| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Emberek/Interjú

"...a terek kialakítása alapvetően eltér az eddig megszokottaktól."

1/14

archiv kép - parkoló a Marokkó-udvar helyén

látványterv

látványterv

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

látványterv, Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

látványterv, Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

?>
archiv kép - parkoló a Marokkó-udvar helyén
?>
látványterv
?>
látványterv
?>
 Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
?>
Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
?>
Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
?>
Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
?>
Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
?>
Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
?>
Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
?>
Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
?>
látványterv, Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
?>
látványterv, Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
?>
Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
1/14

archiv kép - parkoló a Marokkó-udvar helyén

látványterv

látványterv

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

látványterv, Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

látványterv, Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Emberek/Interjú

"...a terek kialakítása alapvetően eltér az eddig megszokottaktól."

2002.04.23. 13:48

Beszélgetés az Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park építész tervezőivel.

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
14/14
Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Az egész huszadik századon átívelő vajúdás után, számos elhelyezési és építészeti tervpályázatot követôen 1998-ban Bán Ferenc építész nyertes pályaműve alapján az Erzsébet téren kezdték építeni az új Nemzeti Színházat. A nemzet új színházának építése azonban politikai csatározásoknak esett áldozatul. Az 1998-as választást kormányváltást követően az új vezetés a már folyó építkezést leállította, így alakult ki az a betonnal kiöntött teknő, amit a szájhagyomány nemes egyszerűséggel csak "nemzeti gödör"-nek kezdett emlegetni.

archiv kép - parkoló a Marokkó-udvar helyén
1/14
archiv kép - parkoló a Marokkó-udvar helyén

Adva volt tehát a város egy igen értékes területe, ahol hajdanán egy meglehetősen csúf parkoló és a város közúti távolsági közlekedését lebonyolító autóbusz-pályaudvar "díszítette" a városképet. (A parkoló helyén korábban lakóházak álltak, az ún. Marokkó-udvar, a szerk.) A megkezdett és leállított építkezést követően sem lett sokkal jobb a helyzet, a korábban elkészült mélygarázs szomorú és reményvesztett szerkezetének pucér betonfalai kandikáltak ki az építkezést eltakaró kerítés mögül. A helyzet tarthatatlan volt. A rettenetes mennyiségű anyag és munka, amit addigra már bedolgoztak az alépítménybe, nem veszhetett kárba. Kiírtak hát egy újabb pályázatot a megbontott terep rendezésére.

 

látványterv
2/14
látványterv

látványterv
3/14
látványterv

 

A pályázat győztese a nagyon fiatal építészekből összeállt Firka Építészeti Stúdió lett. Az ifjú építészek elmondása szerint nem volt sok pályázó. Így aztán az eredményhirdetéskor, amikor bejelentették, hogy egy pályázót kizártak a versenyből, és felolvasták a második helyezett nevét is, már csak azon kellett izgulniuk, hogy ne ők legyenek azok, akik formai hibát vétettek. Annál nagyobb volt az öröm, amikor kiderült, hogy az ő pályázatukat érdemesítették megvalósításra méltónak.

ÉF: Mi indított benneteket, hogy a Nemzeti Színház helyén tátongó gödörre kiírt pályázaton részt vegyetek? Egyáltalán, szoktatok-e pályázni, és ha igen, akkor ki dönti el közületek, hogy melyik pályázaton induljatok?

Bikki István: 1999 nyarától folyamatosan pályáztunk. Nagyon sok pályázaton vettünk részt, általában olyanokon, melyek érdekesebbek és építészetileg komoly kihívást jelentenek számunkra. A Gödörre kiírt pályázat is izgalmas feladatnak ígérkezett, ha bár csak az utolsó pillanatban döntöttünk róla, hogy megmérettetünk.

 

 Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
4/14
Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
5/14
Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
6/14
Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
7/14
Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park



ÉF: Mennyire volt megkötve a tervező keze a pályázati kiírás alapján?

Bánfalvi Koppány: Annyiban volt megkötve a kezünk, hogy pályáztathatták volna kizárólag a funkciót, és csak utána kellett volna a programot konkrét ház formájába ölteni. Tehát ilyen szempontból igenis kötve volt a kezünk.

B.I.: A másik kötöttség az elkészült alap volt. A pályázatok elbírálásánál igen komolyan latba esett, hogy mi nem nyúltunk a körítő vasbeton résfalhoz, amit a Nemzeti Színházhoz már elkészítettek. Ez részben gazdaságilag, részben időben igen nagy megtakarítást jelentett.

ÉF: Hogyan alakult ki az a pályázat, ami végül is elnyerte a zsűri tetszését?

B.I.: Műhely munkában két különböző pályaművet kezdtünk kidolgozni. Ezek alapvető építészeti gondolatban nem különböztek egymástól, de a nyertes terv mégis sokkal nagyvonalúbban kezelte a tereket, a párhuzamos terv másként rakosgatta le az adott funkciókat.

B.K.: Az én emlékem szerint a másik terv sokkal inkább belenyúlt a parkba. Vagyis ebben a mostani tervben az épület egy kicsit a park folytatása, abba sokkal szervesebben illeszkedik.

ÉF: Mennyi munkát kell belefektetni egy ilyen pályázatba? Egyáltalán, lehet ezt valami módon mérni?

B.I.: Erre és egy hasonló pályázatra 250-300 órai munkát szoktunk áldozni. Ebben benne van az az idő is, amikor nem folyik effektív tervezés, csak a gondolkozás, hogy mit is csináljunk, hogyan is valósítsuk meg az elképzelésünket.

ÉF: Az eredményhirdetés után a pályaműből építésre alkalmas megvalósítási terveket kellett készíteni. Milyen tervezési fázisok voltak hátra, hogy elindulhasson a munka?

B.I.: Októberre elő kellett állni egy elvi engedélyezési tervvel, decemberre egy engedélyezési tervvel, és februárra ki kellett volna adni a kiviteli tervet, ami azonban kicsit változott, mert kiderült, hogy a megvalósítás nem fér bele az időbe, ezért a Fővárosi Tervtanács ütemekre bontotta a tervet. Így lettek olyan épületrészek, melyek csak szerkezetkész állapotig készülnek el, és lesznek olyanok, amelyek a végleges készültségi fokig jutnak. Vagyis az épületrészek teljes burkolási munkálatai elkészülnek, a berendezést kivéve.

 

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
8/14
Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
9/14
Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
10/14
Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
11/14
Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park



ÉF: Mennyire volt feszített ez a tervezés-kivitelezés?

B.I.: Borzasztóan feszített volt. Irreális tervezési időt kaptunk egy ilyen volumenü munkára. Febuártól májusig folyamatosan szorongattak minket, hogy ki kell adni a tervet, ezért aztán mindig a kész terven kellett dolgozni, azt módosítgattuk.

ÉF: Mivel ennyire szorosra szabott határidőkkel kellett dolgoznotok, kaptatok-e valami segítséget a szakhatóságoktól, hiszen a különböző engedélyekre való várakozással rengeteg időt lehet veszíteni.

B.I.: Igen, mivel itt a megrendelő a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma volt, kérni lehetett, hogy amennyire lehet, gyorsított eljárással intézzék az engedélyeket. Csak a kiviteli tervek elkészülte után - melyek természetesen tartalmazták a szakhatóságok előírásait - pályáztathatták meg a kivitelezést.

ÉF: Ki nyerte a kivitelezési munkát? Mikor kezdődhetett az effektív építkezés?

B.I.: A kivitelezést a közbeszerzési pályázat alapján az Architekton Rt. nyerte meg, így júliusban elkezdődtetett az építkezés. Szerencsénkre sikerült a céggel igen jó munkakapcsolatot kialakítani, így a valós formába öntés közben nem csorbultak elképzeléseink.

ÉF: Az Erzsébet téren sétálók leginkább az épület fölött kialakított parkkal találkoznak. Ezt a parkot ki tervezte?

B.K.: Az alapelképzelés a Firka Stúdióé, de a kertépítészekkel is igen szoros együttműködés alakult ki, így mindkét csapat egyaránt magáénak érzi a közösen kialakított teret.

B.I.: Olyan kerttervező csapatot választottunk, akik a mi elképzeléseinket a leginkább magukévá tudták tenni. Így is voltak vitáink, mert másként lát egy építész, és másként gondolkodik egy kertépítész. Azt tapasztaltuk, hogy igazán jó lenne, ha a tanulmányaink során bele tudnánk kóstolni egymás szakmájába, mert sokkal több megértéssel tudnánk kezelni egymás elképzeléseit.

 

látványterv, Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
12/14
látványterv, Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park

látványterv, Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park
13/14
látványterv, Erzsébet-téri Kulturális Központ és Park



ÉF: Miben érezhető, látható, hogy ezek a terek, formák ennyire fiatal építészek elképzeléseit valósítják meg?

B.K.: Én azt gondolom, hogy a terek kialakítása alapvetően eltér az eddig megszokottaktól. Másként alakítottuk ki a parkot is, és másfajta összefüggés van az épület és a park között. Például nagy vitát váltottak ki az általunk alkalmazott anyagok. Ezeket az érdekes, értékes anyagokat a hagyományos építéseknél nem szokták alkalmazni, de - nem kis munkával - sikerült meggyőznünk mindenkit, hogy ezek az anyagok illenek legjobban a mi elképzeléseinkhez, így végül ezek kerültek beépítésre.

Kalmár Gabriella
Építészfórum

A beruházás értéke bruttó 2,5 milliárd forint
Építész: Firka Építészeti Stúdió - Bánfalvi Koppány, Bikki István, Boór András, Rumi Imre, Filep Ákos
Kertépítész: Firka Építészeti Stúdió, Sándor Kertépítész Kft.
Kivitelező: Architekton Rt.
Beruházó: NKÖM-BVG Kht.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.