett emlékművek közül Hartvig Dániel és Kálna Dávid STIGMA című alkotása nyerte el az I. díjat. A pályaművet itt mutattuk be részletesen.

Az 1901-ben született Bernovits Vilma a Bokréta utcai Szociális Testvérek Társasága mártír hitoktatója volt, aki a budapesti gettó felállítása után, 1944 júniusától Salkaházi Sárával együtt rendszeresen vitt élelmiszert, ruhaneműt és igazoló okmányokat a rászorulóknak. 1944. december 27-én egy nyilaskeresztes karhatalmi egység két katolikus vallású, élete árán embertársait oltalmazó hölgyet, Bernovits Vilmát, és Salkaházi Sárát, valamint 4 üldözöttet elhurcolt és a Szabadság híd pesti hídfőjénél a Dunába lőtték őket. Az önkormányzat a most átadott emlékművel kíván megemlékezni azoknak a nőknek a bátorságáról, akik a hatalommal szembe mertek szállni.

2/3

A "Stigma - Bernovits Vilma emlékére" című alkotást a Boráros térnél, a Gizella sétány dunai partfalában alakítatta ki a ferencvárosi önkormányzat. Az emlékmű minimális beavatkozással illeszkedik a térbe: egy új bronzkorlát jelzi az emlékezés helyét, míg a partfal peremébe egy vastömb került. A tömb felületén megjelenő felirat Bernovits Vilma életének és áldozatának állít emléket.

"A koncepció különlegessége, hogy az idő múlásával a kezeletlen vas folyamatosan korrodálódik, így a nemesfém felirat egyre hangsúlyosabbá válik. Ez a természetes folyamat a felejtés és az emlékezés kettősségét jelképezi: míg a rozsda az idő múlását idézi, addig a felirat egyre jobban kiemelkedik, mintha maga az emlékezés szólna egyre hangosabban" - olvasható a ferencvárosi önkormányzat honlapján, az emlékműről szóló beszámolóban.

3/3

Karácsony Gergely az egybegyűltek előtt úgy fogalmazott: "régi adósságunkat törlesztjük ma azzal, hogy mostantól köztéri emlékmű ápolja Bernovits Vilma emlékét. Egyikét azoknak a hősöknek, akik a vészkorszakban életüket adták azért, hogy mások életét megmenthessék."

A főpolgármester hangsúlyozta: Bernovits Vilmának azért kellett meghalnia, mert "ember maradt az embertelenségben."

Ez az embertelenség sebet, máig vérző sebet ejtett rajtunk. Ahogyan nemzetünkön nem gyógyuló sebet ejtett a holokauszt, úgy ejt sebet a Boráros téri partfalon Bernovits Vilma emlékműve, és ahogyan a kezeletlen vas emléktábla idővel rozsdával festi meg a partfalat, okkal jut eszünkbe Radnóti megrendítő sora, mert ez itt valóban "a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom" - mondta.

Karácsony Gergely kiemelte: az emlékmű nemcsak emlékeztet, hanem maga is emlékezik. Az emlékeztetést aktív cselekvéssé változtatja. Ez a dolgunk nekünk is, ma, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, de minden más napon is, amíg világ a világ - tette hozzá.

A főpolgármester hangsúlyozta: az emlékezés azzal kezdődik, hogy szembenézünk a valósággal: "a holokausztot fájóan nagyrészt magyarok tették a magyarokkal, a magyar állam tette magyar állampolgárokkal, és igen, volt benne szerepe a fővárosi önkormányzat jogelődjének is".

"Ezekért a bűnökért én itt, most bocsánatot kérek mindenkitől" - jelentette ki Karácsony Gergely, aki szerint itt lenne az ideje, hogy a magyar állam is vállalja a maga felelősségét, mert - mint fogalmazott - "a másokra mutogatás, a saját vétkeink relativizálása egyszerre jelenti a gyilkosok felmentését és az embermentők lekicsinylését".

Baranyi Krisztina kerületi polgármester arról beszélt, Bernovits Vilma menedéket nyújtott annak, akinek tudott, és akinek nem, annak a menekülést biztosító papírokat és ételt csempészett, adott esetben saját magától megvonva. A szociális testvérek a legnehezebb helyzetben lévőknek akartak segíteni, egyúttal szembeszállni a legaljasabb szándékokkal, "ujjat akartak húzni a gonosszal, mert jobban féltették mindannyiunk közös szívverését, mint a sajátjukat" - mondta.

Baranyi Krisztina úgy fogalmazott: "ha olyan világban és olyan országban élnénk, amilyenben szeretnénk, akkor Bernovits Vilmáról már nyolc évtizede lennének elnevezve egyesületek, utcák, iskolák, díjak. Életéről és haláláról könyvek, filmek, történelemórák szólnának. Nemzeti emlékezetünkben a legnagyobb példaképek között szerepelne. Ez még holnapra sem valósul meg, de mától legalább egy emlékművel tisztelgünk előtte."

Ungváry Rudolf író elmondta, Bernovits Vilmának néhány tucat társával együtt 1944-ben sikerült nagyjából ezer zsidónak nyilvánított magyar életét megmenteni.

A beszédeket követően koszorúkat helyeztek el az emlékműknél.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.