Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Vélemény

Budapest leghangulatosabb lépcsői

1/21

A budai várba vezető tucatnyi lépcső közül talán a Korlát utcai a leghangulatosabb. A nyugati oldalon, a Déli Pályaudvar homlokzatának vonalából induló útvonal a várfal tövéig vezet.

A várhegy oldala itt az egyik legmeredekebb, ezért a lépcső maximális meredekség mellett is iránytörésekkel épült.

A várfal nyugati oldalára párszáz méterrel délebbre lehet feljutni, a Gránit lépcsőn. Mellé a TAAT Építész Műterem tervei alapján 2015-ben épült lift, három másik budavári helyszínhez hasonló stílusban.

A budai vár kétségtelenül legismertebb lépcsős bejárata a Halászbástya. Építésének fő oka az újjáépülő Mátyás-templom környezetének rendezése volt, de Schulek Frigyes tervei szerint önálló értéket képviselő, a turizmus számára is értékes megoldással.

A neoromán stílusú, és természetesen kőből épült épületegyüttes és lépcső 1905-re készült el. A kor építészetének érdekessége, hogy ekkor már épült például Szeged csúcsmodern vasbeton víztornya.

A vár keleti oldalába vezető tucatnyi lépcső jellegzetes példája a Ponty utcai. A szűk és meredek utcában minden talpalatnyi hely remekül kihasznált, legyen szó az első emeletre nyíló bejáratról, vagy apró parkról.

A Ponty utca szomszédságában áll a vár egyik legújabb épületegyüttese, a Bastion Residence. Tervezője, a várnegyed több meghatározó modern épületét is megálmodó Reimholz Péter, akinek a nevét hamarosan az itteni lépcső viselheti.

Budafok dombon fekvő régi, és a dunaparti új városrészét köti össze a Dietzl-lépcső. Mellette esővíz-árapasztó gátak sora.

A régi lépcsősor 2011-ben teljesen megújult, a járófelület, eredeti, de kopott köveit megfordítva építették be. A kép akár az 1980-as években is készülhetett volna, ha nem árulja el a jelent egy Hello Wood Workstation kabin (jobboldalt).

A lépcső névadója Dietzl József, aki 1849-ben elsőként alapított Budafokon borászatot, majd 1890-ben pezsgőgyárat, megalapozva az itteni borok hírét. Egykori háza közvetlenül a lépcső tetején áll.

A Stáció utcán végighaladva, az út legmagasabb pontján, a Fekete-dombon túl, a következő lépcső már lefelé, Budafok legrégibb utcájába vezet.

A lépcső aljában megbúvó Péter Pál utca igazi különlegesség a mai Budapesten: az egykor önálló településként létező Budafok egykori főutcája, amelynek kétszintes - alul présház, felül lakószint - házsora ma is eredeti formában áll.

A két lépcső közti Fekete-dombon áll a lépcső stációsorának utolsó állomása, a 2016-ra megújult kálvária. 1808-ban még kopár dombtetőre épült, ma már a régi városközpont része.

A szomszédos lakóházak jellegzetessége az eredeti, helyben bányászott mészkő építőanyag. A kiválóan alakítható követ nem csak Budafok építésénél használták, de hajókon szállítva egészen a mohácsi építkezésekig eljutott.

A Rózsadomb legdélebbi nyúlványa egészen a Nagykörútig ér, ami a 20. századra már szinte végig beépült tömbös bérházakkal. A domboldal rendezett lezárására 1911-ben épült hatalmas támfalrendszer, három szerpentinnel és hét lépcsővel.

A környéken bányászott mészkőből épült falak a dombra vezető új, kis emelkedésű szerpentinút elvezetését segítették, meglehetősen szűk keretek közt, az addigra már jórészt beépült területen.

A falak által körbezárt, apró mellékcsúcs fennsíkján alakították ki a Margit-parkot, középpontjában a Beck Ö. Fülöp által 1938-ra befejezett Ifjúság Kútjával.

Az eddig látott lépcsők közül méretével emelkedik ki a Kissvábhegy oldalába felfutó Csaba utca. A megszakításokkal együtt bő négyszáz méter hosszú lépcsősor 85 métert emelkedik.

Az út szépségét a panoráma mellett az épített környezet változása adja: a hegyre felfelé az 1920-as évekre beépült alsó szakasztól a hetvenes évek modern lakóházaiig lépked előre az idő.

A Kissvábhegy tetejének különleges épületei az 1980-as években épült, kör alakú szegmensekből összeálló lakóházak. A tévés házak néven is ismert épületeket az akkori Magyar Televízió szakszervezete építtette.

A házak mellett a lépcső folytatása a Kis-Sváb-hegy 258 méter magas csúcsán elterülő rétre is felvezet.

