Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épületek/Örökség

Budapest Bauhaus időkapszulája: a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep

1/24

A budai hegyvidék Pesthidegút felé tartó völgyében, a főváros beépített területének akkori határán, 90 éve született meg a Napraforgó utca egyedülálló épületegyüttese.

Az utca északi végén Barát Béla és Novák Ede reprezentatív villája nyitja a házak sorát. A sokáig élénk sárga színű épület a közelmúltban kapott új vakolatot.

A 17-es számú villa az utca kert felé forduló épületeinek jellegzetes példája. Hajós Alfréd építészmérnök munkája, akinek nevét a legtöbben még 34 évvel korábbról, hazánk első olimpiai bajnokaként ismerhetik.

Az art deco motívumokkal díszített Tauszig-Róth-féle ikerház.

Az utca középső szakaszán apró park készült, ami szemközt, az Ördög-árok patak feletti gyalogoshídban folytatódott. A forgalom így már számottevő lett, ezért a hidat hamarosan lebontották.

A 9. számú, Kertész K. Róbert által tervezett ikerház két lakását mai tulajdonosa egybe nyitotta, megtartva a kert eredeti, kettéosztott jellegét.

Az ikerház az utolsó részletig az építéskori állapotban van.

Az időutazás a belső térben is folytatódik, a ház eredeti stílusában a mai igényeknek is maradéktalanul megfelel.

Az utca közepének parkjában emlékkő áll. Részben a későbbi ikerház-egyesítés miatt is, az alkotók és a házszámok feltüntetése csak részben pontos.

Az utca 1931 novemberére lett hivatalosan is kész. Az akkor ültetett fák mára teljesen felcseperedtek, és a nyári félévben jótékonyan el is takarják a kerti homlokzatok egy részét.

A Münnich Aladár tervezte 10. ház. A kis telkekre épült, letisztult küllemű, de igen korszerű épületeket nem titkoltan követendő példának szánták a gazdasági világválságot követő években.

7. házszám, Vágvecsei Wellisch Andor. Az utca telkei a kísérleti jellegnek megfelelően egységesen 100 négyszögöl (∿360m2) területűek, de a kertvárosi jelleg megőrzése miatt a beépíthetőség 25 százalék maradt, a telekhatártól 3m távolság megtartásával.

Hatalmas teraszával és utcai tájolásával a maga módján a 8. számú villa is különleges, az utca három ikerházának egyike.

A 8. szám másik oldala. Ezzel együtt a legtöbb épületet Kozma Lajos jegyzi, de szám szerint így is csak hármat. A legtöbb építész egy-egy épületet tervezett.

Egységes házsor, közel egy évszázad után is mintaszerű állapotban.

A szintén Kozma Lajos által jegyzett 5. számú villa kerti homlokzata.

Ugyanez a ház szintén nyitott az utca felé is. A Napraforgó utca név az építők szándéka szerint a korszerű, minden napszakban benapozott lakásokra reflektál.

Ablakok 5-ről 7-re. Kozma Lajos és a szomszédos épületet tervező Vágvecsei Wellisch Andor világainak találkozása.

Borbíró (Bierbauer) Virgil munkássága, a 4. számú ház mellett a két évvel korábban induló Tér és Forma folyóiratból, és a hét évvel később megszülető új építésügyi szabályzat egyik kidolgozójaként is ismerős lehet.

Minden kapu mellett egységes táblák informálják az utca látogatóinak egyre népesebb körét.

Az egy legpatinásabb, de stílusában talán a leginkább "külön életet élő" 9-es házszámú épület, teljes egészében téglával burkolt homlokzata.

A 2. számú házat Wälder Gyula a Feneketlen-tó partján álló neobarokk ciszterci gimnázium után, de még évekkel a Madách téri boltívet tartalmazó épületegyüttes előtt tervezte.

A háromszögletű erkélyek a ház egyedi díszei.

Az 1. számú villa szinte teljes egészében az Ördög-árokra, és a szemközti domboldalra tájolt. Benne a hazai szecesszió egyik legismertebb építésze, a Gresham-palotát is megálmodó Vágó László egyik utolsó művét láthatjuk.

