Egy társasház "színeváltozása"
A Hőnich Henrik és Paládi-Kovács Ádám által tervezett budai társasház története felettébb tanulságos. A klasszikus háromfogatú alaprajzi elrendezéshez az építészek változatos anyag- és színhasználatú külső burkot terveztek, amely a megvalósulás során egyszerűsödött(?) le - a tervezők tudta, beleegyezése és közreműködése nélkül. No persze a terv és a valóság közötti különbség láttán nem csak esztétikai kérdések merülnek fel...
Környezeti és egyéb adottságok
A környék építészeti képe igen heterogén jelleget mutat. A sorházas beépítés egyes épületei általában megfelelnek a rendezési tervben foglaltaknak és jobbára magastetővel készültek. De van az utcában lapostetős kockaház, sőt ötszintes épület is.
Az épület funkcionális rendszere
A többlakásos épület alaprajzi rendszerét a klasszikusnak tekinthető háromfogatú elrendezés elvei szerint alakítottuk ki oly módon, hogy az általános szinteken 3-3, míg a tetőszinten 2 lakást helyeztünk el. Valamennyi lakás nappali tere-tércsoportja délre tájolt, de az ellenkező – északi - oldalon lévő szobák (szülői háló, gyerekszoba) mindegyike részesül a keleti vagy nyugati nap sugaraiból is. Ezt az erkélyek és loggiák elhelyezésével, illetve azzal értük el, hogy a tömeg tagolásánál a napfény bejutásának biztosítását alapvető kiindulási pontnak tekintettük.
A ház gépkocsival történő megközelítésére a Galambóc utcáról nyitott, a telek keleti oldalán vezetett rámpa szolgál. Az épületben a vertikális közlekedést a kényelmes háromkarú lépcsővel tervezett lépcsőház és a lépcsőkarok által körbefogott lift szolgálja. A háromfogatú épület északi felére eső alaprajzi centrumban kialakított lépcsőházba egy öblösebb előtéren keresztül jutunk. Az ingatlan gyalogos bejáratát a Szerémi út felől nyitottuk, elválasztva ezzel egymástól a gyalogos és az autós közlekedést, ezáltal a lehető legnagyobb zöldfelület mellett sikerült biztosítani, hogy mindhárom földszinti lakás önálló, zavartalan, közvetlen kertkapcsolattal rendelkezzék.
Az épület homlokzati formálása
A tetőtéri lakások nappali terei tágas, kedvező benapozottságú tetőteraszokra nyílnak. A teraszok védelme mobil árnyékoló szerkezetekkel oldható meg. A rendezési terv által is határozott építészeti megfogalmazást igénylő DK-i homlokzat sarokfelületének architekturális megfogalmazása karakteresebb, a tervezett hőszigetelt mellvédek előtt mohazöld színű Finnforest elemek helyezkednek el, míg a hőhídmentesített födémsávok homlokzati takarására szinterezett fémlemez burkolat készült volna, kobaltkék színben, továbbá az épület sarkán, azt hangsúlyozó, a bejárat színével megegyező vörös színű fémpenge futott volna végig.A tetőhéjalás teljes deszkázatra fektetett, szürke-oxidzöld színű korcolt fémlemez fedés. A tetőtéri lakások számára tetősíkablakok helyett ék alakú bevilágító hasábokat terveztünk, kétoldali (homlok és oldalsó) hőszigetelő üvegezésű nyílászárókkal és a tetővel azonos fémlemez borítással.