?>
A budai várba vezető tucatnyi lépcső közül talán a Korlát utcai a leghangulatosabb. A nyugati oldalon, a Déli Pályaudvar homlokzatának vonalából induló útvonal a várfal tövéig vezet.
?>
A várhegy oldala itt az egyik legmeredekebb, ezért a lépcső maximális meredekség mellett is iránytörésekkel épült.
?>
A várfal nyugati oldalára párszáz méterrel délebbre lehet feljutni, a Gránit lépcsőn. Mellé a TAAT Építész Műterem tervei alapján 2015-ben épült lift, három másik budavári helyszínhez hasonló stílusban.
?>
A budai vár kétségtelenül legismertebb lépcsős bejárata a Halászbástya. Építésének fő oka az újjáépülő Mátyás-templom környezetének rendezése volt, de Schulek Frigyes tervei szerint önálló értéket képviselő, a turizmus számára is értékes megoldással.
?>
A neoromán stílusú, és természetesen kőből épült épületegyüttes és lépcső 1905-re készült el. A kor építészetének érdekessége, hogy ekkor már épült például Szeged csúcsmodern vasbeton víztornya.
?>
A vár keleti oldalába vezető tucatnyi lépcső jellegzetes példája a Ponty utcai. A szűk és meredek utcában minden talpalatnyi hely remekül kihasznált, legyen szó az első emeletre nyíló bejáratról, vagy apró parkról.
?>
A Ponty utca szomszédságában áll a vár egyik legújabb épületegyüttese, a Bastion Residence. Tervezője, a várnegyed több meghatározó modern épületét is megálmodó Reimholz Péter, akinek a nevét hamarosan az itteni lépcső viselheti.
?>
Budafok dombon fekvő régi, és a dunaparti új városrészét köti össze a Dietzl-lépcső. Mellette esővíz-árapasztó gátak sora.
?>
A régi lépcsősor 2011-ben teljesen megújult, a járófelület, eredeti, de kopott köveit megfordítva építették be. A kép akár az 1980-as években is készülhetett volna, ha nem árulja el a jelent egy Hello Wood Workstation kabin (jobboldalt).
?>
A lépcső névadója Dietzl József, aki 1849-ben elsőként alapított Budafokon borászatot, majd 1890-ben pezsgőgyárat, megalapozva az itteni borok hírét. Egykori háza közvetlenül a lépcső tetején áll.
?>
A Stáció utcán végighaladva, az út legmagasabb pontján, a Fekete-dombon túl, a következő lépcső már lefelé, Budafok legrégibb utcájába vezet.
?>
A lépcső aljában megbúvó Péter Pál utca igazi különlegesség a mai Budapesten: az egykor önálló településként létező Budafok egykori főutcája, amelynek kétszintes - alul présház, felül lakószint - házsora ma is eredeti formában  áll.
?>
A két lépcső közti Fekete-dombon áll a lépcső stációsorának utolsó állomása, a 2016-ra megújult kálvária. 1808-ban még kopár dombtetőre épült, ma már a régi városközpont része.
?>
A szomszédos lakóházak jellegzetessége az eredeti, helyben bányászott mészkő építőanyag. A kiválóan alakítható követ nem csak Budafok építésénél használták, de hajókon szállítva egészen a mohácsi építkezésekig eljutott.
?>
A Rózsadomb legdélebbi nyúlványa egészen a Nagykörútig ér, ami a 20. századra már szinte végig beépült tömbös bérházakkal. A domboldal rendezett lezárására 1911-ben épült hatalmas támfalrendszer, három szerpentinnel és hét lépcsővel.
?>
A környéken bányászott mészkőből épült falak a dombra vezető új, kis emelkedésű szerpentinút elvezetését segítették, meglehetősen szűk keretek közt, az addigra már jórészt beépült területen.
?>
A falak által körbezárt, apró mellékcsúcs fennsíkján alakították ki a Margit-parkot, középpontjában a Beck Ö. Fülöp által 1938-ra befejezett Ifjúság Kútjával.
?>
Az eddig látott lépcsők közül méretével emelkedik ki a Kissvábhegy oldalába felfutó Csaba utca. A megszakításokkal együtt bő négyszáz méter hosszú lépcsősor 85 métert emelkedik.
?>
Az út szépségét a panoráma mellett az épített környezet változása adja: a hegyre felfelé az 1920-as évekre beépült alsó szakasztól a hetvenes évek modern lakóházaiig lépked előre az idő.
?>
A Kissvábhegy tetejének különleges épületei az 1980-as években épült, kör alakú szegmensekből összeálló lakóházak. A tévés házak néven is ismert épületeket az akkori Magyar Televízió szakszervezete építtette.
?>
A házak mellett a lépcső folytatása a Kis-Sváb-hegy 258 méter magas csúcsán elterülő rétre is felvezet.
1/21

A budai várba vezető tucatnyi lépcső közül talán a Korlát utcai a leghangulatosabb. A nyugati oldalon, a Déli Pályaudvar homlokzatának vonalából induló útvonal a várfal tövéig vezet.

