Emberek/Portré

Dinasztiák: A nagy Giergl–Györgyi-galaxis

1/30

Giergl Alajos 1822-ben, Joseph Bayer festménye (Magyar Iparművészet, 2006/4., 9. o.)

?>
Giergl Alajos 1822-ben, Joseph Bayer festménye (Magyar Iparművészet, 2006/4., 9. o.)
?>
Ifj. Giergl (Györgyi) Alajos 1854-ben, önarckép (Wikipedia)
?>
Györgyi Kálmán 1920 körül (kfki.hu)
?>
Györgyi Géza 1900 körül (kfki.hu)
?>
Tátralomnic, Palota szálló, 1918 körül, tervező: Györgyi Géza és Hoepfner Guidó (MKVM, CC BY-NC-ND)
?>
Budapest, Tárogató út 2., (Budapesti Kereskedők Menháza, ma IBS Főiskola), 1910-ben, tervező: Györgyi Géza és Hoepfner Guidó (Építő Ipar, 1910/25., 253. o.)
?>
Budapest, Károly körút 3., 1920 körül, tervező: Györgyi Géza és Hoepfner Guidó (képeslap)
?>
Giergl Henrik 1858-ban, Györgyi Alajos festménye (Wikipedia)
?>
Korb Flóris és Giergl Kálmán (Fábián: Nagy magyar építőművészek, 1936, illetve magángyűjtemény)
?>
Budapest, New York-palota, 1900 körül, tervező: Hauszmann Alajos, Korb Flóris és Giergl Kálmán (Erdélyi Mór felvétele, FSZEK, Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, Mária utcai Szemészeti Klinika, 1910 körül, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán (képeslap)
?>
Budapest, Liszt Ferenc Zeneakadémia, 1910 körül, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán (képeslap)
?>
Budapest, Vörösmarty tér 3., 1986-ban, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán (Fortepan/Erdei Katalin)
?>
Györgyi Dénes 1930 körül (Wikipedia)
?>
A másodéves építészhallgató, Györgyi Dénes munkája: Ókori alaktan (Magyar Pályázatok, 1907/1., 5. o.)
?>
Budapest, Városmajori elemi iskola és óvoda, 1913 körül (FSZEK, Budapest Gyűjtemény)
?>
Kerekegyháza, római katolikus templom, tervező: Györgyi Dénes (a szerző felvétele)
?>
Budapest, Közraktár utca 32., tervező: Györgyi Dénes (a szerző felvétele)
?>
Budapest, Honvéd utca 22-24., tervező: Györgyi Dénes (Bolla Zoltán)
?>
Budapest, Orom utca 18/a., 1993-ban, tervező: Györgyi Dénes (BTK MI)
?>
Marschalkó Béla 1930 körül (A magyar feltámadás lexikona, 1930., 834. o.)
?>
Salgótarján, bányatelepi népiskola 1929 körül, tervező: Marschalkó Béla (Magyar Építőművészet, 1929/11-12., 31. o.)
?>
Ózd, a Munkásolvasó Egylet székháza 1930 körül, tervező: Marschalkó Béla (A magyar feltámadás lexikona, 1930., 324. o.)
?>
Goszleth Lajos 1940-ben (Nemzeti Újság, 1940. december 22., 1. o.)
?>
Budapest, Bocskai út 39-41., 1943-ban, tervező: Goszleth Lajos és Frank Ágoston (Tér és Forma, 1943/4., 56. o.)
?>
Kápolnásnyék, római katolikus templom, tervező: tervező: Goszleth Lajos és Frank Ágoston (A szerző felvétele)
?>
Földes László (Wikipedia)
?>
Visegrád, Dunakanyar Erdei Iskola, tervező: Turányi Gábor, Földes László és Göde András (Építészfórum)
?>
Pilisszentiván, W.E.T. Innovációs Központ, belső részlet, tervező: Pethő László és Földes László (Építészfórum)
?>
Budapest, XVI. Dobó utca, Szilas-ház, tervező: Földes László (Földes Architects)
1/30

Giergl Alajos 1822-ben, Joseph Bayer festménye (Magyar Iparművészet, 2006/4., 9. o.)