?>
A budai hegyvidék Pesthidegút felé tartó völgyében, a főváros beépített területének akkori határán, 90 éve született meg a Napraforgó utca egyedülálló épületegyüttese.
?>
Az utca északi végén Barát Béla és Novák Ede reprezentatív villája nyitja a házak sorát. A sokáig élénk sárga színű épület a közelmúltban kapott új vakolatot.
?>
A 17-es számú villa az utca kert felé forduló épületeinek jellegzetes példája. Hajós Alfréd építészmérnök munkája, akinek nevét a legtöbben még 34 évvel korábbról, hazánk első olimpiai bajnokaként ismerhetik.
?>
Az art deco motívumokkal díszített Tauszig-Róth-féle ikerház.
?>
Az utca középső szakaszán apró park készült, ami szemközt, az Ördög-árok patak feletti gyalogoshídban folytatódott. A forgalom így már számottevő lett, ezért a hidat hamarosan lebontották.
?>
A 9. számú, Kertész K. Róbert által tervezett ikerház két lakását mai tulajdonosa egybe nyitotta, megtartva a kert eredeti, kettéosztott jellegét.
?>
Az ikerház az utolsó részletig az építéskori állapotban van.
?>
Az időutazás a belső térben is folytatódik, a ház eredeti stílusában a mai igényeknek is maradéktalanul megfelel.
?>
Az utca közepének parkjában emlékkő áll. Részben a későbbi ikerház-egyesítés miatt is, az alkotók és a házszámok feltüntetése csak részben pontos.
?>
Az utca 1931 novemberére lett hivatalosan is kész. Az akkor ültetett fák mára teljesen felcseperedtek, és a nyári félévben jótékonyan el is takarják a kerti homlokzatok egy részét.
?>
A Münnich Aladár tervezte 10. ház. A kis telkekre épült, letisztult küllemű, de igen korszerű épületeket nem titkoltan követendő példának szánták  a gazdasági világválságot követő években.
?>
7. házszám, Vágvecsei Wellisch Andor. Az utca telkei a kísérleti jellegnek megfelelően egységesen 100 négyszögöl (∿360m2) területűek, de a kertvárosi jelleg megőrzése miatt a beépíthetőség 25 százalék maradt, a telekhatártól 3m távolság megtartásával.
?>
Hatalmas teraszával és utcai tájolásával a maga módján a 8. számú villa is különleges, az utca három ikerházának egyike.
?>
A 8. szám másik oldala. Ezzel együtt a legtöbb épületet Kozma Lajos jegyzi, de szám szerint így is csak hármat. A legtöbb építész egy-egy épületet tervezett.
?>
Egységes házsor, közel egy évszázad után is mintaszerű állapotban.
?>
A szintén Kozma Lajos által jegyzett 5. számú villa kerti homlokzata.
?>
Ugyanez a ház szintén nyitott az utca felé is. A Napraforgó utca név az építők szándéka szerint a korszerű, minden napszakban benapozott lakásokra reflektál.
?>
Ablakok 5-ről 7-re. Kozma Lajos és a szomszédos épületet tervező Vágvecsei Wellisch Andor világainak találkozása.
?>
Borbíró (Bierbauer) Virgil munkássága, a 4. számú ház mellett a két évvel korábban induló Tér és Forma folyóiratból, és a hét évvel később megszülető új építésügyi szabályzat egyik kidolgozójaként is ismerős lehet.
?>
Minden kapu mellett egységes táblák informálják az utca látogatóinak egyre népesebb körét.
?>
Az egy legpatinásabb, de stílusában talán a leginkább "külön életet élő" 9-es házszámú épület, teljes egészében téglával burkolt homlokzata.
?>
A 2. számú házat Wälder Gyula a Feneketlen-tó partján álló neobarokk ciszterci gimnázium után, de még évekkel a Madách téri boltívet tartalmazó épületegyüttes előtt tervezte.
?>
A háromszögletű erkélyek a ház egyedi díszei.
?>
Az 1. számú villa szinte teljes egészében az Ördög-árokra, és a szemközti domboldalra tájolt. Benne a hazai szecesszió egyik legismertebb építésze, a Gresham-palotát is megálmodó Vágó László egyik utolsó művét láthatjuk.
1/24

A budai hegyvidék Pesthidegút felé tartó völgyében, a főváros beépített területének akkori határán, 90 éve született meg a Napraforgó utca egyedülálló épületegyüttese.