A várhegy oldala itt az egyik legmeredekebb, ezért a lépcső maximális meredekség mellett is iránytörésekkel épült.

A várfal nyugati oldalára párszáz méterrel délebbre lehet feljutni, a Gránit lépcsőn. Mellé a TAAT Építész Műterem tervei alapján 2015-ben épült lift, három másik budavári helyszínhez hasonló stílusban.

A budai vár kétségtelenül legismertebb lépcsős bejárata a Halászbástya. Építésének fő oka az újjáépülő Mátyás-templom környezetének rendezése volt, de Schulek Frigyes tervei szerint önálló értéket képviselő, a turizmus számára is értékes megoldással.

A neoromán stílusú, és természetesen kőből épült épületegyüttes és lépcső 1905-re készült el. A kor építészetének érdekessége, hogy ekkor már épült például Szeged csúcsmodern vasbeton víztornya.

A vár keleti oldalába vezető tucatnyi lépcső jellegzetes példája a Ponty utcai. A szűk és meredek utcában minden talpalatnyi hely remekül kihasznált, legyen szó az első emeletre nyíló bejáratról, vagy apró parkról.

A Ponty utca szomszédságában áll a vár egyik legújabb épületegyüttese, a Bastion Residence. Tervezője, a várnegyed több meghatározó modern épületét is megálmodó Reimholz Péter, akinek a nevét hamarosan az itteni lépcső viselheti.

Budafok dombon fekvő régi, és a dunaparti új városrészét köti össze a Dietzl-lépcső. Mellette esővíz-árapasztó gátak sora.

A régi lépcsősor 2011-ben teljesen megújult, a járófelület, eredeti, de kopott köveit megfordítva építették be. A kép akár az 1980-as években is készülhetett volna, ha nem árulja el a jelent egy Hello Wood Workstation kabin (jobboldalt).

A lépcső névadója Dietzl József, aki 1849-ben elsőként alapított Budafokon borászatot, majd 1890-ben pezsgőgyárat, megalapozva az itteni borok hírét. Egykori háza közvetlenül a lépcső tetején áll.

A Stáció utcán végighaladva, az út legmagasabb pontján, a Fekete-dombon túl, a következő lépcső már lefelé, Budafok legrégibb utcájába vezet.

A lépcső aljában megbúvó Péter Pál utca igazi különlegesség a mai Budapesten: az egykor önálló településként létező Budafok egykori főutcája, amelynek kétszintes - alul présház, felül lakószint - házsora ma is eredeti formában áll.

A két lépcső közti Fekete-dombon áll a lépcső stációsorának utolsó állomása, a 2016-ra megújult kálvária. 1808-ban még kopár dombtetőre épült, ma már a régi városközpont része.

A szomszédos lakóházak jellegzetessége az eredeti, helyben bányászott mészkő építőanyag. A kiválóan alakítható követ nem csak Budafok építésénél használták, de hajókon szállítva egészen a mohácsi építkezésekig eljutott.

A Rózsadomb legdélebbi nyúlványa egészen a Nagykörútig ér, ami a 20. századra már szinte végig beépült tömbös bérházakkal. A domboldal rendezett lezárására 1911-ben épült hatalmas támfalrendszer, három szerpentinnel és hét lépcsővel.

A környéken bányászott mészkőből épült falak a dombra vezető új, kis emelkedésű szerpentinút elvezetését segítették, meglehetősen szűk keretek közt, az addigra már jórészt beépült területen.

A falak által körbezárt, apró mellékcsúcs fennsíkján alakították ki a Margit-parkot, középpontjában a Beck Ö. Fülöp által 1938-ra befejezett Ifjúság Kútjával.

Az eddig látott lépcsők közül méretével emelkedik ki a Kissvábhegy oldalába felfutó Csaba utca. A megszakításokkal együtt bő négyszáz méter hosszú lépcsősor 85 métert emelkedik.

Az út szépségét a panoráma mellett az épített környezet változása adja: a hegyre felfelé az 1920-as évekre beépült alsó szakasztól a hetvenes évek modern lakóházaiig lépked előre az idő.

A Kissvábhegy tetejének különleges épületei az 1980-as években épült, kör alakú szegmensekből összeálló lakóházak. A tévés házak néven is ismert épületeket az akkori Magyar Televízió szakszervezete építtette.

A házak mellett a lépcső folytatása a Kis-Sváb-hegy 258 méter magas csúcsán elterülő rétre is felvezet.