Dinasztiák: A nagy Giergl–Györgyi-galaxis
Emberek/Portré

Dinasztiák: A nagy Giergl–Györgyi-galaxis

2021.04.04. 09:44

Építészdinasztiákról szóló cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres családokat az elmúlt 150 évből. Ezúttal a Giergl-Györgyi dinasztia következik.

 

Kiterjedt, nagy magyar értelmiségi-művészcsalád története bontakozik ki a következőkben előttünk. Nem is tudjuk számba venni a sok kiváló családtagot, annyira gazdag a família. Mi persze különösen az építészek munkásságára figyelünk oda.

A katolikus német ősökkel bíró Gierglök évszázadokon keresztül lakták Pestet. Martin Giergl az 1720-as években érkezett ide Tirolból. Szabómester volt, mesterségét a már Pesten született Johann fia is folytatta. A harmadik generáció nem tűnt ki igényes pályaválasztásával, a negyedikben két szabó, egy kereskedő és egy tüzér mellett megjelent egy ötvös, Giergl Alajos (1792-1868), akiből viszont Pest-Buda fontos ezüstművese lett. Giergl Alajos 1846-ban több művével is részt vett a pesti iparműkiállításon. Felesége Bayer Anna (1800-1860), Joseph Bayer neves prágai festőművész leánya volt. Apósa több képet is festett a Giergl-családról.

Giergl Alajos 1822-ben, Joseph Bayer festménye (Magyar Iparművészet, 2006/4., 9. o.)
1/30
Giergl Alajos 1822-ben, Joseph Bayer festménye (Magyar Iparművészet, 2006/4., 9. o.)

Giergléknek tizenkét gyermeke született. A legidősebb fiút, ifj. Giergl Alajost (1821-1863) ötvösmesternek szánták, de nagyapja után festőművész lett belőle, aki 1859-től Györgyi Alajos néven írta alá portréit. Számos képét őrzi az Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnoka és más vidéki közgyűjtemények. Első felesége Musch Erzsébet volt, ebből a házasságból született Géza és Emma. Második feleségét, Haliczky Amáliát 1857-ben vette nőül. Második házasságából Sándor és Kálmán született.

Az Andrássy, Károlyi és Lónyay családok portréfestője lett. 1845-től gyakran szerepelt a Pesti Műegylet kiállításain. 1863-ban, Laxenburgban éppen a királyt festette, amikor hirtelen rosszul lett és 42 évesen meghalt.

Ifj. Giergl (Györgyi) Alajos 1854-ben, önarckép (Wikipedia)
2/30
Ifj. Giergl (Györgyi) Alajos 1854-ben, önarckép (Wikipedia)

Kálmán fiából művészeti író, Gézából építész lett. Györgyi Kálmán (1860-1930) a Műegyetemen és a Képzőművészeti Főiskolán tanult. A Fővárosi Iparrajziskola helyettes tanára, majd címzetes igazgatója volt. Szerkesztette a Magyar Iparművészet című folyóiratot. 1924-tõl magyar királyi kormányfőtanácsos volt. Írásai a Budapesti Hírlapban, a Hazánkban és a Magyar Iparban jelentek meg.

Györgyi Kálmán 1920 körül (kfki.hu)
3/30
Györgyi Kálmán 1920 körül (kfki.hu)

De irányítsuk figyelmünket a család építészeire, mert azokból is jócskán termett.

Györgyi Géza (1851-1934) is Györgyi Alajos fia volt, akinek kívánságára 19 éves koráig kereskedőként dolgozott, építésztanulmányait ezt követően kezdhette meg. 1870-ben belépett nagybátyja, Haliczky Béla és Hauszmann Alajos építészek közös irodájába. A pesti Műegyetemen, majd Berlinben, a Bauakademien is tanult.

Györgyi Géza 1900 körül (kfki.hu)
4/30
Györgyi Géza 1900 körül (kfki.hu)

1876-ban visszatért Budapestre. Itt Ybl Miklós budai várkertépítési irodájában, a lipótvárosi Szent István-bazilika majd az Operaház építésénél dolgozott. 1881-től három évig Petschacher Gusztáv műhelyében tervezett. 1884-ben Ybl a Budavári Palota építéséhez hívta, majd a mester halála után a tervezést átvevő Hauszmann helyettese volt az építés 1903-as befejezéséig.

