| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Középület

A jelenlét élménye

1/12

Mozgásjavító Iskola

Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba

Mozgásjavító Iskola, fotó: Tapa Gergő

Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba

Mozgásjavító Iskola, fotó: Tapa Gergő

Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba

Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba

Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba

Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba

Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba

Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba

?>
Mozgásjavító Iskola
?>
Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba
?>
Mozgásjavító Iskola, fotó: Tapa Gergő
?>
Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba
?>
Mozgásjavító Iskola, fotó: Tapa Gergő
?>
Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba
?>
Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba
?>
Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba
?>
Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba
?>
Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba
?>
Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba
?>
1/12

Mozgásjavító Iskola

Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba

Mozgásjavító Iskola, fotó: Tapa Gergő

Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba

Mozgásjavító Iskola, fotó: Tapa Gergő

Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba

Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba

Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba

Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba

Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba

Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba

A jelenlét élménye
Épületek/Középület

A jelenlét élménye

2010.02.19. 12:47
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Haba Péter

Térkép:
Mozgásjavító Iskola

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Gunther Zsolt, Csillag Katalin, Anthony Gall, 3H

Címkék:
MÉD díjazott

Vélemények:
3

Mozgásjavító általános iskola, diákotthon és pedagógiai szakszolgálat - Az épületek rekonstrukciója, korszerűsítése és bővítése

URL:
3h Építésziroda

Építés éve:
2010

Bruttó szintterület:
12114 m2

Stáblista

vezető tervezők: Csillag Katalin, Gunther Zsolt, Anthony Gall
generál tervező, kiviteli terv (I. ütem): 3h Építésziroda Kft.
vezető tervezők: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
építész munkatársak: Baranyai Balázs, Barcza Gergely, Békesi Tamás, Horváth Roberta, Koós Krisztián, Milassin Gergely, Sallai Krisztián, Szabó Kinga, Pataj Orsolya, Tavaszi Tamás, Török Áron 
generál tervező, kiviteli terv (II. ütem): Gall és Társai Építésziroda Kft.
vezető tervező: Anthony Gall
építész munkatársak: Czegány Sándor, Kabdebó Zoltán, Orosz Judit, Szántó Katalin, Horváth Zoltán Vilmos
belsőépítészet: Csillag Katalin, Gunther Zsolt, Pósa Viktor - Minimize Bt.
szigeteléstechnika, akusztika: Zádor Oszkár
tartószerkezetek: Serfőző István, Mester Gábor - LMS Kft.
tartószerkezetek (II. ütem): Braxatoris Franciska, dr. Ivits Ivan - Gall és Társai KFT.
mélyépítés: Kristóf János - BOHN Mélyépítő Kft.
épületgépészet: Németh Balázs, Lucza Péter, Fertőszegi Ernő, Petrikó László - KondiCAD Kft., Csanád Bálint - Consensus Bt.
elektromosság: Hornung Pál, Farkas Balázs, Gráczol Balázs, Juhász Sándor - KondiVILL Kft.
kert és környezetrendezés: Rozsos Katalin
tűzvédelem: Böröcz István
konyhatechnológia: Rácz Ákos - Coninvest Kft.
uszodatechnológia: Kirschner József, Niebling István, Szolnoki Lajos - Dialcont Kft.
talajmechanika: BOHN Mélyépítő Kft.
külső víz-csatorna: Szalkai Béláné - Makro-Plan Bt.
útépítés: Vida Zoltán, Wettstein Miklós - V-Terv Bt.
építtető: Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri hivatal
kivitelező: Progress-B´90 Zrt.
bonyolítás, műszaki ellenőrzés: ÉPBER Építőipari Beruházási Szervező Zrt.

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

"A ház tehát ember és környezete kölcsönös egymásra hatásának minden aspektusára élénken rezonál." - írja Haba Péter a zuglói Mozgásjavító Iskola bővítésének első üteméről, melynek tervezője Csillag Katalin és Gunther Zsolt (3h Építésziroda).

A budapesti Mozgásjavító Iskola története 1903-ig nyúlik vissza: Rothfeld Richárd ekkor hozta létre a Nyomorék Gyerekek Egyletét és Menhelyét. A mozgáskorlátozott gyerekek és fiatalok komplex rehabilitációjára – vagyis a gyógyítás mellett a tanításra és a szakképzésre – törekvő intézmény 1913-ban költözött be a Mexikói úton álló épületébe, melyet Medgyes Alajos tervei szerint, különféle adományokból emeltek. A „tanít, gyógyít, kiképez" hármas alapelvre alapozódó szisztémát azonban a II. világháború után szétdarabolták, magát az intézményt az 1950-es években átköltöztették a szomszédos épületbe, a Lajta Béla tervezte Vakok Intézetébe (1905–1908). A Medgyes-házat később a Budapesti Orvostudományi Egyetem Orthopéd-Traumatológiai Klinikája vette használatba, mely a Nyomorék Gyerekek Otthonából nőtt ki 1922-ben, s ma az Uzsoki Kórház hasonló nevű osztályát képezi. Bár a ´60-as évektől kezdődő időszak sem volt kedvező időszak az iskola szakmai-tudományos fejlődése számára, a gyógyítás és a képzés igen jó eredményeket ért el.