Nézőpontok/Vélemény

Budapest leghangulatosabb lépcsői

2022.12.31. 14:51
1/21

A budai várba vezető tucatnyi lépcső közül talán a Korlát utcai a leghangulatosabb. A nyugati oldalon, a Déli Pályaudvar homlokzatának vonalából induló útvonal a várfal tövéig vezet.

A várhegy oldala itt az egyik legmeredekebb, ezért a lépcső maximális meredekség mellett is iránytörésekkel épült.

A várfal nyugati oldalára párszáz méterrel délebbre lehet feljutni, a Gránit lépcsőn. Mellé a TAAT Építész Műterem tervei alapján 2015-ben épült lift, három másik budavári helyszínhez hasonló stílusban.

A budai vár kétségtelenül legismertebb lépcsős bejárata a Halászbástya. Építésének fő oka az újjáépülő Mátyás-templom környezetének rendezése volt, de Schulek Frigyes tervei szerint önálló értéket képviselő, a turizmus számára is értékes megoldással.

A neoromán stílusú, és természetesen kőből épült épületegyüttes és lépcső 1905-re készült el. A kor építészetének érdekessége, hogy ekkor már épült például Szeged csúcsmodern vasbeton víztornya.

A vár keleti oldalába vezető tucatnyi lépcső jellegzetes példája a Ponty utcai. A szűk és meredek utcában minden talpalatnyi hely remekül kihasznált, legyen szó az első emeletre nyíló bejáratról, vagy apró parkról.

A Ponty utca szomszédságában áll a vár egyik legújabb épületegyüttese, a Bastion Residence. Tervezője, a várnegyed több meghatározó modern épületét is megálmodó Reimholz Péter, akinek a nevét hamarosan az itteni lépcső viselheti.

Budafok dombon fekvő régi, és a dunaparti új városrészét köti össze a Dietzl-lépcső. Mellette esővíz-árapasztó gátak sora.

A régi lépcsősor 2011-ben teljesen megújult, a járófelület, eredeti, de kopott köveit megfordítva építették be. A kép akár az 1980-as években is készülhetett volna, ha nem árulja el a jelent egy Hello Wood Workstation kabin (jobboldalt).

A lépcső névadója Dietzl József, aki 1849-ben elsőként alapított Budafokon borászatot, majd 1890-ben pezsgőgyárat, megalapozva az itteni borok hírét. Egykori háza közvetlenül a lépcső tetején áll.

A Stáció utcán végighaladva, az út legmagasabb pontján, a Fekete-dombon túl, a következő lépcső már lefelé, Budafok legrégibb utcájába vezet.

A lépcső aljában megbúvó Péter Pál utca igazi különlegesség a mai Budapesten: az egykor önálló településként létező Budafok egykori főutcája, amelynek kétszintes - alul présház, felül lakószint - házsora ma is eredeti formában áll.

A két lépcső közti Fekete-dombon áll a lépcső stációsorának utolsó állomása, a 2016-ra megújult kálvária. 1808-ban még kopár dombtetőre épült, ma már a régi városközpont része.

A szomszédos lakóházak jellegzetessége az eredeti, helyben bányászott mészkő építőanyag. A kiválóan alakítható követ nem csak Budafok építésénél használták, de hajókon szállítva egészen a mohácsi építkezésekig eljutott.

A Rózsadomb legdélebbi nyúlványa egészen a Nagykörútig ér, ami a 20. századra már szinte végig beépült tömbös bérházakkal. A domboldal rendezett lezárására 1911-ben épült hatalmas támfalrendszer, három szerpentinnel és hét lépcsővel.

A környéken bányászott mészkőből épült falak a dombra vezető új, kis emelkedésű szerpentinút elvezetését segítették, meglehetősen szűk keretek közt, az addigra már jórészt beépült területen.

A falak által körbezárt, apró mellékcsúcs fennsíkján alakították ki a Margit-parkot, középpontjában a Beck Ö. Fülöp által 1938-ra befejezett Ifjúság Kútjával.

Az eddig látott lépcsők közül méretével emelkedik ki a Kissvábhegy oldalába felfutó Csaba utca. A megszakításokkal együtt bő négyszáz méter hosszú lépcsősor 85 métert emelkedik.

Az út szépségét a panoráma mellett az épített környezet változása adja: a hegyre felfelé az 1920-as évekre beépült alsó szakasztól a hetvenes évek modern lakóházaiig lépked előre az idő.

A Kissvábhegy tetejének különleges épületei az 1980-as években épült, kör alakú szegmensekből összeálló lakóházak. A tévés házak néven is ismert épületeket az akkori Magyar Televízió szakszervezete építtette.

A házak mellett a lépcső folytatása a Kis-Sváb-hegy 258 méter magas csúcsán elterülő rétre is felvezet.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.