1895-től a Magyar Mérnök- és Építész Egylet tagja volt. 1904-ben társult a várépítési iroda egy másik tagjával, Hoepfner Guidóval (1868-1945), akivel közösen terveztek egy-egy szállodát Tátra-Lomnicra és a Csorba-tóhoz. A Györgyi-Hoepfner páros nevéhez fűződik még számos belvárosi villa, a Budapesti Kereskedők Menháza (Tárogató út 2.), valamint a Viktória Biztosító Társaság lakóháza is. Az 1911-es római nemzetközi művészeti kiállítás magyar pavilonjára kiírt pályázat nyerteseiként a Magyar Műcsarnok az ő tervük alapján épült.

Györgyi Géza festőművészként és iparművészeti tárgyak tervezőjeként is alkotott. A budapesti Műcsarnok kiállításain többször bemutatták műveit.

Tátralomnic, Palota szálló, 1918 körül, tervező: Györgyi Géza és Hoepfner Guidó (MKVM, CC BY-NC-ND)
5/30
Tátralomnic, Palota szálló, 1918 körül, tervező: Györgyi Géza és Hoepfner Guidó (MKVM, CC BY-NC-ND)

Kanyarodjunk vissza idősebb Giergl Alajos idejéhez. Egyik fivére, Giergl Ignác az üvegművészet képviselője volt és ezt a hivatást űzte magas szinten fia Giergl Henrik (1827-1871) is. Az Iparművészeti Múzeum több Giergl Henrik műhelyéből kikerült művészi üvegtárgyat őriz. Több pohara látható az Echsenbachi Schnapsglasmuseumban. Az ő portréját is megfestette festő unokatestvére, Györgyi Alajos.

Giergl Henrik 1854-ben feleségül vette Dück Helént. Házasságukból öt gyermeke született, egyikük fiatalon meghalt. Giergl Henrik halála után felesége, majd elsőszülött fia, Ernő vitte tovább az üvegművészeti vállalkozást, mely 1912-ig állt fenn. Ferenc fia banktisztviselő lett. Következő fia, Kálmán építész lett, Margit pedig énekesnő.

Giergl Henrik 1858-ban, Györgyi Alajos festménye (Wikipedia)
8/30
Giergl Henrik 1858-ban, Györgyi Alajos festménye (Wikipedia)

Giergl Kálmán (1863-1954) a Belvárosi Főreálba járt, 1880-ban végzett. Katona lett, majd felvették a pesti Műegyetemre. 1889-ben vált a Magyar Mérnök- és Építész Egylet tagjává. Az Egylet nagy építészeti pályadíját is elnyerte. Tanársegéd lett a Műegyetem Díszépítéstan tanszékén, majd a berlini Kunstakademie-n tanult. Pályáját a német fővárosban a Gropius és Schmieden cégnél kezdte. Hazatérése után Hauszmann Alajos tanársegédje lett a Műegyetemen, aki saját tervezőirodájában is jelentős munkákat bízott rá. Ekkoriban kezdett együtt dolgozni a Hauszmann-iroda egy másik fiatal tagjával, Korb Flórissal (1860–1930). Hauszmann több fontos középület tervezésébe vonta be őket. Így az Alkotmány utcai törvényszéki épület, a New York-palota és az Igazságügyi palota tervezésébe, de a Budavári Palota kibővítésébe is.

„…Rajzbéli tehetsége, élénk fantáziája és rendkívüli szorgalma következtében legkitűnőbb hallgatóim közé tartozott. […] A New York-palota építésén, mint munkatársam vett részt és itt különösen a kávéház művészi kiképzésében érvényesítette tehetségét." – emlékezett Gierglről Hauszmann.