A ’90-es évek elején végre lehetőség nyílt az intézmény átfogó fejlesztésére, bár a bővítéssel kapcsolatos érdemi önkormányzati lépésekre 2003–2004-ig várni kellett. A cél az volt, hogy a gyógykezelésekre illetve oktatásra szolgáló helyiségeket, valamint diákotthont és óvodát magába foglaló új épület fizikai kapcsolatot teremtsen a Lajta-féle épület és a Medgyes-ház között, s váltsa ki az előbbinek a mozgáskorlátozottak számára nem használható lépcsős főbejáratát.

Mozgásjavító Iskola, fotó: Tapa Gergő
3/12
Mozgásjavító Iskola, fotó: Tapa Gergő

Mivel a két épület közé időközben lakóházakat emeltek, nem volt lehetőség arra, hogy az új tömb a főbejárati oldalra (a Mexikói útra) kerüljön. Az építészek, Csillag Katalin, Gunther Zsolt, Anthony J. Gall és munkatársaik a helyzet megoldására funkcionális szempontból a lehető legtisztább megoldást választották: a régi épületek hátsó homlokzatai előtt meghúzott tengelyre hosszan elnyúló pavilonsort fűztek.

A Lajta-ház udvarát lehatároló, s a Mexikói útra kifutó mellékutca felől lehet belépni az új épületbe. Az udvar centrumában álló hangsúlyos bejárati épület a főtengely meghosszabításaként nyúlik ki a mögötte emelkedő kétszintes tömbből. A tágas, egyik oldalán üvegfallal megnyíló aula merőlegesen csatlakozik a régi épület mellékszárnyához, átfut a tan- és tornatermeket, rendezvénytereket, éttermet és a pinceszinten uszodát magába foglaló főépületen, majd hosszú, utcaszerű folyosóban folytatódik, melyhez kétszintes lakótömbök illeszkednek. A tengely a Medgyes-ház egyik oldaltraktusához L-alakban megtörve érkezik meg, s a tervek szerint tovább fut majd a következő építési ütemben megépülő óvoda felé.

A telepítés racionalitása nemcsak a megbízó határozott elvárásaival, hanem természetesen a feladat jellegéből, a funkció sajátosságaiból következő ökonómiával is összefügg. Az egyébként rendkívül konzekvens szerkesztési szisztémában a használók speciális téri igényei szempontjából sajátos szelídség, rugalmasság érződik: a racionalitás itt ugyanis nem az építészeti raszterhálóhoz illeszkedő téralakítás uniformizálását jelenti, hanem annak az adott funkcióhoz igazodó, módosult változatainak sorát. Ahol például átjárhatóságra, sokirányúságra van szükség, ott a falak az „áramló térben" úszva paravánszerűen elszakadni látszanak a tartószerkezettől. A főtömb földszintjének geometriai centrumában – az épület belső udvarában – elhelyezett színházterem mindkét hosszoldalát nagy nyílássorok tárják fel, hogy ezzel a szinte univerzális térként megjelenő aula és a nagy, osztatlan terű étterem között vizuális és fizikai kapcsolat alakuljon ki.

Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba
4/12
Mozgásjavító Iskola, fotó: Csathó Csaba

A középfolyosós rendszerű emeletek térsorai már kötöttebbek, de a helyiségsorok mégsem zárt egységekként, hanem a közlekedőterekkel szerves kapcsolatban álló téri struktúrákként jelennek meg – ez főként a széles nyílásoknak és a folyosók szobaszerű arányainak köszönhetőek. Különösen a második emeleten érezhető a terek egyidejű finom lehatároltsága és egymásba való áthatolása: itt ugyanis a helyiségek mély teraszokkal váltakoznak, melyek benyúlva az épület belső részeibe, a külvilágot szinte mindenhonnan láthatóvá teszik. Az áttörések, felnyitások az épület minden pontjára jellemzőek – kereszt és hosszirányban egyaránt átlátható majdnem az egész épület. A bejárati épület üvegfalán át belátunk a színházterembe, onnan az étterembe, ahol üvegfalak engedik be a fényt a kert felől.

