| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Az Artmagazin címlapján a Teherelosztó

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Az Artmagazin címlapján a Teherelosztó
Közélet, hírek

Az Artmagazin címlapján a Teherelosztó

2020.07.16. 09:04

Cikkinfó

Szerzők:
Topor Tünde
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Magyarország

Építészek, alkotók:
Virág Csaba

Dosszié:

Megjelent az Artmagazin legújabb száma. Címlapon a bontás alatt álló Teherelosztó, fókuszban a „megőrzés, visszabontás, újraértékelés": a lapban többek közt Boros Géza értekezik Maróti Géza velencei pavilonjáról, Branczik Márta beszél a Virtuális leletmentés-projektről, Csanádi Judit ír Peter Zumthorról, Szilágyi Róza Tekla pedig a Paradigma Ariadné veszprémi projektjéről. A főszerkesztő, Topor Tünde beköszöntőjével ajánljuk a lapszámot.

„Címlapunk mementó, mert lehet, hogy mire megjelenünk, már alig marad valami a hetvenes évek egyik legjobb modern magyar épületéből, ami a Várban állt, és mint ipari műemlék – néhány évig onnan irányították Budapest áramellátását – egy funkcióváltással tökéletes helyszíne lehetett volna különböző művészeti programoknak, és energetizálhatta volna a negyed életét. Persze nagyon megosztó egy-egy ilyen épület, mint ahogy szinte mindegyik, ami állított valamit, és a közízlés előtt járt, vagy még közel ötven év múlva is előtte jár. A trendek változnak – a múlt század húszas éveiben a szecesszió iránti ellenérzéseket kellett leküzdeniük a hivatásos értékőrzőknek, most épp a brutalizmusnak nevezett irányzat csúcsteljesítményeivel kellene megbarátkoztatniuk a nagyközönséget. Mindenesetre hülye dolog lesz majd húsz év múlva visszaépíteni a Teherelosztó tornyát. 

Mint az eddigiekből sejthető, e számunk cikkei főleg a megőrzés, visszabontás, újraértékelés kérdései körül keringenek. Így aztán olvashatnak a Velencei Biennálé Magyar Pavilonjának építésekor és újjáépítésekor zajló, a vicces elemeket sem nélkülöző csatározásokról, egy Czóbel-mű újranézéséről, vagy arról, érdemes volt-e visszabontani a Levelet olvasó lány című Vermeer-képet, és megkérdőjelezni, hogy maga Vermeer hajtotta rajta végre a Cupido-motívum eltüntetését. 

Cikkünkben olyan restaurátor mondja el véleményét, aki fantasztikus gyűjteményének képei között élve vélhetően sokunknál jobban érti, amit a művek beszélnek. Címlapsztorink leletmentő projektről szól, Branczik Márta kezdeményezéséről, aminek keretében olyan hetvenes évekbeli épületekről készül dokumentáció, amelyek érdemesek lennének a megőrzésre, mégis lebontásra ítéltettek. Ezek a korszak csúcsteljesítményei, de valahogy az ekkoriban tömegével épült lakótelepek, és mondjuk még a szocialista múlt árnya is rájuk vetül. 

Pedig mára a lakótelepek is érdekes átalakuláson mennek keresztül, vagy amelyik nem, ott besegítenek köztéri művészeti projektek– például Veszprémben, ahol megszülettek a város legújabb szelfipontjai. Az idő-, illetve stílusrétegek egymáshoz való viszonyát egy-egy életművön belül vizsgálva dolgozik a művészettörténész, de van, hogy az efféle munka a művész számára is érdekes – ez maga a posztmodern, aminek fontosdarabjai szintén most csúsznak bele a védendő kategóriába, illetve most nyílik ki rájuk a szemünk. Bak Imre-interjúnk is ennek jegyében készült. 

Paradigmaváltások: ez lehetne tehát e számunk hívószava – az alkotás mögötti szándék és a műalkotások értelmezési gyakorlatának változásáról szól az Ulbert Ádám műveivel foglalkozó írás, illetve az a cikkünk, ami Arnold Schönberg festményeit helyezi el a nonfiguratív művészet idővonalán pszichológiai vonatkozásokat is megemlítve. A könyvek, amiket ismertetünk, tulajdonképpen ugyanezzel foglalkoznak: az értékítéletek változásainak dinamikájával. Végül Dürer tesz pontot a sok kérdés végére, amikor bevonultatja szemünk elé A lovag, a halál és az ördög című kép szereplőit."

Topor Tünde főszerkesztői bevezetője az Artmagazin 2020/3. számához

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.