Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Vélemény

Egy város két arccal – séták Pakson

1/23

Az óváros fölötti Gárdonyi kilátóból remek kilátás nyílik a főutca, vagyis az egykori Budapest-Pécs országút műemlék házsorára, valamint a Dunára.

A város talán leglátványosabb műemléke az 1844-ben épült Erzsébet szálló, amely évtizedes szünet után 2010-re visszakapta az eredeti funkcióját.

A Fő utca egyik különlegessége a Jézus Szíve templom előtti bazársor, lapos tetején publikus templomkerttel. Tizenegy üzlethelysége az 1870-es évek óta tart nyitva az egykori 6-os főút mentén.

A helyi szőlőművelés évszázados hagyományának emléke a Sárgödör tér és környékének pincefaluja. A pincékben ma is szép számban őrzik Paks jellegzetes borát, a vörösborokhoz hasonló, de korábbi préseléssel készülő, világosabb, könnyed sillert.

Az itteni borokat sokáig szekszárdiként forgalmazták, csak 1998-ra jöhetett létre az önálló tolnai borvidék. A nagyobb pincészetek borai, mint a Fabro, a Mayer, vagy a Szedmák, országszerte kaphatók.

Az egykori város szélén, ma már a kertváros közepén álló téren 66, helyi védelem alatt álló présház található, azonban a környező utcákban még itt-ott meglévő épületekkel együtt a számuk a százat is eléri.

Az eladásra kínáló pincészetek mellett tucatnyi kisebb, családi birtok is folytatja a gazdálkodást, elhanyagolt, vagy funkcióját vesztet présházat alig találni.

A várostól négy kilométerre, 1967-ben kezdődött az atomerőmű építése. Az Ipari Épülettervező Vállalat szakemberei, Szittya Béla és Börcsök László vezetésével, többek közt hazánk legnagyobb térfogatú épületét hozták itt létre a reaktorcsarnokok formájában.

Az erőmű építésén dolgozók számára az Ürgemező szélén épülő lakások, a majdani új városközpont első ütemét jelentették. Egyedi megjelenésük később tulipános házakként tette őket ismertté.

A Műegyetemen kifejlesztett B1 jelű nagypaneles lakóháztípust a Pécsiterv Ifjúsági Irodájában, a Csete György vezette csapat gondolta újra, a homlokzati motívumokon kívül az erkélyeket, és a lakások alaprajzát is beleértve.

A Tulipános házak utólagos homlokzati hőszigetelése hazánkban elsők között kezdődött meg 1990-ben, nagyrészt megtartva, illetve újragondolva az eredeti mintázatokat.

Az új fő tér a közelmúltban, a Pécsépterv által kidolgozott arculattal újult meg. Központi épülete a mai Csengerey Dénes kulturális központ, ma is eredeti formájában működik.

Az új fő tér a közelmúltban, a Pécsépterv által kidolgozott arculattal újult meg. Központi épülete a mai Csengerey Dénes kulturális központ, ma is eredeti formájában működik.

Az 1978-ra elkészült épület Balázs Csaba tervei szerint épült. Tardosi vörös mészkő padlója, alumínium csillárjai, és eredeti berendezése ma is elegáns.

A központi téren 2002 óta látható az atommagot és hatszögletű fűtőelem kazetta palástot szimbolizáló szökőkút. Alkotója, Józsa Bálint nevéhez számos budapesti köztéri absztrakt alkotás kötődik.

Lakóház a Dózsa György út és Táncsics Mihály utcák találkozásánál.

Az 1975-re meghosszabbított vasút állomása a kor típustervei szerint épült, homlokzatán egyedi díszítésekkel. 2009 óta az állapota gyorsan romlik, ekkortól az atomerőmű teherforgalmán kívül, már csak alkalmi kirándulóvonatok fordulnak meg itt.

A régi és új városrészek közt félúton, az Atomerőmű Vállalat saját beruházásában épült meg az ország első szocialista magániskolája, az Energetikai Technikum. Az 1985-ös elhatározást két éven belül már az első tanévnyitó követte.

A jellegzetes, nyersbeton falak, és színes nyílászárók a kétezres évekre szinte eltűntek a homlokzatot burkoló kúszónövényzet alatt, így az épületegyüttes néhány éve szinte újként jelent meg újra az utcán.

1987-ben a lakótelepen még nem épülhetett meg, végül néhány utcával lejjebb sikerült alkalmas telket találni a város új templomának, amely a tervező Makovecz Imre számára országos ismertséget hozott.

A 34 méter magas templomtorony az ország egyik legmagasabb, favázas építménye. A templom teljes felújítása idén fejeződött be.

A Szent István tér keleti oldalát látványos, három szintes lakóház zárja le, földszintjén forgalmas üzlethelységekkel.

A városközpont egyik legújabb épülete az Erzsébet szálló bővítése, 2010-re készült el, Fejérdy Péter tervei szerint.

?>
Az óváros fölötti Gárdonyi kilátóból remek kilátás nyílik a főutca, vagyis az egykori Budapest-Pécs országút műemlék házsorára, valamint a Dunára.
?>
A város talán leglátványosabb műemléke az 1844-ben épült Erzsébet szálló, amely évtizedes szünet után 2010-re visszakapta az eredeti funkcióját.
?>
A Fő utca egyik különlegessége a Jézus Szíve templom előtti bazársor, lapos tetején publikus templomkerttel. Tizenegy üzlethelysége az 1870-es évek óta tart nyitva az egykori 6-os főút mentén.
?>
A helyi szőlőművelés évszázados hagyományának emléke a Sárgödör tér és környékének pincefaluja. A pincékben ma is szép számban őrzik Paks jellegzetes borát, a vörösborokhoz hasonló, de korábbi préseléssel készülő, világosabb, könnyed sillert.
?>
Az itteni borokat sokáig szekszárdiként forgalmazták, csak 1998-ra jöhetett létre az önálló tolnai borvidék. A nagyobb pincészetek borai, mint a Fabro, a Mayer, vagy a Szedmák, országszerte kaphatók.
?>
Az egykori város szélén, ma már a kertváros közepén álló téren 66, helyi védelem alatt álló présház található, azonban a környező utcákban még itt-ott meglévő épületekkel együtt a számuk a százat is eléri.
?>
Az eladásra kínáló pincészetek mellett tucatnyi kisebb, családi birtok is folytatja a gazdálkodást, elhanyagolt, vagy funkcióját vesztet présházat alig találni.
?>
A várostól négy kilométerre, 1967-ben kezdődött az atomerőmű építése. Az Ipari Épülettervező Vállalat szakemberei, Szittya Béla és Börcsök László vezetésével, többek közt hazánk legnagyobb térfogatú épületét hozták itt létre a reaktorcsarnokok formájában.
?>
Az erőmű építésén dolgozók számára az Ürgemező szélén épülő lakások, a majdani új városközpont első ütemét jelentették. Egyedi megjelenésük később tulipános házakként tette őket ismertté.
?>
A Műegyetemen kifejlesztett B1 jelű nagypaneles lakóháztípust a Pécsiterv Ifjúsági Irodájában, a Csete György vezette csapat gondolta újra, a homlokzati motívumokon kívül az erkélyeket, és a lakások alaprajzát is beleértve.
?>
A Tulipános házak utólagos homlokzati hőszigetelése hazánkban elsők között kezdődött meg 1990-ben, nagyrészt megtartva, illetve újragondolva az eredeti mintázatokat.
?>
Az új fő tér a közelmúltban, a Pécsépterv által kidolgozott arculattal újult meg. Központi épülete a mai Csengerey Dénes kulturális központ, ma is eredeti formájában működik.
?>
Az új fő tér a közelmúltban, a Pécsépterv által kidolgozott arculattal újult meg. Központi épülete a mai Csengerey Dénes kulturális központ, ma is eredeti formájában működik.
?>
Az 1978-ra elkészült épület Balázs Csaba tervei szerint épült. Tardosi vörös mészkő padlója, alumínium csillárjai, és eredeti berendezése ma is elegáns.
?>
A központi téren 2002 óta látható az atommagot és hatszögletű fűtőelem kazetta palástot szimbolizáló szökőkút. Alkotója, Józsa Bálint nevéhez számos budapesti köztéri absztrakt alkotás kötődik.
?>
Lakóház a Dózsa György út és Táncsics Mihály utcák találkozásánál.
?>
Az 1975-re meghosszabbított vasút állomása a kor típustervei szerint épült, homlokzatán egyedi díszítésekkel. 2009 óta az állapota gyorsan romlik, ekkortól az atomerőmű teherforgalmán kívül, már csak alkalmi kirándulóvonatok fordulnak meg itt.
?>
A régi és új városrészek közt félúton, az Atomerőmű Vállalat saját beruházásában épült meg az ország első szocialista magániskolája, az Energetikai Technikum. Az 1985-ös elhatározást két éven belül már az első tanévnyitó követte.
?>
A jellegzetes, nyersbeton falak, és színes nyílászárók a kétezres évekre szinte eltűntek a homlokzatot burkoló kúszónövényzet alatt, így az épületegyüttes néhány éve szinte újként jelent meg újra az utcán.
?>
1987-ben a lakótelepen még nem épülhetett meg, végül néhány utcával lejjebb sikerült alkalmas telket találni a város új templomának, amely a tervező Makovecz Imre számára országos ismertséget hozott.
?>
A 34 méter magas templomtorony az ország egyik legmagasabb, favázas építménye. A templom teljes felújítása idén fejeződött be.
?>
A Szent István tér keleti oldalát látványos, három szintes lakóház zárja le, földszintjén forgalmas üzlethelységekkel.
?>
A városközpont egyik legújabb épülete az Erzsébet szálló bővítése, 2010-re készült el, Fejérdy Péter tervei szerint.
1/23

Az óváros fölötti Gárdonyi kilátóból remek kilátás nyílik a főutca, vagyis az egykori Budapest-Pécs országút műemlék házsorára, valamint a Dunára.

A város talán leglátványosabb műemléke az 1844-ben épült Erzsébet szálló, amely évtizedes szünet után 2010-re visszakapta az eredeti funkcióját.

A Fő utca egyik különlegessége a Jézus Szíve templom előtti bazársor, lapos tetején publikus templomkerttel. Tizenegy üzlethelysége az 1870-es évek óta tart nyitva az egykori 6-os főút mentén.

A helyi szőlőművelés évszázados hagyományának emléke a Sárgödör tér és környékének pincefaluja. A pincékben ma is szép számban őrzik Paks jellegzetes borát, a vörösborokhoz hasonló, de korábbi préseléssel készülő, világosabb, könnyed sillert.

Az itteni borokat sokáig szekszárdiként forgalmazták, csak 1998-ra jöhetett létre az önálló tolnai borvidék. A nagyobb pincészetek borai, mint a Fabro, a Mayer, vagy a Szedmák, országszerte kaphatók.

Az egykori város szélén, ma már a kertváros közepén álló téren 66, helyi védelem alatt álló présház található, azonban a környező utcákban még itt-ott meglévő épületekkel együtt a számuk a százat is eléri.

Az eladásra kínáló pincészetek mellett tucatnyi kisebb, családi birtok is folytatja a gazdálkodást, elhanyagolt, vagy funkcióját vesztet présházat alig találni.

A várostól négy kilométerre, 1967-ben kezdődött az atomerőmű építése. Az Ipari Épülettervező Vállalat szakemberei, Szittya Béla és Börcsök László vezetésével, többek közt hazánk legnagyobb térfogatú épületét hozták itt létre a reaktorcsarnokok formájában.

Az erőmű építésén dolgozók számára az Ürgemező szélén épülő lakások, a majdani új városközpont első ütemét jelentették. Egyedi megjelenésük később tulipános házakként tette őket ismertté.

A Műegyetemen kifejlesztett B1 jelű nagypaneles lakóháztípust a Pécsiterv Ifjúsági Irodájában, a Csete György vezette csapat gondolta újra, a homlokzati motívumokon kívül az erkélyeket, és a lakások alaprajzát is beleértve.

A Tulipános házak utólagos homlokzati hőszigetelése hazánkban elsők között kezdődött meg 1990-ben, nagyrészt megtartva, illetve újragondolva az eredeti mintázatokat.

Az új fő tér a közelmúltban, a Pécsépterv által kidolgozott arculattal újult meg. Központi épülete a mai Csengerey Dénes kulturális központ, ma is eredeti formájában működik.

Az új fő tér a közelmúltban, a Pécsépterv által kidolgozott arculattal újult meg. Központi épülete a mai Csengerey Dénes kulturális központ, ma is eredeti formájában működik.

Az 1978-ra elkészült épület Balázs Csaba tervei szerint épült. Tardosi vörös mészkő padlója, alumínium csillárjai, és eredeti berendezése ma is elegáns.

A központi téren 2002 óta látható az atommagot és hatszögletű fűtőelem kazetta palástot szimbolizáló szökőkút. Alkotója, Józsa Bálint nevéhez számos budapesti köztéri absztrakt alkotás kötődik.

Lakóház a Dózsa György út és Táncsics Mihály utcák találkozásánál.

Az 1975-re meghosszabbított vasút állomása a kor típustervei szerint épült, homlokzatán egyedi díszítésekkel. 2009 óta az állapota gyorsan romlik, ekkortól az atomerőmű teherforgalmán kívül, már csak alkalmi kirándulóvonatok fordulnak meg itt.

A régi és új városrészek közt félúton, az Atomerőmű Vállalat saját beruházásában épült meg az ország első szocialista magániskolája, az Energetikai Technikum. Az 1985-ös elhatározást két éven belül már az első tanévnyitó követte.

A jellegzetes, nyersbeton falak, és színes nyílászárók a kétezres évekre szinte eltűntek a homlokzatot burkoló kúszónövényzet alatt, így az épületegyüttes néhány éve szinte újként jelent meg újra az utcán.

1987-ben a lakótelepen még nem épülhetett meg, végül néhány utcával lejjebb sikerült alkalmas telket találni a város új templomának, amely a tervező Makovecz Imre számára országos ismertséget hozott.

A 34 méter magas templomtorony az ország egyik legmagasabb, favázas építménye. A templom teljes felújítása idén fejeződött be.

A Szent István tér keleti oldalát látványos, három szintes lakóház zárja le, földszintjén forgalmas üzlethelységekkel.

A városközpont egyik legújabb épülete az Erzsébet szálló bővítése, 2010-re készült el, Fejérdy Péter tervei szerint.

Nézőpontok/Vélemény

Egy város két arccal – séták Pakson

2021.10.02. 19:24
1/23

Az óváros fölötti Gárdonyi kilátóból remek kilátás nyílik a főutca, vagyis az egykori Budapest-Pécs országút műemlék házsorára, valamint a Dunára.

A város talán leglátványosabb műemléke az 1844-ben épült Erzsébet szálló, amely évtizedes szünet után 2010-re visszakapta az eredeti funkcióját.

A Fő utca egyik különlegessége a Jézus Szíve templom előtti bazársor, lapos tetején publikus templomkerttel. Tizenegy üzlethelysége az 1870-es évek óta tart nyitva az egykori 6-os főút mentén.

A helyi szőlőművelés évszázados hagyományának emléke a Sárgödör tér és környékének pincefaluja. A pincékben ma is szép számban őrzik Paks jellegzetes borát, a vörösborokhoz hasonló, de korábbi préseléssel készülő, világosabb, könnyed sillert.

Az itteni borokat sokáig szekszárdiként forgalmazták, csak 1998-ra jöhetett létre az önálló tolnai borvidék. A nagyobb pincészetek borai, mint a Fabro, a Mayer, vagy a Szedmák, országszerte kaphatók.

Az egykori város szélén, ma már a kertváros közepén álló téren 66, helyi védelem alatt álló présház található, azonban a környező utcákban még itt-ott meglévő épületekkel együtt a számuk a százat is eléri.

Az eladásra kínáló pincészetek mellett tucatnyi kisebb, családi birtok is folytatja a gazdálkodást, elhanyagolt, vagy funkcióját vesztet présházat alig találni.

A várostól négy kilométerre, 1967-ben kezdődött az atomerőmű építése. Az Ipari Épülettervező Vállalat szakemberei, Szittya Béla és Börcsök László vezetésével, többek közt hazánk legnagyobb térfogatú épületét hozták itt létre a reaktorcsarnokok formájában.

Az erőmű építésén dolgozók számára az Ürgemező szélén épülő lakások, a majdani új városközpont első ütemét jelentették. Egyedi megjelenésük később tulipános házakként tette őket ismertté.

A Műegyetemen kifejlesztett B1 jelű nagypaneles lakóháztípust a Pécsiterv Ifjúsági Irodájában, a Csete György vezette csapat gondolta újra, a homlokzati motívumokon kívül az erkélyeket, és a lakások alaprajzát is beleértve.

A Tulipános házak utólagos homlokzati hőszigetelése hazánkban elsők között kezdődött meg 1990-ben, nagyrészt megtartva, illetve újragondolva az eredeti mintázatokat.

Az új fő tér a közelmúltban, a Pécsépterv által kidolgozott arculattal újult meg. Központi épülete a mai Csengerey Dénes kulturális központ, ma is eredeti formájában működik.

Az új fő tér a közelmúltban, a Pécsépterv által kidolgozott arculattal újult meg. Központi épülete a mai Csengerey Dénes kulturális központ, ma is eredeti formájában működik.

Az 1978-ra elkészült épület Balázs Csaba tervei szerint épült. Tardosi vörös mészkő padlója, alumínium csillárjai, és eredeti berendezése ma is elegáns.

A központi téren 2002 óta látható az atommagot és hatszögletű fűtőelem kazetta palástot szimbolizáló szökőkút. Alkotója, Józsa Bálint nevéhez számos budapesti köztéri absztrakt alkotás kötődik.

Lakóház a Dózsa György út és Táncsics Mihály utcák találkozásánál.

Az 1975-re meghosszabbított vasút állomása a kor típustervei szerint épült, homlokzatán egyedi díszítésekkel. 2009 óta az állapota gyorsan romlik, ekkortól az atomerőmű teherforgalmán kívül, már csak alkalmi kirándulóvonatok fordulnak meg itt.

A régi és új városrészek közt félúton, az Atomerőmű Vállalat saját beruházásában épült meg az ország első szocialista magániskolája, az Energetikai Technikum. Az 1985-ös elhatározást két éven belül már az első tanévnyitó követte.

A jellegzetes, nyersbeton falak, és színes nyílászárók a kétezres évekre szinte eltűntek a homlokzatot burkoló kúszónövényzet alatt, így az épületegyüttes néhány éve szinte újként jelent meg újra az utcán.

1987-ben a lakótelepen még nem épülhetett meg, végül néhány utcával lejjebb sikerült alkalmas telket találni a város új templomának, amely a tervező Makovecz Imre számára országos ismertséget hozott.

A 34 méter magas templomtorony az ország egyik legmagasabb, favázas építménye. A templom teljes felújítása idén fejeződött be.

A Szent István tér keleti oldalát látványos, három szintes lakóház zárja le, földszintjén forgalmas üzlethelységekkel.

A városközpont egyik legújabb épülete az Erzsébet szálló bővítése, 2010-re készült el, Fejérdy Péter tervei szerint.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Paks

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.