Közélet, hírek

Egy évig minden Gonda Károlyról szól. Hogy kiről?

1/3

C. H. Gonda látványterve a későbbi Cathay mozi épületéhez (1932)

C. H. Gonda terve a Shahmoon-házhoz (1926-1928)

A Gonda tervezte Bank of Communications (jobboldalt) a sanghaji Bund utolsó épülete, 1946-ban épült fel. Fotó: David Stanley, Wikimedia Commons

?>
C. H. Gonda látványterve a későbbi Cathay mozi épületéhez (1932)
?>
C. H. Gonda terve a Shahmoon-házhoz (1926-1928)
?>
A Gonda tervezte Bank of Communications (jobboldalt) a sanghaji Bund utolsó épülete, 1946-ban épült fel. Fotó: David Stanley, Wikimedia Commons
1/3

C. H. Gonda látványterve a későbbi Cathay mozi épületéhez (1932)

C. H. Gonda terve a Shahmoon-házhoz (1926-1928)

A Gonda tervezte Bank of Communications (jobboldalt) a sanghaji Bund utolsó épülete, 1946-ban épült fel. Fotó: David Stanley, Wikimedia Commons

Egy évig minden Gonda Károlyról szól. Hogy kiről?
Közélet, hírek

Egy évig minden Gonda Károlyról szól. Hogy kiről?

2019.09.05. 14:09

Emlékévet indít a Magyar Építőművészek Szövetsége a sanghaji art déco itthon szinte ismeretlen, magyar származású mestere, Gonda Károly tiszteletére. Könyv és konferencia segítené az elfelejtett hazánkfia felfedezését. 

2018 októberében Krizsán András, a MÉSZ elnöke lelkes írásban mutatta be Gonda Károly újrafelfedezésének folyamatát az Építészfórumon. Egy szűk évvel később, idén szeptember 4-én már ennél konkrétabb eredményekről is beszámolhatott. A MÉSZ-székházban tartott sajtótájékoztatóval elindult a Gonda Károly Emlékév, amely 2019-2020-ban az első Gondáról szóló, háromnyelvű könyv bemutatásával, fotókiállítással és tavaszi konferenciával próbálja visszahozni a magyar köztudatba a távolba szakadt építész emlékét. 

Gonda nem volt mindig ilyen ismeretlen idehaza. A két világháború között a sanghaji magyar diaszpóráról szóló újságcikkekben többször előkerül a neve, sőt, a várost megjárt Komor Jánossal személyes kapcsolatba is kerültek – mondja Baldavári Eszter művészettörténész (Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ), a tervek szerint novemberben bemutatandó könyv egyik szerzője, aki az elmúlt egy évben Gonda élettörténetének kutatásával foglalkozott. A korábban sokszor osztrák, alkalmanként cseh származásúnak titulált, Sanghajban C. H. Gonda néven alkotó építészről ezalatt bizonyosodott be a magyar származás: Gyöngyöön született, Goldstein Karol néven, majd hároméves korában magyarosított családjával együtt Gondára.


A Gonda tervezte Bank of Communications (jobboldalt) a sanghaji Bund utolsó épülete, 1946-ban épült fel. Fotó: David Stanley, Wikimedia Commons
3/3
A Gonda tervezte Bank of Communications (jobboldalt) a sanghaji Bund utolsó épülete, 1946-ban épült fel. Fotó: David Stanley, Wikimedia Commons



Bár ekkor már Bécsben élt, ott is tanult, majd katonakorában, orosz hadifogságából szinte egyenes út vezetett a gyorsan fejlődő Sanghajba. Ezzel együtt kor- és pályatársához, a nemzetközi ismertségben kissé előbbretartó, szintén Sanghajban dolgozó Hugyecz Lászlóhoz hasonlóan magyarnak tartotta magát egész életében. (Az életút fordulatairól Krizsán András hivatkozott cikke szól bővebben; Hugyecznek egyébként 2018-2019-ben rendezett emlékévet a MÉSZ.)

A mostani emlékév első fő eredménye az egyéves kutatást követően megjelenő, háromnyelvű album, amelynek újdonságát elsősorban az eddig nem feldolgozott magyarországi források jelentik, illetve a Nick Almasy által készített, kortárs épületfényképek. A könyvet novemberben Sanghajban, az év végén pedig Magyarországon is bemutatják.

2020 tavaszán önálló kiállításon is bemutatják Nick Almasy fényképeit; ehhez kapcsolódna az a szakmai konferencia, amely már konkrétan Gonda életművére, környezetére, szakmai pályafutására fókuszál.

Gonda életműve, pontosabban az épségben fennmaradt épületek mára Sanghaj féltve óvott emlékei közé tartoznak, de adott esetben a kortárs alkotók számára is fontos inspirációt jelentenek. A MÉSZ sajtótájékoztatóján erre Su Xinbao sanghaji építész kínált jó példát, aki az East China Architectural Design & Research Institute (ECADI) munkatársaként a Gonda tervezte Bank of East Asia épületének 2017-2018-ban lezajlott rekonstrukcióját mutatta be. (A beruházásról bővebben is beszámolunk majd az Építészfórumon.)

Gonda életművének kutatása a KKM (Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa) támogatásával valósult meg, a kutatás eredményét bemutató könyvet pedig a KKM (Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa) adja ki.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.