A megvalósulás
A kivitelezés során mindig adódnak a tervhez képest kisebb változtatások, eltérések. Ezek egy része sokszor szükségszerű is, de ennél a háznál nem ez történt. Habár az épületet a kivitelezőnek szerencsére nem sikerült elrontania, de a részletes és alapos kiviteli terveket - a külső homlokzati kialakításnál - sokszor csak ajánlásként kezelte. A megrendelő ehhez sajnos megfelelő asszisztenciát biztosított. Amikor az egyik tervezői művezetésünk során szembesültünk az eltérésekkel, a kivitelező csak a vállát vonogatta, hogy ezekkel a változtatásokkal a megrendelő egyetértett és ő nem tartotta szükségesnek, hogy erről a tervezőket külön értesítse, különben is kész van már, és milyen „jó lett". Amikor az építtetőtől ezt számon kértük, a megbízó a felelősséget rögtön a lakókra tolta, azzal a felkiáltással, hogy a lakóknak ez túl színes homlokzat volt, és kérték a módosítását. Az épületben lévő lakások már szerkezetkész állapotban elkeltek, akkor egy lakónak sem volt ilyen kifogása, sőt nagyon tetszett, és üdítő színfoltnak tartották a „színes házat". A megrendelő által biztosított „műszaki ellenőr" még rá is kontrázott azzal, hogy hozzátette: így még jobb is lett az épület. Az, hogy ez tényleg így van-e, mindenki döntse el maga.
Paládi-Kovács Ádám
Társasház, XI. kerület, Galambóc utca
Vezető tervezők: Hőnich Henrik, Paládi-Kovács Ádám
Építész munkatársak: Iván Eszter, Koródi Zoltán építészek
Statika: Mantuano Tamás - POND Kft.
Épületgépészet: Bendéné Szunyogh Judit
Épületvillamosság: Gali Csaba - Gemini-Plan Kft.
Akusztika: Tan Attila - Akusztika Mérnöki Iroda
Fotó: Zsitva Tibor
Generáltervező: Paládi Építész és Mérnök Kft
Tervezés éve: 2006-2007
Kivitelezés éve: 2008-2009
Bruttó szintterület: 1200 m2
Beruházási költség: 200 millió Ft
Építtető/megbízó: Warehouse Kft.
20:04
Szerintem az alaprajz nem túl letisztult - bár nem tragikusan rossz. A homlokzatok viszont... A látványterveken ha valaki meg bírja számolni, hogy hányféle homlokzati motívum szerepel. Különösen furcsa a homlokzati "vasgrafika". Nyilván nem szép a kivitelezőtől az önkényes változtatás, nem szeretnék én sem hasonló helyzetbe kerülni, de számomra a "színeváltozás" itt szó szerint értendő. Kissé gagyibb anygokkal ugyan, de alapvetően hasonló építészeti minőség született.
11:48
"Posztmodern rumli", nevetségessé váló "csiricsáré színek", "siralmas", "összevisszaság"; úgy látszik, hogy a fenti idézetek írói és én mástól féltjük az építészeti minőséget. A terv szerinti ház vagány és vidám; színei, "grafikai túlzásai", lendületes gesztusai számomra - tizenötödször végignézve a képeket is - időt állónak tűnnek. Ami viszont megvalósult, az ehhez képest siralomház, olyan, mintha Gabriel Garcia Marquez vagy Bulgakov prózáját valaki célszerűsítené, az igényekhez alakítaná, megfosztaná a sallangoktól :-).
12:14
@Pákozdi Imre: Kedves Imre, miként lehet egy ház vagány és vidám, ha sokszorosan elavult és bútorozhatatlan, élhetetlen tereket takar. A lendületes gesztusok egy lakóház tekintetében a MAI életformához, technikai színvonalhoz jól alkalmazkodó alaprajzok, TEREK kitalálásában kell, hogy megnyilvánuljanak. A homlokzati vagányság ennek a vagány belsőnek a KÜLSŐ megjelenése. A dolog visszafelé nem működik ! A belső tér nem lesz vagányabb a hivalkodó avagy trendi avagy "vidám" grafikai megoldásokat felvonultató külsőtől ! Az nem érv, hogy szerkezetkészen megvették valakik. A 40-50 éves házgyári panelben is sok millió ember él hasonló(vagy ennél jobb!) alaprajzokon, mert nem tehet mást. Más kérdés, ha 1-2 fős szingli v. gyermektelen életformára berendezkedett emberek, családok vették meg az objektumot, akkor talán néhány felesleges válaszfal bontásával lehet valamit kezdeni itt is. De ebből kiindulva nem azon kell vitatkozni, hogy milyen az erkélykorlát és hogy vidám-e a két év alatt bugyirózsaszínűre fakuló rátét izé egy házon, ahol ember legyen a talpán aki 1 m-es hó esetén leparkol a hátsó garázshelyére a Renault Espace -ével, majd megfordul(?!) avagy tolatva(?!) kijön a lefagyott rámpán. Ráadásul, ha emellett valamit, pl.a hólapátot ki akarná venni a tárolójából,akkor még további komoly előtanulmányokra is szüksége lesz. Hogy a kivitelező elbarmolta avagy sem, azon lehet háborogni, mindenesetre a lakók, akiknek EZ A BELSŐ KIALAKÍTÁS találkozott az ízlésével, a kivitelezővel együtt felismerték azt a fent leírt anomáliát, ami a napjaink konvencionális szintjét is alulmúló alaprajzú lakások és az őket "modern", de inkább trendi köntössel felértékelni akaró homlokzat között feszült. És megoldották a gordiuszi csomót a maguk módján. Tervező urak tessék elgondolkozni rajta !