1893-ban Korb és Giergl kivált a Hauszmann-irodából és társas viszonyba léptek. Első nagyobb szabású közös művük a Pesti Hírlap budapesti székháza (ma Eiffel-palace) volt. Együtt tervezték az 1896-os Ezredéves Kiállítás több, utóbb lebontott pavilonját. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél az építtető Klotild főhercegasszonyról elnevezett két, 1901-ben épült iker-palota és az 1902-ben emelt Király bérház tervezése is nevükhöz fűződik.

Korb Flóris és Giergl Kálmán (Fábián: Nagy magyar építőművészek, 1936, illetve magángyűjtemény)
Korb Flóris és Giergl Kálmán (Fábián: Nagy magyar építőművészek, 1936, illetve magángyűjtemény)
9/30
Korb Flóris és Giergl Kálmán (Fábián: Nagy magyar építőművészek, 1936, illetve magángyűjtemény)

Budapest, New York-palota, 1900 körül, tervező: Hauszmann Alajos, Korb Flóris és Giergl Kálmán (Erdélyi Mór felvétele, FSZEK, Budapest Gyűjtemény)
10/30
Budapest, New York-palota, 1900 körül, tervező: Hauszmann Alajos, Korb Flóris és Giergl Kálmán (Erdélyi Mór felvétele, FSZEK, Budapest Gyűjtemény)

Az 1902-es pályázat nyerteseiként kapták a megbízást a Zeneakadémia tervezésére. Ez az 1904–1907 között kivitelezett Liszt Ferenc téri épület tekinthető fő művüknek. A rákövetkező években készült el terveik szerint a budapesti Mária utcai Szemészeti Klinika, majd az Üllői úti Sebészeti- és Belklinika. Fontos kései művük a Kasselik-ház (később Luxus áruház) a Vörösmarty téren, ami meglepő módon nem a megszokott, Hauszmann-hatást mutató, historizáló vonalat képviseli – inkább késő szecessziósnak nevezhető. (A Zeneakadémia belső is mutat keleties és szecessziós elemeket.) Korb és Giergl – meg nem erősített források szerint – 1914-ig dolgozott együtt.

Budapest, Mária utcai Szemészeti Klinika, 1910 körül, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán (képeslap)
11/30
Budapest, Mária utcai Szemészeti Klinika, 1910 körül, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán (képeslap)

Budapest, Liszt Ferenc Zeneakadémia, 1910 körül, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán (képeslap)
12/30
Budapest, Liszt Ferenc Zeneakadémia, 1910 körül, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán (képeslap)

Ezt követően Giergl családi házak tervezésével foglalkozott, és esetenként besegített Korb Flórisnak is. Tervezési munkái csökkenésével több időt szentelhetett szenvedélyeinek: járt Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Angliában, Oroszországban és Amerikában. 1909-ben egyiptomi, 1911-ben indiai utazáson vett részt. Verseket írt és fordított is. Jelentős műgyűjteménye – amiben képzőművészeti tárgyak és szőnyegek egyaránt megtalálhatók voltak – halála után az Iparművészeti Múzeumot gyarapította.

Budapest, Vörösmarty tér 3., 1986-ban, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán (Fortepan/Erdei Katalin)
13/30
Budapest, Vörösmarty tér 3., 1986-ban, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán (Fortepan/Erdei Katalin)

A Giergl-Györgyi építészdinasztia talán legjelentősebb tagja volt Györgyi Dénes (1886-1961), a már említett Györgyi Kálmán művészettörténész fia, az építész Györgyi Géza unokaöccse.

Györgyi Dénes 1930 körül (Wikipedia)
14/30
Györgyi Dénes 1930 körül (Wikipedia)

Györgyi Dénes a Belvárosi Főreálba járt. (Nem tanult rosszul, de nem volt a legjobb tanulók között.) 1902-ben érettségizett. Felvették a Budapesti Műegyetemre. Az egyetem mellett a Községi Iparrajziskolában is képezte magát. Az egyetemi kiállításokon sikert aratott terveivel. A Wellisch-pályázaton második lett.

A másodéves építészhallgató, Györgyi Dénes munkája: Ókori alaktan (Magyar Pályázatok, 1907/1., 5. o.)
15/30
A másodéves építészhallgató, Györgyi Dénes munkája: Ókori alaktan (Magyar Pályázatok, 1907/1., 5. o.)