Az utca északi végén Barát Béla és Novák Ede reprezentatív villája nyitja a házak sorát. A sokáig élénk sárga színű épület a közelmúltban kapott új vakolatot.

A 17-es számú villa az utca kert felé forduló épületeinek jellegzetes példája. Hajós Alfréd építészmérnök munkája, akinek nevét a legtöbben még 34 évvel korábbról, hazánk első olimpiai bajnokaként ismerhetik.

Az art deco motívumokkal díszített Tauszig-Róth-féle ikerház.

Az utca középső szakaszán apró park készült, ami szemközt, az Ördög-árok patak feletti gyalogoshídban folytatódott. A forgalom így már számottevő lett, ezért a hidat hamarosan lebontották.

A 9. számú, Kertész K. Róbert által tervezett ikerház két lakását mai tulajdonosa egybe nyitotta, megtartva a kert eredeti, kettéosztott jellegét.

Az ikerház az utolsó részletig az építéskori állapotban van.

Az időutazás a belső térben is folytatódik, a ház eredeti stílusában a mai igényeknek is maradéktalanul megfelel.

Az utca közepének parkjában emlékkő áll. Részben a későbbi ikerház-egyesítés miatt is, az alkotók és a házszámok feltüntetése csak részben pontos.

Az utca 1931 novemberére lett hivatalosan is kész. Az akkor ültetett fák mára teljesen felcseperedtek, és a nyári félévben jótékonyan el is takarják a kerti homlokzatok egy részét.

A Münnich Aladár tervezte 10. ház. A kis telkekre épült, letisztult küllemű, de igen korszerű épületeket nem titkoltan követendő példának szánták a gazdasági világválságot követő években.

7. házszám, Vágvecsei Wellisch Andor. Az utca telkei a kísérleti jellegnek megfelelően egységesen 100 négyszögöl (∿360m2) területűek, de a kertvárosi jelleg megőrzése miatt a beépíthetőség 25 százalék maradt, a telekhatártól 3m távolság megtartásával.

Hatalmas teraszával és utcai tájolásával a maga módján a 8. számú villa is különleges, az utca három ikerházának egyike.

A 8. szám másik oldala. Ezzel együtt a legtöbb épületet Kozma Lajos jegyzi, de szám szerint így is csak hármat. A legtöbb építész egy-egy épületet tervezett.

Egységes házsor, közel egy évszázad után is mintaszerű állapotban.

A szintén Kozma Lajos által jegyzett 5. számú villa kerti homlokzata.

Ugyanez a ház szintén nyitott az utca felé is. A Napraforgó utca név az építők szándéka szerint a korszerű, minden napszakban benapozott lakásokra reflektál.

Ablakok 5-ről 7-re. Kozma Lajos és a szomszédos épületet tervező Vágvecsei Wellisch Andor világainak találkozása.

Borbíró (Bierbauer) Virgil munkássága, a 4. számú ház mellett a két évvel korábban induló Tér és Forma folyóiratból, és a hét évvel később megszülető új építésügyi szabályzat egyik kidolgozójaként is ismerős lehet.

Minden kapu mellett egységes táblák informálják az utca látogatóinak egyre népesebb körét.

Az egy legpatinásabb, de stílusában talán a leginkább "külön életet élő" 9-es házszámú épület, teljes egészében téglával burkolt homlokzata.

A 2. számú házat Wälder Gyula a Feneketlen-tó partján álló neobarokk ciszterci gimnázium után, de még évekkel a Madách téri boltívet tartalmazó épületegyüttes előtt tervezte.

A háromszögletű erkélyek a ház egyedi díszei.

Az 1. számú villa szinte teljes egészében az Ördög-árokra, és a szemközti domboldalra tájolt. Benne a hazai szecesszió egyik legismertebb építésze, a Gresham-palotát is megálmodó Vágó László egyik utolsó művét láthatjuk.

Épületek/Örökség

Budapest Bauhaus időkapszulája: a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep

2021.02.07. 17:02
1/24

A budai hegyvidék Pesthidegút felé tartó völgyében, a főváros beépített területének akkori határán, 90 éve született meg a Napraforgó utca egyedülálló épületegyüttese.

Az utca északi végén Barát Béla és Novák Ede reprezentatív villája nyitja a házak sorát. A sokáig élénk sárga színű épület a közelmúltban kapott új vakolatot.

A 17-es számú villa az utca kert felé forduló épületeinek jellegzetes példája. Hajós Alfréd építészmérnök munkája, akinek nevét a legtöbben még 34 évvel korábbról, hazánk első olimpiai bajnokaként ismerhetik.

Az art deco motívumokkal díszített Tauszig-Róth-féle ikerház.

Az utca középső szakaszán apró park készült, ami szemközt, az Ördög-árok patak feletti gyalogoshídban folytatódott. A forgalom így már számottevő lett, ezért a hidat hamarosan lebontották.

A 9. számú, Kertész K. Róbert által tervezett ikerház két lakását mai tulajdonosa egybe nyitotta, megtartva a kert eredeti, kettéosztott jellegét.

Az ikerház az utolsó részletig az építéskori állapotban van.

Az időutazás a belső térben is folytatódik, a ház eredeti stílusában a mai igényeknek is maradéktalanul megfelel.

Az utca közepének parkjában emlékkő áll. Részben a későbbi ikerház-egyesítés miatt is, az alkotók és a házszámok feltüntetése csak részben pontos.

Az utca 1931 novemberére lett hivatalosan is kész. Az akkor ültetett fák mára teljesen felcseperedtek, és a nyári félévben jótékonyan el is takarják a kerti homlokzatok egy részét.

A Münnich Aladár tervezte 10. ház. A kis telkekre épült, letisztult küllemű, de igen korszerű épületeket nem titkoltan követendő példának szánták a gazdasági világválságot követő években.

7. házszám, Vágvecsei Wellisch Andor. Az utca telkei a kísérleti jellegnek megfelelően egységesen 100 négyszögöl (∿360m2) területűek, de a kertvárosi jelleg megőrzése miatt a beépíthetőség 25 százalék maradt, a telekhatártól 3m távolság megtartásával.

Hatalmas teraszával és utcai tájolásával a maga módján a 8. számú villa is különleges, az utca három ikerházának egyike.

A 8. szám másik oldala. Ezzel együtt a legtöbb épületet Kozma Lajos jegyzi, de szám szerint így is csak hármat. A legtöbb építész egy-egy épületet tervezett.

Egységes házsor, közel egy évszázad után is mintaszerű állapotban.

A szintén Kozma Lajos által jegyzett 5. számú villa kerti homlokzata.

Ugyanez a ház szintén nyitott az utca felé is. A Napraforgó utca név az építők szándéka szerint a korszerű, minden napszakban benapozott lakásokra reflektál.

Ablakok 5-ről 7-re. Kozma Lajos és a szomszédos épületet tervező Vágvecsei Wellisch Andor világainak találkozása.

Borbíró (Bierbauer) Virgil munkássága, a 4. számú ház mellett a két évvel korábban induló Tér és Forma folyóiratból, és a hét évvel később megszülető új építésügyi szabályzat egyik kidolgozójaként is ismerős lehet.

Minden kapu mellett egységes táblák informálják az utca látogatóinak egyre népesebb körét.

Az egy legpatinásabb, de stílusában talán a leginkább "külön életet élő" 9-es házszámú épület, teljes egészében téglával burkolt homlokzata.

A 2. számú házat Wälder Gyula a Feneketlen-tó partján álló neobarokk ciszterci gimnázium után, de még évekkel a Madách téri boltívet tartalmazó épületegyüttes előtt tervezte.

A háromszögletű erkélyek a ház egyedi díszei.

Az 1. számú villa szinte teljes egészében az Ördög-árokra, és a szemközti domboldalra tájolt. Benne a hazai szecesszió egyik legismertebb építésze, a Gresham-palotát is megálmodó Vágó László egyik utolsó művét láthatjuk.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Címkék:
Bauhaus, Budapest

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Pasarét

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.