A színházterem rövidebb oldalainak üvegfalai a tekintetet az udvarra, illetve a környező épületszárnyak nyílásain át a belső terekbe vezetik. A lakópavilonokat összekötő folyosó a funkciónak megfelelően intimebb, zártabb, mint az aula, de a széles nyílások mindenütt biztosítják a bőséges természetes fényt. Itt már jóval kevésbé érzékelhető a szabad téri áramlás, a helyiségek sűrűbb csoportokat alkotnak. A lakásokban négy háló és egy tágas, nappaliként, konyhaként és étkezőként szolgáló közösségi tér van, mely szintén üvegfallal nyílik meg a közlekedőtér, és azon keresztül a kert felé. A feszesebb téralakítás tehát nem vezet az iskola életétől és a külvilágtól lehatárolt, merev struktúrához; éppen ellenkezőleg: ez a téri világ úgy lesz bensőségessé, hogy közben ezer szállal kötődik környezetéhez.

Mozgásjavító Iskola, fotó: Tapa Gergő
5/12
Mozgásjavító Iskola, fotó: Tapa Gergő

A geometriai szabályosság és az oldott részletezés kettőssége formai értelemben is érvényesül. A tereket övező falak és az épület tömegformái bizonyos pontokon kimozdulnak az egyenes síkok, derékszögek, különféle geometriai idomok által meghatározott alakjukból. A finoman megtörő élek, megbillenő falak és tetővonalak feloldják az épület erősen additív, túlzottan elnyúló, s ezáltal kissé monoton szerkezetét, az összképet esztétikai értelemben is szelíddé, érzékennyé téve. Ez az oldottság azonban – hasonlóan az alaprajzi rendszerhez – épületrészenként eltérő mértékű.

Míg a bejárati pavilon kifelé dőlő betonfalával, emelkedő és hegyesszögben kinyúló előtetőjével, V-tartóival, átlósan kimozduló üvegfalával töredezett mennyezetével, erős színeivel szinte expresszionisztikusan felfokozott, addig a lakóegységek közlekedőterét már csak lapos cikkcakkvonalban húzódó falak kísérik. Mintha a bátor formatobzódás fokozatosan elcsituló hullámokba váltana át. A főtömb emeletein ez a mozgalmasság szinte teljesen eltűnik, minden részlet a nyugalomról szól; csak az enyhén lejtő tetők aszimmetriája élénkíti a látványt. Ilyenek a lakások is: a tiszta térsort csak a közösségi tér ferdén felmagasodó mennyezete élénkíti.

12/12

Az építészek a Lajta-házhoz való illeszkedés nehéz esztétikai feladatát is e formálásmód segítségével oldották meg, s ekképp sikerült a ház minden elemében következetesnek maradniuk. Mellőzték mind a Lajta-házat formai értelemben felidéző elemekkel kísérletező, mind az új épület sajátos karakterét a műemlék iránti tekintélytisztelet jegyében eljelentéktelenítő utat. Az új üveghomlokzatok a Lajta-féle szárnyhoz enyhe átlóban csatlakoznak, s ezzel az épület egyfajta ölelő gesztussal fordul a régi ház felé. Ebben a részletben a ház egészére jellemző szelíd, mégis feszes, határozott formálás érvényesül – miközben a modern üvegfalrendszer és a régi, kézműves jellegű, téglaburkolatos homlokzat brutális ütközése elmarad, az új épület mégis megőrzi saját identitását. Az épület esztétikai nyitottságát az is mutatja, hogy a Lajta-homlokzat a csatlakozásnál minden szinten – mint valami különleges faldekoráció – megjelenik a belső térben is.

A ház tehát ember és környezete kölcsönös egymásra hatásának minden aspektusára élénken rezonál. Ez a végtelenül változni képes, mégis szilárd elvekre épülő tervezői metódus a bizonyíték arra, hogy az építészek számára az elsődleges cél a mozgáskorlátozottak, illetve gondozóik igényeinek a helyiségformákkal, berendezésekkel, technikai megoldásokkal való kiszolgálásán túl sokkal mélyrehatóbb volt. A már eleve meglévő elemek, típusmegoldások mozgáskorlátozottaknak szánt átalakítása helyett, egyfajta univerzális, mindenki számára megfelelő térrendszert igyekeztek létrehozni. Nem valamiféle elkülönített, speciális, csak a mozgáskorlátozottak számára használható közegről van szó, hanem egy olyan környezetről, melyben mindenki – a fogyatékkal élő (mozgáskorlátozott) és az ép ember egyaránt – átélheti a jelenlét élményét, vagyis nem érzi idegennek, kívülállónak magát.

Haba Péter

/Szlovákul és angolul megjelent az ARCH magazinban/

Vélemények (3)
BéSanya810930
2010.10.25.
08:01

Nagyon szép lett az épület, ezt tapasztalatból mondom. Volt szerencsém látni az épületet, teljes valójában és csak gratulálni tudok mindenkinek. Remélem, hogy még sokáig áll majd az épület.

racsostarto
2010.02.19.
18:31

schön

sityu
2010.10.25.
08:08

@racsostarto: valóban

(lehetne, jó-, érdemes-, értelmes dolog is lenne megjegyzéseket tenni, de még félreértenék és azt hinnék: kötöszködöm)

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.