Édesapja erdélyi gyűjtései és apjának az idők során kialakult kapcsolatrendszere (pl. a finn nemzeti művészettel, Eliel Saarinennel vagy Akseli Gallen-Kallela-val) erősen hatott Györgyi Dénes művészi útkeresésére. Másrészt az egyetemen szerveződő Fiatalok csoportjához is csatlakozott. A Kós Károly, Jánszky Béla, Kozma Lajos, Medgyaszay István, Mende Valér, Szivessy Tibor, Tátrai Lajos, Thoroczkay Wigand Ede, Zrumeczky Dezső és Györgyi Dénes alkotta csoport a népi formák tovább éltetésének keresésével — az erdélyi és a korabeli finn építészet hatásával friss, emberléptékű építészetben gondolkodott.

Györgyi 1908-ban megszerezte diplomáját és szinte rögtön praktizálni kezdett. Egy évvel később már az Iparművészeti Iskola tanára volt. Kóssal együtt dolgozott néhány épületen, ezek közül kiemelkedik a Városmajor utcai elemi iskola.

Budapest, Városmajori elemi iskola és óvoda, 1913 körül (FSZEK, Budapest Gyűjtemény)
16/30
Budapest, Városmajori elemi iskola és óvoda, 1913 körül (FSZEK, Budapest Gyűjtemény)

Első alkotói korszakát a vasbeton- és acélváz helyett a fa és a tégla alkalmazása uralja. Jól mutatkozik ez 1912-ben épített kerekegyházi templomán, az egy évvel később elkészült kiskunhalasi elemi iskolán és megannyi lakóház tervén és épületén egyaránt.

Kerekegyháza, római katolikus templom, tervező: Györgyi Dénes (a szerző felvétele)
17/30
Kerekegyháza, római katolikus templom, tervező: Györgyi Dénes (a szerző felvétele)

A második periódus, a két világháború közti építészet a Bauhaus hatását idézi. Györgyi óvatosan közelített ehhez. A letisztulás nem vezetett esetében rögtön a kubusok hatásos játékához és a részletek díszítésének teljes mellőzéséhez. A „Hangya" irodaház, mely Györgyi Dénes tervei alapján a budapesti Közraktár utcában épült (1917-1920), az új építészet egyik előfutára lett. A főváros látképét máig előnyösen egészíti ki, főhomlokzatán sajátos vertikalitás rajzolódik ki. De a funkcionalitás még összefért a historizmus örökségével is. Györgyi Dénes életművében erről a keszthelyi Balaton múzeum (1920-1928) és a debreceni Déri Múzeum (1923-1929, Münnich Aladárral) mellett több pályaterv is tanúskodik. Nagyméretű középületei egyelőre tartózkodtak a Bauhaus fehér felületeitől és simára csiszolt tömegeitől.

Budapest, Közraktár utca 32., tervező: Györgyi Dénes (a szerző felvétele)
18/30
Budapest, Közraktár utca 32., tervező: Györgyi Dénes (a szerző felvétele)

Az áttörést a letisztult, modernként megjelölhető építészethez Györgyi Dénes életművében megannyi budapesti társasház példázza: a Székesfővárosi Elektromos Művek épületei az Attila, a Markó és a Honvéd utcában (1926-1931) és az Orom utcai többszintes bérvilla (1933).

A Györgyi-életmű érdekessége ebből a korból jó néhány külföldön megvalósított épület, illetve belsőépítészeti alkotás. Így a Pittsburghi Egyetem magyar kollégiumának terme (1930) és a világkiállítási pavilonok. Köztük a barcelonai (1929), a brüsszeli (1935) és a párizsi (1937) magyar pavilonok.

Budapest, Honvéd utca 22-24., tervező: Györgyi Dénes (Bolla Zoltán)
19/30
Budapest, Honvéd utca 22-24., tervező: Györgyi Dénes (Bolla Zoltán)

Budapest, Orom utca 18/a., 1993-ban, tervező: Györgyi Dénes (BTK MI)
20/30
Budapest, Orom utca 18/a., 1993-ban, tervező: Györgyi Dénes (BTK MI)

A harmadik korszak reprezentánsa a balatonalmádi iskola. Györgyinek az iskolaépítésben már bőven volt tapasztalata, nemcsak az említett Városmajor utcai és az 1911-ben felépült bácskeresztúri és a kiskunhalasi iskolák, hanem az immár korszerűbb program alapján 1940-1941 években a budapesti Tomcsányi úton megvalósított 24 tantermes iskola építése révén is.

Györgyi Dénes elsőrangú grafikus is volt, örökölte a képzőművészetekben jeleskedő őseinek tehetségét.

Az család építészeinek sora még koránt sem ér véget Györgyi Dénessel. Marschalkó Béla (1884-1962) Marschalkó János szobrászművész és Giergl Hedvig, Giergl Henrik húgának unokája.

Marschalkó Béla 1930 körül (A magyar feltámadás lexikona, 1930., 834. o.)
21/30
Marschalkó Béla 1930 körül (A magyar feltámadás lexikona, 1930., 834. o.)

Marschalkó a Besztercebánya melletti Likéren született, 1910-ben diplomázott Budapesten. 1913-ban lett a Mérnökegylet tagja. A háború előtti években Korb és GiergI irodájában volt alkalmazásban, ahol az egyetemi külső klinikák és a Kasselik-palota építésénél működött közre. Később Zrumeczky Dezső irodavezetőjeként majd társaként tevékenykedett. Ezt követően a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. építésze lett. Ózdon és Salgótarjánban számos jelentős épületet tervezett, így az Altiszti és Munkás Olvasó Egylet székházát és az ózdi Velence-telepet, az ózdi kolóniák legsajátosabb formakezelésű telepét.

Salgótarján, bányatelepi népiskola 1929 körül, tervező: Marschalkó Béla (Magyar Építőművészet, 1929/11-12., 31. o.)
22/30
Salgótarján, bányatelepi népiskola 1929 körül, tervező: Marschalkó Béla (Magyar Építőművészet, 1929/11-12., 31. o.)

Goszleth Lajos (1906-1963) a család 8. generációjának képviselője, aki Györgyi Alajos testvérének Giergl Charlotte-nak a dédunokája volt.

Goszleth Lajos 1940-ben (Nemzeti Újság, 1940. december 22., 1. o.)
24/30
Goszleth Lajos 1940-ben (Nemzeti Újság, 1940. december 22., 1. o.)

1931-től a Mérnökegylet tagjává választották. Goszleth korai önálló munkája az ercsi cukorgyár temploma 1934-ből. A II. világháború előtt több művét Frank Ágostonnal társulva alkotta (a páros vezető tervezője Goszleth volt). 1943-ban műszaki főtanácsosi titulust kapott.

Goszleth-Frank közös mű a szombathelyi, Fő tér 17-18. szám alatt található „Hangya"-ház, a Vágóhíd utca 17-29. szám alatt épült, hat kétemeletes, magastetős sávházból álló kislakásos telep, a zuglói vitézi telep, a magdolnavárosi lakótelep, az óbudai Kiscelli úti posta és nem utolsó sorban az egykori Fővárosi Statisztikai Hivatal (a mai Újbudai Polgármesteri Hivatal).

Egyházi építészeti munkájuk a klotildligeti és a gárdonyi Jézus Szíve templom, az Esztergom-Kertvárosban található Szent István király templom és a kápolnásnyéki templom, plébánia és iskola.

Budapest, Bocskai út 39-41., 1943-ban, tervező: Goszleth Lajos és Frank Ágoston (Tér és Forma, 1943/4., 56. o.)
25/30
Budapest, Bocskai út 39-41., 1943-ban, tervező: Goszleth Lajos és Frank Ágoston (Tér és Forma, 1943/4., 56. o.)

Kápolnásnyék, római katolikus templom, tervező: tervező: Goszleth Lajos és Frank Ágoston (A szerző felvétele)
26/30
Kápolnásnyék, római katolikus templom, tervező: tervező: Goszleth Lajos és Frank Ágoston (A szerző felvétele)

Végül, de nem utolsó sorban a kortárs magyar építészet jelentős reprezentánsa az Ybl-díjas Földes László (1959), akinek anyai dédapja a már méltatott Györgyi Kálmán.

