Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Kritika

A Földalatti beszélgetések április 6-ai témájához

1/1

Hirdetés
?>
1/1

A Földalatti beszélgetések április 6-ai témájához
Nézőpontok/Kritika

A Földalatti beszélgetések április 6-ai témájához

2006.04.10. 09:10

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Roth János

Dosszié:

De hol dobog a pesti Belváros szíve? – Roth János DLA építész hozzászólása

Hozzászólás a Földalatti beszélgetések 2006. április 6-ai témájához
BUDAPEST SZÍVE építészeti és városépítészeti ötletpályázat

A moderátor által feltett kérdésre – a pályázat helyszínén van-e, avagy mi is Budapest Szíve? - nagyon kevés értékelhető mondat hangzott el, akár a pályázat nyertesei, akár a zsűri képviselői részéről. Csak részben tudtam a hozzászólásomban ezt a gondolatot kifejteni, ezért most összeszedettebben előadom.

1. Meggyőződésem, hogy ma Budapest városrendezésének nem lehet feladata – több, mint száz év késéssel – olyan belvárosi térsorozat képzése, amilyeneket a 19. században Paris-ban, Berlinben vagy akár Bécsben létrehoztak.
Az 1930-as évek erőfeszítéseinek, az Erzsébet- majd Madách-sugárút létesítésének nyilvánvaló kudarcai, a „Fórum Hungarorum" stb. (Városháza átépítés, Nemzeti Színház) időszerűtlensége ezeket a neo-barokk, reprezentációs városrendezési igényeket (beleértve a tornyok megjelenését is) a 21. századra idejét múlttá tették.

2. A Városközpont nem egy tér, hanem a Duna-partok és a város központi területén fekvő terek és utcák kapcsolata útján alakul ki.

3. A pesti oldalon Budapest Szíve a Várostengely - a Kossuth tér – Szabadság tér – Erzsébet tér – Szervita tér – Petőfi Sándor utca – Ferenciek tere – Egyetem tér – Kálvin tér láncolata, mely újabban a Ráday utcával a déli fejlesztések felé is megnyílt. Ez a gondolat nem új, már az említett neo-barokk időszakban is a józan realitást képviselte - Ligeti Pál, Kertész K. Róbert, Weichinger Károly, sőt az utolsó, koncepcionális  városrendezési terv, az 1955-ös szocreál terv tanulságai szerint.

4. Ez a tengely szerencsésen összekapcsolható a közismert Váci utca=„bevásárló utcával", amely nem tengely, hanem csak a Vörösmarty tér és Vásárcsarnok közötti útvonal, s amelyet pesti polgár egyre kevésbé használ.

5. Ennek a kettős, észa-dél-irányú, Belvárosi tengelynek a hangsúlyozása szerepel a pályázat értékelésében sőt ajánlásaiban is. Mégis. A Városháza építészeti kialakításában szinte csak olyan tervek kerültek elismerésre, melyek ezzel mit sem törődnek.

6. A Zsűrit az a pre-koncepció befolyásolta, hogy a Városházát ki kell fordítani a körút felé és a Városháza teret Agorává kell popularizálni. Mintha ismeretlen lenne a Place de la Ville és a Boulevarde, vagy a Ring funkcionális tartalmának különbözősége. Pedig Pesten is ismerős lehetne – mondjuk 1948. március 15-ére gondolva – a boulevarde menti népgyűlés (a Nemzeti Múzeum lépcsőin) és a hajdani Városháza téri fáklyás tüntetés közötti különbség.

7. A pesti Invalidus palota-Károly kaszárnya Martinelli féle barokk szárnya kizárólag a Belváros felé fordult, a városfal felé földszintes melléképületekkel. Furcsa gondolat a hajdani istállók és kocsiszínek felé átfordítani a főhomlokzatot. Mégsem talált elismerést egyetlen pályamű sem, amelyik nem értett egyet ezzel a koncepcióval. Volt olyan (a 16. sz. terv), amely a kifordításhoz – az új bejárati igényhez igazítva elképzelését –, új Városházát épített a Károly körút mentén.

Voltak olyanok (a 4. és a 23. számú terv), sajnos kevesen, akik vállalták a Főposta bontását, vagy legalább átalakítását (a 7. sz. terv) – a műemlék épület posta céljaira mára már teljesen alkalmatlan –, tudva azt, hogy a szerviták kertje helyén épült. E kertet már Hild János is az Invalidus palota előtti tér céljára szemelte ki. Nem véletlenül szerepelt ez a tér-alakítási lehetőség mind Kertész K. - Weichinger, mind pedig az 1955-ös városrendezési koncepció elképzeléseiben is.
Kár. Itt létrejöhetne a hajdani Városháza tér léptékének megfelelő, a Martinelli palota homlokzatát, tornyát is kibontó városi tér, mely a Városházát nem elfordítja, hanem összekapcsolja a Várostengellyel.

8. Végül a Dunai kapcsolat kérdése: a Váci utca és a Duna part kapcsolata létezik. A középső szakaszon sűríteni is lehet a Vasudvar és a görög templom melletti átjárás lehetőségének a megteremtésével. A Várostengely és a bevásárló utca összekötése most is létezik, csak a Városháza körzetére felsorolva – Deák F. utca – Kristóf tér – Régiposta utca – Párizsi utca – Haris köz stb. –, de a Városháza tömbje a Körút felé a gyalogos kapcsolatokat teljesen megszakítja.

A Városházának ezért – a nyított, demokratikus elvnek is megfelelően – átjárhatónak kell lennie, nem csak a körút felől, hanem a Várostengelyig egyaránt. Ezt az elvet az elismert tervek csak ritkán teljesítik. Szép gondolat a megvett 7. sz. terv elképzelése, de érthetetlen pl. a díjazott 20. sz. terv javaslata, amely a kibontott Szervita templom körüli térre még a Városháza északi udvarán keresztül sem biztosít keleti átjárhatóságot.

A Főposta helyén létesítendő tér tovább gazdagíthatná ezeket a Dunához vezető kapcsolatokat. A Párizsi utca, a Gerlóczy ház és a Taverna átjárói, meglévő passzázsai összekapcsolhatók a Városháza déli udvarán a Madách térig vezető tengellyel. Itt is tetten érhető a már említett pre-koncepció.

Legyen Agora, legyenek szép épületek a Károly körút mentén, forduljon ki magából a Városháza. Legyen ez a pályázat eredménye! Ajánlásainkban már mást is leírhatunk.

Ez a tisztelt Zsűri véleménye ?

De hol dobog a pesti Belváros szíve ?

Budapest, 2006. április 7.

Roth János DLA

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.