Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Közélet, hírek

AVMO Podcast: Éljen május elseje! Budapest Feldarabolása, Vörös Bécs és Municipalizmus

1/1

Hirdetés
?>
1/1

AVMO Podcast: Éljen május elseje!  Budapest Feldarabolása, Vörös Bécs és Municipalizmus
Közélet, hírek

AVMO Podcast: Éljen május elseje! Budapest Feldarabolása, Vörös Bécs és Municipalizmus

2022.05.12. 12:33

Az A Város Másik Oldalán, a Partizán városépítészeti-várospolitikai prodcastsorozata legutóbbi részében történelmi kontextusba helyeződik Budapest feldarabolásának kérdése, szó esik az immár százéves "vörös Bécs" városépítészeti stratégiáiról, és arról is, milyen lehetőségeket és buktatókat hordoz magában a municipalista mozgalom.

Vajon feldarabolja-e a Kormány az újabb kétharmad után Budapestet? Matolcsy György jegybankelnök – és a NER legönjáróbb hobbiurbanistája – "törtenelmi igazságtételként" visszacsinálná az 1950-ben végrehajtott városbővítést, így "egészségesebb méretűre" szabva a fővárost. A feldarabolás melletti emlékezetpolitikai érv a "történelmi igazságtétel" toposzára épít, mondván, hogy a város felduzzasztása a Rákosi-rendszer önkényesen végrehajtott, erőszakos politikai tette volt, amely a végletekig súlyosbította a központi régió és az egész ország településszerkezetének aránytalanságait.

Az epizódban ezt a narratívát a történelmi valósággal próbáljuk ellenpontozni és árnyalni. Fontos tudatosítani, hogy milyen intenzív szakmai (közigazgatási, törvényalkotási, városépítészeti, közgazdasági stb.) és politikai munka előzte meg az egyesítést. Az MDP valóban kíméletlen gyorsasággal, a szükséges beruházások hiányában, és minden helyhatósági autonómiát megszüntetve hozta létre Nagy-Budapestet, ám a főváros eddigi valóban legjelentősebb, közigazgatási-urbanisztikai átalakítását évtizedes konfliktusok és nyilvános viták készítették elő. A reformer szakértelmiség és a különböző politikai aktorok ugyanis már a századforduló óta napirenden tartották a korabeli Budapest és a vele egyre szorosabb szimbiózisban élő elővárosok politikai és infrastrukturális integrációjának vízióit, az egyesülés előnyeit és nehézségeit.

Végigbeszéljük azt is, hogyan ingadozott a Budapest-tudat az "ország szíve" és a "vízfej", "a kelet Párizsa" és "a bűnös város" toposzai között, illetve hogy tényleg elszívta-e a főváros az ország többi része elől a fejlődési lehetőségeket.

A városállami szecesszióról ábrándozó ellenzéki tudat hullámait meglovagolva ünnepileg megemlékezünk a "vörös Bécs" immár százéves várospolitikai projektjének sikereiről és kudarcairól, felvázoljuk a máig ható politikai, építészeti és kulturális örökség legfontosabb elemeit és tanulságait. Miből és hogyan valósította meg az ausztromarxista bécsi helyhatóság a 20-as években ambiciózus lakásépítési és társadalompolitikai programját? Milyen városépítészeti stratégiával alakították át és értelmezték újra a történelmi város térrendszerét a korszakban és ez mennyiben tért el az avantgárd modernizmusnak a korban kibontakozó településeszményeitől? Többek között ezeket a kérdéseket is érintjük az epizódban.

Végezetül elmélázunk a helyhatósági léptékre és a fokozott lokális autonómia vágyára építő municipalista mozgalom politikai relevanciájáról a magyar önkormányzatiság kilátásainak borongós fényében. A municipalista mozgalmak az elmúlt évtizedben számos sikert értek el, a legismertebb példa Barcelona főpolgármestere, a mozgalmi-aktivista közegből a helyhatósági politika élére törő Ada Colau projektje. A radikális önkormányzatiság lehetőséget teremtett a zöld-baloldali retorika térnyerésére, és a lokális autonómiák, és a körülhatárolható "közösségiség" hangsúlyozására a politikai képzeletben. Ugyanakkor az elmúlt évek összefüggő és permanens krízishullámai (járvány, klímaválság, gazdasági válság, lakhatási egyenlőtlenségek stb.)  felszínre hozták a helyi megoldások korlátait, nyilvánvalóvá vált, hogy az önkormányzati demokratikus függetlenségnek, épp a "különleges helyzet" időszakaiban, igen korlátolt hatásköre és erőforrásai vannak. Röviden erről is beszélünk a május elsején kijött adásban.

 

A rész végén elhangzó nóta az "Éljen május elseje!" és a "Mint a mókus fenn a fán" helyett ezúttal Dolly Parton "9-5" című dala.

Az epizódban említett szövegek itt érhetőek el:

https://magyarnemzet.hu/pc19/2021/12/matolcsy-gyorgy-mi-lehet-a-budapest-dilemma-megoldasa

http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2017/01/siposa09-3.pdf

http://epa.niif.hu/00000/00003/00002/gyorgy.htm

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.