Földes László (Wikipedia)
27/30
Földes László (Wikipedia)

Földes tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán végezte, majd 1988-ban a Helsinki University of Technology ösztöndíjasaként folytatta. Később elvégezte a MÉSZ Mesteriskolát. 1989 és 1991 között Finnországban, a Järvinen-Airas építészirodában iskolák, óvodák és lakóházak tervezésében vett részt. Finnországból Turányi Gábor hívására hazajött, és vele dolgozott 1994-ig. Ehhez az időszakhoz kötődik a Dunakanyar Erdei Iskola megépülése.

1994-ben önálló építészirodát alapított. Fontos művei ebből a korszakból a Hollandiában felépült lakóházak, a W.E.T. Innovációs Központ Pilisszentivánon és a Toldy Ferenc Gimnázium tornaterme a budai várnegyedben. 2000 óta korrektorként is dolgozik a Műegyetem Középülettervezési Tanszékén.

Visegrád, Dunakanyar Erdei Iskola, tervező: Turányi Gábor, Földes László és Göde András (Építészfórum)
28/30
Visegrád, Dunakanyar Erdei Iskola, tervező: Turányi Gábor, Földes László és Göde András (Építészfórum)

Budapest, XVI. Dobó utca, Szilas-ház, tervező: Földes László (Földes Architects)
30/30
Budapest, XVI. Dobó utca, Szilas-ház, tervező: Földes László (Földes Architects)

A gazdag szellemi hinterlandú Giergl-Györgyi családban találunk még kártyafestőket, legfőbb ügyészt (Györgyi Kálmán), orvost (Györgyi Géza) és fiát, a kiváló elméleti fizikust (ifj. Györgyi Géza) és egy számítástechnikust (Zimányi-Györgyi Magdolna), aki évekig lelkesen kutatta a Giergl–Györgyi-galaxis fénylő bolygóit. Megérte. 

Gottdank Tibor

 

Források:

Éber László (szerk.): Művészeti Lexikon, Győző Andor Kiadója, 1935.
Építészfórum, online
FamilySearch, online
Ferkai András: Buda építészete a két világháború között, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1995.
Ferkai András: Pest építészete a két világháború között, Pipacs Könyvek, 2001.
Földes Architects, online
Gerle - Kovács - Makovecz: A századforduló magyar építészete, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990.
Gerle János: Korb Flóris és Giergl Kálmán, Holnap Kiadó, 2010.
Kempelen Béla: Családkönyv 1. Nemes családok, polgárcsaládok, 1940. online
Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes, Akadémiai Kiadó, 1974.
Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986.
Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona, 1932.
Zimányi Magdolna (szerk.): A Györgyi-Giergl család, online

Közlönyök, szaklapok: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye/Évkönyve, Ars Hungarica, Budapest, Dunakanyar, Építés - Építészettudomány, Építészet – Építés, Építészeti Szemle, Építő Ipar - Építő Művészet, Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, Hivatalos Közlöny, Fővárosi Közlöny, Magyar Építőművészet, Magyar Iparművészet, Magyar Pályázatok, Műemlékvédelem, Műszaki Élet, Művelődés, Művészet, Művészettörténeti Értesítő, Tér és Forma, Vállalkozók Lapja, Városépítés.

 

Szerk.: Winkler Márk

 

 

 

 

 

 

 

 

Vélemények (1)
grafikimre@gmail.com
2021.04.06.
15:23

érdeklődéssel és örömmel olvastam az írást. Több okból is, de főképp, mint a Balatonalmádi Város értéktár Bizottság elnöke kötelességem jelezni, hogy Györgyi Dénes műépítész és Almádihoz köthető élete, alkotásai, különös tekintettel a (ma már nevét viselő) iskolára és a Hősi emlékműre része a Város értéktárának.Lásd: http://www.helyismeret.hu/index.php?title=Gy%C3%B6rgyi_D%C3%A9nes_%C3%A9letm%C5%B1ve_-_Balatonalm%C3%A1diban_megval%C3%B3sult_tervei Üdvözlettel, Gráfik Imre

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk