Nézőpontok/Vélemény

A minőség ”kimaxolása”

1/5

Nyílás minimális méretének ellenőrzése a BIM modell segítségével Solibri Office programban

?>
Nyílás minimális méretének ellenőrzése a BIM modell segítségével Solibri Office programban
?>
Észtország – kezelőfelület BIM modell alapú engedélyeztetés ellenőrzésére [1]
?>
Finnország, Kuopio város digitális iker modellje. A piactérre történő fejlesztés három verzióját tekinthetjük meg a városmodellben, amihez kommentet is rendelhetünk. [2]
?>
Require 1 – RASE Markup ablak – a brit Építésügyi Előírások Tárához (2010) kapcsolódó "M" jelű hivatalos iránymutatás 2.13-as pontja [3]
?>
1/5

Nyílás minimális méretének ellenőrzése a BIM modell segítségével Solibri Office programban

A minőség ”kimaxolása”
Nézőpontok/Vélemény

A minőség ”kimaxolása”

2022.06.01. 16:49

Cikkinfó

Szerzők:
C. Tóth Ilona
Erős Tamás

Cég, szervezet:
Opinion Builders

Vélemények:
1

Dosszié:

Hogyan tudnánk több időt szánni az együttműködésre, a kreativitásra és a kísérletezésre? Mivel lehetne ösztönözni az építőipar szereplőit a minőségi szempontok érvényesülésére?  A közös gondolkodást elindító, "Az OTÉK alakú ház" cikksorozatra reagálva az Opinion Builders munkatársai arra a kérdésre keresik a választ, hogy hogyan lehet a digitalizáció, a térinformatika és a BIM-módszertan eszközeivel a minőséget "kimaxolni".

A fejlesztői gondolkodást és döntéseket elsősorban gazdasági szempontok irányítják, ami az esetek többségében az értékesíthető négyzetméterek teljes kihasználásában nyilvánul meg. Az állami szereplőknek mindemellett arra kell törekednie, hogy a fejlesztés során a gazdasági és társadalmi haszon mellett urbanisztikai és építészeti szempontból is minőségi, fenntartható életterek jöjjenek létre. Az építész pedig erre a sokrétű igényre keres olyan, minőségi és hosszútávú megoldást, ami gyorsan megvalósítható és rentábilis. A különböző szereplők elképzeléseinek összehangolása, együttműködése és hatékony kommunikációja kulcskérdés a minőség szempontjainak meghatározásához és érvényre juttatásához. Meg kell vizsgálnunk, hogy a digitalizált megoldások hogyan tudják elősegíteni ezt az együttműködési folyamatot. Adhat-e nagyobb mozgásteret a kreativitásnak és a kísérletezésnek az építőipari folyamatok automatizálásával felszabaduló idő és energia?

AZ ÉPÍTMÉNYINFORMÁCIÓS MODELLEZÉS SZEREPE

A digitalizált megoldásokra való átállás már folyamatban van. A naponta frissülő legújabb technológiai eszközök – így a BIM módszertannal támogatott mérnöki megoldások is – fokozatosan épülnek be az építőipar szereplőinek munkafolyamataiba. Ez a változás azonban a felhasználók nyitottságát és rugalmasságát igényli. A jövőképünknek egyszerre kell a múlt szakértelmén és hagyományain, valamint az újító technológiai megoldások ötvözetén alapulnia.

A különböző szereplőket, szoftveres környezetet és nyelvezetet, adatbázisokat összehangoló, open BIM-módszertan lényege pedig pont az együttműködés. A BIM-módszertant nemcsak a tervezőirodák és kivitelezők alkalmazhatják, de az előállított 3D modell-adatbázis segítségével a különböző jogszabályoknak való megfelelést hatékonyabban ellenőrizhetjük. A BIM modellek minőségellenőrzése és minőségbiztosítása, valamint az ezekkel kapcsolatos kommunikáció a szakterületen dolgozók napi feladatai közé tartozik.

Nyílás minimális méretének ellenőrzése a BIM modell segítségével Solibri Office programban
1/5
Nyílás minimális méretének ellenőrzése a BIM modell segítségével Solibri Office programban

A jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése módszertan szempontjából a minőségellenőrzéshez hasonló folyamat, amelybe bevonhatók a hatósági és a jogszabályalkotó szereplők is. Az ellenőrzés több munkafolyamatot magában foglal, azonban ezek közül kiemelten kell foglalkozni a repetitív feladatokkal és a tényszerű adatok ellenőrzésének módjával: ezek automatizálásával mind a tervezési, mind a hatósági oldalon idő és energia szabadul fel. A felszabaduló idő és energia pedig a szereplők közötti kommunikációra, a minőségi szempontok meghatározására, kreatív folyamatokra, alkotásra fordítható. A jogszabályoknak való megfeleltethetőségen túl a hatósági engedélyeztetési folyamat hatékonyabbá és követhetőbbé válhat.

A digitális építési engedély (Digital Building Permit) nem újkeletű és nem is utópisztikus gondolat, nem kell messzire mennünk, hogy a témával komolyan foglalkozó példákkal találkozhassunk. Észtországban a bevezetés küszöbén áll a jogszabályok BIM modellen keresztül történő ellenőrzése, ami az engedélyeztetésben eljáró építési hatósági ügyintéző munkáját a jogszabályi megfelelés automatizált ellenőrzésével fogja segíteni.

Észtország – kezelőfelület BIM modell alapú engedélyeztetés ellenőrzésére [1]
2/5
Észtország – kezelőfelület BIM modell alapú engedélyeztetés ellenőrzésére [1]

De nem csak a digitalizációban élen járó Észtország törekszik az engedélyezési eljárás BIM-alapú digitalizálására. A környező európai országok közül finn, svéd, holland, angol, olasz állami és privát szereplők, kutatóintézetek is komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy az építőipar digitalizációja az épület teljes életciklusára, így az engedélyeztetésre és az építési jogszabályok előírásainak vizsgálatára is kiterjedjen.

TÉRINFORMATIKAI MEGOLDÁSOK

 A szabályozásnak való megfelelés módszerének innovációja kapcsán meg kell említenünk a GIS (Geographical Information System) térinformatikai rendszerben rejlő lehetőségeket is. A helyhez kötött adatok feldolgozásával, kezelésével, elemzésével foglalkozó térinformatikai/geoinformációs rendszerek és adatbázisok alkalmazásával nemcsak a tervezési terület pontos geometriájáról, hanem a vonatkozó szabályozási környezetről is információt nyerhetünk. Mindezek mellett a helyszín környező objektumainak és a közműhálózatnak a geometriai és alfanumerikus adataihoz is hozzáférhetünk. A GIS urbanisztikai előnye, hogy hozzásegíti a közreműködőket a hosszútávon érvényesülő fejlesztési döntések dinamikus, adatalapú mérlegeléséhez és hatékonyabb teret biztosít a kommunikációra.

A már több finn városban is használatos, úgynevezett digitális iker (Digital Twin) térinformatikai környezethez például nemcsak az állami szervek és döntéshozók tudnak hozzáférni és közösen kiértékelni a tervezett fejlesztéssel kapcsolatban felmerülő kérdéseket és igényeket, hanem akár az állampolgárok is véleményt formálhatnak a fejlesztéssel kapcsolatban.

Finnország, Kuopio város digitális iker modellje. A piactérre történő fejlesztés három verzióját tekinthetjük meg a városmodellben, amihez kommentet is rendelhetünk. [2]
3/5
Finnország, Kuopio város digitális iker modellje. A piactérre történő fejlesztés három verzióját tekinthetjük meg a városmodellben, amihez kommentet is rendelhetünk. [2]

Az adatalapú szabályozási terv gondolata sem elképzelhetetlen. Elméleti szinten létrehozható olyan algoritmus, ami a környező és tágabb értelemben vett területek adatait elemezve helyspecifikus (tömb helyett telek-, vagy akár telekrész szinten meghatározott) beépíthetőségi mutatókat és feltételeket generál, előkészítve azt a döntéshozatalra. Ehhez azonban többszintű és naprakész adatokkal szolgáló adatbázis szükséges.

SZABÁLYOZÁS ÉS DIGITALIZÁCIÓ

A hazai építési szabályozás kevésbé rugalmas, azonban jelenleg is alkalmaz olyan eszközöket és eljárásokat, például a zöldtetővel elérhető beépítési többlet, vagy a beruházó és önkormányzat közötti településrendezési szerződés, amelyek a minőségi megoldásokat hivatottak szolgálni. A digitális módszerek alkalmazása tovább ösztönzheti a szereplőket a kísérletezésre és a minőség előtérbe helyezésére. A minőségi szempontrendszerben olyan objektíven mérhető mutatók kerülhetnének meghatározásra, amelyek teljesülésével a beépíthetőségi paraméterekben többlet keletkezhet. A szempontrendszer felállítása természetesen egy hosszútávú, a szereplők szoros együttműködésén alapuló, dinamikus folyamat. A beépíthetőségben elérhető többletet lehetne például környezeti (pl. benapozottság), természeti (pl. zöldfelület), lokális (pl. TAK) minőségi szempontok érvényesítésére használni. A folyamat digitalizálásával nyert többletidő pedig az adat alapon nem vizsgálható minőségi szempontokkal kapcsolatos kommunikációra, kreatív folyamatokra, kísérletező megoldásokra fordítható. Az építőipar digitalizációjának lehetősége további kérdéseket vet fel a jogi szabályozási környezetre vonatkozóan, az említtetett szereplőkön túl a jogszabályalkotók bevonása is nélkülözhetetlen a közös gondolkodásba. A digitális eszközök alkalmazása hozzájárulhat ahhoz, hogy hozzásegítse a jogalkotókat a jövőben a szabályozási környezet rugalmasabb, minőségi szempontokat is szem előtt tartó kialakításához. 

Az építési jogi szabályozás és a BIM módszertan összehangolására szintén találunk példát. A brit építésügyi előírásokat is vizsgáló fejlesztés komplex módon gondolkodik a jogszabály és a BIM modell közötti kapcsolatról és a megfelelőség ellenőrizhetőségéről. Ez a megközelítés a jogszabályhelyek előírásainak digitális eszközzel történő felismerésén és kategorizálásán túl a kinyert adatokat veti össze a BIM modellelemekben szereplő információkkal.

Require 1 – RASE Markup ablak – a brit Építésügyi Előírások Tárához (2010) kapcsolódó "M" jelű hivatalos iránymutatás 2.13-as pontja [3]
4/5
Require 1 – RASE Markup ablak – a brit Építésügyi Előírások Tárához (2010) kapcsolódó "M" jelű hivatalos iránymutatás 2.13-as pontja [3]

A közös gondolkodás, együttműködés és a hatékony kommunikáció kulcskérdése a különböző gazdasági érdekek, fejlesztési elképzelések és társadalmi értékrendek összehangolásának. Mindezek flexibilitást, nyitottságot és innovatív gondolkodásmódot igényelnek. A digitális eszközök alkalmazásával az építőipari folyamatok gyorsabbá és rugalmasabbá válnak, a felszabadult időt pedig fordítsuk az együttműködésre, fejlesztésre, kreatív és kísérletező folyamatokra, vagyis a minőség "kimaxolására".

C. Tóth Ilona, Opinion Builders Kft.
Erős Tamás, Opinion Builders Kft.

Források:

BIM alapú építési engedélyeztetési eljárás példája
eehitus.ee/timeline-post/bim-based-building-permit-procedure/

Finnország, Kuopio város digitális iker modellje
https://kuopio.kunta3d.fi/Map.html?locale=default
https://www.sova3d.fi/i/s3d-collabcity/kuopio-finland/

AEC3 – Require 1 fejlesztés a jogszabályok követelményeinek adatelemzése és adatkinyerésére
www.aec3.eu/require1/AEC3_Require1_screenshots.html

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (1)
Hartmann György Sándor
2022.06.01.
21:42

Szingapúrban már évek óta csak modellben készített terveket lehet a hatóságnak benyújtani, engedélyre és a kivitelezéshez is. Külön kézikönyvek készültek a tervezők és a vállalkozók részére, a modell elkészítésével kapcsolatban. A hatóságok a modell alapján ellenőrzik le a terveket, pl. a menekülés stb.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk