Közélet, hírek

Alvar Aalto 120

1/21

Finlandia-ház (Helsinki, 1971)

?>
Finlandia-ház (Helsinki, 1971)
?>
Alvar Aalto első megvalósult középülete (Seinäjoki, 1924)
?>
„Síkság keresztje” templom (Seinäjoki, 1960)
?>
„Alvar Aalto – Művészet és a modern forma” kiállítás plakátja, Ateneum múzeum (Helsinki, 2017)
?>
Városháza (Rovaniemi, 1986)
?>
„Síkság keresztje” templom (Seinäjoki, 1960)
?>
„Síkság keresztje” templom (Seinäjoki, 1960)
?>
„Síkság keresztje” templom (Seinäjoki, 1960)
?>
„Síkság keresztje” templom (Seinäjoki, 1960)
?>
„Síkság keresztje” templom (Seinäjoki, 1960)
?>
Városháza (Seinäjoki, 1962)
?>
Városi könyvtár, szervizbejárat (Rovaniemi, 1968)
?>
Városi könyvtár, főbejárat (Rovaniemi, 1968)
?>
Városi könyvtár (Rovaniemi, 1968)
?>
Városi könyvtár (Rovaniemi, 1968)
?>
Városi könyvtár (Rovaniemi, 1968)
?>
Finlandia-ház (Helsinki, 1971)
?>
Finlandia-ház (Helsinki, 1971)
?>
Finlandia-ház (Helsinki, 1971)
?>
Finlandia-ház (Helsinki, 1971)
?>
Alvar Aalto emlékév logója, Alvar Aalto Alapítvány (2018)
1/21

Finlandia-ház (Helsinki, 1971)

Alvar Aalto 120
Közélet, hírek

Alvar Aalto 120

2018.02.03. 11:00

Cikkinfó

Szerzők:
Takács Gyula

Építészek, alkotók:
Alvar Aalto

Földrajzi hely:
Finnország

Komplex gondolkodásmód, az ajtókilincstől a lámpatestekent át, a legparányibb részletekig megtervezett épületek jellemzik Alvar Aalto munkásságát. A modernista-funkcionalista mester 120 évvel ezelőtt, 1898. február 3-án született a nyugat-finnországi Kuortanéban. Hazájában ezen a napon nemcsak őt magát, hanem a finn építészetet is ünneplik. Takács Gyula írása. 

A hazai építészközösségben is jól ismert alkotó munkássága öt évtizedet ölel fel, de több épülete is csak 1976-ban bekövetkezett halála után készült el. Elsőként megvalósult középületét 1924-ben tervezte, Seinäjoki városába a helyi védegylet székházaként. A ’20-as évek északi klasszicista stílusában emelt homlokzat mai szemlélője bizony rácsodálkozik, hogy ez a faépület is a későbbi modernista-funkcionalista mester keze munkája.


Alvar Aalto első megvalósult középülete (Seinäjoki, 1924)
2/21
Alvar Aalto első megvalósult középülete (Seinäjoki, 1924)

Finlandia-ház (Helsinki, 1971)
1/21
Finlandia-ház (Helsinki, 1971)


 

Az általa tervezett épületek közül a legjelentősebbek széles körben ismertté váltak, említésük nélkül aligha írható meg a 20. századi építészettörténet. Kedvünkre válogathatunk a szemünknek és szívünknek kedves épületek közül (zárójelben a helyszín és a befejezés éve):

  • városi könyvtár (Viipuri, ma Viborg, Oroszország, 1932)
  • tüdőszanatórium (Paimio, 1933)
  • Villa Mairea (Noormarkku, 1939)
  • városháza (Säynätsalo, 1952)
  • Kultturitalo művelődési ház (Helsinki, 1958)
  • Társadalombiztosítási Intézet székháza (Helsinki, 1956)
  • egyetemi központ (Jyväskylä, 1957, majd bővítés 1971-ben)
  • akadémiai könyvesbolt (Helsinki, 1962)
  • műegyetemi kar (Espoo, 1964)
  • Rovaniemi városközpontja a városi könyvtárral (1968), a Lappia-házzal (1976), és a városházával (1986)
  • Finlandia-ház (Helsinki, 1971)
  • Seinäjoki városközpontja többek között a „Síkság keresztje" templommal (1960) és plébániával (1966), a városházával (1962) és a városi könyvtárral (1965)
  • a „Kereszt" temploma (Lahti, 1979)
  • Aalto-Theater, városi operaház (Essen, 1988).


A finn oktatás irigyelt, magas színvonaláról napjainkban sokat hallunk. Alvar Aalto számos oktatási célú középületet tervezett Finnországban, és ezek mintegy fizikai megtestesülésként sugározzák azt a filozófiát, amelyet a finn pedagógiai iskola képvisel. A nevéhez fűződő egyetemi központok mellett érdemes szemügyre venni egy általa tervezett, 1940-ben elkészült általános iskolát. A Helsinkitől 150 km-re fekvő tehtaanmäki iskolába mindössze száz tanuló jár, a közel 80 éves épület azonban ma is méltó helyszíne a legmagasabb szintű oktatásnak. A geometrikus formák, fehér falak, nagyméretű ablakok és fa elemek egyszerre sugároznak nyitottságot, melegséget, játékosságot és természetes rendezettséget. Aalto a világítást is úgy tervezte, hogy a gömbölyű lámpaburákból meleg hatású, nem kápráztató fény áradjon.

„Síkság keresztje” templom (Seinäjoki, 1960)
3/21
„Síkság keresztje” templom (Seinäjoki, 1960)


Hatása az építészetben és a formatervezésben is jelentős. Az ezt dokumentáló irodalom minden bizonnyal könyvtárnyi és évről-évre gyarapodik. Annak illusztrálására, hogy Finnországban ez a sokrétű örökség ma is élő, két szép kezdeményezést említek.

A helsinki Ateneum múzeum 2017-ben nagy sikerű tárlatot rendezett „Alvar Aalto – Művészet és a modern forma" címmel, amely Aalto organikus formanyelvének fejlődésére, és kiemelten annak a kortárs vizuális művészettel való kölcsönhatására fókuszált. Az átfogó kiállításon helyet kapott a paimioi tüdőszanatórium eredeti kórtermeit bemutató komplett enteriőr, Aalto számos ülőbútora (ezek többsége a finnek számára jól ismert, hiszen a neves Artek cég a mai napig gyártja az ikonikus formaterveket) és szintén híres üveg dísztárgyai (ezeket az Iittala gyár kollekciójában találhatjuk meg ma is).


Városháza (Rovaniemi, 1986)
5/21
Városháza (Rovaniemi, 1986)

Finlandia-ház (Helsinki, 1971)
19/21
Finlandia-ház (Helsinki, 1971)



Építészeti örökségét az Alvar Aalto Alapítvány (Alvar Aalto-säätiö) gondozza. Az alapítvány kiemelten kezeli a brandépítést, és ennek keretében 2017-ben létrehozta az „Aalto-városok hálózatát". Első körben 14 finn város írta alá a megállapodást, amely Aalto életművének gondozását célozza, és ennek érdekében szinergiákat építene ki a turizmus, a marketing és a műemlékvédelem területén. A tervek között szerepel az együttműködés nemzetközi szintre emelése, további városok bevonásával. Világszerte mintegy 40-re teszik azon városok számát, ahol jelentős Alvar Aalto épület található. 

Közéleti munkássága is jelentős: 1943-58 között a finn építészszövetség elnöke, 1955-től a finn akadémiának tagja, 1963-68 között pedig elnöke volt. 1946-48 között a Massachusetts Institute of Technology (MIT) vendégprofesszoraként tevékenykedett. A három nagy múltú helsinki főiskola (a kereskedelmi, a művészeti és a műszaki) integrálásával 2010-ben létrehozott felsőoktatási intézmény Alvar Aalto nevét viseli (Aalto-yliopisto).

Takács Gyula
Okleveles Építészmérnök

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok

A SÉNYEI KEMENCE KÁPOLNA // Egy hely + Építészfórum

2023.03.24. 16:12
5

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Nézőpontok

SZILICE// Rejtett kincsek

2023.03.16. 16:42
10

A Szilicei-fennsík karsztos világának természeti kincsein túl ismert egy építészeti gyöngyszem is: ez pedig a gótikus eredettel bíró, mára a Református Egyházhoz tartozó szilicei templom. A Rejtett kincsek mai részében a 13. századi eredettel bíró, különleges, erődített kegyhelyet ismerhetjük meg.

A Szilicei-fennsík karsztos világának természeti kincsein túl ismert egy építészeti gyöngyszem is: ez pedig a gótikus eredettel bíró, mára a Református Egyházhoz tartozó szilicei templom. A Rejtett kincsek mai részében a 13. századi eredettel bíró, különleges, erődített kegyhelyet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk