| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Barcs posztmodern utcáinak története

1/18

A 20. század közepén még ellenséges Jugoszlávia határa Barcs mellett 1969-ben nyílt meg, ekkor épült újjá a Dráva közúti hídja. 70 méteres, acél- vasbeton összvértartós medernyílásai magyar tervek alapján, a jugoszláv fél kivitelezésében készültek.

Barcs központjába érkezve a hasonló, fiatal városokétól merőben eltérő központ fogad: téglaarchitektúra és magastetők, nagy gyalogos felületek jelzik az 1990-es évekre beköszöntő új időszámítást az építészetben.

A város első nagyszabású rendezési terve a Pécsiterv műhelyében készült, az 1970-es években, benne a kor számos városközpontjához hasonló, szabadon álló, 4-10 emeletes beépítésekkel. Ennek csak néhány része valósult meg.

A panelházak elemeit előállító házgyárak messze voltak, részben ezért is készült a Bajcsy-Zsilinszky út három lakóháza hagyományos technológiával, egyedi tervek alapján.

A belváros ellentétes végén, 1972-re készült el a 32 lakásos OTP-ház, szintén egyedi tervek alapján, a Pécsiterv műhelyéből.

Az épület eredetileg a brutalista, azaz a nyers betonfelületekkel operáló építészet egyik jellegzetes példája volt. A lakók később kevésbé egységes formában tatarozták a saját területüket, mára a szürke beton és élénk színvilág érdekes keverékét adva.

A korábban tervezett magasházas városközpont helyén 1994-re készült el az alacsony beépítésű, új központ, amelynek legnagyobb eleme az áruház és piac.

A terek és épületek kialakításán részben továbbra is a Pécsiterv szakemberei dolgoztak, míg az egyes épületek egyedi tervek szerint készültek.

Az 1991-ben átadott posta és telefonközpontban több kisebb üzlet is helyet kapott. Tervezője a Dél-Dunántúl számos hasonló távközlési épületét megálmodó Pelényi Margit, aki itt is a munkáira jellemző téglaarchitektúrát használta.

A központi üzletsor sétálóutcája a rossz időben kevésbé forgalmas, az üzletek azonban ma is szinte mind működnek.

A város 1990-ben vállalkozott új templom építésére, amelynek ügyét Bíró Zoltán lelkész karolta fel. Kezdeményezésére a templom költségvetésének jelentős része magánadományokból gyűlt össze.

Az új református templom végül 1994-re készült el, és vasárnaponként áll nyitva a gyülekezet és a látogatók előtt.

A városközpont szélén áll a rendőrség épülete is, amely a megfelelő karbantartás mellett szerencsére keveset változott az elmúlt közel három évtizedben.

A városközpont szélén végül mégis épült többszintes lakóház, de már a központi épületekhez illő stílusban.

A belváros területén, több mint 1300 méter mélyről tör a felszínre a 55 fokos, nátrium-hidrogén-karbonátos gyógyvíz. A köré épült fürdő mai formájában 2002 óta fogadja a vendégeket.

A fürdő organikus épületegyüttese a városhoz több szálon is kötődő Dévényi Sándor munkája.

Az 1970-es évek elején épült városközponti tömbben 98 kétszobás lakás mellett földszinti üzletek is helyet kaptak. Főutcai homlokzataikra Darvas Iván helyi festőművész saját kezűleg készített művei 2015 és 2019 között kerültek fel.

A Dráva partja a szabadstrandot leszámítva részben ma is ipari terület, de már turisztikai kerékpárút és sétány is átvezet rajta. Az ehhez szükséges gyalogoshidat a Drávába torkolló Barcs-Komlósdi Rinya fölött szintén Dévényi Sándor építész díszítette.

?>
A 20. század közepén még ellenséges Jugoszlávia határa Barcs mellett 1969-ben nyílt meg, ekkor épült újjá a Dráva közúti hídja. 70 méteres, acél- vasbeton összvértartós medernyílásai magyar tervek alapján, a jugoszláv fél kivitelezésében készültek.
?>
Barcs központjába érkezve a hasonló, fiatal városokétól merőben eltérő központ fogad: téglaarchitektúra és magastetők, nagy gyalogos felületek jelzik az 1990-es évekre beköszöntő új időszámítást az építészetben.
?>
A város első nagyszabású rendezési terve a Pécsiterv műhelyében készült, az 1970-es években, benne a kor számos városközpontjához hasonló, szabadon álló, 4-10 emeletes beépítésekkel. Ennek csak néhány része valósult meg.
?>
A panelházak elemeit előállító házgyárak messze voltak, részben ezért is készült a Bajcsy-Zsilinszky út három lakóháza hagyományos technológiával, egyedi tervek alapján.
?>
A belváros ellentétes végén, 1972-re készült el a 32 lakásos OTP-ház, szintén egyedi tervek alapján, a Pécsiterv műhelyéből.
?>
Az épület eredetileg a brutalista, azaz a nyers betonfelületekkel operáló építészet egyik jellegzetes példája volt. A lakók később kevésbé egységes formában tatarozták a saját területüket, mára a szürke beton és élénk színvilág érdekes keverékét adva.
?>
A korábban tervezett magasházas városközpont helyén 1994-re készült el az alacsony beépítésű, új központ, amelynek legnagyobb eleme az áruház és piac.
?>
A terek és épületek kialakításán részben továbbra is a Pécsiterv szakemberei dolgoztak, míg az egyes épületek egyedi tervek szerint készültek.
?>
Az 1991-ben átadott posta és telefonközpontban több kisebb üzlet is helyet kapott. Tervezője a Dél-Dunántúl számos hasonló távközlési épületét megálmodó Pelényi Margit, aki itt is a munkáira jellemző téglaarchitektúrát használta.
?>
A központi üzletsor sétálóutcája a rossz időben kevésbé forgalmas, az üzletek azonban ma is szinte mind működnek.
?>
A város 1990-ben vállalkozott új templom építésére, amelynek ügyét Bíró Zoltán lelkész karolta fel. Kezdeményezésére a templom költségvetésének jelentős része magánadományokból gyűlt össze.
?>
Az új református templom végül 1994-re készült el, és vasárnaponként áll nyitva a gyülekezet és a látogatók előtt.
?>
A városközpont szélén áll a rendőrség épülete is, amely a megfelelő karbantartás mellett szerencsére keveset változott az elmúlt közel három évtizedben.
?>
A városközpont szélén végül mégis épült többszintes lakóház, de már a központi épületekhez illő stílusban.
?>
A belváros területén, több mint 1300 méter mélyről tör a felszínre a 55 fokos, nátrium-hidrogén-karbonátos gyógyvíz. A köré épült fürdő mai formájában 2002 óta fogadja a vendégeket.
?>
A fürdő organikus épületegyüttese a városhoz több szálon is kötődő Dévényi Sándor munkája.
?>
Az 1970-es évek elején épült városközponti tömbben 98 kétszobás lakás mellett földszinti üzletek is helyet kaptak. Főutcai homlokzataikra Darvas Iván helyi festőművész saját kezűleg készített művei 2015 és 2019 között kerültek fel.
?>
A Dráva partja a szabadstrandot leszámítva részben ma is ipari terület, de már turisztikai kerékpárút és sétány is átvezet rajta. Az ehhez szükséges gyalogoshidat a Drávába torkolló Barcs-Komlósdi Rinya fölött   szintén Dévényi Sándor építész díszítette.
1/18

A 20. század közepén még ellenséges Jugoszlávia határa Barcs mellett 1969-ben nyílt meg, ekkor épült újjá a Dráva közúti hídja. 70 méteres, acél- vasbeton összvértartós medernyílásai magyar tervek alapján, a jugoszláv fél kivitelezésében készültek.

Barcs központjába érkezve a hasonló, fiatal városokétól merőben eltérő központ fogad: téglaarchitektúra és magastetők, nagy gyalogos felületek jelzik az 1990-es évekre beköszöntő új időszámítást az építészetben.

A város első nagyszabású rendezési terve a Pécsiterv műhelyében készült, az 1970-es években, benne a kor számos városközpontjához hasonló, szabadon álló, 4-10 emeletes beépítésekkel. Ennek csak néhány része valósult meg.

A panelházak elemeit előállító házgyárak messze voltak, részben ezért is készült a Bajcsy-Zsilinszky út három lakóháza hagyományos technológiával, egyedi tervek alapján.

A belváros ellentétes végén, 1972-re készült el a 32 lakásos OTP-ház, szintén egyedi tervek alapján, a Pécsiterv műhelyéből.

Az épület eredetileg a brutalista, azaz a nyers betonfelületekkel operáló építészet egyik jellegzetes példája volt. A lakók később kevésbé egységes formában tatarozták a saját területüket, mára a szürke beton és élénk színvilág érdekes keverékét adva.

A korábban tervezett magasházas városközpont helyén 1994-re készült el az alacsony beépítésű, új központ, amelynek legnagyobb eleme az áruház és piac.

A terek és épületek kialakításán részben továbbra is a Pécsiterv szakemberei dolgoztak, míg az egyes épületek egyedi tervek szerint készültek.

Az 1991-ben átadott posta és telefonközpontban több kisebb üzlet is helyet kapott. Tervezője a Dél-Dunántúl számos hasonló távközlési épületét megálmodó Pelényi Margit, aki itt is a munkáira jellemző téglaarchitektúrát használta.

A központi üzletsor sétálóutcája a rossz időben kevésbé forgalmas, az üzletek azonban ma is szinte mind működnek.

A város 1990-ben vállalkozott új templom építésére, amelynek ügyét Bíró Zoltán lelkész karolta fel. Kezdeményezésére a templom költségvetésének jelentős része magánadományokból gyűlt össze.

Az új református templom végül 1994-re készült el, és vasárnaponként áll nyitva a gyülekezet és a látogatók előtt.

A városközpont szélén áll a rendőrség épülete is, amely a megfelelő karbantartás mellett szerencsére keveset változott az elmúlt közel három évtizedben.

A városközpont szélén végül mégis épült többszintes lakóház, de már a központi épületekhez illő stílusban.

A belváros területén, több mint 1300 méter mélyről tör a felszínre a 55 fokos, nátrium-hidrogén-karbonátos gyógyvíz. A köré épült fürdő mai formájában 2002 óta fogadja a vendégeket.

A fürdő organikus épületegyüttese a városhoz több szálon is kötődő Dévényi Sándor munkája.

Az 1970-es évek elején épült városközponti tömbben 98 kétszobás lakás mellett földszinti üzletek is helyet kaptak. Főutcai homlokzataikra Darvas Iván helyi festőművész saját kezűleg készített művei 2015 és 2019 között kerültek fel.

A Dráva partja a szabadstrandot leszámítva részben ma is ipari terület, de már turisztikai kerékpárút és sétány is átvezet rajta. Az ehhez szükséges gyalogoshidat a Drávába torkolló Barcs-Komlósdi Rinya fölött szintén Dévényi Sándor építész díszítette.

Nézőpontok/Vélemény

Barcs posztmodern utcáinak története

2023.04.08. 11:21
1/18

A 20. század közepén még ellenséges Jugoszlávia határa Barcs mellett 1969-ben nyílt meg, ekkor épült újjá a Dráva közúti hídja. 70 méteres, acél- vasbeton összvértartós medernyílásai magyar tervek alapján, a jugoszláv fél kivitelezésében készültek.

Barcs központjába érkezve a hasonló, fiatal városokétól merőben eltérő központ fogad: téglaarchitektúra és magastetők, nagy gyalogos felületek jelzik az 1990-es évekre beköszöntő új időszámítást az építészetben.

A város első nagyszabású rendezési terve a Pécsiterv műhelyében készült, az 1970-es években, benne a kor számos városközpontjához hasonló, szabadon álló, 4-10 emeletes beépítésekkel. Ennek csak néhány része valósult meg.

A panelházak elemeit előállító házgyárak messze voltak, részben ezért is készült a Bajcsy-Zsilinszky út három lakóháza hagyományos technológiával, egyedi tervek alapján.

A belváros ellentétes végén, 1972-re készült el a 32 lakásos OTP-ház, szintén egyedi tervek alapján, a Pécsiterv műhelyéből.

Az épület eredetileg a brutalista, azaz a nyers betonfelületekkel operáló építészet egyik jellegzetes példája volt. A lakók később kevésbé egységes formában tatarozták a saját területüket, mára a szürke beton és élénk színvilág érdekes keverékét adva.

A korábban tervezett magasházas városközpont helyén 1994-re készült el az alacsony beépítésű, új központ, amelynek legnagyobb eleme az áruház és piac.

A terek és épületek kialakításán részben továbbra is a Pécsiterv szakemberei dolgoztak, míg az egyes épületek egyedi tervek szerint készültek.

Az 1991-ben átadott posta és telefonközpontban több kisebb üzlet is helyet kapott. Tervezője a Dél-Dunántúl számos hasonló távközlési épületét megálmodó Pelényi Margit, aki itt is a munkáira jellemző téglaarchitektúrát használta.

A központi üzletsor sétálóutcája a rossz időben kevésbé forgalmas, az üzletek azonban ma is szinte mind működnek.

A város 1990-ben vállalkozott új templom építésére, amelynek ügyét Bíró Zoltán lelkész karolta fel. Kezdeményezésére a templom költségvetésének jelentős része magánadományokból gyűlt össze.

Az új református templom végül 1994-re készült el, és vasárnaponként áll nyitva a gyülekezet és a látogatók előtt.

A városközpont szélén áll a rendőrség épülete is, amely a megfelelő karbantartás mellett szerencsére keveset változott az elmúlt közel három évtizedben.

A városközpont szélén végül mégis épült többszintes lakóház, de már a központi épületekhez illő stílusban.

A belváros területén, több mint 1300 méter mélyről tör a felszínre a 55 fokos, nátrium-hidrogén-karbonátos gyógyvíz. A köré épült fürdő mai formájában 2002 óta fogadja a vendégeket.

A fürdő organikus épületegyüttese a városhoz több szálon is kötődő Dévényi Sándor munkája.

Az 1970-es évek elején épült városközponti tömbben 98 kétszobás lakás mellett földszinti üzletek is helyet kaptak. Főutcai homlokzataikra Darvas Iván helyi festőművész saját kezűleg készített művei 2015 és 2019 között kerültek fel.

A Dráva partja a szabadstrandot leszámítva részben ma is ipari terület, de már turisztikai kerékpárút és sétány is átvezet rajta. Az ehhez szükséges gyalogoshidat a Drávába torkolló Barcs-Komlósdi Rinya fölött szintén Dévényi Sándor építész díszítette.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Barcs

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.