Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Kritika

Élet a KÖH után

1/3

A budai vár látképe - fotó: Kovács Olivér

Fotó: Kovács Olivér

Hirdetés
?>
A budai vár látképe - fotó: Kovács Olivér
?>
Fotó: Kovács Olivér
?>
1/3

A budai vár látképe - fotó: Kovács Olivér

Fotó: Kovács Olivér

Élet a KÖH után
Nézőpontok/Kritika

Élet a KÖH után

2012.09.10. 08:20

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Vélemények:
1

Dosszié:

Bár halottról vagy jót, vagy semmit, tanulságos visszaidézni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal életének és haldoklásának főbb mozzanatait. S elgondolkodni, mi lesz utána – írja Kovács Olivér.

A szakmában senkit nem lepett meg igazán a döntés, hogy megszüntetik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. Többen már a tavasz során is annak a félelmüknek adtak hangot, hogy az egyre sorvadó KÖH végül egy minisztériumi főosztályi pozícióba kerül. Legfeljebb a megszüntetés hirtelensége okozott megdöbbenést, hiszen alig több mint két hónapja nevezték ki a hivatal új elnökét, akinek az elődje is éppen a sorvadó jogkörökre hivatkozva mondott le pozíciójáról.

 

A budai vár látképe - fotó: Kovács Olivér
1/3
A budai vár látképe - fotó: Kovács Olivér

 

 

Miközben általában mindenki szereti a műemlékeket – elvégre aligha találhatnánk politikust, közéleti szereplőt, országos, vagy helyi döntéshozót, aki verbálisan nem állna ki az épített örökség mellett – a KÖH mint hivatal (nem tanácsos a műemlékvédelem, örökségvédelem szinonimájának tekinteni, hiszen annak csak az egyik, ugyan a legnagyobb intézményesült formája volt) vergődése már évekkel ezelőtt megkezdődött. Szinte magában hordozta a végzetét: már a megalakulásakor, miután magába olvasztotta a műemlékvédelmet, a régészetet és a műtárgyvédelmet, annak tudományos és hatósági jogköreivel együtt, többek számára egy túlhatalmú szervnek tűnt, amely szükségszerűen konfliktusokat vállal fel – miután sok volt a jogkör –, talán a kelleténél többet.

A KÖH valójában talán ezekben a konfliktusokban őrlődött fel. Ezek általában nem látványos csaták voltak, bár a pletykák szerint a konkrét beruházásokkal kapcsolatosan kialakult lobbik már az évtized második felében is voltak annyira erősek, hogy elérjék egy elnök elmozdítását.

Ám a „csatákra", vagyis az egyes, többnyire védett épületekhez kapcsolódó beruházások során felmerülő konfliktusokra visszatérve: ezek során a KÖH képviselői (akiket – hogy bonyolultabb legyen a helyzet –, nem mindig lehetett a hivatallal, illetve annak hivatalos álláspontjával azonosítani) azt tették, amire alkalmazták őket, vagyis védték az épített/tárgyi örökséget. Csakhogy miután szakmai szinten sincs egységes álláspont a műemlékvédelem határairól, pontos feladatáról (lásd rekonstrukciók, visszaépítések kérdése), a terepen, a konkrét beruházásoknál sem volt (nem is igen lehet) szakmai protokoll, „szamárvezető", ezért a szakmai álláspont gyakran a legóvatosabb, vagy leginkább konzervatív irányt jelentette.

 

Fotó: Kovács Olivér
2/3
Fotó: Kovács Olivér

 

 

Ez így meglehetősen rébusznak tűnik, következzék hát egy képzelt beszélgetés egy képzelt várrom felújításáról, turisztikai hasznosításáról. Ez a párbeszéd így nyilván sosem hangzott el, de egyes elemei, ha nem is szó szerint, külön-külön objektumoknál igen:

- Szeretnénk visszaépíteni a várunkat, mert pályázaton nyerni tudnánk rá egy csomó pénzt és jönnének a turisták végre.

- Nagyszerű.

- Akkor visszafalaznánk a várfalakat...

- Persze, de csak félig.

- Félig?

- Igen. Meg kell őrizni a rom jelleget, hiszen a vár 18. századi széthordása is hozzátartozik a műemlék történetéhez. Ebben nem lehet vita.

- Ha nem, hát nem. A régész szerencsére feltárt a várudvaron egy épületet, azt visszaépítenénk, hogy legyen benne kiállítás.

- Csak nyugodtan. Jó modern épület legyen.

- Jaj ne, az ronda. A kutatók lerajzolták, hogy milyen volt a középkori épület.

- Annak a felépítése történelemhamisítás volna. A látogatók nem tudnák, mi a régi és mi az új. Maradunk a modernnél.

- Hogy fog az kinézni... Na de legalább a torony az szép lesz, oda kilátót tervezünk.

- Helyes, támogatom.

- És ráteszünk egy tetőt.

- Aligha.

- De a toronynak eredetileg volt teteje!

- Volt hát, csak nem tudjuk, pontosan milyen. Ne álmodozzanak!

- Lehet, hogy pontosan nem tudjuk, de tetőtlen sohasem volt. Ez nem hamisítás? Ráadásul ha nincs tető, néhány év alatt szétrohad az új falépcső és -terasz, kárba vész a mostani munka.

- A tudománnyal nem vitatkozunk.

A képzelt beszélgetés abszurdnak tűnhet, különösképpen azért, mert az érvek mindkét oldalról tökéletesen érthetők és elfogadhatók. S ugyan a konkrét példa egy várról szólt, nyilván felnagyítva, kiélezve az érdek- és véleménykülönbségeket, több beruházásnál is hasonlóan mást gondolhatott a beruházó és a „műemlék". A hosszas döntési és engedélyezési eljárások pedig csak fokozták az ellenérzéseket.

A cikk folytatása a műemlékem.hu magazinban.

 

 

Vélemények (1)
epiteszikon
2012.09.10.
09:19

Hallottam ilyent is: KÖH: " Legyen a teteje fazsindely !!!!!" Építtető: "ööö a KÖH ad rája pénzet, mert nekem nincsen és azzal időnként foglalkozni kell?" KÖH: "Nem" Alapvetően szakmailag jók voltak, de valahol -bárt ez inkább a magyar bürokráciára igaz - sokszor kerékkötői voltak sok sok dolognak.De a kérdés most az hogy olcsóbb lesz / kevesebb lesz az államilag fizetett közszolga ? Vagy az változatlanul megmarad?

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.