Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épületek/Középület

”Annyira egyszerű, hogy nem lehet elvenni belőle” – Kulturcsűr Erdélyben

1/14

A Ház a tájban / Foto: Bujnovszky Tamás

Bontott gerendázat és nyilászárók / Foto: Bujnovszky Tamás

Keleti homlokzat, becsukott előkapu / Foto: Bujnovszky Tamás

Oromfal / Foto: Bujnovszky Tamás

Földszinti belső tér / Foto: Bujnovszky Tamás

Belső tér / Foto: Bujnovszky Tamás

Feljáró a galériára, belülről is látszó gerendázatrész / Foto: Bujnovszky Tamás

Galériatér / Foto: Bujnovszky Tamás

Nyugati homlokzat / Foto: Bujnovszky Tamás

Keleti homlokzat, megnyitott előkapu és üvegfal / Foto: Bujnovszky Tamás

Galéria

Helyszínrajz

Metszet

Földszint

A Ház a tájban / Foto: Bujnovszky Tamás
Bontott gerendázat és nyilászárók / Foto: Bujnovszky Tamás
1/14

A Ház a tájban / Foto: Bujnovszky Tamás

Bontott gerendázat és nyilászárók / Foto: Bujnovszky Tamás

Keleti homlokzat, becsukott előkapu / Foto: Bujnovszky Tamás

Oromfal / Foto: Bujnovszky Tamás

Földszinti belső tér / Foto: Bujnovszky Tamás

Belső tér / Foto: Bujnovszky Tamás

Feljáró a galériára, belülről is látszó gerendázatrész / Foto: Bujnovszky Tamás

Galériatér / Foto: Bujnovszky Tamás

Nyugati homlokzat / Foto: Bujnovszky Tamás

Keleti homlokzat, megnyitott előkapu és üvegfal / Foto: Bujnovszky Tamás

Galéria

Helyszínrajz

Metszet

Földszint

”Annyira egyszerű, hogy nem lehet elvenni belőle” – Kulturcsűr Erdélyben
Épületek/Középület

”Annyira egyszerű, hogy nem lehet elvenni belőle” – Kulturcsűr Erdélyben

2024.07.03. 07:58
MÉD

Projektinfó

Az Épületek rovatot támogatja a 

Szerzők:
Őze Sándor

Földrajzi hely:
Zetelaka

Építészek, alkotók:
Dénes Péter, Lőrincz Barna

Cég, szervezet:
dpdastudio, Zetelaka község önkormányzata

Termék, technológia:
Helyi bontott anyag, székelyvarsági pattintott zsindely

Címkék:
Csűr, Erdély

Csűr-rekonstrukció, kulturális központ a hargitai Zetelakán

Tervezés éve:
2018-2020

Építés éve:
2022-2023

Bruttó szintterület:
191 m2

Szakemberek/kivitelezők

Constructasist kft

Stáblista

Épületszerkezet: Sipos Attila

Épületgépészet: Antal Ervin, Miklós Gábor

MÉD:

A csűr Erdély egyik jellegzetes épülettípusa. A forma része a helyi kulturális emlékezetnek, az épületek pedig, bár jellemzően funkcióvesztetten, de máig a kortárs tájkép meghatározó elemei. Lőrincz Barna és Dénes Péter érzékeny kortárs intervencióval, tradicionális technológiával és bontott anyagok felhasználásával teremt új kulturális funkciót, megőrizve a zetelakai csűr jelszerű egyszerűségét és eredeti karakterét.

Az erdélyi táj egyik legmeghatározóbb épülettípusa-formája a csűr. Jelszerű, végletekig egyszerűsített rönkszerkezet, archetipikus házforma. A csűr tere, hangulata, illata egyaránt része a kollektív emlékezetnek és a helyhez kötődő privát emlékezetnek. A mezőgazdasági termelés radikális átalakulásai nyomán funkcióvesztetté váló épülettípus tehát olyan közös kulturális értéket hordoz, mely indokolja a kiürült épületek rehabilitációját és a hasznosítatlan tér új felhasználásait. A csűrök kortárs kulturális felhasználása egy kézenfekvő és kedvező módja a helyi építészet és épített kultúra megőrzésének, valamint a lokális közösségi élet támogatásának.

Nem retrográd hagyományőrzés vagy nosztalgiatermelés, hanem olyan kortárs gyakorlat, amely képes megőrizni és új funkcióval aktivizálni a helyi építészeti értéket. Az elmúlt évtizedben több csűr rehabilitációjára is találunk példát, változó keretek között, különböző minőségben. Lőrincz Barna és Dénes Péter tavaly befejezett zetelakai munkája több szempontból is mintaértékű. A zetelakai kultúrcsűr egy a település határához közel fekvő, szélesen elterülő porta egyik épülete; keresztcsűr, amely elhatárolja a telek első és hátsó traktusát. A területen egy szintén hamarosan megújuló műemléki vízimalom is áll.

Oromfal / Foto: Bujnovszky Tamás
4/14
Oromfal / Foto: Bujnovszky Tamás

Rekonstrukció és rehabilitáció

A kultúrcsűr eredeti épületmagja súlyosan megrongálódott, hiányos állapotban maradt fent. A tervezők a ház helyi bontottanyagokkal való rekonstrukciója mellett döntöttek, megőrizve a kiforrott formát, nem sértve annak eredeti térkezelését, arányait, és anyaghasználatát. A bontott anyagok lehetővé tették az épület karakterének teljeskörű megőrzését, ugyanakkor a rekonstrukció lehetőséget teremtett az új kulturális funkciók szempontjából elengedhetetlen kortárs beavatkozásokra.

Nyugati homlokzat / Foto: Bujnovszky Tamás
9/14
Nyugati homlokzat / Foto: Bujnovszky Tamás

Ház a házban

A csűr a jövőben helyi kulturális térként fog működni, így fontos szempont volt a téliesítés. Egy kettős héj öleli körül a csűr belső terét, kívül a rekonstruált csűrforma, belső házként pedig egy kortárs épületréteg, amely követi az eredeti funkció térkiosztását: a bemagasságot nem bontották emeletekre, hanem galériázták, meghagyva a klasszikus csűrtér jellegzetes szénarakodó-galériáját, mely alá a szekér beállhatott. A galériatérre felvezető lépcsőfeljáró a két házréteg között fut, így belülről is láthatóvá-tapinthatóvá válik a külső gerendázat. A selyemfényre pácolt fényes deszkabelső és a nyersbeton padlóburkolat egyszerűsége harmonizál a külső héj durván megmunkált, alig kezelt méteres gerendák erezetével, sérüléseivel.

Feljáró a galériára, belülről is látszó gerendázatrész / Foto: Bujnovszky Tamás
7/14
Feljáró a galériára, belülről is látszó gerendázatrész / Foto: Bujnovszky Tamás

A gerendahomlokzatok szigorú ritmikáját a játékos ablakkiosztás oldja fel. Az épület oromzatán, a belső házból is ablakok nyílnak, melyeket a külső héj elfed. A gerendák között beszűrődő fény ezeken az ablakokon keresztül hatol be belső térbe. A sajátos fénykezelés fontos hangulatelem a térben.

Galériatér / Foto: Bujnovszky Tamás
8/14
Galériatér / Foto: Bujnovszky Tamás

A csűr első és hátsó kapuzata megmaradt, de az előkapu mögötti bejáratot egy nem nyitható üvegfalra cserélték, megteremtve az épület utcafont felöli reprezentatív karakterét, hangsúlyozva a kortárs-jelleget. Az épület tetőburkolata szintén tradicionális, iparosmunkával készült, pattintott zsindely. Lőrincz Barna és Dénes Péter csűrépülete a korlátozott költségvetés, a használtanyagok és a visszafogott átalakítások nyomán egy kiemelkedően környezetbarát projekt. A helyben található anyagok (újra)felhasználása, a kétrétegű ház téliesítése nyomán csökkenő gépészeti igények, a nem nagyipari technológiák alkalmazása minimalizálta az építkezés környezeti terhelését.

A ház vitathatatlanul kortárs épület. A régióra jellemző építészeti formához kötődő kollektív emlékezet megmozgatásával, annak kortárs bővítésével ad új teret a helyi közösség szerveződésének és kulturális életének.

 

Őze Sándor

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.