12:35
@FenyvesiHK: A belső kialakítást - a mellékelt alaprajzokat - nem tanulmányoztam, egyszerűen azért nem, mert a tervezők írásában nincs szó ezeknek a tervezettől való eltérítéséről.
12:44
@FenyvesiHK: A kolléga valószínűleg még nem tervezett társasházat, ahol az építtető nem egy lakóközösség volt (ilyen ma már szerintem nincs is), hanem egy beruházó cég. Mert ha részt vett volna már ilyen projektekben, tudná, hogy milyen kőkemény feltétekkel indul egy ilyen tervezési feladat. Lakásszámok, szobaszámok, négyzetméterek kőbe vannak vésve. Ha nem tetszik van más aki megcsinálja. Hát így születnek az ilyen alaprajzok. Ettől még nem lesznek "jók" ezek a lakások, persze, de az vesse rájuk az első követ aki...
14:08
@Alagi: A kolléga tervezett társasházat és pontosan tudja a születés mikéntjét. De attól még az ellentmondás fennáll, amiről írtam. És ez esetben nem kell úgy csinálni, mintha történt volna valami, hanem a "megélhetési bűnözés" című dossziéba beletenni a művet és mélyen hallgatni róla. Miért mentjük fel magunkat és egymást, hogy én nem tehettem róla? Legközelebb az orvos mondja ugyanezt, mert bent maradt a törlőrongy vagy a pedagógus mert a gyerek 20 évesen sem tud olvasni. Hol a vége?
14:27
@Pákozdi Imre: Bocsánatos bűn, tudjuk, hogy más szakmabéli kedves Imre. De Bitó Tanár Úr DLA pl. valszeg azonnal ajtót mutatna annak a nebulónak, aki homlokzat-látványtervekkel kezdené diplomatervezését a lakó tanszéken.
20:16
@FenyvesiHK: Hoppá ! most látom csak, hogy a látványterven szereplő alpesi hegyvonulatok sem valósultak meg valamilyen érthetetlen ok folytán. Tisztelt Kivitelező, azért ami sok, az sok ! Mindenesetre, ha a Waczak szálló sorozat újraindulna, nem kell keresni, mert itt a kiváló helyszín.
20:33
@Alagi: Ez az építészszakma egyik legszomorúbb és legfájdalmasabb "érvelése" - és a leghamisabb is (Szalai Andrásnak volt erről egy emlékezetes előadása, főépítészeknek, jópár éve). Hadd kérdezem már meg, tisztelettel, hogy HA a négyzetméterek "kőbe voltak vésve", akkor vajon a használhatatlan közlekedők, az akadálymentesség megoldhatatlansága, a bútorozhatatlan szobák is a kívánalom része volt?... Ugyan már, ne komolytalankodjunk - ha BÁRKI komolyan venné a társasházépítéseknél a "kőkemény feltételeket", akkor nem volna kérdés hogy meg kéne azért felelni bizony az alapvető méretezési, bútorozhatósági, takarékossági - neadjisten szakma-etikai feltételeknek is (hogy a formálási-, arány- és egyéb kérdésekről most ne is beszéljek. Csak ehhez túl kéne látni a "négyzetméter" mérhető bűvszaván, és bízni MAGUNKBAN annyira hogy oda merjünk sunnyogni a tárgyalóasztalhoz egy ÉLHETŐ alternatívával.
05:00
@mB: Jó, akkor a fenti alaprajzot kéretik úgy áttervezni, hogy a kontúr ne változzon (nyilván maximálisan ki van használva a beépítési százalék), legyen egy szinten 3 lakás, abból 2 db 3 szobás, 1 db 2 szobás. Kíváncsian várom. Itt ebben az esetben egyébként olyan különösebben bútorozhatatlan szobát, használhatatlan közlekedőt nem nagyon látok. Nota bene: Minden tiszteletem Szalai Andrásé, de azért ebben az ügyben ő eléggé a partvonalról kiabál be...
09:24
@Alagi: Igaza van, azt hiszem a fenti keretfeltételek mellett - akár hosszas munkával is - lehetetlen a fentinél jobb alaprajzot tervezni. Bizony az.
12:38
@mB: mB köszönöm ! alaginak ajánlanám a tetőtéri luxuskégli déli sarkának szobáját bebútorozni,meg úgy az egész lakást. Különösen figyelemreméltó az a helyiség,ami a WC mellet (amiben még egy kézmosóra sem futotta) valami általam még nem ismert funkciót kíván ellátni. Egyre inkább az az érzésem, hogy a tervező urak nem találkoztak még a társasház-tervezés felemelő feladatával ezidáig. Ez sajnos 2/ leülhetnek.
13:09
@FenyvesiHK: Ismétlem, felháborodásom tárgya az épület külsejének drasztikus, az építész tervezőkkel nem egyezetett megváltoztatása volt, amit merényletnek tekintek. Az alaprajzokat ez a merénylet nem érintette, ezért nem szenteltem figyelmet azoknak. Nyilván nem tudnék házat tervezni, sem alaprajzzal kezdve, sem látványtervvel indítva, sem a hegyek közelségéből kiindulva, sem a vízpart sajátosságait kiszolgálva. Alaprajzot megítélni ugyanakkor merészelek, ha kell. 62 éves korára, három magánházat felépítve, ezer lakásban előfordulva az ember nagyon határozott, egyben árnyalt elképzelésekkel bírhat rendelkezni arról, hogy milyen a jó és milyen a rossz lakás-elrendezés. Úgy van ez valahogy, mint a zenehallgatással: bár sok, mégoly gyakori hangversenylátogató sem lenne képes akár egyetlen tiszta hangot is lefogni a hegedűn, biztonsággal meg tudja állapítani, hogy egy szólista vagy egy kamarazenekar jól vagy rosszul játszik, sőt, még azt is, hogy miért...
13:42
@FenyvesiHK: Igen, a tetőtér valóban kicsit "furcsa". Bár még mindig jóhiszemű feltételezéssel élek: az eredeti terven mondjuk az a válaszfal nem szerepelt még. A beköltöző lakók ugyanis elképesztő dolgokat tudnak kérni a kivitelezés utolsó fázisában...(ez is tapasztalat). A furcsa helyiség mondjuk kamra...:)
15:24
@Pákozdi Imre: Bocsánat, hogy önmagamra reflektálok, de én nyilván a vevői oldalon állok. Nekem tehát nem az a feladatom, hogy ezer premisszával gúzsba kötve beszorítsak 3 lakást 200 nettó négyzetméterbe, hanem az, hogy kiválasszam a lakáskínálat élhető darabjaiból a legjobbat. És véletlenül sem választanék az utóbbi hatvan évben épült házat vagy lakást. Elsősorban a belmagasság 3 méter alatti értéke miatt, másodsorban a már az 1930-as években kikristályosodott alaprajzi alapszabályok felrúgása miatt. Hogy mik ezek az alapszabályok? Csak mutatóba, egy házaspár számára, két kisgyerekkel: 1. méretes és nem folyosószerű előszoba; 2. étkezésre is alkalmas méretű és alakú konyha, ablakos, mellette spájz; 3. WC, dupla ajtóval, a két ajtó között kézmosó helyiség; 4. hall v. étkező, esetleg együtt a nappalival, de legalább 30 nm; 5. két hálószoba, az egyik pl. gyerekszobai minőségben, legalább 20 nm each; 6. fürdőszoba, ablakos, megközelítése a gardróbon át, továbbá külön bejárattal a szülői hálóból; 7. pincehelyiség, hűtőládával; 8. ha a ház emeletes (akárhány emeletes) társasház, tágas, közös lift. 9. magastető, még ha lapos is :-); 10. ha erkély vagy terasz tartozik a lakáshoz, annak mélysége legyen min. két méter; 11. padló: kb. 80% parkett, 20% kerámia; 12. gépészet: egyedi fűtés, legalább egy helyiség (de ha lehet, mindhárom szoba) légkondival. A konyha és az önálló WC (előtere) nyíljon az előszobából, a hálók a nappaliból vagy az étkező/hallból. A konyha és a fürdőszoba ablakai a szabadba, ne pedig pl. a lépcsőházba nyíljanak.
16:26
@Pákozdi Imre: Ha most az "arckönyvben" lennénk, nyomnék egy "tetszik" gombot :)
17:52
@Pákozdi Imre: Kedves Imre! Szívesen terveznék Önnek lakást, házat, mert egy nagyon fontos dolgot fogalmazott meg, azt ugyanis, hogy TUDJA hogyan szeretne lakni. A lakás a legindividuálisabb emberi tér, mindenkinek mások az igényei, elvárásai. De egy azonos fontos dolog van mindenki számára, a saját igényeivel a vevőnek, a terveztetőnek, a használónak tisztában kell lennie. Mert a jól megfogalmazott és átgondolt premisszákból biztosan jó életteret lehet létrehozni.
18:09
@Alagi: a lényeg tkp. társaházat tervezni nagyon hálás feladat, mert az ősi igazság mindig érvényesül, amit a ló nevű igásállat végterméke és az azt elfogyasztó veréb nevű madár esetével szoktak jellemezni
18:24
@Pákozdi Imre: Kedves Imre! Nem akartam megbántani és már sokszor lengettem a kalapomat kivételes építészeti érzékenysége és lényegfeltáró kritikái előtt. Csupán ezt a fura helyzetet véltem megfejteni, hogy vajon mi ingerel arra embereket, hogy olyasmit elkövessenek, amiről ez a kis tervezői episztola szól. Tehát én is ismétlem, hogy ez a drasztikus beavatkozás abból adódik véleményem szerint, hogy TARTALOMHOZ az őt megillető FORMA kívánkozik. (megjegyezném a lakástulajdonosok számára a terv szerinti megoldás lett volna drasztikus !) A nyilvánvaló ellentmondást ismerték fel a lakások vásárlói, ehhez jött a készséges kivitelező, aki még talán nem látott meggyfán pókot, ezért nem is vett se kék se ződ festéket, meg mianeve mohazöld(!) Finnforest meg szinterezett kobaltkék(!) akármi lemezeket, látott már valaki ilyet? Aki elfogadja azt, hogy minden mosogatásnál beveri a könyökét a hűtőszekrénybe, amiből, ha apjuk kiveszi a sörét egyúttal pofonvágja az ajtóval éppen mosogató feleségét vagy a kamrában matató háziasszonyt veri hátba a WC ajtó, esetleg át kell mennie a szomszéd lakásba, hogy felakassza valahová a télikabátját(mindegyik megoldásra van szép példa a tervezett lakásokban) hát annak a kivitelező maradék lazúrjaiból komponált zsaludeszka borítás jobban passzol. Ennyi.
19:50
@FenyvesiHK: A megfogalmazás minősége egy fokon túl tartalmi értékké változik. Elismerésem, Fenyvesi úr.
09:27
Nem kérdés, hogy a megvalósult épület a tervekhez képest összehasonlíthatatlanul alacsonyabb esztétikai színvonalat, és egyértelműen olcsóbb kivitelt testesít meg. Kérdés viszont, hogy a tervezők elkövettek-e mindent azért, hogy ne csak a maguk, hanem a megrendelő esztétikai és pénzügyi elképzeléseinek is messzemenőleg megfeleljen az általuk készített terv? Hiszen, az építésznek úgy kellene alkotnia, hogy közben szolgáltat, mely során minden felmerül