| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

A látható történelem - a budai vár háború utáni foghíjbeépítései

1/25

A várnegyed háború utáni történetének legkiterjedtebb emléke a homlokzatok árnyalatainak összehangoltsága, amelynek színdinamikai terveit a terület nemzetközi hírű kutatója, Nemcsics Antal készítette 1981-ben.

Az összedőlt lakóházak helyén maradt foghíjtelkek egyik első beépítése 1959-ra készült el. A tíz lakásos Fortuna utcai társasház tervezője Farkasdy Zoltán, akinek nevéhez még további négy új épület kötődik a várnegyedben.

Farkasdy Zoltán másik, ötvenes évek végi épülete az Úri utca 32. A korábban itt álló, lebombázott lakóház földszintjének egy része állva maradt, falai beépültek az új épültekbe, a hat évvel később megépült 30. alatt (balra) is.

A 32. számú ház üvegezett kapuján át jól látható a 15. századi eredetű ülőfülke-sor, és a földszint megmaradt boltozata.

A háború során a vár nyugati, hegyek felől jól belőhető oldalának házsora különösen súlyos károkat szenvedett. Az Úri utca 40-24 mögötti házak szinte teljesen megsemmisültek, a helyére Török Ferenc tervei szerint 1968-ra épült a ma látható épület.

A jobb oldali (déli) ház oldalát 1967 óta díszíti Nemcsics Antal Lovasok című alkotása.

A keskeny Nőegylet utca túloldalán, a Tót Árpád sétány 27 alatt szintén egy 1963-ban épült, Jánossy György által tervezett lakóház áll. Különlegessége a kétszintes lakásai.

Az Úri utca és a Szentháromság utcák sarkán, két kisebb ház helyére épült 1979-ben a kétemeletes társasház, a Fővárosi Építőipari Üzemgazdasági és Ügyviteltechnikai Iroda (FÜTI) számára.

A Szentháromság utcára nyíló bejárat mellett a tervező Horváth Lajos betonelemek rövid sorával idézte meg az egykori budavári kapualjak évszázados ülőfülkéit.

A szemközti oldal két összedőlt lakóházának helyére Virág Csaba és Farkasdy Zoltán tervei szerint épült új épület, amelynek földszintjén az akkor több mint száz éves Fehér galamb vendéglő is tovább működött.

A szűk Dárda utca és az Úri utca sarkán álló házból a háború után csak néhány földszinti fal maradt meg, benne egy elfalazott, régi kapuval. 1967-ben Gáspár Tibor ennek megnyitásával, de nagyrészt hátrébb tolt homlokzattal tervezett ide modern lakóházat.

Kisebb középkori lakóházak egyesítésével a 18. századra nyerte el mai formáját a vörös sün ház, a vár legrégibb épülete. Mögötte a háború utáni egyik legnagyobb projekt, a Pintér Béla vezetésével 1977-re formát öltő Hilton Budapest hotel.

A hotel déli szárnya az egykori Jezsuita kolostor külső falának megtartásával épült, itt a szobák elrendezése is a 330 éves ablakkiosztáshoz igazodott. A szocializmus éveiben a gazdaságnak óriási szüksége volt a nyugati valutában fizető turistákra.

A szálloda építésével együtt készült el a Halászbástya, és a Mátyás-templom körüli tér rendezése is, ügyelve arra, hogy az új építésű falak határozottan elkülönüljenek a régiektől.

A szálló egyik látványos eleme a török időkben félig elpusztult Szent Miklós Torony újjáépítése, ami hiteles történelmi ábrázolás hiányában modern arculattal történt. A városképi jelentősége mellett víztoronyként is funkcionál.

A sokoldalú Dávid Károly egyik utolsó épülete a Táncsics Mihály utca foghíjtelkén áll. A tervező nevéhez többek közt a Ferihegyi repülőtér 1-es terminálja, a Népstadion, és a MOM kultúrház kötődik.

A Mátyás-templom, és a Szent Miklós Torony a Táncsics Mihály utcából. Balra a 7. házszám alatti főnemesi palota, ma MTA Zenetudományi Intézet.

A Mátyás-templom túloldalán, különösen frekventált helyen áll a Tárnok utca 13. alatti társasház. Gulyás Zoltán és Reimholz Péter tervei szerint 1975-ben épült, ezúttal is a középkori eredetű földszinti falak megtartásával.

A ház visszafogott északi homlokzata az egykor tovább folytatódó házsorra is utal.

A Dísz tér 8. alatt sokáig copf stílusú hercegprímási ház állt, majd lebontása után 1910-45 közt egy magasabb, szecessziós bérház. Az 1963-ban, Farkasdy Zoltán és Kenessey Attila tervezte lakóház a barokk házzal azonos méretekkel és körvonalakkal épült.

Előző heti felvétel, ma már történelem: a Jánossy György tervezte diplomata lakóház a Szentháromság téren, az erőltetett ütemű bontási munkák kezdetén. Balra a 2017-ben felújított régi budai városháza.

Az úri utcában álló prímási palota nyugati szárnya is pusztító találatot kapott az ostrom idején. A modern helyreállítás Vámossy Ferenc vezetésével 1972-re készült el.

A modern beépítések már nem létező példája a Virág Csaba tervei szerint 1979-re megépült országos villamos teherelosztó, amelyet 2020-ban lebontottak.

A várfal oldalán már három szintessé váló homlokzata mellett beton és polimer burkolatba rejtett adótorony állt.

A vár legfiatalabb új épülete, a Fortuna utca 24-ben, fél évszázados foghíjtelekre épült Hapimag Apartmanház, 1999-ben épült, Reimholz Péter tervei alapján.

?>
A várnegyed háború utáni történetének legkiterjedtebb emléke a homlokzatok árnyalatainak összehangoltsága, amelynek színdinamikai terveit a terület nemzetközi hírű kutatója, Nemcsics Antal készítette 1981-ben.
?>
Az összedőlt lakóházak helyén maradt foghíjtelkek egyik első beépítése 1959-ra készült el. A tíz lakásos Fortuna utcai társasház tervezője Farkasdy Zoltán, akinek nevéhez még további négy új épület kötődik a várnegyedben.
?>
Farkasdy Zoltán másik, ötvenes évek végi épülete az Úri utca 32. A korábban itt álló, lebombázott lakóház földszintjének egy része állva maradt, falai beépültek az új épültekbe, a hat évvel később megépült 30. alatt (balra) is.
?>
A 32. számú ház üvegezett kapuján át jól látható a 15. századi eredetű ülőfülke-sor, és a földszint megmaradt boltozata.
?>
A háború során a vár nyugati, hegyek felől jól belőhető oldalának házsora különösen súlyos károkat szenvedett. Az Úri utca 40-24 mögötti házak szinte teljesen megsemmisültek, a helyére Török Ferenc tervei szerint 1968-ra épült a ma látható épület.
?>
A jobb oldali (déli) ház oldalát 1967 óta díszíti Nemcsics Antal Lovasok című alkotása.
?>
A keskeny Nőegylet utca túloldalán, a Tót Árpád sétány 27 alatt szintén egy 1963-ban épült, Jánossy György által tervezett lakóház áll. Különlegessége a kétszintes lakásai.
?>
Az Úri utca és a Szentháromság utcák sarkán, két kisebb ház helyére épült 1979-ben a kétemeletes társasház,  a Fővárosi Építőipari Üzemgazdasági és Ügyviteltechnikai Iroda (FÜTI) számára.
?>
A Szentháromság utcára nyíló bejárat mellett a tervező Horváth Lajos betonelemek rövid sorával idézte meg az egykori budavári kapualjak évszázados ülőfülkéit.
?>
A szemközti oldal két összedőlt lakóházának helyére Virág Csaba és Farkasdy Zoltán tervei szerint épült új épület, amelynek földszintjén az akkor több mint száz éves Fehér galamb vendéglő is tovább működött.
?>
A szűk Dárda utca és az Úri utca sarkán álló házból a háború után csak néhány földszinti fal maradt meg, benne egy elfalazott, régi kapuval. 1967-ben Gáspár Tibor ennek megnyitásával, de nagyrészt hátrébb tolt homlokzattal tervezett ide modern lakóházat.
?>
Kisebb középkori lakóházak egyesítésével a 18. századra nyerte el mai formáját a vörös sün ház, a vár legrégibb épülete.  Mögötte a háború utáni egyik legnagyobb projekt, a Pintér Béla vezetésével 1977-re formát öltő Hilton Budapest hotel.
?>
A hotel déli szárnya az egykori Jezsuita kolostor külső falának megtartásával épült, itt a szobák elrendezése is a 330 éves ablakkiosztáshoz igazodott. A szocializmus éveiben a gazdaságnak óriási szüksége volt a nyugati valutában fizető turistákra.
?>
A szálloda építésével együtt készült el a Halászbástya, és a Mátyás-templom körüli tér rendezése is, ügyelve arra, hogy az új építésű falak határozottan elkülönüljenek a régiektől.
?>
A szálló egyik látványos eleme a török időkben félig elpusztult Szent Miklós Torony újjáépítése, ami hiteles történelmi ábrázolás hiányában modern arculattal történt. A városképi jelentősége mellett víztoronyként is funkcionál.
?>
A sokoldalú Dávid Károly egyik utolsó épülete a Táncsics Mihály utca foghíjtelkén áll. A tervező nevéhez többek közt a Ferihegyi repülőtér 1-es terminálja, a Népstadion, és a MOM kultúrház kötődik.
?>
A Mátyás-templom, és a Szent Miklós Torony a Táncsics Mihály utcából. Balra a 7. házszám alatti főnemesi palota, ma MTA Zenetudományi Intézet.
?>
A Mátyás-templom túloldalán, különösen frekventált helyen áll a Tárnok utca 13. alatti társasház.  Gulyás Zoltán és Reimholz Péter tervei szerint 1975-ben épült, ezúttal is a középkori eredetű földszinti falak megtartásával.
?>
A ház visszafogott északi homlokzata az egykor tovább folytatódó házsorra is utal.
?>
A Dísz tér 8. alatt sokáig copf stílusú hercegprímási ház állt, majd lebontása után 1910-45 közt egy magasabb, szecessziós bérház. Az 1963-ban, Farkasdy Zoltán és Kenessey Attila tervezte lakóház a barokk házzal azonos méretekkel és körvonalakkal épült.
?>
Előző heti felvétel, ma már történelem: a Jánossy György tervezte diplomata lakóház a Szentháromság téren, az erőltetett ütemű bontási munkák kezdetén. Balra a 2017-ben felújított régi budai városháza.
?>
Az úri utcában álló prímási palota nyugati szárnya is pusztító találatot kapott az ostrom idején. A modern helyreállítás Vámossy Ferenc vezetésével 1972-re készült el.
?>
A modern beépítések már nem létező példája a Virág Csaba tervei szerint 1979-re megépült országos villamos teherelosztó, amelyet 2020-ban lebontottak.
?>
A várfal oldalán már három szintessé váló homlokzata mellett beton és polimer burkolatba rejtett adótorony állt.
?>
A vár legfiatalabb új épülete, a Fortuna utca 24-ben, fél évszázados foghíjtelekre épült Hapimag Apartmanház, 1999-ben épült, Reimholz Péter tervei alapján.
1/25

A várnegyed háború utáni történetének legkiterjedtebb emléke a homlokzatok árnyalatainak összehangoltsága, amelynek színdinamikai terveit a terület nemzetközi hírű kutatója, Nemcsics Antal készítette 1981-ben.

Az összedőlt lakóházak helyén maradt foghíjtelkek egyik első beépítése 1959-ra készült el. A tíz lakásos Fortuna utcai társasház tervezője Farkasdy Zoltán, akinek nevéhez még további négy új épület kötődik a várnegyedben.

Farkasdy Zoltán másik, ötvenes évek végi épülete az Úri utca 32. A korábban itt álló, lebombázott lakóház földszintjének egy része állva maradt, falai beépültek az új épültekbe, a hat évvel később megépült 30. alatt (balra) is.

A 32. számú ház üvegezett kapuján át jól látható a 15. századi eredetű ülőfülke-sor, és a földszint megmaradt boltozata.

A háború során a vár nyugati, hegyek felől jól belőhető oldalának házsora különösen súlyos károkat szenvedett. Az Úri utca 40-24 mögötti házak szinte teljesen megsemmisültek, a helyére Török Ferenc tervei szerint 1968-ra épült a ma látható épület.

A jobb oldali (déli) ház oldalát 1967 óta díszíti Nemcsics Antal Lovasok című alkotása.

A keskeny Nőegylet utca túloldalán, a Tót Árpád sétány 27 alatt szintén egy 1963-ban épült, Jánossy György által tervezett lakóház áll. Különlegessége a kétszintes lakásai.

Az Úri utca és a Szentháromság utcák sarkán, két kisebb ház helyére épült 1979-ben a kétemeletes társasház, a Fővárosi Építőipari Üzemgazdasági és Ügyviteltechnikai Iroda (FÜTI) számára.

A Szentháromság utcára nyíló bejárat mellett a tervező Horváth Lajos betonelemek rövid sorával idézte meg az egykori budavári kapualjak évszázados ülőfülkéit.

A szemközti oldal két összedőlt lakóházának helyére Virág Csaba és Farkasdy Zoltán tervei szerint épült új épület, amelynek földszintjén az akkor több mint száz éves Fehér galamb vendéglő is tovább működött.

A szűk Dárda utca és az Úri utca sarkán álló házból a háború után csak néhány földszinti fal maradt meg, benne egy elfalazott, régi kapuval. 1967-ben Gáspár Tibor ennek megnyitásával, de nagyrészt hátrébb tolt homlokzattal tervezett ide modern lakóházat.

Kisebb középkori lakóházak egyesítésével a 18. századra nyerte el mai formáját a vörös sün ház, a vár legrégibb épülete. Mögötte a háború utáni egyik legnagyobb projekt, a Pintér Béla vezetésével 1977-re formát öltő Hilton Budapest hotel.

A hotel déli szárnya az egykori Jezsuita kolostor külső falának megtartásával épült, itt a szobák elrendezése is a 330 éves ablakkiosztáshoz igazodott. A szocializmus éveiben a gazdaságnak óriási szüksége volt a nyugati valutában fizető turistákra.

A szálloda építésével együtt készült el a Halászbástya, és a Mátyás-templom körüli tér rendezése is, ügyelve arra, hogy az új építésű falak határozottan elkülönüljenek a régiektől.

A szálló egyik látványos eleme a török időkben félig elpusztult Szent Miklós Torony újjáépítése, ami hiteles történelmi ábrázolás hiányában modern arculattal történt. A városképi jelentősége mellett víztoronyként is funkcionál.

A sokoldalú Dávid Károly egyik utolsó épülete a Táncsics Mihály utca foghíjtelkén áll. A tervező nevéhez többek közt a Ferihegyi repülőtér 1-es terminálja, a Népstadion, és a MOM kultúrház kötődik.

A Mátyás-templom, és a Szent Miklós Torony a Táncsics Mihály utcából. Balra a 7. házszám alatti főnemesi palota, ma MTA Zenetudományi Intézet.

A Mátyás-templom túloldalán, különösen frekventált helyen áll a Tárnok utca 13. alatti társasház. Gulyás Zoltán és Reimholz Péter tervei szerint 1975-ben épült, ezúttal is a középkori eredetű földszinti falak megtartásával.

A ház visszafogott északi homlokzata az egykor tovább folytatódó házsorra is utal.

A Dísz tér 8. alatt sokáig copf stílusú hercegprímási ház állt, majd lebontása után 1910-45 közt egy magasabb, szecessziós bérház. Az 1963-ban, Farkasdy Zoltán és Kenessey Attila tervezte lakóház a barokk házzal azonos méretekkel és körvonalakkal épült.

Előző heti felvétel, ma már történelem: a Jánossy György tervezte diplomata lakóház a Szentháromság téren, az erőltetett ütemű bontási munkák kezdetén. Balra a 2017-ben felújított régi budai városháza.

Az úri utcában álló prímási palota nyugati szárnya is pusztító találatot kapott az ostrom idején. A modern helyreállítás Vámossy Ferenc vezetésével 1972-re készült el.

A modern beépítések már nem létező példája a Virág Csaba tervei szerint 1979-re megépült országos villamos teherelosztó, amelyet 2020-ban lebontottak.

A várfal oldalán már három szintessé váló homlokzata mellett beton és polimer burkolatba rejtett adótorony állt.

A vár legfiatalabb új épülete, a Fortuna utca 24-ben, fél évszázados foghíjtelekre épült Hapimag Apartmanház, 1999-ben épült, Reimholz Péter tervei alapján.

Nézőpontok/Vélemény

A látható történelem - a budai vár háború utáni foghíjbeépítései

2022.01.22. 11:09
1/25

A várnegyed háború utáni történetének legkiterjedtebb emléke a homlokzatok árnyalatainak összehangoltsága, amelynek színdinamikai terveit a terület nemzetközi hírű kutatója, Nemcsics Antal készítette 1981-ben.

Az összedőlt lakóházak helyén maradt foghíjtelkek egyik első beépítése 1959-ra készült el. A tíz lakásos Fortuna utcai társasház tervezője Farkasdy Zoltán, akinek nevéhez még további négy új épület kötődik a várnegyedben.

Farkasdy Zoltán másik, ötvenes évek végi épülete az Úri utca 32. A korábban itt álló, lebombázott lakóház földszintjének egy része állva maradt, falai beépültek az új épültekbe, a hat évvel később megépült 30. alatt (balra) is.

A 32. számú ház üvegezett kapuján át jól látható a 15. századi eredetű ülőfülke-sor, és a földszint megmaradt boltozata.

A háború során a vár nyugati, hegyek felől jól belőhető oldalának házsora különösen súlyos károkat szenvedett. Az Úri utca 40-24 mögötti házak szinte teljesen megsemmisültek, a helyére Török Ferenc tervei szerint 1968-ra épült a ma látható épület.

A jobb oldali (déli) ház oldalát 1967 óta díszíti Nemcsics Antal Lovasok című alkotása.

A keskeny Nőegylet utca túloldalán, a Tót Árpád sétány 27 alatt szintén egy 1963-ban épült, Jánossy György által tervezett lakóház áll. Különlegessége a kétszintes lakásai.

Az Úri utca és a Szentháromság utcák sarkán, két kisebb ház helyére épült 1979-ben a kétemeletes társasház, a Fővárosi Építőipari Üzemgazdasági és Ügyviteltechnikai Iroda (FÜTI) számára.

A Szentháromság utcára nyíló bejárat mellett a tervező Horváth Lajos betonelemek rövid sorával idézte meg az egykori budavári kapualjak évszázados ülőfülkéit.

A szemközti oldal két összedőlt lakóházának helyére Virág Csaba és Farkasdy Zoltán tervei szerint épült új épület, amelynek földszintjén az akkor több mint száz éves Fehér galamb vendéglő is tovább működött.

A szűk Dárda utca és az Úri utca sarkán álló házból a háború után csak néhány földszinti fal maradt meg, benne egy elfalazott, régi kapuval. 1967-ben Gáspár Tibor ennek megnyitásával, de nagyrészt hátrébb tolt homlokzattal tervezett ide modern lakóházat.

Kisebb középkori lakóházak egyesítésével a 18. századra nyerte el mai formáját a vörös sün ház, a vár legrégibb épülete. Mögötte a háború utáni egyik legnagyobb projekt, a Pintér Béla vezetésével 1977-re formát öltő Hilton Budapest hotel.

A hotel déli szárnya az egykori Jezsuita kolostor külső falának megtartásával épült, itt a szobák elrendezése is a 330 éves ablakkiosztáshoz igazodott. A szocializmus éveiben a gazdaságnak óriási szüksége volt a nyugati valutában fizető turistákra.

A szálloda építésével együtt készült el a Halászbástya, és a Mátyás-templom körüli tér rendezése is, ügyelve arra, hogy az új építésű falak határozottan elkülönüljenek a régiektől.

A szálló egyik látványos eleme a török időkben félig elpusztult Szent Miklós Torony újjáépítése, ami hiteles történelmi ábrázolás hiányában modern arculattal történt. A városképi jelentősége mellett víztoronyként is funkcionál.

A sokoldalú Dávid Károly egyik utolsó épülete a Táncsics Mihály utca foghíjtelkén áll. A tervező nevéhez többek közt a Ferihegyi repülőtér 1-es terminálja, a Népstadion, és a MOM kultúrház kötődik.

A Mátyás-templom, és a Szent Miklós Torony a Táncsics Mihály utcából. Balra a 7. házszám alatti főnemesi palota, ma MTA Zenetudományi Intézet.

A Mátyás-templom túloldalán, különösen frekventált helyen áll a Tárnok utca 13. alatti társasház. Gulyás Zoltán és Reimholz Péter tervei szerint 1975-ben épült, ezúttal is a középkori eredetű földszinti falak megtartásával.

A ház visszafogott északi homlokzata az egykor tovább folytatódó házsorra is utal.

A Dísz tér 8. alatt sokáig copf stílusú hercegprímási ház állt, majd lebontása után 1910-45 közt egy magasabb, szecessziós bérház. Az 1963-ban, Farkasdy Zoltán és Kenessey Attila tervezte lakóház a barokk házzal azonos méretekkel és körvonalakkal épült.

Előző heti felvétel, ma már történelem: a Jánossy György tervezte diplomata lakóház a Szentháromság téren, az erőltetett ütemű bontási munkák kezdetén. Balra a 2017-ben felújított régi budai városháza.

Az úri utcában álló prímási palota nyugati szárnya is pusztító találatot kapott az ostrom idején. A modern helyreállítás Vámossy Ferenc vezetésével 1972-re készült el.

A modern beépítések már nem létező példája a Virág Csaba tervei szerint 1979-re megépült országos villamos teherelosztó, amelyet 2020-ban lebontottak.

A várfal oldalán már három szintessé váló homlokzata mellett beton és polimer burkolatba rejtett adótorony állt.

A vár legfiatalabb új épülete, a Fortuna utca 24-ben, fél évszázados foghíjtelekre épült Hapimag Apartmanház, 1999-ben épült, Reimholz Péter tervei alapján.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Dosszié:

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.